Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

BANYASZTEMETÉS Isiacsu Pásztőn Hétfőn délután bányász­tiszteletadással kísérték utol­só útjára Pásztón a Nógrádi Szénbányák kányási bánya­üzemében június 22-én bekö­vetkezett tragikus bányaom­lás következtében 28 éves ko­rában elhunyt Kanizsai László csillést. A koporsónál díszőr­séget állt Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Nóg­rádi Szénbányák vezérigaz­gatója, Havran István, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke, az Ipari Minisztérium, a Nógrádi Szén­bányák társadalmi szervei­nek, a kányási bányaüzem­nek a képviselői és a bánya­mentők. Búcsúbeszédet mon­dott Kazinczi András, a ká­nyási bányaüzem igazgatója és Balázs István bányatjzemi KISZ-titkár. A búcsúszavak után a Bányászhimnusz hang­jai mellett engedték le a ko­porsót a sírba, amelyet a gyászolók tömege koszorúk­kal és virágokkal borított. Bányásztemetés volt kedden délután Karancsságon is. A tragikus kányási bányaomlás következtében, hivatása gya­korlása közben hunyt el Ott­mar Károly 38 éves vájár, ki­nek élete megmentéséért kö­zel kétnapos hősies küzdelmet folytattak a~ bányamentők, de már nem tudtak rajta segíte­ni. A ravatalnál díszőrséget álltak a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, az Ipari Minisztérium, a Nógrádi Szén­bányák, a kányási bányaüzem, a munkásőrség, a bányamen­tők képviselői. Az elhunyt­tól — a vállalat nevében — Kazinczi András, a kányási bányaüzem igazgatója búcsú­zott. A koporsót a Bányász­himnusz hangjaira engedték a sírba, melyet elborítottak kegyelet koszorúi és virág­csokrai. A gondos orvosi kezelés el­lenére belehalt sérüléseibe Horváth Mihály 29 éves bá­nyalakatos, a márkushegyi bá nyaszerencsétlenség 37. áldo­zata. Temetése július 1-én (pénteken) 13 órakor lesz az oroszlányi városi temetőben. A kormánybizottság tájékoztatója a márkushegyi bányaszerencsétlenség vizsgálatáról A márkushegyi bányasze­rencsétlenség kivizsgálására alakult kormánybizottság be­fejezte a helyszíni szemléket valamennyi érintett bánya­térségben, meghallgatta a robbanáskor a bányában tar­tózkodó és megmenekült bá­nyászokat a baleset körülmé­nyeiről. A baleset okainak sokoldalú tisztázására több intézet szakértőit is bevonták a vizsgálatokba, s az utolsó helyszíni méréseket vasár­nap végezték el a bányában a Nehézipari Műszaki Egyetem szakemberei. A kormánybizottság Már- kushegyen a vizsgálatok alap­ján szigorú intézkedéseket ho­zott a technológiai és mun­kavédelmi előírások ellenőr­zésének kiterjesztésére, szi­gorítására. Az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete és az Ipari Minisz­térium közösen engedélyt adott a robbanással nem érin­tett bányamezőkben a terme­lés folytatására és a sérült bányarészek gondos helyre­állítására kidolgozott prog­ram munkálatainak megindí­tására. A kormánybizottság intéz­kedéseket rendelt el az egész bányászat biztonságtechnikai követelményeinek fokozott ellenőrzésére is. Többek között elrendelték az üzemzavar-el­hárítási tervek felülvizsgálá­sát, a bányák szellőztetési rendszereinek a tervezettnél korábbi, soron kívüli ellenőr­zését, s a robbantási és egyéb bányaművelési technológiák fokozott ellenőrzését. (MTI) Ái ENSZ-fötitVír javaslata Találkozzék Andropov és Reagan Kívánatos volna. fia ífurll a. Varsói Szerződés tagállama- nők. mind Andropov, ez Ándropov és Ronald Reagan inak a fegyverkezési hajsza SZKP KB főtitkára kinyilvá- s. közeljövőben találkoznék — megállapítására tett kezdemé- nította érdekeltségét a fegy- jelentétte ki Javier Pérez de nyeséseit: „Ügy vélem — verkezési versennyel össZefüg- Cuellar, az ENSZ főtitkára mondotta —, hogy a nyugati ső kérdések békés rendezésé- az NDK televíziójának adott országoknak igen gondosan ben — folytatta Pérez de Cu- interiújában. kellene megvizsgálniuk a Var- ellar. ,.Nagyon kívánom, hogy A hétfőn este sugárzott nyi- sói Szerződés tagállamainak a két vezető a közeljövőben latkozatban a főtitkár hang- valamennyi kezdeményezését”, kezdjen igazi, nagyon szolid, súlyozta, hogy nagyra értékeli Mind Reagan amerikai el- érdemi és alkotó párbeszédet. amely elvezet a jelenlegi nem­zetközi problémák megoldá­sához. Az enyhülés elkerülhe­tetlen nemcsak a leszerelés kérdéseinek megoldásához, ha­nem az előttünk álló megany- nyi kérdés rendszeréhez is” — mondotta. (MTI) nyilatkozat (Folytatás a 2. oldalról.) dent az Európát fenyegető A találkozón képviselt ál- nukleáris veszély elhárítá­lamok következetesen el­lenzik a fegyverkezési hajsza fokozását. Határozott meg­győződésük, hogy a békét nem lehet ezen az úton megszilárdítani. Csak a fegyverzetek korlátozása, sáért, változtassák Európát a béke kontinensévé, ahol nincsenek sem közép-ható­távolságú, sem harcászati nukleáris fegyverek, ahol minden állam a teljes egyen jogúság és kölcsönös tiszte- csökkentése és megsemmisí- let alapján működne együtt tése, az általános és teljes annak érdekében, hogy né- leszereléshez vezető, szigorú peik előrehaladjanak és jó­nemzetközi ellenőrzés mel- létben éljenek, s, hogy Eu- letti intézkedések hozhat- répában és az egész világon ják meg az emberiség szá- békesség, kölcsönös megértés mára a szilárd és tartós bé- és biztonság legyen, két. Határozott felhívással A helsinki európai biz- fordulnak az Észak-atlanti tonsági és együttműködési Szövetség Szervezetének értekezlet záróokmányát alá- tagállamaihoz, a világ összes író 35 állam ünnepélyesen országához: józanul és tár­kötelezettséget vállalt, hogy gyilagosan mérlegeljék a az enyhülést töretlen, egyre nemzetközi viszonyok ala- életképesebb és sokolda- kulásának mostani fenyege- lúbb, átfogó folyamattá ala- tő tendenciáit, és vonják le kítja. Egyhangúlag kifejez- az emberiség létérdekeinek ték törekvésüket, hogy min- megfelelő, ésszerű következ­ően területen jobb, szóró- tetéseket. sabb kapcsolatokat alakíta- A találkozón részt vevő nak ki egymással, leküzdik államok készek egyesíteni korábbi szembenállásukat, erőfeszítéseiket valameny- és törekednek egymás jobb nyi országgal — függetlenül megértésére. azok társadalmi-politikai E magasztos kötelezettsé- rendszerétől — és minden- gek szellemét és betűjét kö- kivel, aki a béke és a nem­vetve, a találkozón részt ve- zetközi biztonság megszilár- vő államok továbbra is a bé- dításáért és olyan gyakorla- kés egymás mellett élés ti intézkedésekért lép fel, alapján fejlesztik kapcsola- amelyek megakadályozzák a taikat más országokkal. Fel- legrosszabbat. Ezt az alkal- szólítják az összes európai mat nem szabad elszalasz- államot: tegyenek meg min-, tani. (MTI), Barátaink életéből Ezernyi szállal Magyar—szovjet együttműködés a leniparban Egyik legnagyobb magyar textilvállalatunk, a BUDA- FLAX Lenfonó- és Szövőipa­ri Vállalat, valamint a szi­bériai Omszk városbeli Vosz- tok Pamutipari Egyesülés igen hasznos kapcsolatot tart fenn egymással immár több mint öt esztendeje. A tapasztalatcserék, szakmai lá­togatások egész sora tanúsít­ja ezt. Amikor Angyal Ká­rollyal, a vállalat személyze­ti igazgatójával az eltelt hat év eseményeit elevenítettük fel, kiderült, hogy a BUDA- FLAX hagyományos partne­rei között nem egy szovjet vevőt tart nyilván. Például 1982-ben, az évközi szállítási gondokat leküzdve több mint 800 ezer négyzetméternyi ponyvaszövetet és mintegy háromezer 100 takaróponyvát szállítottak a Szovjetunióba, összesen 2,4 millió rubel ér­tékben. Az együttműködésre jellemző, hogy a moszkvai külkereskedelmi vállalat, az EXPORTLEN vezérigazgató- helyettese, J. Sz. Matvejev levélben fejezte ki elismeré­sét és köszönetét a budakalá­sziaknak a szállítások telje­ROMÁNIA sítéséért, sőt a felkínált több­letért. Nemrég kötötték meg az idei szerződéseket is. A Moszkvában lefolytatott tár­gyalások alapján 1983-ban a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat, valamint az EXPORT­LEN hárommillió rubel érté­kű árut cserél egymással. Magyarországról ponyvák és ponyvaszövetek indulnak út­nak a baráti szomszédnak, míg a Szovjetunióból tilolt lent és lenkócot kap a BUDA- FLAX. Ez azt jelenti, hogy az idén a két vállalat közvet­len kereskedelmi forgalma huszonöt százalékkal emelke­dik. Természetesen, az árucse­re csupán egy szála annak a sokoldalú kapcsolatnak, amely az LSZV-t, a külön­böző szovjet gazdálkodókhoz köti. Mint a magyar lenter­mesztési rendszer gazdái, nemrég jártak szakembereik a Bezseck Szelmas gyárban, ahol az ott készülő lenbeta­karító kombájnokkal ismer­kedtek meg, s az idén a Szov­jetuniótól kapunk is ilyen be­rendezéseket. Egyébként a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat az V. ötéves tervben 170 szovjet gyártmányú SZTB mikrovetélős, újrendszerü szövőgépet vásárolt, s ezek azóta is kitűnően dolgoznak a különböző gyáregységek­ben. A mostani fejlesztési el­képzelések között a fonodái és a kikészítőüzemek kor­szerűsítése szerepel, ezúttal is szovjet gépeket vesznek meg. A tárgyalások eredmé­nyeként különböző típusú elő­fonó-, előfanal-feltáró, és vi- zesfonó-gépeket rendeltek, s ezeket a Komáromi Lenáru- gyárban állítják üzembe. A legfrissebb újdonság, hogy műszaki-tudományos együttműködés keretében a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság banavezysi Li­nas lenkombinátjával két esz­tendőre szóló együttműkö­dési megállapodást kötöttek. A BUDA-FLAX-nál a gya­korlati együttműködésen túl büszkéd arra is- hogy vala­mennyi gyáregységükben megalakultak a Magyar— Szovjet Baráti Társaság he­lyi csoportjai, amelyek aktív szerepet vállalnak a két or­szág kapcsolatának ápolásá­ban. Furucz Zoltán Minden talpalatnyi föld Hazánkba érkezik m mm mm f a torok miniszterelnök Bülend Ulusu, a Török Köz­társaság miniszterelnöke. Lá­zár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívásá­ra június 29-én hivatalos lá­togatásra Magyarországra ér­kezik. (MTI) Romániában az elmúlt idő­ben fokozott figyelmet fordí­tottak a mezőgazdaság fej­lesztésére. Az RKP decembe­ri országos konferenciáján hangsúlyozták, hogy a lakos­ság jobb ellátása és az ex­port növelése érdekében meg­felelő intézkedéseket kell hozni. Az 1983-as terv a me­zőgazdasági össztermelés 5,1— 5,6 százalékos növelését irá­nyozza elő. Ennek érdekében újabb traktorokkal, kombáj­nokkal és más mezőgazdaság gi gépekkel látják el a gazda­ságokat. , A népgazdasági be­ruházások több mint 20 szá­zalékát fordítják a mezőgaz­daság fejlesztésére. Románia jelentős részéi he­gyek és erdők borítják, így viszonylag kevesebb a műve­lésre alkalmas terület. A saj­tó a közelmúltban sokat fog­lalkozott azzal, hogy az utób­bi évtizedek során még eb­ből is milyen sokat áldoztak fel az iparosítás, a közleke­dés és a városi települések „oltárán”. A szakértők sze­rint csak 1974-től 1980-ig be­ruházási létesítmények céljai­ra több mint 200 ezer hektár termékeny szántóföldet vettek el a mezőgazdaságtól. Azért A Duns árterületén újabb földdara bot mássá a mezőgazdasági termelés számára. tesznek alkal­mölesíákat telepítsenek. Most kevesebb, mint a fele is ele- programot fogadtak el, gendő lenne egy lakos évi hogy legalább a Duna deltá- táplálásához, ha a földet jában 80 ezer hektár új szán- megfelelő módszerekkel mű- tóterülethez jussanak — ám vélnék meg. Mindez arraösz- ehbez igen nehéz talajjavító tönöz, hogy széles körben meg- munkát kell elvégezni. magyarázzák, mit jelent min­... , , den talpalatnyi föld ésszerű . , , , , . Arra számítanak hogy az kihasználása> illetve a le„ folyik most a kampány hogy évtized közepe tóján mintegy gyengült termóereiű terüle­—i tizrmllio hektár lesz a mező- gazdasági földterület. Ez azt jelenti, hogy a valamivel több mint 22 millió lakosra fe­jenként 0,45 hektár jut. Szak­értők szerint azonban ennek az elvett szántóterületekből a lehető legtöbbet visszaad­ják a mezőgazdaságnak. En­nek egyik módja, hogy a „gyárkapukon belül” zöldsé­gét is termesszenek, vagy gyü­tek javítása. A Romania Li­bera lap megállapítja, hogy „a föld túlságosan drága ah­hoz, hogy könnyelműen hagy­juk tönkremenni”. LJAHOV ÉS ALEKSZANDROV SIKERE Ürkomplexum kering a Föld körül A kedd déli órák óta újabb csak mintegy 33 tonna súlyú gozzák a nagyméretű űrkomp- szovjeit tudományos űrkomp- volt lexumok irányításának mód­lexum kering a Föld körül. A sikeres összekapcsolás szereit. Vlagyimir Ljahov és Alek- után Ljahov és Alekszandrov Ljahovnak és Alekszandrov- szamdr Alekszandrov a több- először a dokkolóegység herme- nak előbb még „fel kell élesz- szöri pályamódosítás és a tikus zárását ellenőrizte majd teniük” az űrállomás berende- közelítési manőverek elvégző- az átszállónyílást kinyitva belé- zéseit és fedélzeti rendszereit, se után moszkvai idő szerint pett az űrállomás fedélzetére, hiszen a Szaljut—7 a múlt 14 óra 46 perckor kapcsolta s megkezdte a programban év december 10-e, Anatolij össze űrhajóját a Szojuz T—9- előírt feladatai teljesítését. Berezovoj és Valentyin Lebe- et és Szaljut—7 űrállomásból Kutatási feladataik között a gyev távozása óta automatikus és a Kozmosz—1443 jelű mes- Föld felszínének és légkörének üzemmódban keringett a Föld terséges holdból álló űregy- népgazdasági célokat szolgá- körüL séggel. Ezzel egy — minden, ló vizsgálata, asztrofizikai A két űrhajós közérzete jó, elődjét felülmúló — nagy mé- megfigyelések, orvosbiológiai, s az űrkomplexumon levő mű- retű űrkomplexum jött létre, technológiai és műszaki ki- szerek, fedélzeti rendszerek amelynek teljes földi súlya sérletek elvégzése szerepel. A rendeltetésszerűen működnek. 47 tonna. Az előző. Szaljut— konstruktőrök és a repülés- ___________________ A szántóterületek felesleges rongálásért jelentős pénzbün­tetéseket szabnak ki. A Fia- cara című hetilap megállapí­tása szerint egy hektár tönk­rement, leromlott terület rend­behozásának költsége mint­egy 7500 lej. Ezért megtiltot­ták, hogy a jobb földeken beruházási és egyéb létesít­ményeket építsenek: csak az alacsonyabb kategóriájúak használhatók fel ilyen célra. A mezőgazdasági akadémiku­sok az Era Socialista című elméleti folyóiratban arra fi­gyelmeztettek, hogy a szán­tóterületek több mint felét megtámadta az erózió. Az 1983-as terv újabb nagyará-* nyű lecsapolási és egyéb ta­lajjavítási munkákat ír elő, s külön kiemeli a rétek és legelők feljavításának szük­ségességét Gáti István 6 jelű űrállomás két szállító- irányítás szakemberei azzal is űrhajóval összekapcsolva is megbízták őket, hogy kidol­NOGRAD - 1983. június 29., szerda ; v 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents