Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
Urban sajtóértekezlete Javuló belbiztonságról — a pápa látogatásáról Az ország belső helyzetével, és II. János Pál pápa közelgő lengyelországi látogatásával foglalkozó kérdésekre válaszolt szokásos keddi varsói nemzetközi sajtóértekezletén Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője. Mint közölte, a szükségállapot végleges megszüntetése és egy esetleges amnesztia kihirdetése nem tárgyalási téma az állam és a lengyel katolikus egyház között. A döntés az államra tartozik, s azt kellő időben meg is hozza. Az illetékesek a pápa látogatása után veszik majd fontolóra az ezzel kapcsolatos lépéseket. A szükségállapot megszüntetésének feltételeiről szólva Urban úgy fogalmazóit, hogy e téren a gazdasági helyzet ma már nagyobb súllyal esik latba, mint a belbiztonság, a közrend ugyanis jelentősen megszilárdult. Nem lehet kategorikusan állítani, — mondotta a szóvivő — hogy II. János Pál június 16-án kezdődő látogatását követően rögtön sor kerülne a teljes diplomáciai kapcsolatok felvételére Lengyelország és a Vatikán között, az viszont elmondható, hogy a két fél viszonyának alakulása az ilyen szintű kapcsolatok megteremtése felé mutat. A szóvivő hivatalosan megerősítette, hogy június 17-én Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, miniszterelnök és Henryk Jablonski, az államtanács elnöke találkozik a pápával és Józef Glemp bíborossal, Lengyelország prímásával. Nem zárta ki négy- szemközti találkozó lehetőségét sem Jaruzelski és a pápa között. A megbeszélésen lengyel állami részről nagy jelentőséget kívánnak tulajdonítani nemzetközi kérdéseknek. A szóvivő ugyanakkor ismételten hangsúlyozta a pápa látogatásának elsősorban vallási-lelkipásztori jellegét. Egy gazdasági kérdésre válaszolva Urban közölte, hogy folynak a tárgyalások a nyugati magánbankokkal az idei és a jövő évi lengyel adósságszolgálat sorsáról. A májusban mindeddig tisztázatlan körülmények között elhunyt 19 éves varsói gimnazista, Grzegorz Przemyk ügyében folytatódik a vizsgálat — mondotta Urban. (MTI) Cheysson a francia fegyverzetről Utón a Vénusz—16 Andropov—Koivisfo eszmecsere A Szovjetunióban szerdán útnak indították a Vénusz— 16 jelzésű automatikus bolygóközi állomást. Így ismét két szovjet űrlaboratórium tart egvidőben a naprendszernek a Földünkhöz legközelebb eső bolygója felé. A Vénusz—16-hoz szerkezetében és rendeltetésében is hasonló Vénusz—15-öt ez év június 2-án bocsátottak fel, s már 1,5 millió kilométerre távolodott, el a Földtől, A két bolygóközi állomás mintegy 80 millió kilométeres út megtétele után ez év októberének elején ér az esthajnalcsillag közelébe. A Vénusz—15 és a Vénusz— 16 útja lehetővé teszi, hogy a bolygó különböző területei fölött egyszerre végezzenek tudományos méréseket. A tervek szerint a Vénusz körül mesterséges holdként keringő űrszondák műszerei által szolgáltatott adatok számottevően növelhetik a tudósoknak a bolygó felszínéről és légköréről szerzett ismereteit. (MTI) Jurij Andropov, az SZKP Mauno Koivisto finn köztárKB főtitkára, a Szovjetunió sasági elnökkel. ...................... Legfe lsőbb Tanácsa Elnöksé- A baráti légkörű és kölcsö* gének tagja kedden Moszk- nős megértés jegyében meg- vában megbeszélést folyta- tartott találkozón kölcsönös tott a hivatalos látogatáson a érdeklődésre számottartó kér- Szovjetunióban tartózkodó désekről volt szó. (MTI) Meddig tart a forró tavasz? Claude Cheysson francia külügyminiszter a Nyugateurópai Unió most folyó közgyűlésén, amelyen az unió hét tagállamának parlamenti delegációi vesznek részt, kedden megismételte az eddigi francia álláspontot az eurorakéták kérdésében, s kijelentette: szó sem lehet arról, hogy Genf(Folytatás az 1. oldalról.) Ennek visszatartó, bűnmegelőző hatását aligha lehet túlbecsülni, s a közvéleményre megnyugtatóan hat a bűnügyek mihamarabbi lezárása a bíróság ítéletével. Ami az ítélkezést illeti: a jogpolitikai alapelvek közé tartozik, hogy a büntetőeljárás során differenciálni kell a cselekmény és az elkövető társadalmi veszélyességének foka szerint. A differenciálás fogalmi körébe a szigorú büntetések kiszabása éppúgy beletartozik, mint a felelősségre vonás egyéb eszközeinek alkalmazása. Nem a büntetések nagysága, hanem a felelősségre vonás ben a francia nukleáris fegyverzetről is tárgyaljanak. A miniszter szólt a madridi tanácskozásról is és kijelentette: Franciaország azt kívánja, hogy a konferencia eredményeként még az év végén összeülhessen az európai leszerelési értekezlet. A semleges és el nem kötelezett országok a kompromisszum elkerülhetetlenségének tudata teszi a büntetőjog alkalmazását a megelőzés legfontosabb eszközévé — tette hozzá. — A felderítő munka gyengeségeit nem lehet a büntetéskiszabási gyakorlat általános szigorításával ellensúlyozni. Az viszont alapvető követelníény, hogy a bűn- cselekmények számának és a bűnözés struktúrájának változásaihoz az ítélkezés gyorsan és hatékonyan alkalmazkodjék; például a közrendet és a közbiztonságot súlyosan sértő, erőszakos bűn- cselekmények vagy a vagyon elleni bűnözés, az ittasan elkövetett közlekedési bűncselekmények visszaszorítása érdekében. olyan elemeit terjesztették elő, amelyek francia vélemény szerint „némi módosítással” lehetővé teszik a megegyezést. A külügyminiszter hangsúlyozta: a helsinki folyamatnak az a jelentősége, hogy ma ez az egyetlen fórum, ahol globális módon lehet párbeszédet folytatni Kelet és Nyugat között. A francia külügyminiszter beszédében kitért a Rogers- doktrinára is, vagyis a NATO- főparancsnoknak arra a javaslatára, amely a hagyományos fegyverek erőteljes korszerűsítését szorgalmazta. Cheysson azt mondotta, szükség van ugyan a hagyományos fegyverzet fejlesztésére is, de ennek nem szabad azt az illúziót kelteni a közvéleményben, hogy a nukleáris fegyvereken kívül létezhet más „elrettentő erő” is. A Nyugat-európai Unió közgyűlése ülésszakának programján szerepel az unió politikai bizottságának az a jelentése is, amely Nyugat-Eu- rópa és Kína kapcsolataival foglalkozik. E jelentés fokozott együttműködést sürget Nyugat-Európa és Kína között nemcsak gazdasági és külpolitikai téren, hanem a „közös biztonság” területén is. (MTI) Mefényletkisérlet Már el is hagyta Nicaraguát az a három amerikai diplomata, akit a nicaraguai kormány nem kívánatos személynek minősített, s kiutasított az országból. A szóban forgó személyeket — Linda Pfeifel tanácsost, David Noble Gregig első titkárt, konzult, valamint Emila Loreta Rodriguez másodtitkárt, konzult, — azzal vádolják, hogy részt vettek a nicaraguai külügyminiszter meggyilkolására szőtt sikertelen terv előkészítésében és megszervezésében. A külügyminiszter ellen szervezett merénylet előkészítésében aktív szerepet játszott Carlos Izaca nicaraguai ügyvéd, a Nicaraguai Demokratikus Konzervatív Párt egyik vezetője. Izaca napokkal ezelőtt menedéket kért az amerikai követségen, ahonnan egy amerikai diplomata átszállította a Venezuela mana- guai nagykövetségére. (MTI) Országos tanácskozás SALART: 4. forduló Tízhetesre nyúlt „húsvéti" szünet után június 8-án ismét tárgyalóasztalhoz ül Genfben a szovjet és az amerikai küldöttség, hogy a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról és csökkentéséről szóló megegyezésen munkálkodjék. Az 1982. június 29-én megkezdett SALART-tárgyalások mostani, negyedik fordulója párhuzamosain folyik majd Genfben a szovjet—amerikai „eurohadászati” tárgyalásokkal, de míg azok egy NATO „határidő-ultimátum” jegyében folynak, addig a SALART-ot egyelőre nem hajtja lépéskényszer. Hacsak nem tekintjük a hadászati támadó fegyverrendszerek mind újabb fajtáinak gyártására és telepítésére vonatkozó sorozatos amerikai döntéseket, amelyek sürgetik, de legalább annyira hátráltatják is a megegyezést. Míg az „eurohadászati” párbeszéd egy tartalmában kettős NATO-határozat alapján folyik, amely eredménytelenségre kárhoztatott tárgyalások egyenes következményeként akarja megvalósítani az „eurorakéta”-telepí- tést, addig a SALART egy más értelemben kettős határozatra emlékeztet. Az atlanti tömb 1979. december 12-én hozta meg jelzett határozatát, fél évvel a SALT—II bécsi aláírása után, egy olyan amerikai „úriemberígéret” nyomán,, hogy Washington ratifikálni fogja a SALT—II.-t és ezzel 1985- ig rögzíti a szovjet—amerikai hadászati egyensúlyt. A NATO jó néhány tagállama ilyen garanciák reményében járult! hozzá az akkor még valóban kettősnek hitt határozat elfogadásához. A ígéret ígéret maradt és a .rászedett NATO-partnerek nyílt amerikai fölényszerzési törekvések tanúi mind a „nagyhadászati”, mind az „eurohadászati” síkon, mind a fegyverkezés, mind a tárgyalások szintjén. Ronald Reagan másfél hónappal a SALART megkezdése előtt, 1982 május 9-i eurikai beszédében terjesztette elő ultraradikális csökkentési javaslatát. Abból indult ki, hogy a szovjet hadászati megtorlóképesség gerincét alkotó interkontinentális ballisztikus rakéták négyötödét leszerelteti, másfelől a támadópotenciálok csökkentéséből kihagyja az amerikai előretolt nukleáris rendszereket, vagyis kétszeresen is felbillenti a kényes hadászati egyensúlyt Közben még elindít két-három hadászati fegyverkezési programot persze csak azért, hogy a „szovjeteket tárgyalóasztalhoz kényszerítse”. A SALART eddigi egy éve összeomláshoz segítette ezeket az amerikai elgondolásokat. Az amerikai vezetés itt is „közbülső megoldáson” töpreng, amely a tárgyalási készség látszatát megőrizve változatlanul az amerikai fölényt szolgálná. A SALART-tárgyalások zárt ajtók mögött folynak, de amikor az amerikai fél önkényesen értelmezi és magya-' rázza a szovjet álláspontot, a moszkvai sajtó egy-egy szerkesztőségi cikkben bepillantást enged a szovjet javaslatokba. Ezekből mindenekelőtt az derül ki, hogy szovjet részről nem hívei a hadászati fegyverrendszerek szelektív és drasztikus csökkentésének. A korlátozásnak, majd a csökkentésnek minden fegyverrendszerre ki kell terjednie. Nem állhat elő olyan helyzet, amikor a hadászati fegyverrendszereket nagymértékben csökkentik, közben megmaradnak vagy még növekszenek az előretolt amerikai nukleáris fegyver- rendszerek a Szovjetunió és szövetségesei közelében. Az az amerikai „újítás”, hogy a korlátozás és a csökkentés mértékegysége ne a célba juttató eszközök száma, hanem a nukleáris robbanótöltetek száma legyen, a vele járó ellenőrzési nehézségek ellenére nem találkozott szovjet részről ellenállással. Bár a szovjet javaslatban az áll, hogy 1990-ig 1800-ra csökkentsék az interkontinentális és a tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéták és a nehézbombázók együttes számát, ‘ kitér a robbanótöltetek azonos mennyiségi szinten való korlátozásának lehetőségére is. A SALART-tárgyalások nem függetleníthetik magukat a haditechnikai fejlődéstől, amely könnyen alááshatja a nemzetközi stabilitást. Gátat kell vetniök új hadászati fegyverrendszerek megjelenésének, a már meglevők minőségi tökéletesítésének. Elengedhetetlen, hogy a tárgyalások alatt mindkét fél tartózkodjék az olyan lépésektől, amelyek rontják a megegyezés esélyeit. Ez a Genfben működő két szovjet— amerikai tárgyalássorozat egymásrahatására is vonatkozik. * Washingtoni politikai körökben sokan bizonyosra veszik, hogy a genfi tárgyalások ma kezdődő új fordulójára várható valami új, vagy módosított amerikai javaslat. A kérdés az, hogy mi lesz a változás tartalma. A w,~ shingtoni héják és galambok ezúttal két alapvető kérdésben állnak szemben egymással. Az előbbiek a hadászati rakéták „tolóereje” alapján való összehasonlítást erőltetik, mert ebben a tekintetben szovjet előnyt tudnak kimutatni. Utóbbiak a nukleáris robbanótöltetek alapján való összehasonlítás logikáját fogadják el. Az erre vonatkozó szovjet indítványt elvben már Weinberger amerikai hadügyminiszter is jóváhagyta. Teljesen nyílt kérdés azonban, hogy ezt az elvet az Edward Rowny tábornok vezette amerikai tárgyalóküldöttség milyen utasítások birtokában fogadhatják el a tárgyalási alapul Genfben. NÖGRÁD - 1983. június 8., szerda Viharos hónapok után készülnek nyári szabadságra a franciák. A két év alatt háromszor leértékelt frank (Gis- card elnöksége alatt öt leértékelést hajtottak végre) árfolyama egyébként világproblémára utal. Mitterrand elnök javaslata a rögzített valutaárfolyamok helyreállítása, közügyét szolgál: a nemzetközi pénzügyi válságból kivezető utat mutatja. Elvben támogatják is partnerei, de addig, amíg Reagan az Egyesült Államok immár 200 milliárdos évi költségvetési hiányát magasba szökő dollárárfolyammal és még mindig magas kamatlábbal hárítja át rájuk — nem léphetnek előre. Az inflációt, a munkanélküliség növekedését egyszerre fékező francia kormány szigorúan takarékoskodik abban is, hogy nem követi az Egyesült Államokat a fegyverkezési versenyben, ötéves honvédelmi programtörvénye a nemzeti össztermék négy százalékán, a korábbinál valamivel alacsonyabban tartja a katonai kiadást, bár kiemelt helyet ad a nukleáris fegyverzet fejlesztésének. Ez feldühítette a szárazföldi hadsereg néhány tábornokát, noha az öt évre tervezett 35 ezer főnyi létszámcsökkentés nem a hivatásosok elbocsátását, hanem a bevonulók számának mérséklését jelenti, s együtt jár a fegyverzet hatékonyságának növelésével. ÉS A DIÁKOK? A tábornokoknál látványosabban tiltakoztak a diákok egy másik tövénytervezet ellen, amely az oktatás reformjára vonatkozik. A nemzetgyűlés elé terjesztett javaslat — fenntartva, hogy minden érettségizett beiratkozhat az egyetemre rostavizsgát ír elő a második év végére, korlátozandó a munkanélküli diplomások seregének növekedését. És éppen azért, hogy a szükségletnek megfelelőbb legyen a képzés, a társadalmi és a gazdasági területek képviselőinek helyet kíván adni az egyetemek vezetésében. A tanárok egy része az egyetemi autonómia állítólagos megsértése miatt tiltakozik, a diákok pedig — akárcsak a tábornokok — olyasmi ellen, ami nem érinti őket. A jobboldal mindkét esetet kihasználja a kormány elleni hangulatkeltésrei éppen úgy, mint a kiskereskedők, kis- és középiparosok tüntetését vagy a parasztok mezőgazdasági import elleni akicóit. A szélső- jobboldali szervezetek erőszakos fellépéssel avatkoznak be a tüntetésekbe. A 23 év után a hatalomból kiszorult „hagyományos” jobboldali a szocialista-kommunista kormány vezetésre képtelenségét bizonygatja elhallgatva, hogy a baloldal tőlük örökölte az inflációt, a munkanélküliséget, az ipar hanyatlását, a pénzügyi válságot. 72 JÓ PONT A baloldal hivatkozhat ar-’ ra, hogy Mitterrand elnökválasztási előtti programja 110 pontjának kétharmadát a hétéves elnöki időszak egyharmadánál rövidebb idő alatt teljesítette. Kezdetben lebecsülték ugyan a gazdasági világválság hatását, s ezért utóbb kellett szigorú gazdasági intézkedéseket bevezetni. A hibáért azonban megkapták a figyelmeztetést a márciusi községtanácsi választás első fordulójában: a munkások és más baloldali választók jelentős része nem ment el szavazni. A jobboldal azonban korán örült, mert a második fordulóban őt figyelmeztették a szavazók: többségük kitart a baloldali kormány mellett, bár elvárja tőle, hogy a nehéz gazdasági helyzetben ne rakjon az elkerülhetetlennél több terhet a dolgozó osztályok vállára. Á kongresszusra készülő szocialisták megnyilatkozásai azt mutatják, hogy számba veszik ezt. A kommunisták is készülnek arra, hogy levonják a tanulságot a választáson elszenvedett visszaesésükből. Az első két év vívmányait a francia közvélemény többsége egyértelműen helyesli, s ez reményt ad arra, amit az egyik szocialista vezető úgy fogalmazott meg, hogy a reformok fennmarádnak a frankleértékelés és a forró tavaszt hozó bajok pedig idővel feledésbe merülnek. Vajda Gábor ítéleté: életfogytig Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: A berlini városi bíróság kedden életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Heinz Barth volt SS-századost, aki a második világháború idején háborús bűncselekmények elkövetésében — tömeggyilkosságokban — vett részt. Barthot ugyanakkor megfoszották állampolgári jogaitól is. Az ítélet indoklásában rámutattak arra, hogy egyértelműen bebizonyosodott a vádlott bűnössége. Barth a tárgyaláson maga is beismerte, hogy 1942 nyarán Csehszlovákiában közreműködött túszok kivégzésében, és 1944 június 10-én egyik tevékeny résztvevője volt az oradouri vérengzésnek. Alakulata — amelyben Barth szolgált — 642 franciát, köztük 202 gyermeket gyilkolt meg, s Ora- dourt porig égette. A május 25-én nyílt tárgyalás mindvégig a nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjában állt, a perről tu-; catnyi külföldi ország sajtó-, rádió- és tévétudósítói tájékoztatták folyamatosan hazájuk közvéleményét. A perben — amelyen megfigyelőként jelen volt a berlini francia nagykövet is — tanúkéi»* kihallgattak az oradouri tömeggyilkosság öt túlélőjét IK, (MTI)