Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIX. ÉVF., 142. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JÚNIUS 17., PÉNTEK Gazdag csütörtöki program után Befejezte látogatását a Toüor Zsivkov vezette pártós állami küldöttség Hivatalos, baráti látogatásának utolsó napját vidéki programmal kezdte csütörtökön a magas szintű bolgár part- és állami küldöttség. Todor Zsivkovot, a BKP KB főtitkárát, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökét és a delegáció többi tagját Pest megyei látogatásra elkísérte Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. A vendégeket a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Pest megye párt- és állami vezetői fogadták. Csillag Nándor, a tsz elnöke tájékoztatást adott az országos hírű baromfitenyésztő szövetkezetről, a megye egyik legdinamikusabban fejlődő közös gazdaságáról, amely tavaly már csaknem 3 milliárd forint árbevételt ért el. A szövetkezet alig másfél év alatt alakította ki korszerű baromfifeldolgozó üzemágát, s beruházásainak kivitelezését jórészt saját erőből oldotta meg. Szervezője annak a 140 gazdaságot összefogó rendszernek, amely a boltokba kerülő csirkék több mint felét adja. A tájékoztatóból az is kitűnt, hogy a tsz az elmúlt évtizedben sokat tesz a szervezett háztáji gazdálkodás kialakításáért. A keltetőüzemből a háztájikba szállítják a néhány napos kiscsirkéket, s takarmánynyal, állategészségügyi ellátással és szaktanácsadással is segítik a kistermelőket. A vendégek a gazdálkodás, az értékesítés, a hasonló profilú termelőszövetkezetekkel való együttműködés részleteiről érdeklődtek, majd Tódor Zsivkov köszönte meg a tájékoztatást. Elismeréssel szólt arról, hogy a tsz — egy szakágazatot választva — valósággal iparszerű termelést hozott létfe. Figyelemre méltó az is — tette hozzá —, ahogyan összekapcsolják a téesz és a háztáji gazdaságok munkáját, annál is inkább, mivel a bolgár mezőgazdaság is ezen az úton halad. A tájékoztatót követően a vendégek megtekintették a téesz baromfifeldolgozó üzemét, ahol a korszerű gépek óránként több mint 6000 csirkét képesek feldolgozni. Az élő csirke mérésétől a szállításra kész combcsomagok minőségellenőrzéséig végigkísérték a technológia minden fázisát, közben a téeszelnök eimondta: az üzem korábban már nem felelt meg az export támasztotta magas higiéniai követelményeknek, ezért a gazdaság nagyszabású rekonstrukcióba fogott, s a korszerűsítéssel egyidőben sikerült a munka termelékenységét is növelni. Így ugyanakkora létszámmal a korábbi évi 14 ezer tonna helyett jelenleg 22 ezer tonna húst tudnak feldolgozni. A küldöttség útja ezután Pelikán István téesztagot kereste fel otthonában. A szövetkezet baromfiágazatának telepvezetője büszkén mutatta meg korszerű háztáji gazdaságát, amelyben 49 napig neveli a csirkéket, s mintegy másfél kilós súllyal „adja vissza” a termelőszövetkezetnek. Ily módon évente 20 ezer baromfi kerül ki a portájáról a maga és a közös gazdaság hasznára. Todor Zsivkov megtekintette a 400 négyzetméter alapterületű fóliasátrat is, amelyben éréshez közeledik a paradicsom, hamarosan nagy munkát adva a Pelikán család tagjainak. A látogatás végén a vendégeket saját termésű borával kínálta a házigazda. A küldöttség a kora délutáni órákban visszaérkezett Budapestre. Délután a Parlament épületében Lázár György, a2 MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke dokumentumot írt alá, amely meghatározza a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés és szocialista gazdasági integráció távlati fejlesztésének fő irányait. Ezután a Bolgár Népköz- társaság párt- és állami küldöttsége és a magyar tárgyalócsoport plenáris zárómegbeszélést tartott a Parlament delegációs termében. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a bolgár küldöttséget Todor Zsivkov vezette. A megbeszélésen részt vettek a két delegáció tagjai és szakértői. A plenáris ülésen Kádár János megköszönte Todor Zsivkov- nak, hogy a komlói bányában történt szerencsétlenség miatt levélben fejezte ki együttérzését. A megbeszélés végeztével a Bolgár Népköztársaság párt- és állami küldöttségét ünnepélyesen búcsúztatták a két ország nemzeti lobogóival díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a magyar néphadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György, A ezé! György, az MSZMP KB titkára, Korom, Mihály, a KB titkára, Méhes Lajos, ipari miniszter, Óvári Miklós, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Várkonyi Péter, a KB titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá a kormány több tagja, az állami, a társadalmi élet számos más vezető képviselője. Ott volt Sebestyén Jenő, hazánk szófiai és Boncso Mitev, Bulgária budapesti nagykövete is. Jelen volt az ünnepélyes búcsúztatáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kürtszó harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Todor Zsivkovnak, majd felcsendült a két ország himnusza. A magas rangú vendég Kádár János társaságéban elhaladt a diszzász- lóalj előtt, majd üdvözölte a delegáció búcsúztatására ösz- szegyűlt budapestieket. A BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke és a küldöttség tagjai ezután elköszöntek a magyar politikusoktól, közéleti vezetőktől, s a diplomáciai testület megjelent képviselőitől. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult, majd a vendégek Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György társaságában gépkocsikba szálltak, és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A légikikötő betonján Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György baráti búcsút vett Todor Zsivkovtól, s a delegáció tagjaitól. A bolgár párt- és állami küldöttség kü- lönrepülőgépe néhány perccel ezután a magasba emelkedett. (A látogatásról és a tárgyalásokról közös közlemény jelent meg.) (MTI) Hideg a melegben Nógrádban harmadik szezonját kezdi a közös vállalkozásban épített hűtőbázis. A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet két megyebelivel — a nógrádi Békével és a diósje- női Börzsönyaljával — társulva húsz vagon termény befogadására alkalmas hűtőházat épített. Ezekben a napokban folyik a váltás: a földieper szezonjának vége, jón a malnadom- ping. A két vállalkozó Nógrád megyei termelőszövetkezetben is hamarosan megkezdődik a kedvelt bogyós gyümölcs betakarítása a közös területekről. Képünkön: Harmos Józsefné csoportja földiepret készít elő exportra,. Debreceni Ferenc az osztályozott gyümölcsöt viszi a tárolókamrákba. — kép: kulcsár — A tanulók és a politika Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Miként alakult, formálódott a középiskolás fiatalok világnézete, Nógrád megyében? Érdeklődnek-e a kiil- és belpolitikai élet eseményei iránt? Hogyan segítik az ideológiai nevelést a KISZ-szervezetek? Ezekre a kérdésekre kereste a választ tegnapi ülésén Salgótarjánban a KISZ Nógrád megyei bizottsága. Mint azt a tanácskozók megállapították, a tanulók világnézetének formálódását a társadalmi környezetben munkálkodó családi és iskolai háttér, az azonos életkorú közösségek határozzák meg. A gimnazisták és szakközépiskolások világnézete elméletileg megalapozottabb, a szakmunkástanulóké viszont gyakorlati tapasztalatokon, a termelő- munkában szerzett élményeken alapul. A fiatalok nyitottak a világ és az ország eseményeire, a pórt politikáját ismerik — de a köznapi tudat szintjén. A küldöttgyűlések, diákparlamentek fórumain bizonyították, hogy képesek a felelősségteljes véleményalkotásra. Ezekben az időszakokban a tantestületek segítő, irányító munkája is felélénkül. Gond, hogy az alapszervezeteket kevésbé vonják be az iskolai feladatok megoldásába. Az iskolai ismeretszerzés eredményességéhez, az ifjúsági mozgalom a tanulmányi munkát segítő tevékenységével járul hogzá. A legeredményesebb együttműködés diák és tanár között a mindennapi kapcsolatokban a tanulmányi versenyek ideiért alakul ki. Mint azt a KISZ megyei bizottsága megállapította a fiatalok kritikusan szemlélik a felnőttek munkáját, a felnőttek azonban nem minden esetben hajlandók az értékelésben partnerként részt venni. A véleménynyilvánítás. a politikai nevelés fontos színtere a tanórákon kívül a vitakör. ahol azonban a tervek összeállítása néhol nem eléggé körültekintő. Bizonyos ese-' tekben a KISZ-vezetők, a pedagógusok vitakészsége, érzékenysége és „tűrési küszöbe” is akadály az eszmecse-í rében. Ahogyan a területen működő KISZ-bizottságok, úgy a KISZ megyei bizottsága is azon igyekezett, hogy a tanuló fiatalok körében szélesebb legyen a választék a politikai, ideológiai nevelő munka formáinak kínálatában, azaz aa elmélet eljuthasson a közép- iskolások széles tömegéhez. Ebben partnereik voltak az oktatási intézményeknek, dd^ segítették a fiatalok nevelését a társadalmi szervek és mozgalmak is. A KISZ megyei bizottsága elfogadta a második fél év üléstervének módosítását — a párt megyei bizottságának javaslata alapján, meghallgatták a KISZ salgótarjáni városi bizottságának tájékoztatóját az alapszervezetek' gazdasági építőmunkát segítő tevékenységéről. Szovjet—amerikai konzultáció Moszkvában Június 14—16-án Moszkvásán megtartották az atom- 'egyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos szovjet—amerikai konzultációk újabb fordulóját. A megbeszéléseken szovjet részről Andranyik Pet- roszjanc, a Szovjetunió Állami Atomenergiai Bizottságának elnöke, Vlagyimir Petro vszkij nagykövet, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja, amerikai részről pedig Richard Kennedy különleges megbízatású nagykövet és Richard Williamson nagykövet vett részt. Richard Kennedyt és Arthur Hartmannt, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét a konzultációk ideje alatt fogadta Georgij Kornyi- jenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. A moszkvai tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy folytatják az eszmecserét az atomfegyverek elterjedésének 'megakadályozásáról. (MTI) Magánlakás-építés Balassagyarmaton Minap, a tanács végrehajtóbizottságának ülésén a magánlakás-építések további lehetőségeiről, a beépíthető telkek helyzetéről esett szó Balassagyarmaton. A téma indokolt és időszerű, hiszen sokan kívánnak építkezni a városban, annak környékén és a peremkerületekben, magánerőből. A tanács dolgozói felmérték az igényeket, s közzétették döntéseiket. Ezek szerint a városban a Jókai és az Achim utca között negyvenhat korszerű, csoportos családi ház építéséhez tudnak helyet biztosítani, a Kun Béla- lakótelep mellett pedig hatvan házhelyet jelöltek ki. A beépítés tervei már elkészültek. A délkeleti városrészen harminc társas- és ugyanennyi hagyományos otthon megteremtésére van lehetőség, délnyugaton huszonhat hagyományos családi ház falai húzhatók fel. Az ipolyszögi városrészen is mind többen kívánnak megtelepedni: nekik az idén kilenc telket alakítottak ki. Patvarc területén hatvan- kilenc telekből álló területből „válogathatnak” az érdeklődők; ezek jóval nagyobbak, mint az átlagosak, hiszen gondoltak a kertészkedőkre és az állattartással foglalkozókra is. A telekárakat színvonaluktól függően alakították ki, hiszen néhol teljes a közművesítés, másutt pedig csupán csak a villany áll a használatba vevők rendelkezésére. A városban egyébként folyamatos a telekigények felmérése, s ezen kívánalmakhoz alkalmazkodik a tanács az építési területek kisajátítása során. marhahús Az állatforgalmi és húsipari vállalatok, amelyek előnyös szerződési feltételekkel segítik a sertéstenyésztés fejlesztését, egyre nagyobb szerepet vállalnak a marhahús előállításának fokozásában. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt nagyobb összegű bankkölcsönt vett fel, s vállalatai ebből támogatják a mezőgazdasági nagyüzemeket. A partnerek — az ipar és a mező- gazdaság — egyszerű társulásokat hoztak létre, ezek keretében a hústípusú szarvas- marhát tartó gazdaságok — a tehénállomány növelésére — kedvezményekhez jutnak. A vállalatok egyfelől a saját tulajdonukban levő állatokaí helyezik ki a mezőgazdasági üzemekbe — ahol tartásukra és az utódok felnevelésére is vállalkoznak — másfelől anyagilag ösztönzik a helyi állat- állományt növelő termelőket Á támogatás jelentős: állaton-' ként 30 ezer forinttal járul« nak hozzá a vállalatok a társulás fenntartásához, működéséhez. Az érdeklődés máris nagy, A tröszt tervei szeFint az idén tízezerrel növelhetik — kölcsönös érdekeltséggel — a mezőgazdasági nagyüzemek húshasznú tehénállományukat, ám ennél is többre van jelentkező az üzemek részéről. A tröszt vállalatai jövőre folytatni kívánják az akciót a termelők nemcsak a társulásban találhatják meg számításukat A húsipar lehetővé tette, hogy közös vállalati formában működjenek vele együtt. Ilyen rendszerben növelik á mar- hahízlalás jövedelmezőségét, például a Gyöngyösi Húsipari Vállalat körzetében. Ezen kívül még több helyen tervezik. hogy a marhahízlalás fejlesztésére valamilyen formában összpontosítják az anyagi és technikai erőket.
