Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-28 / 177. szám
Fiatalok a bányászattörténeti kutatásban ARKAGVIJ S7TRUGACKIJ-BORIS7 SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI Megyei honismereti ifjúsági tábor Salgóbányán A honismereti, helytörténeti munka szervezésének, további élénkítésének feladataival kapcsolatos tanácskozásokon is gyakorta elhangzik, hogy a lakosság szélesebb rétegeit érintő és aktivizáló kezdeményezések sorában milyen jelentős szerepet kapott az utóbbi évtizedekben a honismereti mozgalom. Elég csupán a nagy történelmi évfordulók kapcsán kibontakozó helytörténeti tevékenységre, a közelmúlt emlékeit feltáró szakköri munkára, a falu- és üzemkrónikák írására stb. gondolni, s máris nyilvánvaló, hogy nem elhanyagolható az az eredmény, amelyet e sokszínű mozgalomnak további ösztönzésétől várhatunk. A mozgalom Nógrád megyében figyelmet érdemlő eredményeket mutat fel annak ellenére, hogy lendülete időnként veszít erejéből, szükségesnek látszik tömegbázisa további szélesítése, a szakköri és egyéb tevékenységi formák vitalitásának növelése. Sok felelős megnyilvánulás hangzott el ezzel kapcsolatban többi között a hetedik országos honismereti akadémián, amit 1079-ben Salgótarjánban rendeztek meg, elismeréseként a Nógrádban foivó honismereti és helytörténeti tevékenységnek. Az az'ta eltelt pár évben is tanú' lehettünk megyénkben újabb kezdeményezésekneka mozgalom irányításában és egyéb területein egyaránt. A sokirányú és sokszekto- rú honismereti tevékenység Jelene, még inkább jövője szempontjából rendkívül nagy fontossággal bír az ifjú generációk érdeklődéséhek felkeltése és kibontakoztatása e mozgalomban, amely nevelő célzatú, hiszen a hazafias nevelésnek válhat kitűnő eszközévé, a szakmai eredményeken kívül. Nógrádban már hosszabb idő óta keresik az ifjúság mind szélesebb rétegei bevonásának módját e változatos munkába. Többi között ezért rendezik meg rendszeresen a honismereti ifjúsági táborokat is. A Hazafias Népfront, a KISZ Nógrád megyei bizottsága és a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága idén augusztus 1-től 10-ig rendezi meg a nyolcadik honismereti ifjúsági tábort. A résztvevő középiskolásoknak a salgóbá- nyai Lovász József KISZ-ve- zetőképző iskola ad a tábor ideje alatt otthont, továbbá szórakozási és sportolási lehetőséget. A tábor szakmai vezetőle. dr. Szvircsek Ferenc szerint az idei honismereti tábor célja kettős. Ewrészt, a szocialista hainfiság erősítésével, a nevelési lehetőségek speciális módjának kihasználásával módszertani segítséget. felkészítést ad a mozgalom tudományt segítő aktivistáinak azzal a nem titkolt szándékkal, hogy elsajátítsák a történeti kutatás alapelemeit és bizonyos szintű jártasságot szerezzenek a gyűjtésben, feldolgozásban. Másrészt, az 1977-ben megindult bányá- szattőrténeti múzeumi kutatási programba bekapcsolódva szervezett munkát végeznek a fiatalok Etesen és a körnvező volt bányatelepeken. Ezenkívül, részt vesznek a sal- gói vár régészeti feltáró munkájában és megkezdik Salgótarján kereskedőinek, iparosainak életmódvizsgálatát a két világháború közötti időszakból. A résztvevő 34 középiskolás öt csoportban végzi a gyűjtő-, kutató-, feldolgozó munkát. A szakmai tevékenységet muzeológusok, Kovács Anno (nyelvészeti csoport). Von- sik Ilona (munkásmozgalomtörténeti csoport), Kosján László (életmódkutató csoport), Tárnoki Judit (régészeti csoport), valamint H. Szabó Ágnes (művelődéstörténeti csoport) iránvítlák, a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum, s a szécsényi Kubi- nyi Ferenc Múzeum munkatársai. A tábor adminisztratív ügyeit Pestalitsné Irányi Zsuzsanna intézi. A táborban az aktív pihenést és szórakozást szolgáló szabadidős programokról Hidváry István népművelő és Buda László, a tábor fotósa gondoskodik. T. E. Polgár László pályájáról Fiatal énekes, sikerei teljében. Amikor Polgár László megjelenik a színpadon, felforrósodik a levegő. Nemcsak gyönyörű hangja, szerepformáló ereje is magával ragadja a közönséget. — Hogyan választotta az énekesi pályát? — kérdezem Polgár Lászlót. — Ez az elhatározásom régen született. Üres óráimban mindig énekelgettem, aznap délután is, amikor egy ismeretlen asszony csöngetett be Siozzánk. Körfolyosós pesti ház harmadik emeletén laktunk, s mint a mai panelházakban, itt is mindenki mindent tudott egymásról. Ha énekeltem, természetesen az is mindenhová elhallatszott. Az idegen azért csöngetett be, mert kiváncsi volt, ki skálázik. Mint kiderült, énektanárnö volt, aki szívesen elvállalta volna a tanításomat. Nem mertenf előtte énekelni, kimentem a konyhába, s a szobában ülő hölgynek ilyen módon előadtam az Egy rózsa szál, szebben beszél című dalt. Kacsóh ÍPongrác dala után az ének- tanárnő tanítványává léptem ielő. Ez tizenhét éves koromban történt. 1 — Azóta énekelek. Bár az (érettségi után két évet szakmunkásképzőben elektroműszerésznek tanultam. Hálás (vagyok a sorsnak, ezért a két íévért, mert ma tudom becsülni a munkát. — Kik voltak tanárai a Ze- fHeakadémián? __ Kezdetben dr. Sípos Jenőnél tanultam, de a főiskolai éveket már Sziklai Erikánál illetve Kutrucz Évánál P olgár László mint Gume- mapz Wagner Parsifaljában folytattam, akit mai napig is a legjobb tanárnak és a legnagyszerűbb embernek tartok. — Hallhatnánk néhány jelentősebb állomást énekesi pályafutásáról? — Még főiskolás koromban nemzetközi díjat nyertem Csehszlovákiában, ezután Zwikauban a Schumann verseny győztese lettem. 1976-ban nagy megtiszteltetés ért, mert nekem ítélték a rádió Dalversenyének I. diját, 1977-ben Ostendeben a fiatal énekesek versenyének első helyezettje lettem. 1980-ban pedig számomra legtöbbet jelentő Hugo Wolf dalverseny győztesének járó jutalmat kaptam meg. —vá főiskolai évek után. az Opera magánénekese lett, volt-e tovább szükség a tanulásra? — Természetesen. Azt hiszem a legjobb kezekbe kerültem, életem legszebb öt hetét tölthettem Moszkvában Nyesztyerenko tanítványaként, s módom volt egy kicsit ellesni abból a mérhetetlen nagy tudásból, amivel a szovjet művész rendelkezik. Hans Hotterre is mindig nagy tisztelettel gondolok. — Milyen feladatokra készül a közeljövőben? — Az évad végén nagy erőpróba volt Wagner Parsifal- jának Gurnemanz szerepe. Jártam Franciaországban is, ahol ötször énekeltem Verdi Requiemjében. A nyár folyamán Amerikába Philadelphiába utazom, ahol a Bohémélet Coliinját énekelem. — Kik lesznek a partnerei? — Még nem tudom pontosan. de Rodolphie szerepében Gulyás Dénes kollégám. — Mit várhatunk a lemezpiacon öntől? — Harmadik nekifutásra tán’ a nyár végén elkészül az első önálló lemezem, ahol Walter Moore kíséretében Schumann-dalokat adok elő. A többszöri próbálkozás sajnos egészségi okok miatt történt, de remélem, a nyár szerencsésebb lesz majd. A fiatal, nagyon tehetséges művész a legtöbb nagy szerepet kiváló színészi tehetséggel formálta meg. A Bartók centenárium évében Bartók Béla A Kékszakállú herceg várának címszerepét alakította nagy sikerrel. Bodor Éva o u A reggeli nem volt túl bőséges, hagyott helyet a Közeli ebédnek. Erősen fűszerezett marhasültet és ecetes kutyafület ettek. Irukani habzóbort. esztorl sűrű barna Búrt. szoani fehéret ittak. Don Ta- meo, miközben két tőrrel ügyesen felszeletelte a?, ütü- combot, a legalsó néprétegek arcátlansága miatt panaszkodott. „Írásbeli jelentést szándékozom benyújtani őfelségéhez — magyarázta. — A nemesség azt követeli tiltsák meg a parasztoknak és a kézműves csőcseléknek, hogy nyilvános helyeken és az utcán mutatkozzanak. Amikor a paraszt megjelenése az utcán elkerülhetetlen, például, ha kenyeret, húst és bort szállít a nemes házakhoz kapjon külön engedélyt a kc- ronavédelmi minisztériumtól. — „Remek fej! — mondta elragadtatottan dón Szera. — Tegnap pedig az udvarnál...“ — És elmesélte a legfrissebb újságot. Don Reba szerelme, Okana udvarhölgy, akaratlanul rálépett a király fájós lábára, őfelsége megparancsolta, hogy néldásan büntessek meg a hölgyet. Protoplazma, gondolta Ru mata. Zabáié és szaporodó protoplazma. — Don Reba rendkívül okos ember... — Az ám! — szólt dón Szera. — De mennyire! Csuda világos fej...! — Kiváló államférfi — állapította meg dón Tameo jelentőségteljesen. — Most. még visszaemlékezni is furcsa — folytatta dón Rumata —, hogy mit beszéltek róla alig egy évvel ezelőtt. Emlékszik, dón Ta- meo, milyen szellemesen kigúnyolta a görbe lábát? Don Tameo félrenyelt, s egy hajtásra kiürítette truka- ni habzóborral teli poharát. — Nem jut eszembe — dünnyögle. — Meg aztán hogyan is gúnyolnék én... — Megesett, megesett — mondta dón Szera. — Valóban! kiáltott fel Rumata. — Hiszen ön is jelen volt ennél a beszélgetésnél, dón Szera! Emlékszem, úgy kacagott dón Tameo szellemes mondásain, hogy valami lepattant a ruházatáról Don Szera rákvörös lett, és hosszadalmas mentegetőzésbe fogott. Az elkomorodott dón Tameo nekifeküdt az erős esztori bornak, s amikor kivergődtek a házból, kétfelől támogatni kellett. ' f Verófényes nap volt. A házak között egyszerű emberek őgyelegtek, keresték, min lehet elbámészkodni, sárral dobálózó kölykök visongtak és fütyültek, az ablakokból főkötős, csinos polgárasszonyok kandikáltak ki. Don Szera igen ügyesen ledöntött a lábáról egy parasztot, és majd meghalt a nevetéstől a pocsolyában kapálózó ember láttán. A nemes donok körül nyomban bámészok tömege verődött össze. Amikor végül tovább indultak, dón Tameo mindenki hallatára kiegészítést kezdett fogalmazni jelentéséhez, s ebben rámutatott annak szükségességére, hogy „a csinos nőszemélyek ne soroltassanak a parasztokhoz és az egyszerű származásúakhoz”. Ekkor egy fazekat szállító szekér állta el az útjukat. Don Szera kivonta mindkét kardját, és kijelentette, hogy a nemes donok- hoz nem illik fazekakat kerülgetni, és ő a szekéren keresztül vág utat magának. De Rumata megragadta a kerekeket, és megfordította a szekeret, s igy szabaddá tette az utat A bámészkodók háromszoros hurrát kiáltottak Rumatának A nemes donok már-már tovább indultak, akkor azonban egy második emeleti ablakból kihajolt egy kővér, ősz boltos, és az udvaroncok garázdálkodását kezdte taglalni, akiket „a mi hősünk, dón Reba hamarosan ráncba szed”. Kénytelenek voltak megállni, s az egész fazékrakományt ebbe az ablakba irányítani. Az utolsó fazékba Rumata két aranypénzt dobott, amelyet Hatodik Pitz arcéle díszitett, és átnyújtotta a sóbálvánnyá vált fuvarosnak — Mennyit adott neki? — kérdezte dón Tameo, amikor továbbindultak. — Semmiség — válaszolta hanyagul Rumata. — Két aranyat. — Szent Mika hátára! — kiáltott fel dón Tameo. — Cn gazdag! Nem venné meg a hamahari csődörömet? — inkább elnyerem kockán — felelte Rumata. — Igaz! — jegyezte meg dón Szera, és megállt. — Miért ne kockázzunk egyet! — Mindjárt itt? — kérdezte Rumata. — Miért ne? — kérdezte dón Szera. — Nem értem, hogy három nemes dón miért ne kockázzon ott, ahol kedve tartja! Ekkor dem Tameo hirtelen elesett. Don Szera belebotlott, és 6 is elesett. — Egészen elfelejtettem — mondta —, hogy őrségbe kell mennünk. Rumata felemelte őket, és könyöküknél fogva vezette tovább. Don Szatarina hatalmas háza előtt megállt — Nem nézünk be az öreg donhoz? — kérdezte. — Egyáltalán nem értem, miért ne nézhetne be három nemes dón az öreg Szatarina donhoz — szólt dón Szera. (Folytatjuk.) , A kedvenc háromszor Ritkán fordul elő, hogy egy nagyon kedvelt színészt kisebb nagyobb szünet után egyszerre három szerepben láthatunk viszont. Ez történik most, Milos Kopecky csehszlovák művésszel. Ejnye, hol is találkoztam ezzel a névvel? — töpreng most sok olvasó. Megmondjuk: 6 volt a Kórház a város szélén című nagyon népszerű tévésorozat Strossmaier doktora. A népszerűség igen furcsa. Kopecky már hosszú évek óta sikerfilmek sorában szórakoztatta a magyar közönséget is, de igazán népiszerű ezzel a sorozattal lett, amelyet újra műsorára tűzött a televízió. Ez lesz tehát vele az egyik találkozásunk. A másik is felújítás, az 1964-ben készült Limonádé Joe. Kis híján két évtizede játszották nálunk, és nemrég megjelent könyvalakban is. A film bemutatójáról el kell mondani, hogy groteszk helyzetet teremtett. Akkor ugyanis westernt még nem játszottak a magyar mozik. Ez a vérbő westernparódia ehát valójában azokhoz szólt, akik régebbről ismertek a műfajt — mégis férgét ;ger. «ik°rt aratott a fiatalok körében is. Lehet, hogy ők nem paródiának nézték? Mindegy, a lényeg, hogy a hófehérbe öltözött jő és a feketében járó gonosz harca nagy siker volt, és ebben a sikerben jelentős helyet foglalt el Milos Kopecky. Televíziónk a csehszlovák filmeket bemutató sorozatában tűzte műsorára a pergő cselekményű, humoros derűs Limonádé Joe-t. A harmadik viszontlátásról a mozik gondoskodnak. Az előbbi film Írója és rendezője, Jiry • Brdecka és Oldrich Lipsky paródiát készített Verne regényéből. A Várkastély a Kárpátokban filmváltozata komédia, horrorpiaródia, főszereplői a legkitűnőbb csehszlovák művészek közül kerültek ki: Vlastimil. Brodsky, Rudolf Hruslnsky és Milos Kopecky. A hármas viszontlátás indokolja, hogy Kissé közelebbről ismerkedjünk meg Kopecky- vel. 1922. augusztus 22-én született Prágában. Először szűcsmesterséget tanult. 1941-ben lépett színpadra — nem sokáig. A német fasiszta megszállás alatt koncentrációs táborba került Sikerült életben maradnia, és a felszabadulás után folytatta a megkezdett pá’yát A prágai Vinohradym ABC. majd a Szemafor Színház tagja lett. Filmen 1952- ben mutatkozott be, eleinte epizódszerepekben. De felfedezték kitűnő humorát s főleg komédiákban foglalkoztatták A nagy kiugrás a Sve.,k filmváltozatának Kata tábori lelkésze volt las':-ben (a derék katonát H-usinsky alakította.) 1962-ben ké zítet- te ei a világhírű tríikkfilm- rendező, Karel Zeman a Münchaussen báró filmváll >- zatát. ennek címszerepében már hazája határain Kívül is megismerték Kopecky nevét. Ezeket a filmjeit nálunk is bemutatták, és egy sort a többiek közül is. Rengeteg produkcióban állt a kamerák elé, itt csak néhányat sorolunk fel. elsősorban azokat, amelyekben mi is láthattuk: Zűrzavar a cirkuszban (1954), Húsz János (1954), Legenda a szerelemről (Nazim Hikmet művének bolgár—csehszlovák filmváltozata 1956). Brych polgár (1958), Doktor Faustot elvitte az ördög (1960), A fehér asszony (1965), Uraim, megöltem Einsteint! (1969), Uram, ön özvegyasszony lesz! (1970), Éjszaka Karlsteinben (1974). A felsorolást olvasva felidéződnek a figurák, amelyeket eszköztelenül, fíhom jel- lemábrázoiő készséggel életre keltett Milos Kopiecky, ez a kedves sokoldalú, népszerű művész. (erdős) mm műsor KOSSUTH RADIO* *.05: Műsorismertetés 8.25: Csajkovszkij: Csipkerózsika — részetek ».20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Szólj, szólj, sípom! 10.05 - vrekeknek 10.36 A Budapesti fúvósötös f ’ .- 'teleiből 11.24: Angol madrigíloR H.37; Kháron ladikján, vagy az öregedés tünetei. XV. (befejező) rész 12.50: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.4»; Filmtükörkép 13.00: Lendval Csócsl József népi zenekara játszik 13.29: Derűre is derű: A kinn- fentes. Gábor Andor szatírái rádióra alkalmazva 14.001 Vladimir Horowitz zongo- rá zik U.05: Winnetou. X/S. rész 15.38: Weöres Sándor: Szín]A- tékok. 11.40/ Az Omega együttes műsorából M.Ml A Délutáni Rádiószlnhá* bemutatója: 33-as citrompótló 17.05: Olvastam valahol... 11.15: A Liszt Ferenc kamara- zenekar játszik 18.28: Hallgatóink figyelmébe 19.15: A hiúság vására. llI/3 rész 20.44: Népdalest 21.40: Nemcsak hobbi! 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nagy siker voltl 23.16: Zenekari muzsika 0.10: Fllmzenerészletek PETŐFI RADIO: 0.05: Sárközi Béni népi zenekara játszik 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Napközben... 10.00: Zenedélelőtt 12.30: Csak fiataloknak (lsm.) 12.35: A népművészet mestereinek felvételeiből 13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót: Barlang a város alatt 13.20: Éneklő Ifjúság 13.35: Szokolay Sándor: Gyermekdalok két hegedűre 14.00: Bemáth Lászlónak hívják. 14.35: Színe, java 16.00: Harmatos zöld fűben 16.35: Idősebbek hullámhosszán 11.30: Rádlóexpressz: Utazási magazin fiataloknak 18.35: Magnóról magnóra... (lsm.) 19.20: Tudósítás a vívó VB-ről, 19.37: Cserkűthy Sándor nótáiból 19.52: Reklám 19.55: Slágerlista 20.35: Parádé a századfordulón 31.30: Debreceni dzsessznapok felvételeiből 22.02: Az utolsó háború, L rész 23.20: Zenés látékokból MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Dobog Béla. (A tartalomból: Dél-borsodi aratási népszokások — A festő nyara — Vadkemplngezők). 18.00: Észak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 16.20: Hírek 16.30: A fekete Napóleon 17.15: Reklám 17.20: Kórház a város szélén 20/2. rész (lsm.) 18.15: Képújság 18.20; Kikapcsoló 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: A nap gyermekei. Tv-játék Maxim Gorkij drámájából 21.30: Panoráma 22.30: A fele sem Igazi 23.00: Tv-hlradó 3. 2. MŰSOR: 18.30: Ecranul nostru. A mi képernyőnk 18.45: Sorstársak 19.05: Unser bildschlrm 20.00: Az érintés natalma 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Kikapcsoló (lsm.) 21.25: Zenés nyári esték 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.10: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: M Valova: Búcsúbál. Tv-játék 21.25: Pár perc könnyűzene 21.351 Méhek és méhészek. 4. rész (lsm.) 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Szovlet komolyzene! előadóművészek műsora 23.05: Hírek 8. MŰSOR:. 20.00: Találkozó Zenés szórakoztató műsor 21.30: Időszerű események 22.00: Gauguin a vadember. Amerikai életrajzi film l. rész (lsm ) MOZI MŰSOR: Salgúltniáni November l.t Old meg . ioeunt! (18) S/lnes, szinkronizál! lapon történelmi ka- landfiim. - Balassagyarmati Madách: iiáromntgved é' t órától: Gyanútlan gyakornokon (uj Színes szinkronizált francia bűnügyi fllmvíglát'k. - Vási-tó' Mátra: Hét merész k-i zkadőr v-f- nes. amerikai ksland'i'at — Szécsényi Rákócsl: Mindent oin-t. va. Színes, szoviet ftlmvtgtálék — Kisterenyel Petőfi: Egy kénvei- metlen tani). Szinkronizált NDH film. — Nagyién. Jézus Kr1sz*us szupersztár — Színes, amerikai film. — Jobbágyi: Névtelen vár. Színes magyar film. ».15: Hol volt, hol nem volt... 18.%- Mai könyvajánlatunk (lsm.) {JpüRAß s 2M3, július 28» csütörtök \ . » »
