Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

V A lakásigénylések társadalmi elbírálása Az I. fokú lakásügyi hatóság — az évenként várható­an kiutalásra kerülő új és megüresedő régi tanácsi bérlaká­sok számának figyelembevételt-vei — a legjobban rászorult igénylőket tekintetbe véve, készíti el a lakáskiutalási név­jegyzéket. Ebbe — a társadalmi bizottság közreműködésével — a legjobban rászorult igénylők közül annyit kell felven­ni, ahánynak a lakásigénye a tervidőszakban előreláthatóan kielégíthető lesz. A lakáskiutalási névjegyzékben — lakos­sági észrevételezés céljából — szerepeltetni kell azokat az igénylőket is, akik részére a tanács végrehajtó bizottsága nem szociális bérlakást juttat. A lakáskiutalási névjegyzék tervezetét az I. fokú ható­ságnál — a lakosság által hozzáférhető helyen, legalább 30 napra — közszemlére kell tenni és biztosítani kell azt, hogy arra a lakosság meghatározott időn belül észrevételt te­hessen. A kifüggesztés határidejének eltelte után az I. fokú la­kásügyi hatóság a benvúitott észrevételeket — a társadal­mi bizottság közreműködésével — megvizsgálja, és a megál­lapítástól függően — esetleg módosított tervezet jóváhagyá­sa végett — beterjeszti a városi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága elé. A tanács végrehajtó bizottságá­nak a lakáskiutalási névjegyzéket tárgyaló ülésére meg kell hívni a szakszervezetet, és a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség illetékes szervének a képviselőjét. A tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott lakás­kiutalási névjegyzéket az I. fokú lakásügyi hatóságnál — a lakosság számára hozzáférhető helyen, állandó jelleggel — ki kell függeszteni. A névjegyzéken a megtörtént kiutaláso­kat folyamatosan fel kell tüntetni. A lakásügyi hatóság rendelkezésére álló lakáskeretet —, ha jogszabály másként nem rendelkezik, csak a lakáskiuta­lási névjegyzékbe felvett igénylők lakásigényének kielégí­tésére szabad felhasználni. Ha a következő évre vonatkozó új lakáskiutalási név­jegyzék elkészítésekor az előző évi névjegyzékbe felvett igénylők mindegyikének lakásigénye még nem volt kielé­gíthető, ezeket az új névjegyzékben — annak elején — el­különítve kell feltüntetni. Amíg ezek az igénylők nem ju­tottak lakáshoz, a névjegyzékbe felvett következő igénylők részére lakás nem utalható ki. Ha az igénylőt — a lakáselosztási tervbe felvett laká­sok számára figvelemme] — az éves lakáskiutalási névjegy­zékbe nem lehet felvenni, de a lakásigénye a névjegyzék le­jártát követő évben előreláthatólag kielégíthető lesz, a la­kásügyi hatóság az igénylőt a jóváhagyott lakáskiutalási névjegyzék kifüggesztésével egyidejűleg köteles értesíteni arról, hogy melyik lakásellátási formában elégítheti ki a lakásigényét. A lakásigények kielégítése A lakásigények kielégítése során elsőségben indokolt ré­szesíteni azokat, akiknek a lakásában — a megfelelő elkü­lönítés hiányában — több személy van kitéve a tartós be­tegség veszélyének; a sokgyermekes lakásigénylőket; a zsú­foltabb körülmények között, a rosszabb műszaki állapotú la­kásban lakókat. Azonos körülmények fennállása esetén a munkában kiváló dolgozókat előnyben kell részesíteni. Ha a megüresedett tanácsi bérlakást a korábbi bérlő emeletráépítés, tetőtér-beépítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítás útján, vagy más módon létesítette, bérlőül azt a — több igény esetén a társadalmi bizottság által javasolt — sze­mélyt kell kijelölni, aki a lakáson még fennálló kölcsön­tartozást átvállalja. A lakásigényének soron kívül teljesítésére tarthat igényt a szociális intézményből véglegesen elbocsátott olyan igény­lő, aki a szociális intézménybe utaláskor a tanácsi bérla­kásra fennállott bérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében, vagy anélkül lemondott. Ha a szociális intézményből véglegesen elbocsátott igénylő a korábbi lakás bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés elle­nében mondott le, csak a korábbi tanácsi bérlakásával azo­nos komfortfokozatú és legfeljebb az igényjogosultsága mér­tékének alsó határáig terjedő szobaszámú lakásra tarthat igényt. (Ezekben az esetekben a lakásigény kielégítése, az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének vizsgála­ta nélkül és a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével is teljesíthető.) A tanácsi bérlakás bérlője azt is kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy a lakásnak beköltözhető állapotban való átadása ellenében ajánljon fel részére a lakásigényének mértékét meg nem haladó, kisebb szobaszámú, vagy azo­nos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú, illetőleg azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú, vagy azonos komfortfokozatú, de más szempontból értékesebb (pl. nagyobb alapterületű) lakást. (Az ilyen kérelem a la­káskiutalási névjegyzékbe való felvétel mellőzésével telje­síthető). Ha a bérlő a lakásigényének mértékét ki nem elégítő lakása ellenében — minőségi csereként — nagyobb szoba­számú lakás kiutalását kéri, igényét — a lakásigénylés és lakásigények kielégítése című fejezetben már közölt — rendelkezések alkalmazásával kell elbírálni. (Három, vagy ennél többgyermekes család esetében a bérlő kérelme a la­káskiutalási névjegyzékbe '’aló felvétel mellőzésével.) A tanács végrehajtó bizottsága ezeknek a lakáscserék­nek lebonyolításával a tanácsi ingatlanközvetítő szervet megbízhatja. Az átadott és a kiutalt tanácsi bérlakás lakásépítési hozzájárulását, illetőleg lakás-használatbavételi díját a kü­lön jogszabály rendelkezései szerint kell megtéríteni. Dr. S. K. Gy. Bemutató kóstolóval Levelezőink jel e n t í Támogatják, segítik az OTP munkáját A takarékpénztári tevékeny­ség társadalmi bázisának szé­lesítése céljából megyénkben 1978-ban alakították meg az első OTP-fiók mellett műkö­dő társadalmi tanácsadó tes­tületet. — Szécsényben is az OTP megyei igazgatóságának irány­elvei szerint szerveztük meg a testületet — tájékoztat Pap Jánosné fiókvezető. — Az elmúlt időszak iga­zolta, hogy jó segítőink tud­nak lenni a tanácsadó testü­leti tagok, velük közösen munkálkodva, fiókunk tevé­kenységét, eredményeit javí­tani tudtuk az elmúlt évek­ben. A testület folyamatosan dolgozik, a közelmúltban megtartott „TTT”-ülésen ösz- szegezték az elmúlt évi tevé­kenységet és jelölték meg az idei év tennivalóit FELESLEGES SORBAN ÁLLAS Az ügyfelek pontos, gyors kiszolgálása ellenére is ta­pasztalható, hogy egy-egy be­fizetési napon sorban állnak az ügyfelek. Kényelmet, idő­megtakarítást jelentene, ha átutalási betétszámlát nyit­nának és a rendszeresen je­lentkező kiadásaikat, a mun­kahelyek közreműködésével átutalnák a fióknak. Példát mutatott ebben az ÉPSZÖV, az ELZETT és az ÁFÉSZ. Sajnos, előfordult olyan eset is, hogy a vezetés még nem ismerte fel az egyén és a népgazdaság számára is elő­nyös betétek szervezésének fontosságát. AZ OTP NEMCSAK A HITELBEN ÉRDEKELT A tanácskozáson Máté Sándor, az ÉPSZÖV igazgató­ja, Földi László, a nagyköz­ségi tanács elnöke és többen is javasolták, hogy az építési tervek „elbírálását” végző bi­zottságban az OTP képviselői is legyenek benne, mert eb­ben a tevékenységben nem érezhető az „OTP-s szemlélet” a hitel gazdaságos, célszerű felhasználása is ezt kívánná meg. Az újonnan épült utca­sorok „tarkasága” igazolja a fenti megállapítást ELŐRELÁTÓAN TAKARÉKOSKODNI A munkabizottság az OTP szécsényi fiókjának ez évi célkitűzéseit is megvitatta. A tervek szerint 80 családi ház építésének megkezdésében és 78 befejezésében működik közre. Arra is lehet számíta­ni, hogy az ifjúsági és az újonnan bevezetett lakástaka- rékossági, és egyéb tartós be­tétformák állománya növek­szik. Sok gondot fordítanak a hitelpolitikára, a lakosság jogos igényeinek kielégítésé­re, a központi célkitűzések megvalósulását elősegítő hi­telezésre. Fontos feladat a széles körű tájékoztatás, amely elősegíti a lakásépítést és -vá­sárlást Továbbra is gondot fordí­tanak a kulturált ügyfélszol­gálat fejlesztésére, a munkát elősegítő politikai és szak­mai ismeretek bővítésére, az ügyfelek gyors, pontos ki­szolgálására. Rácz András Szécsény Nógrádi tájakon Sámson vára és a rejtélyek A pásztói Lovász József Művelődési Központ nyugdí­jasklubjában a tejipari vál­lalat tejtermék-bemutatót tar­tott. Sokfajta tejterméket (saj­tot) hoztak a kóstolóra, és a vállalat főművezetője is­mertetést adott a tej- és tej­termékek elkészítésének mód­járól, valamint ezek élettani hatását elemezte. A különbö­ző tejtermékek rendkívül pre­cíz elkészítést igényelnek. Ma már a hazai piacon 40 fajta sajtot hoznak forgalomba. Igaz, hogy egyidőben nem mindegyik áll a vásárlók ren­delkezésére, de lényegében százféle sajtot gyárt a hazai ipar, a különböző joghurtok, kefir, kakaó és karamelltej mellett. Ezek a tejtermékek nagyon fontos szerepet játszanak a korszerű táplálkozásban. Ezért fogyasztása minden korosztály számára nélkülözhetetlen a bölcsődés kortól az aggastyá­nig. F. L.-né klubvezető A megye székhelyéhez alig húsz kilométerre délre, a Cser­hát északi lábánál, a Kis- Zagyvavölgye —, ha Tarról megyünk első, vagy ha Nagy- keresztúron keresztül akkor a völgy utolsó községe Sám- sonháza. A faluról röviden: Nógrád megye legrégebben lakott települései közé tar­tozik. II. Béla király idejé­ben Sámson főúr volt, akiről a nevét kapta a most alig négyszáz lelket számláló te­lepülés. A török időkben el­pusztult, majd Csehország­ból jöttek telepesek, és szlo­vák nemzetiségüket a mai napig megőrizték. A szabad­ságharc alatt Nógrád megye egyik bázisának számított, erről tanúskodnak az egy- házhivaíalban levő iratok. A harmincas évek közepéig püs­pöki székhely is volt. Ugyan­csak' megvan az a levél is, amelyet Kossuth Lajos írt a turini száműzetéséből, amely­ben elvállalja az egyházköz­ség főfelügyelőségét. Az 1871- ben épült templomoltár be­rendezését Budapestről meg­vásárolták. E oltár előtt ke­resztelték meg Kossuth Lajos valamennyi gyermekét. A fa­lu agrár jellege csaknem meg- szűrtt. Féltucatnyi üzem mű­ködik a községben, amely biz­tosítja lakóinak a megélhe­tést. A falu egyetlen buszmegál­lójától, a természetvédelmi területen keresztül közel fél­órányi járásra — csak dél fe­lől közelíthető meg a tenger­szint felett 300 méter maga­san fekvő Fehérkő vára. Tisz­ta időben gyönyörű kilátást biztosít valamennyi égtáj fe­lé. Azt, hogy a várat mikor építették, csak sejtik a geo- lógusok-kutatók, mivel a tö­rök időkben már jelentősége nem volt. Tény az, hogy igen magas színvonalon építették fel a várat. A megmaradt fal­maradványok még ma is olyan erősek, hogy egy darabnyi sziklát sem lehet letörni, vagy kivésni belőle. Rejtély, hogy a követ honnan szállították oda, mivel a környéken nincs hasonló. A vár területén egy kút fe­dezhető fel, mely kevésbé ivó­víz gyűjtésére szolgálhatott. Az 1920-as években egy kő­műves mester szervezésében próbálták feltárni a kutat. Kosarakkal és vödrökkel csi­ga segítségével emelték ki a sok évszázados törmeléket. Huszonöt méter mélyre jutot­tak és egy húsbárdon kívül semmit sem találtak a kikö­vezett kútban. Vajon elődeink több évszázaddal ezelőtt mi­lyen célból építhették, ez ma még rejtély. A szájhagyo­mány szerint a kúton keresz­tül jutottak be egy alagút­rendszerbe, amely a hegyge­rinc alatt húzódik. Az idő­sebbek még emlékeznek a vár keleti oldalán egy bar­langra, amelybe, ha követ eresztettek, csak hosszabb idő után jött visszhang a mély­ből. A vár észak felől csak­nem megközelíthetetlen, mi­vel 75—80 fokos az emelkedő. Éppen ezen az oldalon maradt meg a két falmaradvány négy­öt méter magasban. Északra Márkháza határá­ban fekszik egy terület, me­lyet Pogányvárnak neveznek. Hagyomány szerint a török innen lőtte szét az északi bás­tyát. hogy megelőzze az eset­leges megerősítését, felújítá­sát. A hegycsúcson felismerhe­tők a sziklaalakulatok vona­lát követő várfalak, belül egy szélesebbel. A kutatás szerint a vár bejáratánál egykor fel­vonóhidas kapu állt. Hogy ez mikor pusztult el, sajnos nem tudni. A vártól északra egy kilométerre temetőnek neve­zett domborulatok láthatók, a kutatások eddig ezzel nem foglalkoztak. Habár a hegyol­dalban feltárások idején mám- mutesontot találtak, ami a Nemzeti Múzeum tulajdona. Hogy kevés feljegyzés ma­radt fenn, arról a sok rej­télyt magába foglaló várról, talán oka az is, hogy a falu 1808 nyarán porrá égett temp­lomával és parókiájával együtt, ahol annak idején őrizhették az értékes iratokat. Ha időnk engedi — egy napsütéses hét végén érde­mes ellátogatni a Fel>érkő vá­rához, megannyi rejtéllyel szolgál ez a természetvédelmi területté nyilvánított várrom és körnvéke. Kukely Mihály Salgótarján Vidám gyermeknap Szarvasgedén Nagyon jól sikerült gyér* meknapot tartottunk a mi kis falunkban Szarvasgedén a játszói éren. A NÓGRÁD ha­sábjain szeretnénk köszö­netét mondani mindazoknak, akik közreműködői voltak és elősegítették, hogy ezt a vi­dám napot emlékezetessé te­gyük a gyermekeknek. Délután fél kettőkor volt a gyülekező a játszótéren, ahol a gyerekek nagyon izga­tottan várták a sportműsoro­kat, miközben készültek a fi­nom szendvicsek. A játékok Gyetvai István tainár, a Haza­fias Népfront elnöke és a KISZ-es fiúk segítségével zaj­lottak le. Volt váltófutás, célbadobás, célbaugrás, ke­rékpárverseny és sok más játék. Zsákbafutásból több futamot kellett indítani any- nyira tetszett mindenkinek és persze a jutalom sem maradt el. Egy reklámszatyor csoko­ládéval került kiosztásra a díjazottak között Ezek után a lepényevés következett. Mindenki szeretett volna a lepényből harapni majd a szomjasabbak Márka-ivó ver­senyben is bemutathatták ügyességüket, szívószállal. Sípcsné Kiss Marika óvónő az óvodások ügyességét is próbára tette, a kicsik na­gyon aranyosak, ügyesek vol­tak. Ezután következett a meg- vendégelés. Mindenki kapott szendvicset, házilag sütött fi­nom süteményeket, a szülők jóvoltából. Volt Márka is an­nak, aki megszomjazott. A zsákbamacska is elnyerte a gyerekek tetszését, mert per­cek alatt elfogyott Ezután Vezér Győző mindenki Győző bácsija mesedélutánt rende­zett, rr.egénekeitette a gyere­keket Mindenki énekelni és verset mondani akart, per­sze a szép jutalmak sem ma­radtak el: játékok és matri­cák. A discohoz a zenét a KISZ-esek szolgáltatták, es­tig még a kicsik is járták a kacsatáncot Nagyon szép környezetben zajlott e játék. Szeretnénk minél több hasonló rendez­vényt, mivel közeleg a vaká­ció és gondtalanabbá, színe­sebbé szeretnénk tenni gyer­mekeinknek a nyári szünidőt Köszönjük a szülőknek, hogy elhozták a gyermekei­ket, és köszönet a nagyszámú szurkoló közönségnek a sok buzdításért, tapsért. Csak így tovább! Tóth Jánosnc népfront-titkár Szarvasgede 1 ii Összefogással — önmagunkra is gondolva Köztudomású, hogy az el­múlt években a Vöröskereszt felhívására közel 6 millió fo­rint gyűlt össze a lakosság adakozásából egy szociális otthon létesítésére. Az építé­si tervek már elkészültek a kórház közelében levő egyik épület korszerű átalakításá­ra. A megyei tanács anyagi hozzájárulásával az építkezés munkálatai a jövő évben megkezdődnek. Ez a létesít­mény első lépcsőfoka lehetne egy később tovább bővíthető intézményhálózatnak. A me­gye lakossága megértésének és komoly segítőszándékának adta tanűjelét. Jó dolog, hogy erről a témáról már nem­csak beszélünk, de lassan el­jutunk a cselekvésig is. Igaz, hogy lassabban a szükséges­nél, de ennek az anyagi kor­látokon túl szemléleti okai is vannak, amelyeket érdemes feltárni, tisztázni. Elsősorban az idősebb ge­neráció tudatában él még erősen a régi szeretetházak és menhelyek emléke, melv ide­genkedést vált ki belőlük a szociális otthonok iránt, A fiatalabb generáció nem mindig érti meg, vagy talán csak nem gondol rá. hogy az évek egvformán szállnak el mmdnvájunk felett és ez olyan tény. amelvben ewik ember sem különbözik a má­sikból. Azon is el kell gondolkod­ni. hogy minden esetben el- ítélifik. vasy felelőssé teevük a ..hálátlan gyerekeket”. Ter­mészetesen akadnak ilyenek is, de be kell látnunk, hogy nemcsak a hála vagy a szere­tet hiánya az egyetlen oka an­nak, hogy a család, mint in­tézmény, egyre kevésbé képes ellátni az öreg szülők gondo­zását, ápolását. A „gyerekek” általában már maguk sem fiatalok, a rohanó élettempó­ban maguk is alaposan elfá­radtak. Tudomásul kell ven­nünk, hogy megváltozott a társadalom struktúrája és ez megköveteli az idős gene­rációról való gondoskodás tár­sadalmi szinten történő meg­oldását. Ez még nem jelent­heti a családi kötelékek meg- lazulását, hiszen az intézmé­nyek nem pótolhatják, de nem is akadályozhatják a csa­lád szeretetének, ragaszkodá­sának megnyilvánulásait. Mindezt figyelembe véve célszerű lenne talán a távol­eső nagy épületek helyett több kisebb, de otthonosabb intéz­ményt létesíteni, miként böl­csődéket, óvodákat és napkö­ziket. Nem szabad elfelejte­nünk, hogy nemcsak az öreg fák nem tudják elviselni az átültetést, az öreg emberék is gyökeret vertek abban a kör­nyezetben, ahol életük jelen­tős részét eltöltötték. Ragasz­kodnak emlékeikhez, a táj­hoz, a régi házakhoz, de fő­leg a közeiben élő családhoz és ismerősökhöz. Az idős em­berek nagy része nemcsak be­csületes nvugdíijal, de gyak­ran megtakarított pénzzel. vagy értéktárgyakkal is ren­delkezik, amit az ő érdekük­ben számításba lehet és kell Venni. Nem kevesen laknak számukra már csak gondot je­lentő lakásokban, melyek vi­szont a fiatalok lakásprob­lémáinak enyhítését segíte­nék. Garzonlakások építése olyan cserelehetőséget kínál, amelyen mindenki nyerhet. Különösen, ha természetes­nek tartjuk, hogy ezek a nyugdíjasotthonok, panziók önköltséggel, vagy a jelenle­ginél lényegesen kisebb költ­ségvetési hozzájárulással is fenntarthatók. A nyugdíjasok többségének önérzete is van ahhoz, hogy ne várjon ala­mizsnát, ha nincs rászorulva, ők elsősorban biztonságot és gondoskodást igényelnek. Építsünk bátrabban erre az idősek és az egész társadalom érdekét egyaránt szolgáló tényre. Aki az ügy fontossá­gát megértette, segíteni fog, ha kell, akit pedig nem érde­kel a mások sorsa, gondoljon legalább önmagára, mert alig­ha akad olyan ember, aki ezt az előbb vagy utóbb elérkező életszakaszt ne szeretné bé­kés és gondtalan biztonságban eltölteni. F. Csaba Mária Salgótarján NŰCRÁD - 1983. június 2., csütörtök i

Next

/
Thumbnails
Contents