Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

Pincehűvösben Hűsorok Pusztavacs Á számok tükrében VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRÄD AZ MSZMP nograd megyei bizottsága es a MEGYEI TANÁCS lapja XXXIX. ÉVF., 168. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JÚLIUS 17., VASÁRNAP Kádár János vezetésével párt- és kormány­küldöttség látogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon- titkárának vezetésével július 18-án, hétfőn ti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tana- magyar párt- és kormányküldöttség utazik vsának Elnöksége és Minisztertanácsa meg- hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba, hívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első (MTI) A jövedelemérdekeltségü üzletek első fél évének tapasztalatai Az ország mintegy ötezer közepes nagyságú — a jöve­delemérdekeltségü . rendszer bevezetésére alkalmas — üz­lete közül eddig mintegy 630- ban tértek át az új módszer­re, amelynek bevezetésére az idén január 1-től nyílt lehető ség. Ezeknek a vendéglátóhe­lyeknek és üzleteknek egy- harmada Budapesten, illetve budapesti központú vállala­toknál működik, s több mint 80 százaléka állami bolt. A megyei vállalatok' közül ott a legnagyobb a vállalkozói kész­ség, ahol a múlt év második felében kísérletként beveze­tett módszernek kedvezőek voltak a tapasztalatai. A leg­több vállalatnál azonban csak egy—öt üzlet működik az új módszerrel, s ez a tapasztala­tok szerzéséhez elegendő is Probléma azonban, hogy jelenlegi 630 üzlet mindössze 78 vállalaté, s a kereskedelmi szervezetek több mint fele az idén nem tervezi az áttérést egyetlen üzletében sem. bár a jövedelemérdekeltségű üzletek száma az év végéig várhatóan tovább növekszik, erre többnyire azoknál a vál tálatoknál kerül sor, ahol már működnek ilyenek. A Belkereskedelmi Minisz^ térium az első fél évben fo lyamatosan vizsgálta a jőve delemérdekeltségű üzletek működését. Tapasztalataik sze­rint a megállapodások — amelyet a vállalatok kötöt­tek az érdekelt dolgozókkal — a vállalkozók részére önálló­ságot biztosítanak a beszer­zésben, értékesítésben, kész­letezésben, az áralakításban, a létszám-, bér-, eszköz- és költ­séggazdálkodásban. A jövede­lemelszámolásokra csak év (Folytatás a 2. oldalon.) L ehetnek-e egyenrangú, kölcsönösen előnyös kapcso­latok két szomszédos ország között, ha az egyik két­száznegyvenszer nagyobb és huszonötször népesebb * másiknál? A válasz: igen, amennyiben szocialista álla­mokról van szó. Jól példázzák ezt hazánk és a Szovjet­unió kapcsolatai. „Nem a véletlen szeszélyéből, nem né­hány ember elhatározásából, hanem azonos szocialista el­veinkből és céljainkból, népeink közös érdekeiből követke­zik, hogy együtt haladunk” — mondotta egy alkalommal Kádár János. Kijelentése mögött tények egész sorának ta­núbizonysága áll. „A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, ha­zánk függetlenségének és biztonságának, szocialista építő­munkánk sikerének fő nemzetközi támasza” — állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. évi áprilisi határozatában. Ez az egy mondat napja­inkban már annyira természetes, hogy aligha kell bőveb­ben szólni róla. Mégis, most a párt- és kormányküldött­ségünk küszöbön álló látogatása idején jólesően gondolha­tunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legmagasabb szintű vezetőinek találkozói, az állandó mun­kakapcsolat, a széles körű véleménycserék alapvetően já­rulnak hozzá feladataink megoldásához. Kétoldalú kapcsolatainkat az érdekek kölcsönös figye­lembevétele, a mély tisztelet és a teljes bizalom jellemzi. 'Az együttműködés kiterjed az élet minden területére. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok első hazai gyümöl­cse a ma is épülő-bővülő Dunai Vasmű. Napjainkban pe­dig újabb nagyberuházás van készülőben: a paksi atom­erőmű. Eközben magyar segítséggel csirkegyárak épülnek a Szovjetunió több köztársaságában, közreműködünk a hmel- nyickiji atomerőmű építésében és számos szovjet ipari üzem rekonstrukciójában. Árucsere-forgalmunk 1948-ban 57 millió rubellel indult, 1960-ban elérte az 503 milliót# tavaly pedig csaknem 7,5 milliárdot tett ki. A Szovjetunió 143 külkereskedelmi part­nerének sorában ezzel az ötödik helyen állunk. A fejlő­dés dinamizmusára jellemző, hogy a januárban aláírt meg­állapodás értelmében a forgalom az idén már a nyolcmil- liárd rubelt is meghaladja. A szovjet piac fontosságát ér­zékelteti, hogy a magyar export egyharmada a Szovjet­unióba kerül. Onnan cserébe létfontosságú energiahordo­zókat, nyers- és alapanyagokat, így kőolajat, földgázt, vil­lamos energiát, vasércet, fát, gyapotot kapunk. Népszerű­ek a szovjet fogyasztási cikkek: a Ladák, a'mosógépek, a rádiók, a hordozható televíziók. A Szovjetunióban ugyan­akkor ismertek és kedveltek az Ikarus buszok, amit ott iparunk jelképének tekintenek. Kivitelünkben a gépek és berendezések dominálnak, de jelentős a fogyasztási cikkek es a mezőgazdasági termékek exportja is. Friss gyümölcs­behozatalának negyedét, almaimportjának kétharmadát ná­lunk szerzi be a Szovjetunió. És akkor még nem szóltunk a hatalmas KGST-vállalkozásokról, a Szövetség-gázveze­tékről és a 750 kilovoltos villamos távvezetékről, vagy a kétoldalú együttműködés olyan kiemelkedő állomásairól, mint a timföld-alumínium egyezmény, az olefinprogram. A kétoldalú együttműködés természetesen kiterjed párt­jaink, országaink nemzetközi tevékenységére is. A magyar —szovjet szövetség a kétoldalú érdekek védelmén túl jól szolgálja a szocialista közösség nemzetközi befolyásának erő­sítését, Európa, sőt az egész világ békéjének és biztonsá­gának megszilárdítását. Mélyen tiszteljük és minden erőnk­kel támogatjuk a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Hazánk a Varsói Szerződés tagjaként, a Szovjetunióval szövetségben az emberiség legnemesebb céljainak valóra váltásáért küzd. Együtt lépünk fel az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, közösen munkálkodunk az eny­hülés vívmányainak megőrzése, a háborús veszély elhárí­tása érdekében. A Szovjetunió és hazánk szívén viseli Eu­rópa sorsát. Mindent megtesz földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdításáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, az amerikai szárazföldi közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének meg­akadályozásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért és együttműködéséért. A Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség moszkvai látogatása több évtizedes, jól bevált fo­lyamat része, s ugyanakkor a magyar—szovjet egvüttműködés újabb fontos állomást lesz. Lehetőséget ad a közös politika ’ megerősítésére, a megtett út eredményei­nek értékelésére. Emellett és nem kevésbé természetesen az előretekintésre is, hiszen a kétoldalú kapcsolatok újabb és újabb lehetőségeinek feltárása nyilvánvaló együttes ér­dekünk. { Drcgelypalánki könyvbarálok Társadalmi összefogással ol­vasóteremmel bővítették a drégelypalánki körzeti könyv­tárat. A napilapok mellett mintegy harminc folyóirat között is válogathatnak az ér­deklődők a szabad polcokon pedig ötezer kötet várja a kölcsönzőket. A szomszédos ipolyvecei és honti könyvtá­rat is innen irányítják és látják el kiadványokkal, így a körzetben összesen 13 ezer a könyvállomány. A község­beliek közül háromszázan rendszeres látogatói az in­tézménynek. Képünkön Hegedűs Ildikó könyvtáros olvasnivalót ajánl Jenes Enikőnek és Strausz Gabriellának. — kj — Csinosodnak, korszerűsödnek a megyeszékhely oktatási intézményei Salgótarjánban is több millió forinttal terhelik a ta­nácsi költségvetés számláját az iskolai, óvodai felújítások, korszerűsítések. Valamennyi intézményben gondot fordít a vezetés arra, hogy a nyári hónapokban a vállalkozók el­végezzék a szükséges takarí­tási, tatarozási munkálatokat, s ősszel a tanulók már nyu­godt, esztétikus körülmények között kezdhessék el a tanu­lást. Dr. Kun András, a Salgó­tarjáni városi Tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője több intézmény nevét külön is említette. Jelentős munkákat végeznek a Strom­feld Aurél Gépipari és Gép­gyártástechnológiai Szakkö­zépiskolában. A fő épület bel­ső felújítását. még a múlt év­ben kezdték. Első lépcsőben átszerelték a fűtési rendszert, a másodikban az elektromos hálózatot. Jelenleg a kőműves- munkák folynak, s a festés­sel, mázolással az AGROFIL Vállalat a terv szerint augusztus 15-re készül el. A tanácsiak tudják, hogy szük­ség volna a műhely felújítá- lók részvételével valósul meg Sára is, de a 4 millió forint a terv. Az anyagot az iskola egyelőre hiányzik a közös bocsátja az építők rendelke- kasszából. zésére. A baglyasaljai hétközi di­ákotthonban a kéményeket bontották le, a tetőt javítot­ták meg, ássák a szennyvíz­elvezető csatornát. A Gagarin Általános Iskolában a múlt évben kezdték a fűtési rend­szer részleges korszerűsítését; most az épület jobb oldali szárnyán folytatják. A Strom­feld Aurél szakközépiskola kollégiumában négy tanter­met alakítanak ki« Ősszel ugyanis ide kötözik a besz- terce-lakótelepi iskola újabb négy tanulócsoportja, s ezzel az itt tanuló osztályok száma hétre emelkedik. Itt elektro­mos szerelést is végeznek, il­letve kijavítják az intézmény kerítését. A Mártírok úti Ál­talános Iskolában a belső. homlokzatot javítják, illetve festik. Somoskőújfaluban a tornaterem mellé derítőt épí­tenek. A tervezést Angyal Albin és a NÁÉV társadalmi munkában végezte el, s ugyanilyen formában a szü­Természetesen nem marad« nak ki a csinosítási „akció­ból” az óvodák sem. A Játszó út 2. szám alatti óvoda teljes felújítását az ingatlankezelő vállalat szakemberei végzik. A Budapesti úti óvodában a síküveggyár társadalmi mun­kában teremti újjá az apró­ságok otthonát. A többi intéz­ményben szintén terv szerint és a kívánt ütemben halad­nak a takarítási, karbantartás sl munkák. Az iskolák segítésében több üzem érdemel dicséretet. Sok kétkezi munkával segíti az elképzelések megvalósítását a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, a síküveggyár, a 2. szá­mú Volán, a 3RG, a TIGÁZ kollektívájú. Növekszik a szülők részvétele is; míg a 211. számú Ipari Szakmunkás- képző' Intézet és a Madách Imre Gimnázium és Szakkö­zépiskola diákjai maguk Is részt vállalnak iskolájuk tan­évre való előkészítésében. Befejezte munkáját a Vili. megyei olvasótábor Idén száznegyven helyen nyílik olvasótábor hazánkban. A közművelődési táborok .kö­zött igen népszerű ez a forma, ami azzal is magyarázható, hogy mögötte igen erős bázis, az Olvasó népért mozgalom húzódik. Megyénkben nyolcadik éve szervezi meg a Balassi Bálint megyei könyvtár és a társin­tézmények, társszervek a szak­munkás- és a szakközépiskolai tanulók olvasótáborát. Az idei olvasótábor prog­ramját a Madách-év aktuali­tásának g&fegfelelően állították össze, a drámaköltő főművét, az Ember tragédiáját azon­ban inkább kiindulásnak te­kintették mai valóságunk, a XX. század realitásának értel­mezésekor. A három nagy té­makör, az egyén, a közösség és az emberiség dolgainak megvitatására a kiscsoportos foglalkozások adtak színteret, ám neves vendégek is segítet­ték a diákqkat előadásaikkal, így dr. Vekerdi László tudo­mánytörténész, Rakonczay Zoltán, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökhelyettese, Inke László színművész, Kun János előadóművész. Hagyomány megyénk olva­sótáborában, a „bírósági tár­gyalás”, amelyre folyamatosan készülnek a fiatalok, s azt hi­vatott érzékeltetni, hogy mennyit fejlődött a beszéd- és vitakészségük. Ugyancsak ha­gyomány a tábor végén a kis­csoportok műsora, amely rep­rezentálja. egész tábőri mun­kájuk lényegét, értelmét, hisz’ ez is folyamatos munka ered-, métiye. Péntek délután elkészült az a kiállítás is, amelyet a résztvevők készítettek Földi Péter festőművész, művészeti vezető irányításával. Szombat délelőtt bezárta kapuit a szakmunkás és szak­középiskolai tanulók Vilii olvasótábora. A bensőséges táborzárón Szabó Ernőné, a Balassi Bálint megyei Könyve tár igazgatóhelyettese, a tábor vezetője értékelte a kéthetes munkát, s osztotta ki a könyv- jutalmakat a ■ legaktívabb tá* borosaknak.

Next

/
Thumbnails
Contents