Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-21 / 171. szám
Több mirelit zöldség Teljesítette féléves tervét a hűtőipar Sikerrel teljesítette a hűtőipar első félévi tervét. Az előző év azonos időszakához képest 6 százalékkal növelte termelését, tovább javult a hazai lakosság ellátása mirelittermékekből és az export is kedvezően alakult. Mindehhez a gyárak eredményes munkája mellett hozzájárult az is. hogy zöldségből, gyümölcsből viszonylag kedvezőek voltak a terméseredmények. Most is teljes kapacitással dolgozik a tíz mirelitüzem, napi 400—500 tonna terményt fogadnak. Mivel az igények némiképp a mirelit zöldség iránt fokozódnak, e termékekből növeli az előállítást többi között a bajai, a győri és a miskolci hűtőház. A zöldbabot, az uborkát és tököt dolgozzák most fel, július végén pedig megkezdődik a paradicsom és a paprika fagyasztása. A gyümölcsök közül a málna, a ribiszke. a meggy és a cseresznye feldolgozása már befejeződött, a közeli hetekben a szilvaszezon következik, majd Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Baján a külföldön is igen keresett csöves kukorica mirelitté fagyasztása ad nagyobb munkát. A termékek nagy része a raktárakba kerül, a téli időszakban szállítják majd ki az üzletekbe, más részét exportálják. Ehhez kedvező feltételeket teremtett a közelmúltban egy hamburgi céggel kialakított vegyesvállaíat, amelynek működésével lehetővé vált, hogy a magyar hűtőipari termékek állandóan jelen legyenek az exportpiacokon, ily módon javulhatnak az eladási feltételek. Ezekben a hetekben nem csupán saját termékeit tárolja az ipar a hűtőházakban, hanem a társ élelmiszeripari üzemeknek bértárolást is vállal; a győri, a zalaegerszegi és a békéscsabai mirelitüzemek: például tej- és húsipari termékeket raktároznak. A zsúfoltságon némiképp enyhít a tavaly átadott tízezer tonna kapacitású új bajai hűtőház, ám így is igen körültekintő szervezést, s a szállítás összhangját kívánja a hűtőházak minél jobb kihasználása. A jelenleginél is feszítettebb munka szeptemberben indul, amikor egyidőben nagyobb mennyiségű paprika, paradicsom, karfiol feldolgozásáról kell gondoskodni, ekkor a mostani nyersanyag meny- nyiségének a kétszeresét fogadják naponta. Ahonnan á ZIL-ek jönnek Évi 200 ezer teherautó a Szovjetunió nagy múltú vállalatától Á moszkvai Lihacsov autógyár egyike azoknak a szovjet nagyüzemeknek, amelyeket régi és igen jó kapcsolatok fűznek hazánkhoz, amint az a Kádár János elvtárs vezette magyar delegáció mostani látogatása alkalmával is szóba került. Népszerűek Magyarországon A hírneves ZIL tehergépkocsik hosszú időn keresztül igen nagy népszerűségnek örvendtek hazánkban. (A ZIL rövidítés a gyár nevéből ered: Zavod Imeni Lihacsova.) Tízezernél is többet vásároltunk belőlük az elmúlt tervidőszakban, s csak néhány éve csökkent a kereslet, mert viszonylag magas az üzemanyag-fogyasztása. Ám mindenre van megoldás: tavaly határozat született a már üzemelő és új beszerzésű ZIL gépkocsik átalakításáról dízelmotorosra. Már folynak is az ezzel kapcsolatos tárgyalások, amelyeknek remélhetően ez a magas színtű látogatás is újabb lendületet adott. Nagy múltú gyárral állunk kapcsolatban. A kezdetek ugyanis még az első világháború idejére nyúlnak. Az akkori moszkvai' automobil- egyesülés 1916-ban építette ezt az üzemet, hogy Olaszországból érkezett alkatrészekből szereljék össze a járműveket. Az első teherautót saját alkatrészből csak a szovjethatalom győzelme után készítették. Ez volt 1924-ben az AMO—F15 jelű tehergépkocsi, amiből aztán 1930-ra már 3200-at gyártottak. Néhány év múlva nagy rekonstrukció ment végbe a gyárban, s ennek során 1934-től új típusú tehergépkocsikat gyártottak — ZISZ 5 és ZISZ 6 néven —, valamint autóbuszt is és 1936-tól a ZISZ —101 és ZISZ—110 típusú személygépkocsikat. hacsov az egész szovjet gépkocsiipar egyik kiemelkedő vezetője volt és 1953-tól a Szovjetunió, majd az OSZSZK autóközlekedési minisztereként tevékenykedett. Halála évében nevezték el róla a gyárat, egyúttal o’yan férfiról emlékezve meg, aki beírta nevét a polgárháború harcainak történetébe is. A gyár előtt azonban még újabb nagy fejlődési időszak állott. Az 1962-es nagy műszaki felújítással lehetővé vált, hogy még korszerűbb 160 ezer dolgozóval, akik Közül magában a ZIL gyárban 75 ezren dolgoznak. És igen szép a produktum is: évente kétszázezer középkategóriájú teherautót, 25 ezer ZIL 115-ös személygépkocsit állít elő. Sőt mellékprofilja is kialakult a lakosság jobb ellátása érdekében, mégpedig háztartási hűtőgépeket gyártanak. Évente 125 ezret. Ami a jelenlegi választékot illeti, eléggé széles körű. Készítenek 6 tonnás teherbíráA szerelőiizem vezérlőpultjáról irányítják a szerelőszalaghoz a beépítendő alkatrésze két típusra térjenek át, mégpedig a gyártás folyamatosságának megszakítása nélkül. Mindezekhez a nagy lépésekhez és a külföldön megnövekedett kereslet kielégítéséhez új szervezeti keretekre is vo’t szükség. Ezért alakult meg 1971-ben a mai ZIL termelői egyesülés. Ez a ZIL tehergépkocsik gyártásában addig is szorosan részt vevő vállalatokat fogja össze egységes szervezeti keretbe. Újabb típusok Ez a keret nem kevesebb, mint tizenhat gyárat jelent, súakat, megnövelt platóhosz- szal is, aztán 6,4 tonnás nyergesvontatót, 3,5—5 tonna teherbírású összkerék-meghaj- tású tehergépkocsit, 10 tonnás teherkocsit és a KAMAZ dízelmotoros teherautókat, meg eg^éb típust. Örömmel gondolhatunk arra, hogy valami kis részünk nekünk is van-e világhírű gépkocsik előállításában. Legalábbis a küllemben. Néhány esztendeje ugyanis mintegy 20 millió rubel értékű festő- berendezést szállítottunk, s ezzel festették a különféle öt- tonnás teherautókat. A névadó Lihacsov Ezt a szép fejlődést a háború torpantotta meg, amikor azonban igyekeztek megmenteni az elért eredményeket, értékeket és a nagy honvédelem szolgálatába állítani. Ezért a gyár egy részét a hátországba telepítették. Nem sokkal a győzelem után, 1946- ban elk’-vetkezhetett a felújítás időszaka. Két esztendő alatt olyan sikeresen haladtak előre, hogy attól kezdve évente százezer teherautót, valamint ZISZ 154 és ZISZ 155 típusú autóbuszokat gyártották. A Lihacsov autógyár nevet 1956-bas vette föl ez a mind hatalmasabbá való üzem, annak a személyiségnek a tiszteletére, aki huszonöt esztendőn át — 1926-tól 1851- ig — a legnehezebb időkben volt az igazgatója. Ivan uiH. András homályos szemekkel mesélte: — A traktor nekirontott a kunyhó falának. Szállt a vályogpor, huppantak a téglák. Három ember lapátolta befelé a kutat. Mire a traktor végzett, a három ember is megpihent. Az öreg eper fák sorban hevertek a forró homokon. gallyuk halomba hányva. Csak álltam ott, néztem a pusztítást. Értettem én, hogy kell a téesznek a nagyobb föld, de a dédapám lába nyoma még ott volt a földeken. Családok éltek meg ebből a szőlőből vagy kétszáz éven át. Nemrég összefutottam H. Andrással. Pár mondat után megint a szőlődre terelődött a szó. — Birtokos lettem. A napi munka után jó kikarikázni a város határába. Dédapám szőlejétől vagy két kilométerre bérbe adtak régi, elhagyott területeket. Szakasztott olyan, Feltámadt szőlőskertek mint az a másik, öreg szilvafák — heten vannak —, spanyol meggy, kajszibarack és vagy kétszázötven töke. Hiszed, nem hiszed, a kunyhó is áll. Kicsit kipofoztam, lemeszeltem, szalmával kijavítottam a tetőt. A gyerekeim egészen megváltoztak. Feketék, mint az ördög, fáról szakítják a gyümölcsöt. H. András megnyugodott. Minden alkalommal, amikor kinyitja a kunyhó ajtaját, a jókora vaskulccsal, gyerekkorára, a múltjára is fényt nyit. Hogy mások miként vélekednek, nemigen tudom. Ügy hiszem. nem baj, hogy akadnak H. Andrások, akik a gyerekkorért vállalják az elhagyott szőlők fölvirágoztatását. Még Három éve áll a turisták, kirándulni vágyók, természetbe készülő diákok rendelkezésére az Ezermester- Úttörő- és If júságkereskedelmi Vállalat turisztikai kölcsönzőboltja. Két-, három-, és négyszemélyes sátrak, hátizsákok, hálózsákok, matracok és egyéb, a természetjáráshoz szükséges felszerelések várják az érdeklődőket. b. a. Kereskednek, kezdeményeznek, szolgáltatnak A gazdálkodást segítő TSZKER A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek többsége kapcsolatban áll a TSZKER-rel, ameljaiek szerepe egyre nö- veksimc a taggazdaságok gazdasági tevékenységének elősegítésében. Erről beszélgetünk Hankóczi Istvánnal, a Heves—Nógrád megyei TSZKER salgótarjáni kirendeltségének vezetőjével.. Növekvő önállóság — Közismert, hogy napjainkban mind nehezebb eladni. Érvényes ez a mezőgazda- sági terményekre, termékekre is? . — Igen, de kiegészíteném azzal, hogy nemcsak eladni, vásárolni is nehéz. A kereskedelem egyre több munkát, nagyobb erőfeszítést jelent számunkra. A két megye TSZKER-ének egri területi központja ennek ellenére többszörös kiváló vállalat — legutóbb éppen a múlt évben nyerték el a kitüntető címet — ami elismerésre méltó teljesítmény. — Ebben nagy szerepe van a személyre szabott terveknek, feladatoknak — folytatja Hankóczi István. — így a vállalati és az egyéni érdekek egybeesnek. Hasonlóan kedvező az is, hogy az egyes kirendeltségek teljes önállósággal rendelkeznek, rugalmasan, a helyi érdekek, a környező mezőgazdasági nagyüzemek igényeinek figyelembevételével tevékenykedhetnek. Várhatóan újabb lökést ad ári, sem tartom megszólandó- nak, ha mások a haszon fejében fognak horolót, kapát, metszőkést. Ügy vélem mindannyiunk haszna, hogy a pusztulásra ítélt, egykor szépen termő tőkék most ismét fürtöket nevelnek. Én, ha ezeket az ízeket kóstolgatom, a tegnap felé fordulok. Nem dollárra Nemesített zamatokra fut össze a nyálam, H. András dédapja korának Illatai, izei indítják el a gondolataimat. Az egymást segítő paraszt- emberek kivesző fajtájára, a munkában és a munkáért élők dolgos csapatára emlékezni. Nekem nem csak a megművelt, hasznot hajtó szőlősöket, a régi ízeket jelenti egy-egy- dombra futó romhányi föltámadt szőlőcs- ke, szandai gyümölcsös. A régieket is. Akiknek nyomán ma sokan elin*'‘lfok. — hortobágyi — a fejlődésnek az is, hogy július elsejétől a TSZKER önálló export-import joggal rendelkezik. Igaz ez elsősorban marginális cikkekre, termékekre terjedt ki, azaz olyan áruféleségekre, amelyekkel — kisebb jelentőségüknél fogva — a nagy külkereskedelmi vállalatok nem szívesen foglalkoznak. Egyharmadával nagyobb forgalom Ami viszont meglepő, a salgótarjáni kirendeltség harmadik éve változatlan létszámmal működik. — Mindössze öten látjuk el az évről évre növekvő feladatokat. Ha lenne még két- három jól képzett mezőgazda- sági szakemberünk, jóval többre is képesek lennénk, éppen az előbb említett személyre szóló feladatok miatt többre vállalkozhatnánk. S ennek a mezőgazdaság is hasznát látná. Ennek ellenére sincs gond a tervek teljesítésével. A salgótarjáni kirendeltség az utóbbi években mindig több mint 10 százalékkal túlteljesítette forgalmazási tervét. Idén az első fél évben 16 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le a vártnál, bevételi tervüket pedig 30 százalékkal teljesítették túl. — Milyen a kapcsolat a termelőszövetkezetekkel ? — A megye 33 termelőszövetkezete tagja a TSZKER- nek. Ezek egyharmadával tartós, szoros kapcsolatban állunk, sok területen. Mintegy tíz közös gazdasággal eseti kapcsolatunk van. — Ez mit jelent? — Például hiánycikkek beszerzésére adnak megbízást, vagy eredménytelen gazdasági tevékenység fellendítéséhez kérik segítségünket, esetleg különösen nagy jövedelmet biztosító ágazat szervezésére kérnek fel minket. Nyilvánvaló, hogy az ilyen igényeknek csak a töredékét tudjuk kielégíteni. — Mivel elégedettek az üzemek, miben tudnak legtöbbet nyújtani? — Elégedettek a műtrágyaforgalmazással, egyes takarmányok beszerzésével. Nógrád köztudottan abrakhiányos megye, ennek biztosítása — kedvező árfeltételek mellett — valóban nagy segítséget ielent az üzemeknek. A TSZKER például megváNÓGRÁD - 1983. jú!i sárolja máshonnan a szemes i terményeket saját készletébe és a vásárló nagyüzem áthúzódó kötelezettséggel téríti a megrendelt termény árát. Ugyanezt a gyakorlatot alkalmazzák az értékesítésnél is, azaz az árut — amelyet a szerződéses termelő felkínált — saját készletükbe veszik és még az értékesítés előtt kifizetik. — Az ilyen jellegű megbízatások finanszírozásához nem kevés pénzre van szükség. Mennyi áll ilyen célra rendelkezésre? — Nógrád megyében éven-’ te mintegy tízmillió forintot tudunk erre fordítani. Felkarolták az újat A TSZKER nem áll hadi-' lábon a kezdeményezőkészséggel, az újdonságok felkarolásával sem. Példa erre a folyékony műtrágyázás bevezetése. — A megyében országosan az elsők között kezdték meg a termelőszövetkezetek a folyékony műtrágya alkalmazását a mi közreműködésünkkel és nem csekély anyagi hozzájárulásunkkal. Gazdasági társaság alakult a kazári termelőszövetkezet gesztorságával, összesen nyolc taggazdasággal. Mind nagyobb területen hasznosítják a nagyüzemek az új, korszerű eljárást, most kíváncsian várjuk vajon ez évben milyen eredményekkel. Egyes mezőgazdasági termények, termékek exportja is folyamatos ezekben a hetekben. — Jelenleg is sörárpát szállítanak a nagybárkányi termelőszövetkezetből és fénymagot a nagyoroszi közös gazdaságból tőkésexportra, de sok faipari termék • kivitele is az ütemezésnek megfelelően zajlik. Júliustól pedig 6—7Q0 darab vágóanyajuhot szállítanak a romhányi termelőszövetkezetből alföldi juhvágó- hidakra, a TSZKER közreműködésével. A kirendeltség szerepe a jövőben még inkább növekszik elsősorban a szolgáltatások és egyes tevékenységek szervezése területén, de minden valószínűség szerint a gazdálkodó egységek egymás közti együttműködésében. Mindé* pedig egyet jelent a termeién, feldolgozás és értékesítés nagyobb biztonságával. Zilahy Tamás $ 21., csütörtök 3
