Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
Nemzeti zászló — harmadszor 6M-«5GTaRJ#kS» ¥ A R O S S J 1 N K A NÓGRÁD SALGÓTARJÁNI MELLÉKLETE f^H»*niiiHHMinn»imi«i»H*r»im»niifni'r»*m«n!M«M*»i!i»»ni»nimi»im»»un;inii*niíiuinriiiui»ii»i«niii»4inii»iii!»iiiii!iiiiiiiiiiiniijm »iiit»iiiiii*»iiiiiiiiiiii»iiiiiiii»i»»iiiiii}uiiniinimiiniiinu!ii»iiiiiiiii:mi!iiiumuuiiuiiuumiimniiimiiimuiM»MiiiuiiniiMi*iuitiimiiiumnu»ii»iiiiiinimui*iiiuuiini*miiinnii«HM*> A társadalmi összefogás erejével A Hazafias Népfront városi küldöttértekezlete hirdette meg a megyeszékhelyen a V. ötéves terv helyi feladatainak támogatására az ötvenezer munkanapot Salgótarján- , ért’' elnevezésű társadalmi munkamozgalmat. Ez az újabb kigyúlnak a fények kezdeményezés folytatása a IV. ötéves tervben sok sikert hozó” Húszezer munkanapot Salgótarjánért” és az V. ötéves tervciklus alatt lezajlott „Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalmaknak. Szabó Ferenccel, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárával arról váltottunk szót. hogy milyen út vezetett a nemzeti zászló egymást követő háromszori elnyeréséhez. — Minek tulajdonítja a tárHa Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatósága legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottsága előtt számolt be a megyeszékhely villamosener- gia-ellátásáról. Az üzemigazgatóság havonta, negyedévente és évente is mérlegre teszi a város ellátásának minőségi mutatóit, s ezek azt igazolják, hogy az ellátás folyamatos és biztonságos. Az időszakos üzemzavarokat igen rövid időn belül elhárítják, így a néhány perces áramkimaradások sem a lakásokban, sem a gyárak, intézmények munkájában nem idéznek elő jelentős galibákat. A kábelmeghibásodások okozta áramkimaradások zömében a felügyelet nélkül, gondatlanul végzett földmunkák a ludasak. Célszerű volna az ilyen munkák előtt alaposabban áttanulmányozni a városi közműtérképeket, s bejárni a terepet, egyeztetni a szakemberekkel. Ami a város közvilágítását illeti, bizony sok panaszos levelet bont a salgótarjáni A Salgótarjáni városi Tanács 1981-ben fogadta el á köztisztaságról szóló rendeletét, amely egyebek között szabályozza a háztartási szemét kezelését és elszállítását, a szeméttelepek rendjét, a közterületek tisztán tartását. Nem kevés az a pénz, amit évről évre a városi tanács költségvetéséből arra fordítanak, hogy a megyeszékhely utcái, parkjai, terei tiszták legyenek. Körülbelül hét és fél millió forintot költenek esztendőről esztendőre ilyen célra. — Tavaly még félmillió forintot biztosítottunk a városgazdálkodási üzemnek az illegális szemétlerakóhelyek megszüntetésére — mondja Bede Józsefné, a városi tanács műszaki osztályának főelőadója, akivel a tanácsrendeletet böngésszük, hogy melyek azok a pontok, amiket érdemes újra felidézni. Egyetlen oknál fogva: vannak akik nem ismerik, vagy nem kívánnak tudomást venni róluk. A tanácsresdelet egyértelműen kimondja, hogy a rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt területeken keletkezett szemetet az ingatlan használója köteles a szeméttelepre szállítani, vagy megsemmisíteni az ingatlanán belül. Nos, sok a kirívó példa az ellenkezőjére. — Különösen a hétvégi pihenőterületeken gyűlik meg a bajun», a szeméttel. A somoskői Ökörkő-dülőben, Som- lyóbányán, Salgóbányán, de említhetnék más területeket is, egyre másra keletkeznek kupacok, rontva a táj képét, figyelmen kívül hagyva tanácsrendeletet, közegészségügyi előírásokat. A Nyesés-dűlőben egyenesen a főút mellé hordják a szemetet — tájékoztat Bedéné. Mondja, szerepel a telvek között, hogy az intézményes szemétszállítást a városgazdálkodási üzem ezekre a részekre is kiterjeszti. Sokkal hathatósabb lenne azonban az ingatlanok, zártkertek használóinak, tulajdonosainak, bérlőinek a szemléletbeli változása, hiszen elsősorban a táját környezetüket csúfítják. Aztán ott vannak a garázssorok. A Hunyadi úton, Kemerovo körúton, Ybl Miklós úton, ahol a tömbök végében szintén hétről hétre keletkez- t ÉMÁSZ, s nem tétlen a munkaidőn túl működő üzenet- rögzítő magnetofon sem. Mindez azt mutatja, hogy a városlakók ma már korszerűbb, igényesebb közvilágítást várnak attól, amit jelenleg az áramszolgáltatók biztosítani tudnak. S ez már bizony nem csupán a salgótarjáni üzemigazgatóságon dolgozók felelőssége. A magyar kereskedelemben kapható világítási készülékek minősége az egyik ok, mely a lakossági panaszokat kiváltja. Másrészt viszont milliós nagyságrendű a szándékos rongálásokból keletkezett kár. A város néhány pontján, mint a baglyasaljai Frankel Leó utca, vagy a Bolyai gimnázium környéke, különösen gyakori a vandál pusztítás. Ezek megelőzésére mindeddig kevésnek bizonyult az ÉMÁSZ és a rendőri szervek fokozott figyelme. A normális fejjel gondolkodók számára egyszerűen felfoghatatlan : ugyan mi az öröm abban, ha tönkremegy valami, ami jó és hasznos?! Valóban nek az illegális szemétlerakóhelyek. Mit tehetnek a tanács illetékesei? írják, küldik a felszólító leveleket, gyakran haszontalanul. — És a bírságolás? — Azt hiszem ebben még túl humánusak vagyunk... A tanácsrendelet másik pontja kimondja: „Az ingatlanok előtt levő járdaszakasz állandó tisztításáról, locsolással történő portalanításáról, a jég és a hó eltakarításáról, a síkos járdaszakasz felszórásáról a használó naponta köteles gondoskodni. Ezen a területen valamit javult a helyzet, az elmúlt télen nem okozott különösebb gondot. Bizonyára ebben a korábbinál kevesebb csapadék is közrejátszott. A kötelesség a tisztaságra azonban nyárra is érvényes. Igaz, a városgazdálkodási üzem rendelkezik járdaseprő géppel, munkásokat foglalkoztat. — Reggelente friss, üde a város, a közterületek tiszták az éjszakai munka eredményeként. De nézzen körül délelőtt tizenegy óra körül. Lene lehetne megfogni a rongálással szórakozókat ? ... A városi tanács testületének tagjai több oldalról egészítették ki véleményükkel a beszámolóban elhangzottakat. A salgótarjáni üzem- igazgatóság erőfeszítéseit, sőt eredményeit senki sem vitatja, hiszen ezek tények. A tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy a villamos- energia-ellátásban dolgozó ‘szakemberek nem reagálnak eléggé gyorsan a hibákat jelző bejelentésekre. Pedig erre szabott határidő van: nyolc napon belül intézkedni kell a közérdekű bejelentések nyomán. Csakhogy a gyorsaságot sokszor éppen a műszaki feltételek hiánya akadályozza. Általában havonta ellenőrzik a közvilágítást. Az égők, főleg a hagyományosak azonban hamar tönkremennek s helyükön a két ellenőrzés közt sokszor a sötétség uralkodik. Olyan, elsősorban városképet befolyásoló feladatai is vannak az ÉMÁSZ-nak, melyek elvégzésére kevés ideje hetne kezdeni elölről — jegyzi meg a műszaki osztály főelőadója. Nemcsak a lakosság fegyelmezetlen, ha a ' tisztaságról van szó. A tanácsrendelet arról is szól, hogy a vendéglátó- egységek, üzletek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt is az üzemeltető köteles folyamatosan tisztán tartani, a bejárat mellett szeméttartó edényeket elhelyezni és azok folyamatos ürítéséről gondoskodni. Az utcai árusok és mutatványosok kötelesek az általuk használt közterületet és annak környezetét tisztán tartani, az árusítás során keletkezett hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. — Nem mondhatjuk el, hogy az üzletek környéke, a tisztaságtól csillogna. Ne is kérjen konkrét példát, valamennyi vendéglátóegység, élelmiszer-, zöldség-, iparcikkbolt környékére jellemző. Talán legszembetűnőbb a város- központban az ÉVI-üzletház tájéka — magyarázza Bede Józsefné. jut. A Salgótarján centrumában látható testetlen, jobbra- balra dűlő kandeláberek bizony nem előnyösek az esztétikus környezet szempontjából. A kandeláberek aljában levő szekrénykék leszaggatott ajtója pedig nemcsak csúf látvány, hanem ráadásul balesetveszélyes is. Ezek kijavítása a megyeszékhely áramellátásához viszonyítva, igazán csekély teendő, a laikusok azonban gyakran éppen ilyen apró külsőségek alapján ítélik meg a? áram- szolgáltatók munkáját. Idén az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatósága is áttér a kisfogyasztók úgynevezett éves számlázására. Az új módszer lényege az, hogy a lakosság kéthavonként a korábbi évek számítógép által meghatározott átlagfogyasztását, tehát azonos összeget fizet, kivéve az utolsó két hónapot, amikor leolvassák a fogyasztásmérőt, s ez alapján történik az éves végelszámolás. Az érintetteket erről szórólapokon tájékoztatták, meglepetésként senkit nem érhet. Aztán említi az építőipari vállalatokat, szövetkezeteket. Messziről tudni már, hogy hol, milyen jellegű építési munkákat végeznek, annyira nem törődnek a köztisztasággal ezek a szervezetek. Pedig a városban élők, dolgozók közös érdeke, hogy kulturált legyen a környezet, ne papír- és csikktengerben lépkedjenek a járókelők, hogy a napon ne rohadjon a háztartási hulladék, az üzletekben megromlott áru. A városgazdálkodási üzem ellenőrei járják a várost. Igyekeznek hatósági eszközökkel is hozzájárulni a köztisztasághoz. Rendszeresek a szemlék. De ha egy- egy helyről el is szállították a szemetet, rövid idő múlva újra feljegyezhetik a szabálytalanságot. Valóban, egymás neveléséről van szó. Csakhát jelenleg arra is kevés a példa, hogy a papírt, cigaretta véget járdára dobó személyt valaki megszólítaná : — Ne szemeteljen! sadalmi munkákban elért jelentős eredményeket? — Mindenekelőtt annak, hogy a városban élők, dolgozók, a különböző vállalatok, szövetkezetek, intézmények magukénak érzik a település- fejlesztési feladatokat, azonosulnak céljainkkal. Ennek köszönhető, hogy a társadalmi munka értéke fokozatosan növekszik. Jól szemlélteik ezt a számok; 1980-ban harmincöt és fél millió forint volt a teljesítmény, egy esztendő múlva elérte a negyvenhárommillió forintot. Igaz az elszámolási árak növekedésének is szerepe van benne, de az tény, hogy a tavalyi társadalmi összefogás nyomán százhárommillió forintot tett ki Salgótarján lakosságának társadalmi munkája. — A sikerek egyben azt is mutatják, hogy szervezettebbé, tervszerűbbé váltak ezek az akciók? — Természetesen. A városi tanács néhány év óta a körzeti népfrontbizottságok és tanácstagi csoportok javaslatai alapján éves társadalmi munkaprogramot Készít és a tervezett munkákhoz biztosítja a szükséges anyagokat. A városi tanács tagjai több mint tíz esztendeje rendelkeznek ..tanácstagi kerettel”. Ez a huszonötezer forint esetleg csoportonként összevonva, biztosítja a lakóhelyen jelentkező legsürgősebb feladatok anyagi íedezetét. — Milyen az együttműködés a társadalmi munka szervezésében érdekelt szervek között? — A társadalmi munka tő irányítója, kezdeményezője, értékelője a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő „Ötvenezer munkanapot Salgótarjánért” mozgailom szervező bizottsága. A bizottságban az MSZMP, a városi tanács, és a Hazafias Népfront mellett részt vesz a KISZ, a szakszervezetek városi szakmaközi bizottsága, a Vöröskereszt és az MHSZ titkára, a legjelentősebb üzemek társadalmi munka felelősei, a népfront körzeti bizottságainak és a lakóbizottságok képviselői. A városi tömegszervezetek és -mozgalmak nagyon fontos feladatuknak tartják, hogy önállóan szervezzék tagságukat) a városépítő társadalmi munkára. Kiemelkedő tevékenységet végez a szervezésben a KISZ, a szakszervezete« szakmaközi bizottsága, a Vöröskereszt szervezetei, t az MHSZ és a sportegyesületek:. Dicséret illeti a mozgósításért a huszonkét városkörzet! népfrontbizottságot. Hiszen hiába volna terv, pénz, anyag, ha nem sikerülne a város lakóit önkéntes munkára ösztönözni. Ebben a szervező munkában támaszkodhatunk a lakóbizottságokra, a lakásszövetkezeti vezetőségekre, utcabizottságokra és természetesen a választókerület taJ nácstagjaira is. Csak érdekességként említem meg',' hogy a körzeti nápírontbi- zottságok által a lakóhelye» tavaly szervezett társadalmi munka értéke 47 millió £<H rint volt. — A gazdasági egységeié miként vehetnek részt a tár-* sadalmi munkamozgalom előtt álló feladatokból? — Az üzemek, vállalatok,’ hivatalok és intézmények,' munkahelyi kollektívák 34 millió forint társadalmi munkával segítették a várost. 8 munka túlnyomó többsége a gyermekintézmények, óvó-, dák és iskolák támogatású«’ ban nyilvánult meg. Nagy feladatot vállaltak magukra! a spcrtegyesületek, amelyek a sportlétesítmények építésében _ és korszerűsítésében! munkálkodtak, valamint aá MHSZ városi klubjai, amelyek számos, a honvédelmi sportot szolgáló létesítményi) hoztak létre. A társadalmi munka további milliói a lakosság és a válJ lalatok által ingyenesen biztosított, esetleg újrahasznosított anyagokból, magánfu- varból és vállalati gépek kölcsönzéséből, továbbá az önkéntes pénzfelajánlásokból tevődtek össze. — Az elmúlt évben milyen konkrét eredményei voltak Salgótarjánban a társadalmi munkáknak? — Valamennyit szinte lehetetlen felsorolni. A Budapesti úti iskola bővítéseként öt tantermes épület Ítészült a kommunista műszakok tanácsi számlára befizetett béréből és társadalmi munka segítségével. Több általános iskolában ilyen módon szerelték be a központi fűtést; épült két új sífelvonó, gép- járművezetőknek gyakorló- pálya. az STC tóstrandi pályáján lelátó. Ugyancsak társadalmi összefogással készült el több mint három kilométer járda, 290 méter gázvezeték, 640 méter vízvezeték, elültettünk a városban 11 ezer facsemetét és díszbokrot, egyszóval nagyon hosszú a lista.' Fontos eredménynek tartom, hogy a társadalmi munkaakciók hozzájárultak a lakosság szemléletének íormálá- sához, érezhető, hogy városunkért megnöveltedet!; aa itt élők felelőssége. Az ösz- szefogás ereje a csökkenő anyagi lehetőségek mellett is feljogosít a bizakodásra aa idén s a következő esztendőkben is — fejezte be a be-J szélgetést Szabó Ferenc. j J 91. Sz. Gy. |- ó — Elsősorban a kohászati üzemekben dolgozók igényeinek kielégítésére hozták létre 1977-ben, négyszáztizennégy négyzetméteren a Malinovszkij úti, közkedvelt nevén „Kohász” ABC-t. A b.olt napi készlete egymillió-kétszázezer forint havi forgalma pedig egymillió-nyolcszázezer forint, ami jelzi, hogy a munkából jövők-menők szívesen vásárolnak ebben a közeli boltban. fotó: barna NE SZEMETELJEN! Illeggölís lerakóhelyei*, uältozäsra uőrö szemlélet
