Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

Genscher sajtóértekezlete Szófiában Űrhajósok NICARAGUA I Mind Kelet, mind Nyugat érdeke, egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó Pék Miklós, a MTI tudósí­tója jelenti: A kelet—nyugati kapcsola­tok fontosságáról, a madridi találkozó mielőbbi sikeres befejezésének szükségességé­ről és a szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről szólt egyebek között Hans- Dietrich Genscher pénteken Szófiában tartott nemzetkö­zi sajtóértekezletén. Az NSZK alkancellárja és külügymi­nisztere kijelentette: moszk­vai és washingtoni megbe­szélésein meggyőződött ar­ról, hogy mindkét fél érde­kelt a jól előkészített csúcs- találkozóban és nagy jelentő­séget tulajdonít annak. Ju- rij Andropov és Ronald Rea­gan találkozója — hangsú­lyozta Genscher — a Kelet és a Nyugat népeinek egy­aránt érdeke, és nagyban hozzájárulhatna a kelet—nyu­gati kapcsolatok javításához. Az NSZK külügyminisztere kifejtette, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultsága miatti indokolt aggodalom ellené­re a pozitív elemeket is ész­re kell venni a kelet—nyugati kapcsolatokban. Ezek közé sorolta egyebek között a mad­ridi találkozó közeli sikeres befejezésének reális lehető­ségét. Kifejtette, hogy a bon­ni kormány politikájának szerves része a kelet-európai országokkal való párbeszéd folytatása. A Kohl kancellár kíséretében Moszkvában folytatott és mostani szófiai tárgyalásait fontosaknak és hasznosaknak nevezte, ki­emelve azok őszinteségét és szerepüket a kölcsönös meg­értés előmozdításában. Az NSZK és Bulgária kap­csolatairól Genscher el­mondta, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta el­telt tíz évben jól fejlődtek, jó példát mutatnak két kü­lönböző társadalmi rendszerű állam viszonyára. A két fél a szófiai tárgyalásokon is ki­fejezte! kölcsönös érdekeltsé­gét az együttműködés bővíté­sére. A kelet—nyugati gaz­dasági együttműködésről szólva a külügyminiszter megállapította, hogy annak politikai stabilizáló szerepe van és hogy a lehetőségeket még távolról sem merítették ki. Érdekeltek vagyunk a Szov­jetunióhoz fűződő kapcsola­taink hosszú távú fejleszté­sében, ehhez legutóbbi Moszk­vai tárgyalásaink is hozzá­járultak — hangoztatta Genscher, majd a továbbiak­ban kijelentette: az NSZK és az NDK viszonyának nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert az túlnő a kétoldalú kap­csolatok keretein, egyik dön­tő eleme nem csupán a kelet —nyugati együttműködésnek, hanem az európai békének és biztonságnak is. Lengyelor­szágra kitérve annak a re­ményének adott hangot, hogy a szükségállapot eltörlése lehetővé teszi az NSZK—len­gyel kapcsolatok megjavítá­sát. Genscher elmondta, hogy a bolgár vezetőkkel folytatott megbeszéléseken nagy fi­gyelmet fordítottak az euró­pai béke és biztonság kérdé­seire, a fegyverkezés ellenőr­zése és a leszerelés problé­máira. Meggyőződését fejez­te ki, hogy a madridi talál­kozó mielőbbi sikeres befe­jezése kedvező hatást gyako­rol más kelet—nyugati tár­gyalásokra is, pozitívan hat ki az európai stabilizációra, együttműködésre és enyhü­lésre. Annak a véleményé­nek adott hangot, hogy az európai katonai enyhülésről tartandó konferencia össze­hívásának megfelelő előké­szítését még az idén meg­kezdhetik. Az ismert nézet- különbség ellenére célszerű­nek és hasznosnak nevezte szófiai eszmecseréit a fegy­verzetkorlátozás és a leszere­lés kérdéseiről. Megítélése szerint — mondotta — köl­csönös jóakarat és építő ma­gatartás esetén a közeli hó­napokban megállapodás ér­hető el Genfben. Lezárult egy vizsgálati szakasz Több mint két hete tartóz­kodik már a világűrben Vla­gyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov, a Szaljut—7— Kozmosz—1443—Szojuz—T—9 Űrkomplexum két lakója, A két űrhajós csütörtökön be­fejezte kutatási programja első részének végrehajtását, amelynek során a Föld fel­színének és légkörének meg­figyelésével foglalkoztak. Ljahov és Alekszandrov el­sősorban a Szovjetunió terüle­tének középső és déli sávjá­rói készített felvételeket, ame­lyeket a Földön értékelnek majd ki a szakemberek. A két űrhajós a földfel­színen kívül megfigyelte a Föld felhőtakaróját is. A fel­hőtakaró eloszlásának, vál­tozásainak vizsgálata nem­csak az időjárás-előrejelzés­hez, hanem az általánosabb klimatikus változások meg­értéséhez is igen fontos is­mereteket ad és így szintén jelentős népgazdasági hasznot hajt. Szovjet szakemberek ér­tékelése szerint a Szovjetunió­ban űrkutatásra fordított ösz- szegek már ma is maradék­talanul megtérülnek. Az űrkomplexum két la­kója változatlanul jól érzi magát. Pártközi tárgyalások Olaszországban libanoni helyzetkép ■ ■ Összecsapások druzokkal, menekültekkel nőni megállapodáshoz kap­csolódó tervektől, amelyek előnyökhöz juttatják a falan- gista pártot és rendszert. Megismételte, hogy a libano­ni hadsereg fegyveres ellen­állásba ütközik a druz hegy­vidéken, ha bevonulását nem előzi meg a nemzetközi ki­egyezés és az Izraellel kö­tött megállapodás érvényte­lenítése. Pénteken délelőtt a libano­ni kormány ellenőrzése alatt álló Nyugat-Bejrút több kör­zetében véres összecsapások zajlottak le a lakosság és a karhatalmi erők között. , Az incidensek sorozata azzal kez­dődött, hogy a rendőrség egy iskolából erőszakos úton el­távolította a háborús mene­külteket. Miután fegyveres elemek rálőttek az intézkedő rendőrökre, a páncélosokkal megerősített hadsereg is be­avatkozott a konfliktusba. Egy páncélost tankelhárító ra­kétával kilőttek. Az első je­lentések szerint több polgári lakos és katona, rendőr meg­sebesült a gyorsan elhara­pózott összecsapások során. A főváros több fontos útvo­nalát lezárták. A falangista milíciák rá­diója úgy értesült, hogy 40 síita, szocialista és nassze- rista fegyverest tartóztattak le a tüntetéseket követő ra- zia során. Az új olasz kormány meg­alakításáról és programjáról előzetes pártközi tárgyalásokat folytatnak Rómában, Craxi, a szocialista párt főtitkára pén­teken Zanone liberális párti főtitkárral tárgyalt. Előzőleg a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata és a repub­likánus főtitkárokkal egyez­tette elképzeléseit. A Corriere Della Sera pén­teki számában közölt értesü­lés szerint egyik partner sem emelt vétót az ellen, hogy esetleg Craxi alakítson kor­mányt. Feltételként szabták azonban, hogy egy esetleges szocialista párti miniszterel­nök teljesítse gazdasági kö­vetéléseiket. A római II Tempo pénte­ki számában „óvatos derű­látással” arra számít, hogy viszonylag gyorsan véget vet­hetnek a kormányválságnak. Giorgio Napolitano az OKP kéoviselőházi csoportjának el­nöke a La Stampa pénteki számában megjelent interjú­jában az.t mondta, pártja nem foglal állást eleve negatívan egy olyan kormánnyal szem­ben, amelyet Craxi alakítana meg. „Addig is orvosolni kell az ország bajait, amíg el nem jutunk a demokratikus alter­natívához” — mondta. Hétfőn összeül az OKP Köz- nonti Bizottsága, és megvitat­ja a választás után, az új kormány megalakulása előtt kialakult belpolitikai helyze­tet. TASZSZ-kommentár Válasz Mitterrand nyilatkozatára Eőcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: A libanoni kormányhadse­reg és a druz tüntetők Alej városában csütörtökön lezaj­lott összecsapása arról tanús­kodik, hogy Amin Dzsemajel elnök falangista rendszere — a haladó szocialista párt és a druz vallási vezetők követe­léseit, figyelmeztetéseit sem­mibe véve — a politikai ki­egyezés helyett a fegyveres konfrontáció útját választot­ta. A libanoni hadsereg egyik gépesített járőre — izraeli katonák kíséretében — előze­tes egyeztetés, politikai vagy biztonsági megállapodás nél­kül hatolt be a Bejrút—Da­maszkusz útvonalon fekvő vá­rosba, hogy terepszemlét tart­son, előkészületeket tegyen a küszöbönálló részleges izra­eli csapatvisszavonás során kiürítendő területek átvételé­re. A leghitelesebb változat szerint az aleji összecsapás úgy kezdődött, hogy a hadse­reg egyik terepjáró gépkocsi­ja az utat eltorlaszoló tünte­tők közé hajtott, halálra gá­zolva egy druz vallási veze­tőt. Az ezután kirobbant lö­völdözés során a katonai jár­őr tagjai agyonlőttek egy fegyvertelen fiatalembert és megsebesítettek öt lányt. A hadsereg állományból 14 tiszt és katona sebesült meg. A libanoni hadügyminiszter ki­jelentette, hogy a történtek ellenére folytatják az előké­születeket a térségből kivonu­ló izraeli csapatok felváltá­sára. A Valid Dzsumblatt vezette haladó szocialista párt köz­leménye felelőtlen provokáció­nak minősítette a hadsereg eljárását, rámutatva, hogy a katonaság csupán egy átfogó politikai kiegyezés keretében vonulhat be a druzok lakta hegyvidékre. Ennek híján a Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására pénte­ken üdülésre a Szovjetunióba érkezett dr. Gustáv Husák, a szocialista párt közleménye érthetetlennek minősítette, hogy a kormányhadsereg, amely a Kelet-Bejrútba való bevonulása előtt hosszas tár­gyalásokat folytatott a keresz- tény-falangista milíciák veze­tőivel, a druz-szocialista mi­líciáktól megtagadta ezt a le­hetőséget. „Miért van az — tette fel a kérdést —, hogy a hadsereg, amely mindeddig egyetlen lövést sem adott le az agresszorokra és a meg­szállókra, most habozás nél­kül tüzet nyitott az aleji tün­tetőkre?,, Az aleji incidenssel egy- időben az izraeli és a liba­noni hadsereg járőrei együt­tesen tanulmányozták a ki­ürítési feltételeket Alej és Suf térségében. A két hadsereg képviselői napok óta egyez­tető tárgyalásokat folytatnak az izraeli csapatok részleges kivonásának lebonyolításáról. A Suf-hegyvidék és a ten­gerpart több szektorában mér­sékelték az izraeli megszál­lók jelenlétét, sőt egyik-má­sik állásukat már birtokba is vehette a libanoni hadsereg. A libanoni hadvezetésnek át­adott kiürítési terv szerint az új izraeli vonal a Baruk-hegy- ség és az Avali-folyó torko­lata között húzódik. Safik el-Vazzan libanoni mi­niszterelnök csütörtök esti tv- nyilatkozatában ismét eluta­sította a részleges csapatki­vonást, hangsúlyozva, hogy Libanon érvénytelennek nyil­vánítja a májusban aláírt egyezményt, ha Izrael kés­lekedik a kivonulással vagy megtagadja a teljes kiürítést. Valid Dzsumblatt, a hala­dó szocialista párt elnöke csü­törtökön megbeszélést folyta­tott Szolimán Frangié volt köztársasági elnökkel és Ra- sid Karami volt miniszter- elnökkel az izraeli—libanoni megállapodás ellen küzdő nem­zeti front létrehozásáról. Dzsumblatt felszólította Dzse­CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke. (MTI) A Szovjetunió nem követe­li, hogy Franciaország csök­kentse nukleáris potenciálját. Általában nem tartja fenn magának azt a jogot. hogy valamiféle ..fegyverkvótát” ál­lítson fel az Észak-Atlanti Szövetség tagországai számá­ra. nem avatkozik bele köl­csönös kapcsolataikba, ez az ő dolguk — állapítja meg Anatolij Kraszikov, a TASZSZ politikai szemleírója. A kom­mentár válasz Francois Mit­terrand köztársasági elnök csütörtöki nyilatkozatára, amelyben — mint az AFP je­lentette — ismét ellenezte, hogy az európai erőegyensúly elemzésénél számításba ve­gyék a francia nukleáris ar­zenált. __ _____ A z európai kontinens egyik részéből egy másik részét megsemmisíteni képes nukle­áris eszközök bonyolultabbá váló egyensúlyát elemezve vi­szont a Szovjetunió számítás­ba vette és számításba is fog­ja venni ezeket a fegyvere­ket, tallózzanak azok bárki­hez is — szögezi le a szov­jet kommentár. A Szovjetunió és szövetsé­gesei biztonságának értékelé­séhez ugyanazon kritériumok alapján álltunk hozzá és fo­gunk hozzáállni, mint az Észak-Atlanti Szövetség tag­jai biztonságának értékelésé­hez, függetlenül attól, hogy nyugaton egyetértenek-e ezzel vagy sem _ írja a kommen­t átor. 2 NÓGRÁD - 1983, július 16., siomEa» ^ lakosság kénytelen szembe­szállni a keresztény-falangista érdekeket megtestesítő alakú- majel elnököt, hogy határol- latok inváziójával. A haladó ja el magát az izraeli—liba­Husák a Szovjetunióban Évforduló — készültségben Az ellenforradalmárok ellen harcba induló sandinista har­cosok Egy spanyol újságíró, aki nemrégiben a helyszínen tá­jékozódhatott a nicaraguai— hondurasi határkonfliktusok­ról, a nicaraguai népi milícia önkéntesei között egy öreg pa­raszttal találkozott. A hatva­nas éveiben járó harcos gye­rekként Sandino tábornok csapatában küzdött az Egye­sült Államok tengerész gyalo­gosai ellen hazája független­ségéért. Már nagypapaként pedig a Sandinóról elnevezett Nemzeti Felszabadítási Front soraiban harcolt, amikor négy évvel ezelőtt, 1979. júli­us 19-én megdöntötték a dik­tátor, Somóza rémuralmát. S most, amikor ellenforradalmi veszély leselkedik országára, magától értetődő természetes­séggel jelentkezett önkéntes­nek. A CIA titkos háborúja A tűzhányók országában változatlanul rendkívüli álla­pot van érvényben, így hát idén Nicaragua készültségben álló népe legfeljebb lélegzet­vételnyi időt szánhat az ün­neplésre. Az antiimperialista, népi demokratikus forradalom győzelme óta eltelt négy esz­tendőből a két és fél milliós közép-amerikai ország alig fe­lét fordíthatta békés építésre. Ezalatt megkezdték a hábo­rús károk begyógyítását, a diktátor javainak kisajátítáT sával, az agrárreform beindí­tásával a nemzetközi monopó­liumoknak kiszolgáltatott gaz­daság átalakítását. Kampányt kezdtek az írástudatlanság fel­számolására, megteremtették az egészségügyi ellátás alap­jait. Tavaly azonban már érezhetően felerősödött a bel­ső ellenzék bíráló hangja, s fokozódott a külső ellenforra­dalmi fenyegetés. Megkezdő­dött a titkos háború: az Egye­sült Államok kormányzatának támogatásával, a CIA pénzén Somoza egvkori nemzeti gár­dájának több ezer katonáját toborozták kiképzőtáborokba a szomszédos Honduras határ­vidékén. Idén tavasszal a pro­vokációkat felváltotta a had­üzenet nélküli nyílt hadvise­lés: kisebb csapatokban mint- egv kétezer ellenforradalmár hatolt be Nicaraguába. S nemcsak északról, délről is támadás érte a fiatal sandi­nista rendszert, az árulóvá lett egykori sandinista pa­rancsnok, Edén Pastora veze­tésével a „contrák” Costa Ri­ca felől második frontot nyi­tottak. Támadó contrák A sandinista kormányzat négy évvel ezelőtt üres állam­kasszát, tetemes külföldi adós­ságot, lerombolt országot örö­költ a diktatúrától. A terme­lés fellendítéséhez, a kínzó gazdasági gondok megoldásá­hoz minden fillérre — szá­mottevő külföldi segítségre is — szükség lenne. A háborús fenyegetést azonban arra kényszeríti a vezetést, hogy mind nagyobb összegeket for­dítson a 20 ezres sandinista népi hadsereg felszerelésére, a milícia kiképzésére. S éppen ez az, amit az el­lenforradalmárok és támogató­ik akarnak: állandóan gyen­gíteni Nicaragua gazdasági bázisát, elvonni erőit a ter­melésből. A támadó „contrák” nagyobb csatákat a túlerővel szemben képtelenek megvív­ni. Erejük önmagában nem elegendő a sandinista kor­mányzat megdöntésére, de ar­ra igen, hogy akadályozzák a parasztokat a vetésben, hogy elrabolják, tönkretegyék a termést. Az ellátási zavarok fokozásával, a szükségállapot feszültségének állandósításá­val remélnek mind több em­bert szembefordítani a sandi­nistákkal. Nem törnek át A Reagan-kormányzat a kommunizmus elleni keresz­tes hadjárat Kuba utáni má­sodik számú latin-amerikai célpontjává tette Nicaraguát, pedig a managuai vezetés nem hirdetett meg szocialista társadalomátalakítási progra­mot, hanem a politikai plura­lizmus, a vegyes gazdálkodás és az el nem kötelezettség hármas alapelvéből kiindulva sajátos kísérletbe kezdett. A sandinisták útját rokonszenv- vel figyelő nyugat-európai polgári demokráciák számta­lanszor leszögezték már, hogy ha a próbálkozás mégsem si­kerül, annak oka leginkább Reagan elutasító, indokolatla­nul agresszív politikája lesz. Managua a támadások ke­reszttüzében is folytatja ere­deti programját. Most öntik végső formába a politikai pártok működését szabályozó törvényt, amely csak a so- mozista restaurációt hirdető erőket zárná ki a közéletből. Készül az új választási tör­vény az 1985-re ígért vokso­lásra. Az ellenforradalmárok si­kerét eleve kétségessé teszi, hogy éppen a gyűlölt diktatú­rát megtestesítő, kegyetlenke­déséről hírhedt Somoza-pribé- kek adják tömegbázisát. Hi­szen legyen bármekkora is az elégedetlenség, a régi rezsim visszatérését senki sem kí­vánja Nicaraguában. Szerte a házfalakon ezért olvasható a híres jelszó: „No pa§aran! —• Nem törnek át!” Elekes Éva Valdés nyilatkozata A párbeszédért, a demok­ráciához való visszatérésért, és az emberi jogok tisztelet­ben tartásáért folytatott bé­kés harcra szólította fel a chilei társadalmat Gabriel Waldés kereszténydemokra­ta politikus. Valdést több társával együtt a múlt szom­baton vették őrizetbe a ható­ságok, de szerdán — bírósá­gi döntés alapján — kény­telenek voltak ssabadon bo­csátani. ___ ____ „ A kormány jogtalanul és önkényesen járt el” — mond­ta Valdés a letartóztatásról szólva, s elismeréssel szólt a fellebbviteli bíróságról, amely döntésével „áldását adta az egyet nem értés jogára”. A kormány semmisségi in­dítványt nyújtott be a bíró­sági döntés ellen, amely Val­dés és társai szabadon bo­csátása mellett azt is ki­mondta, hogy a békés tűnte« tések törvényesek. (MTI)'. J /

Next

/
Thumbnails
Contents