Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-19 / 144. szám
Pillanatképek egy munkáscsalád életéből Hat gyerekkel és nagy örömben Egyetlen ősz tarkítja barna Orosz István hegesztőnek, a FÜTÖBER nagybátonyi gyárában. Korábban, a tartálygyártó hajszál sem változnak a problémáik. Ezé- helytáll a munkábaii, mint én. hajkoszorúját két mindig megbeszélik ve- Mint szakszervezeti bizalmi, lünk, még abban is kikérik a eleget tesz közéleti megbíza- véleményünket, hogy milyen tásának. Nagyon haragszik filmet nézzenek meg. Ha pe- azokra az emberekre, akik el- dig netán valaki megbántja veszik a családtól a pénzt, részlegben dolgsztam. Mivel a valamelyiküket, tőlünk kérnek akik italra költik. szivem rakoncátlankodott, tanácsot: mit tegyenek, ezért átkerültem a karbantartórészleghez, ahol a kísérleti gépek nullszériáját gyártjuk. Havi-Abevételük a családi ként cselekedjenek, milyen legyen a magatartásuk. Nem DÓtlékkal és , tanácstól ka- dicsekvésképpen mondom, de .. h . 1S0n fnr;nt 1971. óta dolgozok itt, mint amíg ön a pártvezetőség tit- ^ • Rvalrmnnlrás Tűri. mppffilnynpn a kárával tárgyalt odabenn, ■ a mutat az ott kolleganőjére — azt mondta, hogy sok szüszakmunkás. Ezt megelőzően a Szénbányászati Trösztnél addig Marika mint műszaki rajzoló bejár- dolgozó egyik tam az egész országot. Ami kor a negyedik gyerek meg- lótól hallotta: született, úgy döntöttem, fel- nemcsak szülőszeretőek, hagyok ezzel a vándorló élet- nem tisztelik az idősebbeket, tel. s közelebb jövök a családhoz. így lettem FŰTÖ- BER-es. Azóta újabb két gyerekkel bővült a család. pott havi 1300 forint segéllyel 13 ezer forintot. —, Minden fillérnek megvan a helye, pontosan ki vancenewrfrrink tizve’ mire mit költünk' A - . luxusigényeket kivéve a gyerekek mindent megkapnak. Nem túltápláltak, de nem is soványak. Mindig ápoltak és gondozottak. Ez utóbbira én ügyelek, míg a feleségem rendben tartja őket. Egyébillemtudóak — mondja örömmel a hangjában a hatgyermekes édesapa. ☆ ^ Amikor a trónörökös meg- ként nagy konyhát vezetünk, Amikor megnősült, akkor a jött, akkor az apósáéknál lak- mert egyik gyerek sem jár huszonkettedik évében járt, tak. A második apróság után napközibe. így hát feleségem felesége pedig a 19. évét ta- Pilinyi István, a kisterenyei mindennap főz valamit. Főleg posta. Most negyvenéves, és bányaüzem akkori igazgatója főzelékeket, meg azt ami ol- íiatalember. A gyerekek 1 kö- elintézte, hogy kapjanak egy- Csó. Vasárnaponként két tyúk, zül István a szécsényi mező- szobás lakást. Ahogy gyara- két kilogramm hús kerül az gazdasági technikumba, Évi- podott a család, úgy költöztek asztalra. Ebből jut hétfőre is. ke a közgazdasági technikum újabb, nagyobb lakásba. Je- A reggelihez naponta három második osztályába jár. Zol- lenleg háromszobás, tanácsi liter kakaót veszünk. Egyéb- tán az általános iskola hete- lakásban élnek. Kenyeres Pál ként naponta ötven zsemle dik, Attila az ötödik, Renáta tanácselnök nevét nagy szere- fogy el. Ez olcsóbb, mintha pedig a második osztályt vég- tettel említi, s érzékelteti, kenyeret vennénk. A zsemlébe zi. Csaba, a család kedvence, hogy állandóan figyelemmel pedig vaj és parízer kerül, akit mindenki dédelget, pe- kísérte és kíséri életüket, s Adósságunk nincs. Kölcsönt dig elsőbe jár. Zoltán, István ahol lehetett és lehet, mindig még senkitől sem kértünk, de és Attila rajongója a futball- segített és segít nekik. Úgyis tőlünk már igen. Most, hogy még mondhatnánk: sok kedvez- állandóan nappalos vagyok, nagy ményt kaptak tőla. béreltem egy kis földet, ahol ul, a gyerekekkel együtt megíer_ . , - . . meljük a szükséges zöldség r Sohasem kértem segélyt, részét _ mondja 0rosi sohasem hivatkoztam a nagy- István hegesztő, aki amíg Ő vásárol be, ő jár a piacra, csaladomra, mint ahogy azt egészséges volt pártbizottsági, íi viizí n leckét hetes osztálv- egyesek teszik. Pedig voltak kgsöbb pártvezetőségi tagként, olyan időszakok, amikor na- majd ez£ követően mint szakJ gyón meg voltam szorulva. S szervezeti bizalmi szolgálta a ,, , ,, ... .. „ megvolt, s megvan bennem az reá bízott közösséget. — Munka után állandóan a a vaganysag, hogy ha szép nagy családom van, akkor "ár rok sehová. Van egy have- tartsam is el őket. Feleségem Joggal büszke nagy családrom, aki Budapesten dolgo- is egyetért ezzel a magatartá- jára. De ugyanilyen büszkék eik. Vele kéthetente találko- sommal, ö sem alázkodik meg lehetnek a gyerekek is szüle- ultizás közben arról be- senki előtt. A szüleitől sem ikre, akik példásan, mások mindkettőn- fogadott el semmiféle ajándé- számára is követésre méltóan is kot. Azt azonban akárhogy is nevelik a sok örömet teremtő, dolgozik, méghozzá váltómű- akartam, nem tudtam eltitkol- ugyanakkor gondokat is oko- szakban. Ő látja el délelőtt az ni kollégáim előtt, hogy gond- zó családjukat. A sok gyerek otthoni munkát, én pedig dél- jaim vannak. Ezt észrevette azonban egyáltalán nem teher, után a gyerekekkel foglalko- Sándor János, a szakszerve- nyűg számukra. Valószínű zom. Nincs könnyű dolga a zeti titkárunk figyelő tekinte- azért, mert egyetértésben és feleségemnek, de szerencsére te is, s kérés nélkül maxima- nagy-nagy szeretettel várták jól indítottuk őket. A nagyob- lisan segített bennünket. az új jövevények érkezését, bak mindig felelősek a ki- Feleségem, aki egy ital- vagyis nem tervezték be. sebbekért. Ahogy nőnek, úgy boltban dolgozik, ugyanúgy — venesz — nak, Zoltánról pedig fognak hallani, mert ígéret. Így vélekedik az édesapa: István a középiskola elvégzése után főiskolára készül, Renáta a család mindenese. Ó vásár _ ő viszi a leckét beteg osztálytársainak. utár gyerekekkel vagyok, nem jáeok, szélgetünk, ami két érdekel. Feleségem Húsz magyar vállalat és szövetkezet az incheba nemzetközi vegyipari kiállításon Egy hét múlva nyitja meg és bőripari segédanyagokat kapuit Pozsonyban az Incheba nemzetközi vegyipari kiállítás, amelyen az idén húsz magyar vállalat és szövetkezet mutatja be legújabb termékeit. A hazai vegyipari vállalatok hagyományos kiállítói az évente megrendezésre kerülő nemzetközi árubemutatónak, s az eddigiektől eltérően most több ipari és mezőgazdasági szövetkezet is felvonultatja exportra ajánlott termékválasztékát. A HUNGEXPO szervezésében a magyar kiállítás mintegy 500 négyzetmétert foglal el. A Hajtómű- és Felvonógyár konvejorsort és festőberendezéseket, a METRIMPEX műszereket mutat be, a ME- DIMPEX gyógyszerspecialitásokat, a CHINOIN növényvédő szereket, az Egyesült Vegyiművek különböző mosószereket, öblítőket, textilállít ki. A Nitrolcémia Ipartelepek ioncserélőkkel, műtrágyákkal, a Tiszai Vegyi- kombinát pedig műanyag zsákokkal és tasakokkal mutatkozik be. A CHEMOLIM- PEX és az Észak-magyarországi Vegyiművek, valamint a TAURUS információs irodával képviselteti magát. A pozsonyi vásárvárosban közkedvelt Tomi, az Észak- magyarországi Vegyiművek pedig az Ultra mosóporcsaláddal mutatkozik be. A június 25-től július 1-ig tartó nemzetközi árubemutatóhoz több szakmai rendezvény, konferencia is kapcsolódik. Június 27—29-e között tartják a Fibrichen elnevezésű nemzetközi kongresszust, amely a vegyiszálak fejlesztéközös kiállításon mutatkozik sével foglalkozik. A kiállítás be a KGST-országok háztartási vegyipara. Ennek keretében ismerhetik meg az érdeklődők egyebek közt a Caola több mint százféle kozmetikai cikkét, köztük a Derby utolsó három napján ugyancsak nemzetközi részvétellel a korrózióvédelemről és a felületkezelésről tanácskoznak, a háztartásvegyipaii kiállításhoz pedig a KGST-országok termékcsaládot, az Exotic műszaki konferenciája csatr testápolókat, valamint a Tímea és Caola arcápoló és -kikészítő kozmetikumokat. A Kőbányai Gyógyszerárugyár lakozik. Az Inchebaval egv- időben a pozsonyi téli stadionban rendezik meg az Inp- harmed gyógyszer- és bioa Fabulon-sorozát teljes vá- vegyszer-kiállítást, amelynek lasztékával jelentkezik, a keretében klinikai pharmako- Tiszamenti Vegyiművek a lógiai napokat tartanak. Energiaelnyelő vasúti Útközök A Diósgyőri Gépgyár nagy energiaelnyelő képességű vasúti ütközők licencét vásárolta meg a francia Domange Jar- ret cégtől. A francia fél átadta a gyártási rajzokat a DI- GÉP szakembereinek és megkezdődött a tervek honosítása. Ezzel párhuzamosan Diósgyőrben készülnek a gyártásra, a DIGÉP évente tízezer olyan vasúti ütközőt készít a MÁV-nak. amely a világon a legkorszerűbbnek számít. A gurító-pályaudvarokon, a vasúti kocsik osztályozása, a szerelvények összeállítása közben jelenleg évente több tízmillió forintos kár keletkezik a kocsikban, és a szállított árukban, mert az ütközők nem a kellő energiaelnyelő képességűek, rugalmatlanok. Az Elastomer nevű speciális, plasztikus, anyaggal töltött új ütközők alkalmazásával ezt a kárt kívánja csökkenteni a magyar vasút. A szerződés értelmében az Unicupler nevű osztrák cégen keresztül a DIGÉP több európai és közel-keleti országba is exportálhatja a terméket goző vállalatok Is jelentős bérnövelést hajtottak végre. Többhelyütt a létszámmegtartást szolgáló törekvések háttérbe szorították a teljesítményelvet NINCS RÁ SZÜKSÉG Ä szervezeti rendszer is a nagyon sokat vitatott kérdések közé tartozik Nógrádban. Tapasztalataink szerint az ésszerűbb szervezeti rendszer kialakítása kedvezően hatott a vállalati és szövetkezeti kollektívákra még akkor is, ha esetenként —, mint a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban — feszültség is keletkezett Az előbbi ellenkezőjét tapasztaltuk a végrehajtott szervezeti módosítások alkalmával, a Romhányi Építési és Kerámiagyárban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, valamint az ÁFÉSZ-eknél. A szervezeti rendszer továbbfejlesztését megyénkben _ is sokan tévesen értelmezik. Többen csak az üzemek önálló vállalattá történő fejlesztésére szűkítik le, holott a nagy- vállalatok belső érdekeltségi és szervezeti rendjének fejlesztése is nagyon fontos és meghatározó vezérlő elve lehet ennek a folyamatnak. Az ilyen irányú törekvések helyességét indokolják az alábbiak: a megyében működő, nem önálló gyárak, telephelyek adják jelenleg az ipari termelés 55 százalékát, az export 75 százalékát. Ezek a gazdasági egységek nem eléggé érdekeltek az exportfeladatok teljesítésében, a költségekkel való gazdálkodásban. Az előbbiek arra is utalnak —, az ismert néhány jó példa ellenére —, hogy a nagyvállalatok belső érdekeltségi rendszere többhelyütt még mindig a direkt irányítási rendszerre emlékeztet. Megyei, politikai tapasztalataink is az irányítási rendszer folyamatos fejlesztését indokolják. Ezzel kapcsolatban az utóbbi időben a progresszív javaslatok és jó gondolatok mellett, találkoztunk olyan nézetekkel, álláspontokkal, amelyek figyelmen kívül hagyják a realitásokat. Egyesek a kellő körültekintés, az összefüggések alaposabb történelmi elemzésének hiányában úgy vélik, hogy az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási reform alapelvei nem valósultak meg, ezért új reformra' lenne szükség. Szerintük növelni kellene a piac szerepét, ugyanakkor csökkenteni az állam és a párt gazdasági funkcióit. A Központi Bizottság ez évi április 12—13-1 határozata egyértelműen leszögezte, hogy nincs szükség a reform reformjára. Akik ezt akarják, azok megfeledkeznek arról, hogy a világpiaci versenyfeltételek nem csak tisztán piaci mechanizmusok, hanem éppen az utóbbi tíz évben és növekvő mértékben a tőkésállamok és a nemzetközi monopóliumok sokszor gazdaságon kívüli manipulációinak eredményeként alakultak ki. NEM ZÁRULT LE Emellett belső gazdasági helyzetünkben sem lehet máról holnapra átalakítani a kialakult értékrendeket, szervezeti kereteket, mert ez nem csak gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is. Elzárt nem tartom véletlennek, hogy a szociálpolitikai ellátás helyzetét a Központi Bizottság kiemelt kérdésnek tekinti. Tehát a gazdaságirányítási rendszer alakításánál mindig a konkrét lehetőségekből, nem pedig valamiféle absztrakt elméleti modell belső logikájából kell kiindulni, Pártunk a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével rendszeresen foglalkozik, de az eddig elfogadott alapelveken és célkitűzéseken nem kíván változtatni. Vagyis, a gazdaság- irányítási rendszer továbbra is a központi tervezés és a piaci mechanizmusok kombinációjára fog épülni. A gazdaságpolitika alakításában, akárcsak eddig, úgy ezután is döntő szerepe lesz a pártnak, és vele együtt az állam gazdaságszervező tevékenysége, továbbra is nélkülözhetetlen marad. Ez azonban nem jelenti azt, hogy néhány módszeren nem kell változtatni. Ezeknek viszont az eddiginél még inkább a hatékonyság növelését keli szolgálniuk. A megyei pártbizottsági ülések tapasztalatai alapján szorgalmazzuk ugyan az irányítási rendszer továbbfejlesztését, de arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozási lehetőségekkel is jobban kellene élni. Ha így lenne, akkor sok esetben vállalataink az elszalasztott intézkedéseket, illetve a rossz gazdálkodást nem a szabályozórendszer és szervezeti rendszer hibájaként próbálnák feltüntetni. Hogy a kormány valóban folyamatként, fogja fel az irányítási rendszer korszerűsítését, azt az elmúlt években hozott intézkedések tanúsítják. Ezek közé tartozik a versenyárrendszer bevezetése, a forint árfolyamának folyamatos változtatása, az importgazdálkodás, a beruházások, a bér- gazdálkodás új rendszere stb. Ezzel azonban nem zárult le sem a folyamat, sem az intézkedések sora. A Központi Bizottság ez évi áprilisi határozatában foglaltaknak megfelelően arra kell felkészülni, hogy a gazdasági egységek egyre jobban megfeleljenek az intenzív gazdálkodásból adódó új követelményeknek, időben reagáljanak a gazdasági helyzetben esetlegesen beálló új változásokra. Ennek érdekében növelni szükséges a gazdasági vezetők kezdeményezőkészségét, önállóságát, gyorsítani a döntések sebességét, fokozni a kreativitást, mert mindezek versenyképességi tényezők. Az egyre élesebbé váló versenyben nélkülözhetetlen követelmény a pontosság, a megbízhatóság, a fegyelmezettség, amelyek elválaszthatatlanok a korszerűbb technológiák hatékonyabb működtetésétől, illetve a versenyképes áruk és szolgáltatások eredményes exportjától. Az új követelményekhez való alkalmazkodás, a politikai munkában is magasabb szintű követelményt állít elénk. Az ehhez való eredményes alkalmazkodás, a változó belső és külső gazdasági körülményekhez történő igazodás csak akkor következik be megyénk gazdasági egységeiben, ha az eddiginél eredményesebben használjuk fel a munkahelyi demokrácia fórumait, s ezeknek segítségével hozzuk felszínre a vállalaton belüli tartalékokat. MEG TUDJUK VALÓSÍTANI Úgy látjuk, hogy fegyelmezett munkával, a dolgozók széles körű összefogásával, a gazdaságirányítás korszerűsítésével, a XII. kongresszus határozatában foglalt gazdaság- politikai célkitűzéseket meg tudjuk valósítani, s ezzel biztosítjuk az elkövetkező évek intenzív, kiegyensúlyozott fejlődését Húszak Artúr, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője Biztonságos bekötések A korszerű elektronikus berendezésekben megdöbbentően nagy számú huzalbekötést kell készíteni. Sokáig általában lágy- és keményforrasztott kötéseket alkalmaztak, mígnem egy jobb megoldást ki nem dolgoztak erre a célra: a tekercselt kötést. Kiderült ugyanis, hogy a különféle forrasztott kötéseknek nem csupán az a hibájuk van, hogy például az ón kikristályosodik és rideggé válik, miáltal mechanikai szilárdságát jórészt elveszti (ónpestis), haA bekötőhuzal aránylag kemény, ezüsttel bevont rézhuzal szokott lenni, amelynek a végét először egy különleges fűtött szerszámmal megtisztítják a szigetelő műanyag bevonattól, aztán a tekercselő kéziszerszámba helyezik, amely az érintkező- csapon kialakítja a kötést. A viszonylag kemény rézhuzalt a szerszám olyan szorosan tekercseli az érintkező- csap köré, hogy arról csak egy másik különleges szerszámmal lehet eltávolítani,1 nem mindenfajta forrasztott letekercselni. A tekercselt kökötés esetében fellép bizonyos fokú korrózióveszély is, ugyanis a forrasz anyaga és a bekötőhuzal, valamint az tések rendkívül megbízhatók és igen tartósak. Szilárdságuk majdnem a hegesztett kötésekével azonos, amiben nyilván érintkezőcsap elektrokémiai az is közrejátszik, hogy a elemet alkot és ez valame- tekercselés közben beálló lyik alkatrész fokozatos el- rendkívül kis mértékű képlé- pusztulásához vezet. Ennek kény alakítás egyszersmind kiküszöbölésére a tekercselt kötések az érintkezőcsap köré egy villamos kéziszerszámmal rátekercselt huzal- spirálisból állnak. az érintkezés szilárdságát is megnöveli kissé. Képünköni egy ilyen tekercselt kötést készítő célszerszámot láthatunk munka közben az egyik lengyel elektronikai üzemben; Meddig tart a „játék”' Hosszú hetek óta fekszik kidöntve a salgótarjáni Beszterce-lakótelep új vegyesboltja mögött, a buszmegállóhoz szolgáló hid belső végénél egy beton kandelláber oszlop. A rajta lévő világítótestet játszadozó gyerekek tettél: tönkre, miután a földre került. Nem akarom őket, mentegetni, de bármenynyire is kárt okoztak, végső soron nincs rajta csodálkoznivaló, a gyerekek már ilyenek... És a felnőttek? A lámpaoszlopot ugyanis egy tehergépkocsi törte ki, ami a boltnak szállított árut. Az ÉMÁSZ nem lustaságból hagyta a földön. Egyszerűen nem tudja kicserélni, mert nincs raktárban, hiánycikk. Megrendelték, várják hogy beérkezzen. A törött oszlop az utolsó volt a tartalékok között. Talán két héttel a kidöntése előtt állították fel annak a lámpatartónak a pótlására, melyet ugyancsak egy áruszállító teherautó fordított ki a helyéből. A2 első oszlopdöntő kilétére azóta fény derült, a második azonban egyelőre ismeretlen. A közvilágítási oszlopok helyét nem hasraütéssel állapítják meg. Lámpa oda kerül, ahol szükség van a fényre, s úgy, hogy a forgalmat ne akadályozza. Átlagos vezetői képességekkel tehát kikerülhető lett volna ez is. Egy nemtörődöm tolatás azonban elég volt hozzá, hogy esténként a telep több ezer lakója félhomályban óvakodjon át a hídon. Amíg az újabb oszlopot fel nem szerelhetik, addig a veszélyes és költséges „játék" állása 2:1 a nemtörődömség javára. Vajon, ha újra áll a kandelláber tovább folyik a „meccs”?
