Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

Kádár János beszéde E Ivtársak! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak Magyarország­ról, eredményeinkről, gond­jainkról, terveinkről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ez év áprilisi ülésén joggal állapította meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban a szocializmus pozíciói szilár­dak, megingathatatlanok; tár­sadalmi életünk minden te­rületén érvényesül a párt ve­zető szerepe. Pártunk politi­kája élvezi a tömegek, a ma­gyar dolgozók egyetértését, cselekvő támogatását. Népünk következetesen ha­lad a szocialista társadalom építésének útján, nagyra ér­tékeli az eddig elért eredmé­nyeket, és nehezebb körül­mények között is mindent megtesz, hogy megvédje szo­cialista vívmányait. Éleződő nemzetközi helyzetben, ked­vezőtlenebb külgazdasági feltételek között kell áttér­nünk a szocialista gazdálko­dás intenzív szakaszára. A magyar dolgozók megértették és vallják, hogy csak hatéko­nyabb munkával és nagyobb erőfeszítésekkel tudjuk elérni kitűzött céljainkat. Gazdasági feladataink meg­oldása érdekében számos in­tézkedést tettünk. Központi energiatakarékossági progra­mot dolgoztunk ki, korszerű­sítjük iparunk termékszerke­zetét, s eddig kihasználatlan belső erőforrásokat tárunk fel. Célunk jelenleg az, hogy biztosítsuk a népgazdaság ki­egyensúlyozott fejlődését, erő­teljesebben kibontakoztassuk az intenzív gazdálkodást, és megteremtsük a gyorsabb gazdasági növekedés feltéte­leit. A magyar gazdasági élet­ben meghatározó szerepet tölt be szocialista Iparunk, amely­nek fejlesztése nagy hatással van az egész népgazdaságra. Ipari termelésünk 98,7 száza­léka a szocialista szektorból származik. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a mű­szaki fejlesztés meggyorsítá­sával, a munkatermelékeny­ség növelésével, a minőség és a munkakultúra színvona­lának emelésével fokozzuk a termelés jövedelmezőségét. Gyorsítani kívánjuk a tudo­mányos eredmények ipari felhasználását, és kedvezőbb feltételeket akarunk teremte­ni a gazdaság szempontjából fontos tudományos kutatások számára. Hazánkban a szocialista mezőgazdaság megteremté­se tette lehetővé ennek a fontos népgazdasági ágazat­nak a dinamikus fejlődését. Mezőgazdaságunk eredmé­nyeinek, a korszerű nagyüze­mi gazdálkodásnak köszön­hető a magyar falu életének gyökeres megváltozása. Gazdasági feladataink meg­oldása megköveteli az irányí­tás javítását, a munka jobb megszervezését. Ennek egyik fontos feltétele az, hogy nö­vekedjék a dolgozók részvé­tele a vállalatok, termelőegy­ségek gazdálkodásával ösz- szefüggő elgondolások kidol­gozásában, a döntések meg­hozatalában és a végrehajtás­ban. A munkahelyi demokrá­cia eredményes működése — tapasztalataink szerint — elő­segíti a vállalaton belüli tar­talékok felszínre hozását. A szocialista társadalom építésében bonyolult és nagy feladatok várnak ránk. Min­den barátunk bizonyos lehet abban, hogy eltökéltségünk szilárd, a magyar nép követ­kezetesen halad előre a szo­cialista társadalom építésének útján. Feladataink sikeres megoldásának nélkülözhetet­len feltétele — belső erőink, lehetőségeink jobb kihaszná­lása mellett — a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval fennálló együttműködésünk elmélyíté­se és kibővítése. E ívtársak! Hatalmas társadalomformá­ló munkánkhoz mindenekelőtt békére van szükségünk. Mi nem fenyegetjük egyetlen ál­lam biztonságát sem, alapvető érdekeinknek ellentmond a világpolitikai helyzet élezése, a fegyverkezési verseny foko­zása. A mi törekvésünk a vi­lágbéke, az enyhülési folya­mat vívmányainak megőrzése, a fegyverzetkorlátozás, a le­szerelés. A nemzetközi helyzet leg­kritikusabb kérdése ma a NATO-nak az a terve, hogy újabb nukleáris fegyvereket telepít Európába. Mi a raké­ták számának csökkentését és nem növelését kívánjuk. Olyan megoldásért küzdünk, amely a felek egyenlő biz­tonságát garantálná a fegy­verzet lehető legalacsonyabb szintjén. Ez igazságos állás­pont és egybeesik a világ va­lamennyi népének érdekei­vel. Szilárd meggyőződésünk, hogy a nemzetközi feszültség éleződése ellenére az emberi­séget fenyegető legfőbb ve­szélyt — a világháborút — el lehet hárítani. A béke fenn­tartásának a jövőben is dön­tő tényezője a Szovjetunió, a szocialista országok ereje, a két világrendszer között kia­lakult katonai-stratégiai egyensúly. Ennek tudatában egyértelműen leszögezzük: semmiképpen nem engedhető meg, hogy az imperialista ha­talmak katonai fölényre te­gyenek szert. Önökkel együtt valljuk, hogy a két társadal­mi rendszer — a szocializ­mus és a kapitalizmus — tör­ténelmi vitáját a békés ver­sengésnek ás nem a fegyverek­nek kell eldönteriük. A Magyar Népköztársaság aktívan támogatja a Szovjet­unió, a Varsói Szerződés kez­deményezéseit a fegyverkezé­si verseny megfékezése, a le­szerelés, a béke, a nemzetkö­zi biztonság érdekében. Nagy jelentőségűnek tartjuk azt a javaslatot, hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO országai kössenek szerződést arról, hogy kölcsönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról. Mély meggyőződésünk, hogy ennek megvalósítása nagy szolgálatot tenne a béke, a nemzetközi biztonság ügyének. Kedves Elvtársak! A magyar és a szovjet nép barátként és szövetségesként együtt küzd a szocializmusért és a békéért. A szovjet veze­tőkkel folytatott tárgyaláso­kon, itt-tartózkodásunk min­den órájában, ezen az aktí­ván is érezzük, hogy a szov­jet emberek őszinte, testvé­ri érzéseket táplálnak a ma­gyar nép iránt. Biztosíthatom önöket, a magyar—szovjet ba­rátság nagyon drága szá­munkra, egész népünk számá­ra, azt féltve őrizzük, gondo­san ápoljuk és szüntelen erő­sítésére törekszünk a jövőben is. Köszönjük önöknek a ba­ráti szavakat, a jókívánságo­kat, amelyeket tolmácsolni fogunk honfitársainknak. Szívből kívánok önöknek további kimagasló eredmé­nyeket a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében! Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja! Éljen a nagy Szovjetunió! Éljen és virágozzék a ma­gyar-szovjet barátsági Az MSZMP KB első titká­rának nagy tetszéssel, hosz- szan tartó tapssal fogadott be­széde után közvetlen szavak­kal mégegyszer köszönetét mondott az üzem dolgozóinak a meleg fogadtatásért, s át­nyújtotta a gyár kollektívájá­nak a magyar párt- és kor? mányküldöttség ajándékát, egy kristályserleget. A kedves figyelmességért Valerij Szajkin vezérigazgató mondott őszinte köszönetét, s a látogatás emlékeként át­nyújtotta Kádár Jánosnak az üzem dolgozóinak ajándékát, a kezében egy ZIL teherautó makettjét tartó gyári munkást ábrázoló bronzszobrot. Sajtókonferencia Moszkvában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délután saj­tókonferenciát tartott Moszk­vában a nemzetközi sajtóköz­pontban szovjet és magyar újságírók számára. A ma­gyar párt- és kormányküldött­ség tagjai közül a sajtókon­ferencián megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kára, Várkonyi Péter külügy­miniszter és Rajnai Sándor hazánk moszkvai nagykövete. A nagy érdeklődés ínellett megtartott sajtókonferenciát Vitalij Ignatyenko, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának helyettes vezető­je nyitotta meg. Az MSZMP KB első titkára bevezetőben köszönetét mon­dott a szovjet és a magyar sajtó képviselőinek azért a támogatásért, amelyet a magyar párt- és kormánykül­döttség jelenlegi látogatása során nyújtottak. Emlékeztetett arra, hogy a magyar munkásosztály for­radalmi, lenini típusú párt­ját 1918 novemberében alapí­tották meg. „Jólesik arról szólni — mondotta, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja között kez­dettől fogva internacionalis­ta kapcsolat volt.” A párt- és kormányküldött­ség jelenlegi látogatásáról szólva elmondotta: „Célunk, hogy tovább erősítsük a né­peink közötti barátságot, sokoldalú * együttműködésün­ket. továbbfejlesszük kapcso­latainkat. Most, hogy a tár­gyalásokat befejeztük, össze­gezve elmondhatom5 tárgya­lásaink légköre rendkívül szívélyes, a végzett munka konstruktív volt. Ez alka­lomból is őszinte köszönetét szeretnék mondani Andropov elvtársnak és a szovjet tár­gyalócsoport minden tagjá­nak, hogy ebben a szellemben tárgyalhattunk.” Jurlj Andropovot régen Ismerem — mondta Kádár János. — Jól ismeri orszá­gunkat és népünket, ennél­fogva könnyű a vele való ta­lálkozás és beszélgetés. A ré­gi ismerősöknek kevés szó kell ahhoz, hogy megértsék egymást. „Látogatásunk során mó­dunkban állt közvetlenül is találkozni a szovjet embe­rekkel, így például a mai na­pon, amikor a Lihacsov autó­gyárba látogattunk. Ez a ta­lálkozó rendkívül szívélyes volt. Ott is szóltam róla, s Itt is szeretném megismételni, nagyon köszönöm azt a test­véri érzést, amit minden al­kalommal, minden szovjet ál­lampolgár részéről tapasz­taltam. A magyar—szovjet barát* ság ma már a szó szoros él­teimében milliók, országaink, népeink barátsága. Kádár János ezután vála­szolt a tudósítók kérdéseire. A Népszabadság tudósító­jának válaszolva szólt a szo­cialista építőmunka magyar- országi tapasztalatairól, fel* adatainkról. „Magyarországon mind po­litikai, mind gazdasági érte­lemben szilárd alapokon nyugszik a szocializmus, s erre az alapra támaszkodva a párt vezetésével népünk történelmi eredményeket és vívmányokat hozott létre. Ma­gyarország ma közepesen fej­lett iparral és fejlett mező- gazdasággal rendelkező szo­cialista ország. A magyar gaz­daság a fejlődés intenzív szakaszára való áttérés idő­szakában van, s ez önmagá­ban is igen nehéz feladato­kat állít az ország elé. Emel­lett gazdaságunkra hat a kül­ső környezet is. Ezzel kap­csolatban aláhúzta a népgaz­dasági egyensúly megőrzésé­nek, fizetőképességünk fenn­tartásának fontosságát, és utalt az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülé­sén elfogadott határozatra. Hangsúlyozta: bízunk abban, hogy népünk a megnehezült körülmények között is eléri a kitűzött célokat. A bizako­dás alapja egyfelől pártunk nyílt politikája, a valóság őszinte feltárás?, a helyzet reális értékelése, másrészt az, MQORAP - 1983, július Í2„ goúek hogy országunk gazdasági té­ren is sokoldalúan együttmű­ködik a Szovjetunióval, a töb­bi szocialista országgal. A Pravda munkatársának válaszolva Kádár János szólt az MSZMP és az SZKP kap­csolatainak fejlesztéséről, a pártmunkában szerzett ta­pasztalatok cseréjének bővíté­séről. Elmondotta: „A szocialista országok kö­zötti tapasztalatcsere rend­kívül fontos. A szocializmus építésénél figyelembe kell venni az általános érvényű tapasztalatokat, törvényszerű­ségeket, az egyes népek ál­tal bejárt történelmi utat, minden ország nemzeti sajá­tosságait Ugyanakkor — mint azt nemrég Jurlj Andropov is megállapította — a szocia­lista országok tapasztalatai mozgalmunk közös kincsestá­rát gazdagítják.” „Ml, természetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánl­juk senkinek sem egyes meg­oldásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból következ­nek, azoknak felelnek meg. De, ha más országok kom­munistái úgy ítélik meg, hogy vannak közöttük használható tapasztalatok, az nagy meg­tiszteltetés számunkra” — mondotta. A Magyar Televízió tudósí­tójának kérdésére válaszolva Kádár János méltatta Ma­gyarország és a Szovjetunió kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatait. Rámuta­tott. hogy szocialista fejlődé­sünk meghatározó külsó té­nyezője volt és lesz a jövőben Is a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés. „A mostani megbeszéléseken — mondotta — mindkét részről megnyilvánult az az elhatá­rozás, hogy továbbfejlesztjük, magasabb szintre emeljük gazdasági kapcsolatainkat, bővítjük a hosszú távú gyárt­mányszakosítási és kooperá­ciós megállapodások körét. Mindez nagymértékben já­rul hozzá Magyarország gaz­dasági stabilitásának biztosí­tásához.” A szovjet rádió megkérdez te az MSZMP KB első titk.'V rát. hogyan ítéli meg a nem- Sft&öííi helyzetet, mikben lát­ja a legfontosabb feladatokat? „Mi magyarok, teljes ossz hangban szovjet barátainkkal azt tekintjük központi kér­désnek, hogy megakadályoz­zuk a nemzetközi helyzet to­vábbi romlását, megőrizzük és tovább gyarapítsuk az eny­hülés vívmányait” — vála­szolta Kádár János. — Ma­gyarország felelős vezetői a szocializmust építő magyar nép érdekeiből kiindulva az enyhülés hívei, úgy vélik, hogy — amint azt az SZKP XX. kongresszusán megfo­galmazták — korunkban a háború nem végzetszerűen el­kerülhetetlen. Kádár János szólt arról, hogy az Egyesült Államok és a NATO szélsőséges körei fel akarják borítani a világban kialakult katonai erőegyen­súlyt, katonai fölényre akar­nak szert tenni. Ennek része­ként került napirendre az amerikai közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakéták európai telepítése is. A szövetséges szocialista országok, ahogy ezt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének januárban Prá­gában megtartott ülésen meg­állapították, nem engedhetik meg a katonai téren történel­mileg kialakult egyensúly megbontását. Ez nemcsak ■ Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés többi tagállamának biz­tonsága szempontjából meg­engedhetetlen, hanem minden nép érdeke, mert az emberi­ség számára nincs más út, mint békében élni. Kádár János méltatta a Szovjetunió békekezdeménye­zéseit. Megállapította: a genfi tárgyalásokon olyan megol­dást kell elérni, amely a fegy­verzet alacsonyabb szintjén szavatolja a két fél egyenlő biztonságát. Utalt a Varsói Szerződésnek arra a javasla­tára is, hogy a két európai katonai szervezet, a NATO és Varsói Szerződés kössön megállapodást: nem alkal­maznak egymással szemben katonai erőt, csökkentik ka­tonai kiadásaikat. Befeiű'é- síil hangsúlyozta: Magvn-or 'rág a maga eszközeivé, mindent megtesz a közös-cé­lok. törekvések megvalósulá­sáért, a béke mcgurzcsee.it Minisztertanács tárgyalta Emelik a kis összegű nyugdíjakat és házastársi pótlékot, bővítik a szociális segélyezést A kormányzat a mai nehéz viszonyok között is a lehetősé­gek szerint segít abb~n, hogy a társadalom leginkább rá­szoruló rétegei nagyubb jö­vedelemhez jussanak. Mint ismeretes, július 1-től felemel- -ték a családi pótlékok nagy részét, ami évi 2,3 milliárd forint többletet juttat a szü­lőknek, egymillió 660 ezer gyermek jobb ellátásához. A Minisztertanácsnak a SZOT- tal egyetértésben hozott mos­tani határozata pedig az idős­korúak és súlyosan rokkan­tak anyagi helyzetének javí­tása érdekében kimondja, hogy szeptember 1-től emelni kell egyes nyugdíjakat és a há­zastársi pótlékot; a nyugdíj- intézkedéssel a régen megál­lapított alacsony nyugdíjjal rendelkezők, az Időskorúak, továbbá a súlyosan rokkan­tak helyzetén kell elsősorban javítani. Ennek az elvnek a jegyében hozta határozatát a Minisztertanács. A rendelke­zések 740 ezer embert érin­tenek és az emelés egész év­re számítva egymilliárd 150 millió forint többletjuttatást jelent számunkra. Ennek kö­rülbelül egyharmadát fedezi a magasabb jövedelműek ez év januárjában megemelt öregségi járulékából származó több­letösszeg. A kormányintézke­dés a régen megállapított sa­ját jogú, továbbá özvegyi, szü­lői nyugdíjakat és árvaellátá­sokat emeli, mivel ezek jó­val alacsonyabbak az utóbbi években megállapított össze­geknél. Ez egyben azt is je­lenti, hogy az azonos nyugdí­jasrétegeken belüli szociális különbségeket központi nyug­díjemeléssel nem tudják tel­jesen követni. A központi nyugdíjemelést technikai okok- -ból sem lehet az idős embe­rek egyéni körülményeihez Igazítani. A tanácsi szervek­nek azonban módjuk van ar­ra, hogy ezeket az egyéni kö­rülményeket is figyelembe ve­gyék, s ahol szükséges, az eddiginél nagyobb segélyt fo­lyósítsanak a rászorultaknak. Szeptember 1-től a jelenle­gi nyugdíjösszegre való te­kintet nélkül havi 200 forint­tal emelkedik azoknak a já­randósága, akiknek saját jogú nyugdíját 1959. (mezőgazdasá­gi szövetkezeti tagok esetében 1967.) előtt állapították meg. (A mezőgazdasági szövetkeze­ti tagok új nyugdíjrendszerét ugyanis nem 1959-ben, hanem 1967-ben, vezették be, s a nyugdíjkorhatár is csak foko­zatosan vált egységessé.) Ugyancsak a nyugdíjösszegrö való tekintet nélkül havi 150 forinttal emelkedik a súlyo­san (I—II. csoportos) rok­kantak nyugdíja és a mező- gazdasági szövetkezeti mun­kaképtelenségi járadék. Szin­tén 150 forinttal, de legfel­jebb havi 2 800 forintra eme­lik az 1959 és 1970 (mezőgaz­dasági szövetkezeti tagok ese­tében az 1967—1970) között nyugdíjazottak öregségi, III.' rokkantsági csoport szerint já­ró rokkantsági, baleseti rok­kantsági nyugdíját. Az eme­lés összege azonban havi 50 forintnál kisebb akkor sem lehet, ha ezzel túllépik a 2800 forintos határt. Havi 100 forinttal, legfel­jebb havi 2800 forintra eme­lik az 1971. előtt megállapí­tott, vagy 1971. előtti nyugdí­jon alapuló hozzátartozói elJ látásokat, vagyis az özvegyi,' szülői nyugdíjakat, árvaellátá­sokat. Az emelés itt sem le­het kevesebb 50 forintnál.' Szintén havi 100 forinttal emelik az 1971. előtt megál­lapított mezőgazdasági, szö­vetkezeti öregségi, özvegyi já­radékokat Száz forinttal emel­kedik valamennyi házastársi pótlék összege, valamint az az összeghatár, ameddig a nyug­díj házastársi pótlékkal egé­szíthető ki. A felemelt nyugdíjakat első ízben szeptemberben kézbe­sítik, azt külön kérni nem kell. A nyugdíjak és a házastársi pótlék emelésével kapcsola­tos rendelkezések végrehajtá­sáról a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa a pénzügymi­niszterrel, az érdekelt minisz­terekkel' és az érintett érdek­képviseleti szervekkel egyetér­tésben szabályzatot ad ki. A nyugdíjemelésen kívül á tanácsok évi 200 millió forin­tot kapnak arra a célra, hogy az Idős emberek egyéni hely­zetének közvetlen vizsgálata alapján a legrászorultabbak- nak, a halmozottan hátrányos helyzetű nyugdíjasoknak, já­radékosoknak, továbbá azok­nak, akik nyugdíjra jogot nem szereztek, az eddiginél nagyobb támogatást adjanak. Az Időarányos összeggel már ez év július 1-től felemelték a helyi tanácsok szociális se­gélyezési keretét, az Egészség- ügyi, valamint a Művelődési Minisztérium pedig közös irányelveket adott ki arra, hogy ezt a többletösszeget mi­lyen elvek alapján használ­ják fel. (MTI) „Nyílt hetek a magyar városokban* Urbanisztikai programok Salgótarjánban A Magyar Urbanisztikai Társaság Nyílt hetek a ma­gyar városokban címmel több hetes szakmai rendezvényso­rozatot szervezett. Az építé­szek, közgazdászok, geográfu­sok, s minden, városépítés iránt érdeklődő szakember részvételével zajló események­nek Kaposvár, Ajka, Békés után, illetve Szolnok előtt, jú­lius 18-tól 30-ig Salgótarján a házigazdája. A városlakó ember ezernyi szállal kapcsolódik a város építésének kérdéseihez: jól vagy kevésbé kellemesen ér­zi magát a lakótelepen, kü­lönféle terveket formálgat lakáshelyzete végleges rende­zésére, s határozott véleményt alkot városa fejlődéséről. A kérdés az, hogy ezt a véle­ményt a városépítésért fele­lős szakemberek mennyire veszik figyelembe. A MUT a salgótarjáni rendezvények so­rán Is annak a meggyőződé­sének ad hangot, hogy a vá­rospolitikába a lakosságnak ’s beleszólása kell legyen. A ■‘"’letrendez >s! elképzelések '•falaid tása előtt , kérdezzék meg az ptt lakók vélemé­nyét, akik — ha nem is tel­jéin jártnak az ebbéli mai kérdésekben semmi­képpen sem laikusok, hiszer szőkébb környezetüket öl Ismerik legjobban. Ezekről a kérdésekről eseti szó tegnap a Hazafias Nép­front városi bizottságának ta­nácstermében megrendezel’ várospolitikai fórumon is. A beszélgetés házigazdája Győri- fy Dezső, a városi tanács ál­talános elnökhelyettese, vita­vezetője Barna Gábor, a MŰI főtitkára volt. A társaság fontos információkat kapott £ salgóLarjáni városépítés aktu­ális gondjairól, ugyanakkor s salgótarjániak is tájékozód­hattak a MUT tevékenységé­ről. A területrendezés demok­ratizálásának szellemében út­törő feladatot is vállalt s házigazda város: július 25-én hétfőn az acélgyári lakóterü­let részletes rendezési tervé­nek programját ismertetik a; ottlakókkal. A terv még nerr végleges, az érintettek véle­ményének meghallgatása te­hát bizonyára hasznos lesz. A nyílt hetek programjá­nak ideje alatt, július 21—22* én Salgótarjánban tartja idei másodi k ülését a MUT ren­dezvény bizottsága ig,

Next

/
Thumbnails
Contents