Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

HAZAI TÁJAKON Á növényvédő szerek használatáról A meleg időjárás beálltával megkezdődtek a kerti mun­kák. Ma már egyre többen végeznek ilyen tevékenységet a házikertekben, hobbitelke­ken, háztáji gazdaságokban. A kertészkedés során általá­ban elkerülhetetlen a növény­védő szerek alkalmazása. E szerek mérgező hatásuk foly­tán megölik a kultúrnövények rovar- és egyéb kártevőit. Ter­mészetesen ezen vegyianyagok az emberi szervezet számára is mérgezűek. Szakszerűtlen fel- használásuk során igen sú­lyos mérgezéseket okozhat­nak. A mérgezések megelőzése érdekében elengedhetetlen az alapvető egészségvédelmi elő­írások pontos betartása. A legfontosabb, hogy e mérgező vegyszerekkel csak 18 évnél idősebb, teljesen egészséges férfiak foglalkozhatnak. A nö­vényvédő szereket tárolni csak biztonságosan elzárva sza­bad, nehogy gyerekek vagy egyéb illetéktelen személyek hozzáférhessenek és megmér- geződjenek. Felhasználás előtt gondosan olvassák el a szer csomagolóburkolatán levő használati, munka- és egész­ségvédelmi előírásokat. A méreg veszélyességét ponto­san jelzik a csomagoláson: közepesen, mérsékelten, vagy gyakorlatilag nem mérgező felirattal és két vagy egy ke­reszt jelzéssel. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni a fel- használás során. Tudni kell, hogy a szerek a szembe kerülve, belélegzéssel, lenyeléssel, vagy a bőrön ke­resztül juthatnak be az em­ber szervezetébe, s fejthetik ki károsító hatásukat. Ennek veszélyét az úgynevezett egyé- rti védőfelszerelések — védő­kalap, -szemüveg, -ruha, gu­mikesztyű, légzésvédők, gumi­csizmák — alkalmazásával le­het csökkenteni. Ezenkívül rendkívül fontos a munka utáni alapos tisztálkodás, hogy áz esetleges növényvédő- szer-szennyeződéseket eltávo- lítsuk a bőrről. Munka köz­ben tilos dohányozni, enni vagy inni. Nyomatékosan fel kell hív­ni a figyelmet arra, hogy a növényvédő szerek használata közben tilos alkoholtartalmú italok fogyasztása! Ugyanis az alkohol (önmagában is méreg) halálos kimenetelű mérgezést is okozhat. A legóvatosabb munka során is előfordulhat, hogy olyan mennyiségű szer jut az emberbe, amely már mérgezést okoz. Ilyenkor az első, legenyhébb tünetek je- lenkezésekor is azonnal abba kell hagyni a növényvédelmi munkát, s a legrövidebb időn belül orvoshoz kell fordulni. Az orvoshoz vinni kell a szer címkéjét, hogy rögtön meg tudja kezdeni a szükséges gyógykezelést. Sajnos, a mér­gek egy részével kapcsolat­ban nem állnak rendelkezé­sünkre megfelelő gyógyszerek, ellenmérgek, ilyenkor a mér­gezett élete többnyire csak az egyéni ellenállóképességer, múlik. Permetezés után a növény­védő szerrel kezelt területen munka nem végezhető, amíg a használati utasításon fel­tüntetett munkaegészségügyi várakozási idő tart. Ez idő alatt ne fogjuk meg a per- metezet növényeket és ve­gyük figvelembe azt is. hogy nemcsak a permetezett fa, ha­nem az alatta levő terület is növényvédő szerrel szennye­zett. Mérgezést okozhat a leper­metezett gyümölcsök, egyéb termények elfogyasztása, ami­kor a növényvédő szer még nem bomlott el. A lebomlás idejét az úgynevezett élelme­zésegészségügyi várakozási idő mutatja, ami a csomagoláson fel van tüntetve. Ezt az időt a permetezés és a szüret, il­letve a fogyasztás között min­dig be kell tartani, mert el­lenkező esetben súlyos egész­ségkárosodás jöhet létre. Sajnos, minden évben for­dulnak elő növényvédőszer- mérgezések az egyéni fel­használók között. A növény­védő szerek veszélyesek, de ha az előírások pontos betar­tása mellett végzik a felhasz­nálást, úgy ez a minimálisra csökkenthető. Dr. Sawlnsky Antal Fertőrákost, ezt a Fertő- parti községet (Soprontól 9 km-re) elsősorban a kőfejtő­jéről és a benne levő bar­langszínpadról ismerik Nóg- rádban. 1628-ban kezdték el itt az úgynevezett lajtamész- követ kitermelni. Sopron szá­mos épületéhez felhasználták ezt a kedvelt, könnyen fejt­hető, jól alakítható, az időjá­rás viszontagságainak ellen­álló kőzetet, de Bécs jó né­hány épületéhez — köztük a Hofmúzeumhoz és az egye­temhez is innen szállították a követ. A bányászok hosz- szú nemzedékek során monu­mentális, egyiptomi sziklasí­rokra emlékeztető csarnoko­kat vágtak a domb oldalába. A mészkőcsarnokokat hatal­mas oszlopok tartják, sötét folyosók ágaznak jobbra-bal- ra. A barlangkatedrális, ez a sajátos alkotás különleges élményt nyújt a látogatók­nak. Felismerve, hogy a hasz­nálaton kívüli kőfejtő termei remek akusztikájúak, a hatvanas évek végén 600 fős szabadtéri színpadot alakítot­tak ki itt. Éveken keresztül a nya­ranta megrendezett soproni ünnepi hetek fénypontját je­lentették a fertőrákosi kőfej­tőben tartott operaelőadások, hangversenyek. Újra és újra felcsendült Verdi csodálatos muzsikája, az Aida, a Truba­dúr. .. Az 1970-ben megnyi­tott (akkor ideiglenesnek szánt) szabadtéri színpad be­rendezése időközben elavult, és jelenleg még nem áll ren­delkezésre elegendő pénz a felújításra. . . A HÓNAP MŰTÁRGYA ’ Madách A múlt század második felé­nek Nográd megyéje és Ma­dách Imre elválaszthatatlan egymástól. Százhatvain eszten­deje — 1823. január 21-én — született Alsósztregován a magyar irodalom nagy alakja, aki drámaköltőként, gondol­kodóként. politikusként egy­aránt méltónak bizonyult a huszadik századi emberiség figyelmére is. S éppen száz éve mutatták be fő művét. Az ember tragédiáját. Az idei kettős évforduló alkalmat adott és ad arra, hogy a la­kosság mind szélesebb körei­ben élőbbé váljon Madách Imre eszmei, politikai, irodal­mi öröksége. A nógrádi múzeumok — le­hetőségeiknek megfelelően — szintén, kiveszik részüket az emlékév szellemi hatásának maradandóbbá tételében. Ezt szolgálják a múzeumi kiállí­tások is, amelyek a költő éle­tét. munkásságát, korát igye­keznek közelebb hozni a lá­togatókhoz. E sorba illeszke­dik a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban A hónap műtárgya bemutatósorozat je­lenlegi kiállítása, Madách Im­re két eredeti levelét mutatja he, amelyeket fivéréhez, Ká- rolyhoz írt. Madách.Imre házasságát kö­vetően 1845-ben költözött Csesztvére. Az egyik levelet innen írta 1848. január 6-án. Ez a levél magánjellegű, né­mi bepillantást enged a csa­lád, a két fivér viszonyába s az édesanyukkal való kapcso­latukba. Íme a levélből egy rövid részlet: ..Kedves Káro- lyom 1 Megemlékezésedet, ’s még inkább bizalmadat szí­vesen véve igen köszönöm, s valamint én teliesítém a’ le­Imre levelei vél megsemmisítését magában foglaló kérésedet, úgy te is tüstént teljesítsd hasonló tárgyú kérésémet is. — S most őszintén kell szólnom re­ményivé hogy meg nem ha­ragszol. — Igen csodálom hogy olly rosszul ismered a’ ma­mát. hogy ollys abszurdus mó­dokhoz nyúltál különben igaz­ságos dolgodnak szorgalmazá­sában. melly módok álltai el rontád dolgodat. — A mama. amint mondja mondta néked elmenetelkor, hogy utólsó pén­zét adja. s mint ő írá nékem, te meg is mindjárt sürgetted hogy csak mentői előbb küld­jön. ’s ez által úgy meghara­gítottad. hogy még majd ké­sőbb fog küldeni, mint kü­lönben küldött volna...”. A levélben Madách Imre még hírt ad fia születéséről is: „Kis fiacskám neve Aladár. — Csókol, és máskor is levelet kér holtig szerető bátyád Imre. ’S unoka öcsédet kegye­idbe ajánlja. —” A másik levél Pestről kelet­kezett 1861. április 29-én. Ma­dách Imre ez idő tájt Balassa­gyarmat küldötte. 1861. má­jus 28-án mondja el képviselő- házi beszédét & 48-as. úgyne­vezett határozati párt kép­viselőjeként. Részlet ebből a levélből is: „Néha már azon ponton vagyunk, hogy min­dent megadnak, de már ami­kor beszél Ferencz Józsefiéi s ismét nem akar semmiről hal­lani. Szombaton alkalmasint mégis bele fogunk harapni, vagy legfeljebb hétfőn, s ez lesz a legnevezetesebb vita egész országgyűlés alaftt, mely- lyel nagyon valószínűleg be is lesz végezve az országgyű­lés. Kimondjuk, hogy még a 48-ik minisztérium és a’ meg Szalagacél Jugoszláviába Az utóbbi időben kedvező kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki jugoszláv part­nereivel a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek. A Ferro Elektro cég a közelmúltban csőgyártás céliaira 650 tonna ió minőségű szalagacélt rendelt. A meg­rendelést jó minőségben, ha­táridőre kielégítették. Egy má­sik jugoszláv vállalat dobozok készítéséhez vékony méretű, széles acélszalagot rendelt Sal­gótarjánból A 160 tonna mennyiség elkészült, és hama­rosan útnak indítják Jugoszlá­viába. Ezen kívül készül egy 115 tonnás acélszalag-mennyi­ség. amelyet egy jugoszláv gyár kábelek gyártására hasz­nál fel. Ezt a mennyiséget is hamarosan útnak indítják. A kialakult korrekt, ió kapcso­latra a jövőben is nagy figyel­met fordítanak a tarjáni kohá­szok. mert csak így lehet meg­tartani a külföldi piaci pozí­ciókat. fivéréhez nem hitt részek nem lesznek köztünk semmihez sem szól­tunk, erre egyet értés van, csak arra van két párt. hogy ezt felírásban, vagy határo­zatban mondjuk-e ki, az elsőt Deák a' másikat Teleki akarja én a másodikkal tartóié...” A két bemutatott levél a Nógrádi Sándor Múzeum iro­dalomtörténeti gyűjteményé­nek része. A gyűjtemény bir­tokában jelenleg ez a két eredeti Madách-levél van, szá­mos más Madách-dokumen- tum társaságában. Itt őriz­nek még többi között más le­veleket is, például Rákóczi Jánosét, Madách Pálét, Maj- thényi Annáét, és így tovább. Tervezik, hogy ez év során más dokumentumokat is be­mutatnak a közönségnek A hónap műtárgya sorozat kere­tében. T. E. A kőfejtő tanulmányozása őslénytani szempontból is rendkívül érdekes. A kőbá­nya termeinek falai szemünk elé tárják a mintegy 20 mil­lió évvel ezelőtti földtani kor­szak, a miocén ősmaradványa­it. A miocén korszakban ten­ger borította ezt a területet, s e tenger üledékeiből szár­mazik a környék nagy kiter­jedésű la jtamászkő-vonulata. A kőfalakban lépten-nyomon feltűnő tengeri állatok és nö­vények maradványai között tömegesen találunk tengeri algát, osztrigát, egyéb kagy- lóféléke't, tengeri sünök és halak maradványait (közöttük jó állapotban levő hajdani cá­pafogakat), mohaállatokat, egyebeket.. A kőfejtő ősmaradványai­nak több szép példányát a bejáratnál levő gondnoki épü­let tárlóiban helyezték el. A tetőről széttekintve — ahová csigalépcső vezet fel a mély­ből — magunk előtt látjuk a Fertő-tó csillogó víztükrét, az enyhe szélben hajladozó „Megkeresni a szentekben az embert" — BESZÉLGETÉS DR. GECSE GUSZTÄV VALLÁSTÖRTÉ­NÉSZ PROFESSZORRAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FILOZÓFIAI INTÉZETÉNEK MUNKATÁR­SÁVAL, A BIBLIAI TÖRTÉNETEK ClMÜ KÖNYV SZER­ZŐJÉVEL. — — Az ön könyve nagy slá­ger volt a könyvpiacon. Va­jon mivel magyarázható ez a népszerűség? — Az igazság az, hogy az utóbbi évtizedekben nem bán­tunk mindig rangjához mél­tóan a Bibliával, kicsit el­hanyagoltuk jelentőségét. Részletes elemző mű sem je­lent meg hazánkban. Köny­vem, amely tulajdonképpen tízéves egyetemi előadásai­mat foglalja össze, ezt pótolja. — A marxista filozófia új szemlélete mindenütt gyor­san éreztette hatását. Ho­gyan értékelhető a marxista filozófiában gyökerező val­láskritika? — Nyugodtan mondhatjuk, hogy a marxista filozófia for­radalmi változásokat hozott a valláselemzésben, a vallás­kritikában. A marxista val­lástörténészek voltak az el­sők, akik vizsgálataikat nem a kortól függetlenül végezték, hanem minden egyes „könyv­nek”, történetnek megkeres­ték a történelmi-társadalmi hátterét. Egyébként, ha már szóba került ez a téma, érde­mes megemlíteni a magyar vallástörténészek kiemelkedő szerepét. — A Biblia hajdan világ­nézetet, hitet adott. Mit nyújt­hat ma? — A Biblia múltunk kitép- hetetlen része, alapmű. Is­merete nélkül a mai ember értetlenül áll földrészünk számtalan zenei, irodalmi, építészeti és képzőművészeti alkotása előtt. A Biblia ugyan­akkor az egész emberiség kultúrájára is óriási hatást gyakorolt. Évszázadok törté­nelme és az emberiség örök vágyai csendülnek ki a so­raiból. — Hogyan érdemes olvasni ma a Bibliát? — Ügy kell tekintenünk, mint emberi alkotást, amely-; A fertőrákosi kőfejtő nádasokat, túl a vízen a Fertő menti osztrák falvak tornyait. Az egyre épülő-szépülő fer­tőrákosi fertő-tavi vízitelep kitűnő strand- és horgászpa­radicsom, a soproniak kedvelt pihenőhelye. (Csak a lakóhely szerint illetékes rendőrkapi­tányság engedélyével látogat­ható!) Fertőrákoson közvetlenül az osztrák határ mellett rit­ka római kori emlék talál­ható: egy Mithras-szentély. A szentélyt a napistenkultusznak hódoló római katonák részére építették az időszámítás utáni III. században. A barlangban talált fogadalmi köveket és egy Mithras-ábrázolást a sop­roni Liszt Ferenc Múzeum őr­zi. Maga a község is sok ér­dekességet kínál, történelme is változatos. A falu (honfog­lalás kori magyar település Rákos néven) a középkorban a győri püspökség tulajdona volt, állandó határpörben állt Sopronnal. Polgárainak bizton­ságát hosszú időn át veszé­lyeztették a közeli Macskakő várának rablólovagjai, míg­nem Mátyás király katonái 1465-ben kifüstölték őket A hódoltság idején, amikor Győr is török kézre került Rákos lett a győri püspökség központja, a püspök itt épí­tette föl palotáját, a község pedig valóságos kis várossá fejlődött Ez idő tájt fallal vették körül, melynek marad­ványai még ma is láthatók. A kastélyt később a győri püs­pök nyári rezidenciaként használta, jelenlegi szép ba­rokk formáját Zichy Ferenc püspök adta 1770 körül. A közelmúltban restaurálták, a belső freskókat is felújítot­ták. A falu közepén nagymé­retű műemlék templom áll. A templom magas, erős tornya a körbefutó erkéllyel messzi­ről feltűnik, portyázó törökök támadásainak megelőzésére, őrtoronyként szolgált hajda­nán. Közel a templomhoz áll az ország egyetlen eredeti he­lyén levő kő pellengére, szé­gyenoszlopa, az 1530-as évek­ből. Festői látványt nyújt a Rá­kos-patak partján a XVIII. században épült barokk vízi­malom, homlokzatán korabe­li falfestménnyel (Madonna­kép) és napórával. Restaurál­ták, jelenleg a 70 személyes Vízimalom turistaszálló talál­ható benne. Borbély József ben csodálatos mesék szület­tek. Olyanok, amelyek mindig az emberre jellemzők. Vegyük csak például a halandóságot. Ez mindig foglalkoztatta az embereket. Miért kell meg­halnunk, miért nem lehet örök életű az ember? Az egész Bibliát átszövi az örök­lét utáni vágyódás. Említhet­jük a műben gyakran előbuk­kanó társadalomkritikát is. Mindig egy igazságos, ember­séges társadalomról álmodo­zott az ember. Ez az álom a Bibliában végig jelen van és a mennyország képében je­lenik meg. Tudnunk kell, hogy a bibliai történetekben soha­sem az eseményen van a hangsúly, hanem a mögötte rejlő mondanivalón. A törté­netek csak nagyobb nyomaté- kot kívánnak adni a tarta­lomnak, mintegy hitelesítve azt. — Milyen ma nálunk a kap­csolat a vallástörténészek és az egyházak között? — Nagyon lényegesnek tar­tom a kialakult párbeszédet. Közös konferenciákat tar­tunk, ahol a vélemények, né­zetek kicserélése, vagyis a dialógus folytatása a cél. — Az ön véleménye szerint hány éves korban lenne a leg­alkalmasabb az embereket megismertetni a Bibliával? — Mindenképpen gyermek­korban. írtam is régebben a gyerekeknek egy vallásról szó­ló könyvet, amely egy hét alatt elfogyott a könyvesbol­tok polcairól. Persze, éppen a téma hiánya miatt gondolom, hogy ezeket nemcsak gyere­kek olvasták. A külföldön megjelenő gyerekkönyvek szá­munkra nem alkalmasak, mi­vel a hangsúlyt mindenek­előtt a vallásos nevelésre he­lyezik. Mindenesetre már azt a hazai tényt is örömmel üdvözölhetjük, hogy legalább a gimnáziumban helyet ka­pott a Biblia. Természetesen nem mondhatunk le arról, hogy már az általános iskolá­ban elkezdhessük a Bibliaiis­mertetését. — Várható-e újabb könyv ebben a témában? — Meglátásom szerint ma az emberek többsége értetle­nül áll a különböző szentek előtt. Pedig velük az isme­retség nagyon érdekes és egy­ben rendkívül hasznos is. Mert a szentek valójában a korra jellemző embereszményt testesítik meg. Jelenleg ez a kérdés foglalkoztat, ezen dol­gozom. Megtalálni a szentek­ben az embert. A készülő könyv lényegében az előző folytatásaként is felfogható. Balog László NÓGRÁD — 1983. június 29., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents