Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

Hazaérkezett a Szovjetunióból a Kádár János vezette ' magyar párt- és kormányküldöttség VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NQGRÁD MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 174. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983 JÚLIUS 24., VASÁRNAP Magyar—szovjet közös közlemény KV* ...iac K ádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor üdvözli. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának vezetésével szombaton kora délelőtt hazaérkezett az a magyar párt- és kormány- küldöttség, amely a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Mi­nisztertanácsa meghívására július 18—23. között hivatalos, baráti látogatáson tartóz­kodott a Szovjetunióban. A küldöttség tag­ja volt Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminisz­ter, a Központi Bizottság tagjai és Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, a Központi Bizottság tagja, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István külügyminiszter-helyettes, Kó- tai Géza, a Központi Bizottság külügyi osz­tályának helyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, Ambrus János külkereskedelmi miniszter­helyettes, Tóth József, a Külügyminisztéri­um főosztályvezetője és Benkő József, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának főosztályvezetője. A párt- és kormányküldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára. Korom Mi­hály, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Központi Bizottság tagja. Horn Gyula, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője. Ka­mara János, belügyminisztériumi államtit­kár. a Központi Bizottság tagja. Nagy János külügyi és Urbán Lajos közlekedési állam- titkár. Jelen volt Valerij Muszalov követtaná- esős. a Szovjetunió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Mesél Salgó vára Fidel Castro A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa meghívására 1983. július 18. és 23. között Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Ma­gyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttsége. A magyar—szovjet kap­csolatokra jellemző testvéri barátság légkörében végbe­ment látogatás során a Ma­gyar Népköztársaság küldött­sége Moszkvában és Kijevben megismerkedett a párt- és állami szervek tevékenységé­vel, találkozott dolgozókkal, » szovjet társadalom képvise­lőivel. Az a szívélyes fogad­tatás, amelyben a küldött­ségnek mindenütt része volt, híven tükrözte a magyar és a szovjet nép mély tisztele­tét egymás iránit. i A tárgyalásokon részt vett: Magyar részről: Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára, a küldöttség vezető­je, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. Havasi Fe­renc, a Központi Bizottság titkára — a Politikai Bizott­ság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Vár­konyi Péter külügyminiszter, Rajnai Sándor, hazánk szov­jetunióbeli nagykövete — a Központi Bizottság tajai; Szovjet részről: Jurij Vla- gyimirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, Gejdar Alije- vics Alijev, a miniszterta­nács elnökének első helyet­tese, Andrej Andrej evics Gromiko, a minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter, Mihail Szer- gejevics Gorbacsov, a Köz­ponti Bizottság titkára — a Politikai Bizottság tagjai, Vlagyimir Ivanovics Dolgih, a Központi Bizottság titkára — a Politikai Bizottság pót­tagja, Konsztantyin Vik- torovics Ruszakov, Nyikolaj Ivanovics Rizskov, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Nyi­kolaj Vlagyimirovics Tali- zin, a minisztertanács elnök­helyettese, Vlagyimir Nyiko- lajevics Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe — a Központi Bizott­ság tagjai. A tárgyaló felek tájékoz­tatták egymást az MSZMP XII. kongresszusa és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtá­sáról, áttekintették a magyar —szovjet együttműködés el­mélyítésének fő irányait, megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű problémáit, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egyes kérdéseit. A magyar párt- és . kor­mányküldöttség nagyra érté­kelte azokat a sikereket, amelyeket a baráti szovjet nép elért az SZKP XXVI. kongresszusa, az SZKP KB 1982. novemberi és az 1983. júniusi plénuma határozatai­nak valóra váltásában, a fej­lett szocial'ta társadalom' sokoldalú tökéletesítése prog­ramjának teljesítésében. Hangsúlyozta a Szovjetunió kimagasló' szerepét a világ­béke megőrzésében, kifejezte, hogy teljes mértékben támo- gaija az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén ala­puló szovjet javaslatokat, amelyek a fegyverkezési ver­seny megfékezésére és a le­szerelésre, a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítására irányulnak. A szovjet fél nagy elisme­réssel szólt a magyar dolgo­zóknak a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeiről és arról az al­kotó munkáról, amelyet az MSZMP XII. kongresszusá­nak, a Központi Bizottság 1983. áprilisi ülésén megerő­sített határozatai megvalósí­tásáért folytatnak. Kiemelte a Magyar Népköztársaság hozzájárulását a nemzetközi béke és biztonság megőrzésé­hez és a szocialista közösség egységének erősítéséhez. a nemzetközi életben elfoglalt helye megszilárdításához. I. Ä tárgyalások résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok — teljes össz­hangban az 1967. szeptember 7-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel — minden területen eredmé­nyesen fejlődnek. Ez alka­lommal is kifejezték törek­vésüket a két nép barátságá­nak, a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus elvein alapuló testvéri szövetségének sokol­dalú erősítésére. A magyar—szovjet kapcso­latok fejlődésében meghatá­rozó szerepe van az MSZMP és az SZKP szoros együtt­működésének, amelyet a köl­csönös bizalom és a nézet- azonosság jellemez a jelen­kor legfontosabb kérdéseiben. A tárgyaló felek hangsúlyoz­ták törekvésüket: a további­akban is sokoldalúan fejlesz­tik pártközi kapcsolataikat, tökéletesítik azok formáit és módszereit. Kiemelték az ideológiai együttműködés je­lentőségét, amely elősegíti a szocialista és kommunista építés feladatainak sikeres megoldását. A felek kifejezték érde­keltségüket abban, hogy fej­lődjék az állami szervek, a társadalmi szervezetek és a dolgozók kollektíváinak együttműködése; ■ legyenek hatékonyabbak a tudományos és a kulturális cserék, elmé­lyültebbek a tudomány, a kultúra és a művészetek kép­viselőinek alkotó kapcsolatai. A tárgyalások résztvevői nagyra értékelték a magyar— szovjet külpolitikai együtt­működés tapasztalatait. Sík- raszálltak a két szövetséges T á Levonták a zászlót szomba­ton délután a salgóbányai Ba­rátság nemzetközi táborban, ahol július 15—24 között öt nemzet — szovjet, csehszlo­vák, finn, lengyel, magyar — mintegy másfél száz gyerme­ke vett részt sokszínű, gazdag programokban. A pajtások pénteken a megyeszékhellyel ismerkedtek. Útjuk során a többi között ellátogattak a salgótarjáni öblösüveggyárba, megnézték a munkásmozgalmi múzeumot s a város egyéb ne­vezetességeit. A NÓGRÁD-szerkesztöség úttörő-tudósítói e napon kii­állam külpolitikai tevékeny­sége összehangolásának tö­kéletesítéséért, beleértve azt, hogy bővítik a konzultációk témáinak körét az MSZMP KB és az SZKP KB, vala­mint Magyarország és a Szovjetunió külügyminiszté­riuma képviselőinek rend­szeres munkatalálkozóin. Kedvezően értékelték a két ország népgazdasági felada­tainak megoldását segítő, egyre fejlődő kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudo­mányos • együttműködést. A felek intézkedéseket tesznek az együttműködés elmélyíté­sére, a népgazdasági 'tervek koordinációjának tökéletesí­tésére, az áruforgalomnak kölcsönösségi alapon történő bővítésére. Megegyeztek, hogy hosszú távú megállapo­dásokat dolgoznak ki és ír­nak alá az együttműködésről az agráripari komplexum ágazatainak fejlesztésében, a mikroelektronika és a ro­bottechnika területén, a köz­szükségleti cikkek gyártásá­ban és az ipar más kiemelt ágazataiban. A műszaki-tudo­mányos haladás legújabb eredményei alapján bővítik és 1995-ig meghosszabbítják Magyarország és a Szovjet­unió hosszú távú gyártássza­kosítási és kooperációs prog­ramját. A látogatás alatt több konkrét gazdasági együttmű­ködési megállapodást írtak alá. Magyarország és a Szov­jetunió kész további erőfe­szítésekre a szocialista gazda­sági integráció folyamatának elmélyítéséért. Meggyőződé­sünk, hogy a KGST-tagálla- mok tervezett legfelső szintű tanácskozása hozzájárul eh­hez. II. Áttekintve a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a tárgyaló felek megerősítették határozott szándékukat, hogy a jövőben is aktívan hozzájá­rulnak a Varsói Szerződésbe tömörült szövetséges államok egysegének megszilárdításá­hoz, biztonságuk megbízható szavatolása és az általános béke megóvása érdekében. A nemzetközi helyzet további éleződése, az Egyesült Álla­mok és néhány más NATO- tagállam katonai előkészüle­teinek példátlan fokozódá­sa, agresszivitásuk erősö­dése teljes mértékben igazolja, hogy indokoltak és időszerűek azok a kö­vetkeztetések és javasla­tok, amelyeket a Varsói Szer­ződős tagállamai prágai nyi- (Folytatás a 2. oldalon.) b o r z á r lön . programon vettek részt. Előbb a Nógrád megyei Sütő­ipari Vállalatot keresték fel, ahol Oláh János termelési osztályvezető tájékoztatta őket a vállalat tevékenységéről, a termelési eredményekről. Ezt követően a süteményüzembe mentek a gyerekek. Itt Tatár Csaba üzemvezető kalauzolta végig őket a különfé­le technológiai folyama­tokon. Délután a NÖG- RÁD-szerkesztöségbe láto­gattak az uttörő-tudósitók, ahol találkoztak a lap szer­kesztőivel, újságíróival, majd A „Nyílt hetek a magyar városokban” rendezvénysoro­zat keretében tegnap izgal­mas kirándulásra került sor. A Magyar Urbanisztikai Tár­saság és a Salgótarjáni váro­si Tanács közös rendezvényé­nek vendégei, építészek, taná­csi dolgozók, érdeklődők Sal­gó várához látogattak. Pusz­tán a középkori várrom, az onnan nyíló panoráma is meg­éri a kirándulást, ám ennél többet nyújtott a program. Feld György, az Országos Műemléki Felügyelőség régé­sze volt az „idegenvezető”. Tisztét már csak azért is nagyszerűen láthatta el, mert a várnál folyó ásatások veze­tője a munkák kezdete óta. — A salgói vár azon ^eve­sek közé tartozik, amely megőrizte korai formáját — nem építették át, mint a legtöbb magyarországi várat. A történésznek, régésznek ezért érdekes. De a salgói vár városépítészeti szempont­ból is fontos, feltétlen meg­mentésre érdemes. Salgó ked­á s a nyomdába megnézték: ho­gyan készül az újság. Délután került sor az ünne­pélyes táborzárásra, amelyen Molnár Ilona táborvezetö ér­tékelte a tíz nap tartalmi munkáját, majd a csoportok vezetőinek átadta az esemé­nyekről készített fotóalbumo­kat. Ezután tábortüzet gyúj­tottak a gyerekek, s emellett táncoltak, énekeltek, játszot­tak. Végül következett a bú­csú, ma reggel pedig hazain­dultak a pajtások — bezárta kapuit a salgóbányai Barátság nemzetközi tábor. veit kirándulóhely, nagysze­rűen belátható innen a kör­nyék, s a vár korábbi álla­potában balesetveszélyes volt. Szakaszosan végezzük az ása­tásokat, salgóbányai bányá­szok dolgoznak rajta, s ők végzik az építést is. Feld György .leleteket is hozott magával Salgóra. Olyan kályhacsempéket, ame­lyek eredetileg innen szár­maztak — ám időközben a szécsényi Kubinyi Ferenc Mú­zeumba, a nógrádi régészeti anyagok gyűjtőhelyére kerül­tek. — Feltártunk egy XVI. századi cserépkályhát, ennek néhány darabját hoztam el. Rengeteg mást, agyagedénye­ket, szegeket, vastárgyakat is találtunk, de ha elvonatkoz­tatok a szakmámtól, ezekre azt kell mondanom, szörnyű unalmasak. Ezért hoztam a kályhát. — Az ásatások során oko­zott-e meglepetést Salgó vá­ra? — Minden ásatást meg­előznek a levéltári kutatások. Az oklevelek hallgattak róla, hogyan pusztult el a vár. Tudjuk, hogy a nógrádi vá­rakat a tizenöt éves háború­ban harc nélkül feladták a törökök. Ettől eltérő a salgói történet, amit az ásatás „me­sélt” el. A salgói török vezér igen elszánt lehetett, az utol­só percig védekeztek, a várat szétlőtték. Akkor egyébként már elavult volt a vár, épí­tése idején nem számoltak tűzfegyverekkel — rengeteg ágyúgolyót találtunk, majd­nem negyvenet —, a török kiűzése után nem volt érde­mes újjáépíteni. Annál inkább érdemes most felépíteni — nem újjá. A munkák még négy-öt évre el­húzódnak, akkor azonban tel­jes vár jelenik meg előttünk. Fidel Castro, a Kubai Köz­társaság állam- és kormány­fője támogatásáról biztosítot­ta az úgynevezett Contadora- csoportnak a közép-amerikai térség békéjének megteremté­sére irányuló javaslatait, amelyek mindenekelőtt a konfliktusok tárgyalásos ren­dezésére szólítanak fel. A csoport tagországainak elnö­keihez küldött írásos üzene­tében Fidel Castro hangsú­lyozza : a tárgyalásos rende­zésnek a be nem avatkozás, az' országok szuverén egyenlősé-, ge és az együttműködés el­vén kell alapulnia. Az üzenetben Castro üdvöz-' li a csoport múlt vasárnapi csúcsértekezletének azon aján­lásait, melyek a közép-ame­rikai országokban levő kül­földi csapatok visszavonását és a katonai támaszpontok felszámolását célozzák és le­szögezi: Kuba az elmúlt évek­ben is azon fáradozott, hogy egy összehangolt megállapo­dás szülessen a térség béké­jének biztosítására. Ezzel kapcsolatban üdvözli Nicaragua kormányának be­leegyezését, hogy a tárgyalá­sok az érdekelt felek mind­egyikének bevonásával tör­ténjenek, amiként azt a Con- tadora-csoport nyilatkozata is szorgalmazza. Kuba támogat minden olyan megoldási, amely elfogadható Nicaragu*, továbbá a Salvadort forradal­mi erők és mindazok számá­ra, alak a közép-amerikai or­szágok nemzeti függetlenségé­ért, a demokratikus változá­sokért harcolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents