Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

Az Élüzem cím kötelez Sikeres első fél év az SKU huzalművében A Salgótarjáni Kohászati Üzemek huzalmű gyárrészlege — amely' a vállalat éves ter­mékmennyiségének valami­vel több mint a f.elét adja — éveken át nehéz helyzetben volt, termékei nem voltak nyereségesek, a tervek nem úgy teljesültek, ahogyan azt az egész gyár közvéleménye várta volna. Tavaly azonban sokat változott a helyzet. A huzalmű gyárrészleg az 1982. évi termelési, gazdasági ered­viszont a nyereségterv túltel­jesítése nagyobb arányú — az első öt hónap adatai alapján csaknem 10 millió forint. — A féléves munka képlete még nem tiszta — magyaráz­za . Papanitz István _ de azt n yugodtan elmondhatom, hogy ma már nem vagyunk vesz­teségesek. A sokféle termékünk különböző nyereségtartalmú, ezért arra törekszünk, hogy a számunkra kedvezőbb nyere­ségű termékeinkkel keresked­ményeivel kivívta az Élüzem jünk. jelentősnek tartom, hogy címet. A tények beszéltek, a döntés helyénvaló volt és igazságos. Akadtak ugyan olyanok, akik úgy vélekedtek: „Szerencsésen összejött nekik, majd meglátjuk mit produkál­nak ezután!” Papanitz István, a huzal- mű gyárrészleg vezetője csak mosolyog, amikor ezekről be­szélünk. — Emberi tulajdonság a hi­tetlenkedés, meg azután a má­sik munkájának a kritizálá- sa — mondja. _ Az eredmé­n yeket szívesebben magyaráz­zák a körülmények szerencsé­sebb alakulásával, semmint a következetes, szorgalmas munkával. A gyárrészleg kol­lektíváját, úgy gondolom, ez nem zavarja. Dolgozunk, s el­sősorban önmagunk előtt aka­runk bizonyítani... A gyárrészlegvezető utolsó mondata mögött sok rejtőzik. Az első fél év — még nem vég­legesített — eredményei mél­tán bizonyítják ennek a mon­datnak a komolyságát. Az ilyenkor bizonyítékul felso­rakoztatható sok adat közül csupán két lényegeset emel­jünk ki: A gyárrészleg az első fél évben a mennyiségi tervét 1 százalékkal túlteljesítette, a vállalat vezetése nagy önállóságot biztosít a terme­lési, kereskedelmi, gazdálko­dási feladatok megoldásához. Javult a termelékenységi mu­tatónk is, ami négy százalék­kal jobb mint a vállalati ér­ték. A gyárrészlegvezető arról is beszél, hogy vannak még gon­dok is. A CO-2 védőgázas he- gesztőhuzalból és a szegféle- ségekből nem tudtak annyit gyártani, amennyit a terv elő­ír. Növelni szeretnék a dol­lárelszámolású exportot. En­nek ellenére Papanitz .István nem elégedetlen. A lemara­dás okát tudják — de ezt nem magyarázgatják! — s ismerik a megoldás útját is. Tenni akarnak. Amikor a sikeres fél évről kérdezem így válaszol; — — Alapvetőnek tartom, de ez a véleménye a vezető tár­saimnak is, a jó munkahelyi légkört. A beosztott vezetők önállóságot kaptak, s ezzel megnőtt a felelősségük is. Meg kell mondanom, hogy döntő többségében tudnak él­ni ezzel az önállósággal. Kezd végre hatnj gyárrészlegünkben az a felfogás, miszerint az emberi bánásmódhoz nem kell pénz. Ennek a következmé-1 nye, hogy a korábbinál lénye­gesen jobb a szocialista brr gádok viszonya a munkához az üzemi, gyárrészlegi és vég ső soron a vállalati feladatok megoldásához. Természete­sen más feltételek is közre­játszottak az eredményeink­ben. Sokat javult a munka- szervezés, jobb konstrukciójú anyagi ösztönzést alkalma­zunk. Nem pihennek meg a babé­rokon, mert a második fél éy még kemény feladatokat tar­togat számukra. Nemrégiben kibővített gyárrészlegi műsza­ki tanácskozáson elemezték az első fél évet és beszéltek a má­sodik féléves feladatokról. Itt hangzott el több felszólaló szájából, hogy elsősorban kö­telezőnek tartják a terv ma­radéktalan teljesítését Ez fontos vállalati érdek is, hi­szen a gyárrészleg a vállalat mennyiségi termelésének több mint a felét adja, s ez érték­ben meghaladja a 2 milliárd forintot. AZ egyik felszólaló ezt mondta: „A nehézségeket összefogással, okos irányítás­sal, jó kedvvel el lehet hárí­tani. Feladataink megoldha­tók. S ne felejtsük, az fiiüzem cím kötelez minket!” A gyárrészlegben tudják, hogy van még tennivaló a mi­nőség javítása, a munkavédel­mi fegyelem erősítése érde­kében. A vezetés pedig arra törekszik, hogy az alap­anyag-ellátással, a kisegítő részlegekkel \ rugalmasan együttműködve napról nap­ra megteremtse és biztosítsa a termelés feltételeit. Pádár András GAZDASÁGOS BÁNYÁSZÁT NÓGRADBAN Kedvező szénirány Jelenlegi honi árrendsze- — Mik a legfőbb okai, hogy fűnkben a megyénkben szén- Nógrád az országos átlagnál bányászat nem tartia el ön- számottevően visszafogottabb bányászát nem tártjáéi on ß gazdaságosságban? magat saját bevételeibőlí évi , , . — Két fo oka van ennek: 375 millió forint eredmeny- ^ szénminőséj és a -kitermelé- kiegyenhtesre szorul. Ezt az si iehetőség. A mi szenünk összeget természetesen azért fűtőértéke 9873 kilojoule volt kapjak, mert szenükre így is az első öt hónapban, míg az szükségé van az országnak; az- országos átlag elérte a 12 810 ki- az a valós értekekhez igazodó lojoule_t kilogrammonként. A nyászainknak, és hogyan ösz­tönözzük őket a nagyobb tel­jesítményre. Itt egyébként még gyarapítani is kell az apparátust, mert az egymilli- árd forintos kányási beruhá­zás ügyintézésére a jelenlegi beruházási osztály egyre ke­vésbé elegendő. Természetesen zömmel belső átcsoportosítás­sal akarjuk az apparátust ki­árak mellett nem bajlódnának ££^ fé évben már rgvéb- ámítani, de egy-két új em- i«-;. i _____masoaiK iei evoen mar egyeD . . ­rá fizetéssel. Mégis hasznos lenne, ha jelenlegi körülmé­nyek között is közeledne a gazdaságossághoz a nógrádi széntermelés. Milyen sajátos nehézségekkel kell ehhez megküzdeni? — erről kérdez­tük Bazsalya Gyula termelési főmérnököt. — Hol állnak az ország többi vállalatához képest az egy főre jutó széntermelést tekintve? — Ez a mutató azt jelzi, hogy mindenkire, aki a szén- termeléssel foglalkozik, te­hát a vezérigazgatótól a csil­lésig, átlagosan hány kilo­gramm szén jut műszakonként. Idén az első öt hónapban Oroszlány volt az első. ilyen szempontból, náluk 2585 ki- logramm/műszak volt az „összüzemi termelés”. Orszá­ként nálunk is 11 000 kilojo­ule lesz az átlag, mert a prog­ram szerint jó telepekre mennek bányászaink. Ami a kitermelési lehetőségeket il­leti: a mi bányáink régiek, nagy távolságot tesznek meg a bányászok a szénig, nem eléggé korszerű a rendelkezés­re álló technológia, és a geo­lógiai adottságok is kedvezőt­lenebbek, a szénmezők töre­dezettsége miatt, az ország többi bányáénál., így egy tonna szén kitermelése ná­lunk 1104 forintba kerül — ennél többet csak Tatabányán fordítanak rá —, míg az or­szágos átlag 879 forint. bért is beállítunk, — Több évre előrenézve milyen mód kínálkozik a gaz­daságosság fokozására? — Enhek a medencének az optimuma nem egymillió ton­na szén, hanem másfél, sőt kétmillió tonna évenként. Ennek két feltétele van; újabb bányát nyitni Mizser- fán és még korszerűbb esz­közöket bevetni a többi bá­nyában. Olyan gépekre gon­dolok, amik az itteni geológiai nehézségekkel is megbirkóz­nak. Sokat segít a ká­nyási beruházás elké­szülte is: a mostani évi 200 ezer tonna szén he­között lehet-e javítani a gaz­daságosságot? t — A fejlődés lehetősége ad­va van. Megnyitottuk a har­gos átlagban 1665 kilogramm/ madik külfejtést, ez ebben a műszakot ért el a bányászat, hónapban működik először Mi ez alatt maradtunk: 1271 teljes kapacitással. Mélymű- kilogramm/műszakkal. Tavaly- velősben is jó területek van- hoz képest 78-cal estünk vissza nak előkészítve: több fronton is széles homlok várja a fej­tést. Fél évben az 500 ezer tonnás tervet 170 tonnával tel­jesítettük túl. Az éves 1 mil­lió 40 ezer tonna helyett vár­hatólag 1 millió 55 ezer ton­nát adunk a népgazdaságnak. A meglévő lehetőségek közt a kis önköltségű, nagy ter­melékenységű bányászatot szorgalmazzuk. — Az „összüzemi termelés” néven nevezett mutatót lehet­ne-e például úgy javítani, hogy nemcsak a termelést gyarapítják, hanem a járulé­kos létszámot, például itt bent a központban, mérséklik? — Kis szám az az osztóban, nem okoz nagy eltérést húsz­harminc fő. Nem is tudja sen­ki eldönteni, hogy az itteni létszám optimális vagy sem. A fő figyelmet a termelőhe­lyekre kell összpontosítani. Ótt dől el a siker. Azon, hogy milyen gépeket adjunk a bá­— Az adott körülmények lyett 1986-ban és utána már évi 700 ezer tonna szenet ad az aknaüzem. Már 55 éves va­gyok, de arra számítok, hogy még az én időmben évi 2 millió tonna szenet ad ez a medence az ország gazdaságá­nak. r m. p. Gyümölcsöző Drégelypalánk m Ilyentájt mindig élénk munka zajlik a drégelypalán- ki termelőszövetkezet föld­jein, hiszen több százan sze­dik a málnát és a piros ri- bizlit. Barnára sült emberek, idősek és fiatalok, nők és fér­fiak serénykednek az ültetvé­nyeken, hogy a kincset érő termést mielőbb biztonságban tudják. Nagy értékről van szó, több tízmillió forintos hozamot ad a 110 hektárnyi termő ültetvény. Drégelypa- lánk hírnevét — és anyagi biztonságát is — a .bogyós • gyümölcs határozza meg, s gazdaságban ennek megfele­lően bánnak is vele. Dénes Ferenc, mölcstermesztési zető közben 900 li vásárlására kér hogy meg tudják a fiatal gyü- ágazatve- rekesz ribiz- engedélyt, rakni az Saját erőből — Nemcsak ez volt a gond — folytatja az elnök. — A régi épületben semmilyen le­hetőség nem volt már a ka­pacitás növelésére, a gépesí­tés fokozására. Ezek az üze­mi kényszerítő körülmények, s ami még ennél is többet nyom a latba, az a fogyasz­tói igények változása. Ma mindinkább a natúr — cukor és tartósítószer nélkül előállított — gyümölcsleveket keresik, azokat az italokat, amelyek a gyártás során nem vesztik el beltartalmi értéke­ik nagyobb és értékesebb ré­szét. — Nos az új gépek, az új technológia mindezt biztosít­ja, méghozzá a régebbinél sokkal nagyobb mennyiség- harmada exportra került, idén egyik hűtőkamiont. A veze­tők úgy beszélnek az ezerlá- dányi gyümölcsszállítmá­nyokról, mint amikor a csa­ládban arról esik szó, hogy fél- vagy egykilónyi gyümöl­csöt vegyenek a piacon a va­sárnapi ebédhez. Hiába, ez igazi nagyüzem, itt egy vagon sem olyan tétel, mint otthon egy zacskó ... Egyharmada exportra — Tavaly termékeik egy­Drégelypalánk a csaknem 44 millió forintos nyereséggel a múlt évben is a megye élen járó nagyüzeme volt, s erről nem szívesen mondanának le az idén sem. Eszerint cselek­szenek is. Mayer Antal, a termelőszö­vetkezet elnöke nem tartozik a mosolygós vezetők közé, igaz egy majdnem 300 millió forintos termelési értéket elő­állító gazdaságot irányítani nem tartozik manapság a félvállról vehető feladatok közé.... — Ha jól tudom, küszöbön- áll a megye legnagyobb sa­ját erőből történő beruházá­sának befejezése, a drégely- palánki gyümölcsfeldolgozó átadása? — A próbagyártás nemrégi­ben indult, zajlanak az üze­mi kísérletek és előrelátható­lag a negyedik negyedévben megkezdődik a folyamatos termelés is. Hogy egy gyümölcsfeldol­gozó létesítése nem tartozik az olcsóbb mulatságok közé, azt bizonyítja a több mint 80 milliós bekerülési érték. Igaz, az előkészítést minta­szerűen megszervezték és úgy tűnik a termelés beindí­tását is jól időzítették a dré- gelypalánkiak, akik a régi fel­dolgozót egyszerűen kinőt­ték. ben. Az új feldolgozó évente tízezer tonnányi rostos ivóié, ugyanennyi szörp és 5 ezer tonnányi gyümölcsvelő elő­állítására képes. Mérték a vagon A beszélgetésbe bekapcso­lódik dr. Kapás József, a gyümölcstermesztési főága- zatvezető is, aki teljhatalmú megbízottja a termelésnek, gyártásnak és beszerzésnek is. — Természetesen ekkora mennyiséget nem vagyunk ké­pesek megtermelni, évente több száz tonnányi gyümöl­csöt vásárolunk. Idén például 200 tonna meggyet, 100—150 tonna barackot. 4—500 tonna almát és sok egyéb gyümöl­csöt, köztük szilvát, szedret is. — Az alap azonban mégis a saját bogyósgyümölcs-ter- melés. Hogyan állnak ezzel? — A szamóca szüretelése befejeződött, s a hektáron­kénti tíztonnás hozam ki­emelkedőnek mondható, de a múlt évinél többet várunk málnából és piros ribizliből is. Ezt úgy is értékelhetjük, hogy az elmúlt években meg­tanultunk termelni. A régi szörpüzem is kitett magáért, az első fél évben 110 millió forint bevételt hozott, tíz szá­zalékkal többet a tavalyinál. milyenek a kilátások? — kér­dem az elnököt. — Szeretnénk ezt az arányt ez évben is megőrizni, s ez mintegy 80 millió forintot je­lentene. Számunkra éz na­gyon fontos, mert a hazai fel­vevőképességnek korlátái vannak. No meg nyilvánvalóan az sem, hogy a Szondy márka­névvel a múlt évben már megismerkedhettek Közel- Keleten és Nyugat-Európán kívül az Egyesült Államok­ban és Kanadában is. Igaz, ezek nem voltak nagy téte­lek, de a tengerentúlon, a jelenlegi világgazdasági helyzetben, labdába rúgni nem lehet rossz érzés. Az óceán túloldaláról visz- szatérve, a helyi kísérletekről esik szó, azokról az új nö­vénytelepítésekről, amelyek­től sokat várnak Drégelypa-i lánkon. — Hat hektáron telepítet-! tünk szedret és négy hektá­ron áfonyát, nagyüzemi kí­sérletként — magyarázza az elnök. — Ha beválik, tovább növeljük a területét. Miért ne válna be? Amibe itt eddig belekezdtek, azzal még nem vallottak kudarcot.' Igaz, a sikerért nap mint nap keményen megdolgoztak. De megérte. Zilahy Tamás J A Világszép kristályok Á kristály üvegáru nem tö­megcikk, csak azok élvezhe­tik, akik nem sajnálják a te­temes összeget a beszerzésé­re. Előállításánál a mai napig megmaradt az ősök öröksége: kézi munka. Üvegfúvók formázzák az 1240—1250 fok­hevített anyagot. Hat-hét dolgozó közös műve minden kehely, vagy talpas pohár. És ez csak a kezdet. A íeszült- ségtelenitő szalagon 800 fok­ról szobahőmérsékletre hűié­nek le minden egyes darabot. A korongos csiszolóban gyé­mántköszörűkkel veszik mun­kába a kristályt. Az üveget csiszolók díszítik: szálkáz- zák, hámozzák, ékeket, for­gócsillagokat vésnek az olda­lába. A leggyakrabban is­métlődő alapmotívum a ba- karábcsillag. Lehet 16, 24, vagy 32 ága is, de mindegyik elhajlik. Az ékvágás arány­lag egyszerű művelet, köny- nyebben megtanulható, mint szárcsiszolás, vagy a gra­az első öt hónapban, de jú­niusban sikerült behoznunk a lemaradást, és a fél évet hi­ánytalan tervteljesítéssel zár­tuk. ' — Van-e olyan adat, amely az egységnyi szénre jutó költ­séget fejezi ki? — Az egy gigajoule-ra eső forintot tartja nyilván az országos kimutatás. Eszerint az első öt hónapban Oroszlány egy GJ-t 57 forintból hozott ki. Ä szomszédos Borsod me­gyében 63 forintért bányász­tak egy GJ-t tartalmazó sze­net. Ezek még kedvezőbbek az országos. 68 forintos átlag­nál. Nógrádban egy gigajoule- nak megfelelő szén kibányá- szására 111 forintot kellett szánni. Tavaly „szebb” volt a kép, akkor csak 92 forintnál állt a mutató. De idén a hát­ralévő hónapokban javulni fog a helyzet, s körülbelül a tavalyi szintet érjük majd el. Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv, 1982. Egyik legnépszerűbb sta­tisztikai kiadványunk a me­zőgazdaság legfontosabb és legújabb adatait tárja a szakmai körök és a téma iránt érdeklődő olvasóközön­ség elé. A zsebkönyv 11 fe­jezete áttekinti az ágazat valamennyi területét az erdő- és vízgazdálkodást is beleért­ve. A közölt adatok többsége országos jellegű és az elmúlt év eredményeit visszatekintő mutatók tükrében tárja fel. Sorra veszi a termelés sze­mélyi, anyagi, technikai fel­tételeit és eredményeit. Kü­lön kimutatva az allami gaz­daságok és kombinátok, vala­mint a termelőszövetkezetek részarányát. Közli a mező- gazdasági termékek értékesí­tésére és az árakra vonatko­zó táblázatokat is. A megyei részletezettség mellett nemzetközi adatok is tájékoztatnak és egyben ösz- szehasonlítási lehetőséget biz­tosítanak a KGST-tagorszá- gok, a Közös Piac, valamint tíz egyéb — fejlett mezőgaz­dasággal rendelkező — orszá­gok termelése kozott. A kötetet az időjárásra vonatkozó tájékoztatás egé­szíti ki, vírozás. Ehhez már nem elég a gyakorlat és a kézügyesség. Rajzkészség, térlátás és sok fantázia is kell ahhoz, hogy valaki tájképet, portrékat, fi­gurákat véssen az üvegbe. Az üvegdivat jóval lassab­ban változik, mint más di­vatirányzatok. Világszerte a ma már évtizedek óta ismert csiszolási mintákat kedvelik. Általában kétféle kristályt állítanak elő: a kálit és az ólomkristályt. Az előbbi az egyszerűbb, a könnyebb sú­lyú, simább és olcsóbb. Alap­anyaga: homok, szóda, hamu-- zsír, dolomit. Az ólomkris­tályba dolomit helyett mini­um kerül. Ez az üveg drá-j gább, de ugyanakkor nehe-j zebb és csillogóbb. A hamuH zsírt az üveg „vajának” ne­vezik a szakemberek, ettől kapja szépen csillogó fényét a kristály. A színes díszesen csiszolt ólomkristályok jól megfizetett produktumai az üvegiparnak. Képünkön a mo­dern, kevésbé dús csiszolási mintázatú kristálytárgyak bői láthatunk néhányat. NÖGRAp — 1983, július 19„ kedd y *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents