Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-13 / 112. szám
Nézsai kilátások Még eredményesebben gazdálkodni A nézsai termelőszövetkezet a rétsági járás egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Termelési értékük és árbevételük egyaránt jelentősen növekedett a múlt esztendőben, mérleg szerinti eredményük pedig az előző évinek 175 százalékára rúgott. Ebben nagy szerepe volt az ipari tevékenységnek, amelynek értéke megközelítette az 50 millió forintot. Napraforgó négy nap alatt A múlt évi — mintegy hétmilliós eredményt hozó — gazdálkodás nem minősíthető ugyan rekordnak, hiszen 1975- ben már kilencmilliót meghaladó? nyereséggel is dicsekedhettek, a körülmények és a feltételek azonban sokat változtak azóta, s ezekhez igazodni nem könnyű feladat. — Talán éppen ezért is jó évnek könyvelhetjük el az 1982- es esztendőt — mondja Holma Miklós, a termelőszövetkezet elnöke. — Ez természetesen nem jelenti azt, hogy idén nem szeretnénk még többet elérni. A közös gazdaság vezetője azonban kissé bosszús, mert az imént újságolták, hogy sikerült ugyan hozzájutni egy régóta keresett alkatrészhez, de a tavalyi négyezerrel szemben tizennégyezer forintos áron. Ami ugye mégsem mindegy. Akárhogy is igyekeznek a költségekkel is gazdálkodni. Az alkatrész viszont kell és a pénzügyi szakemberek — érdekeltség ide, érdekeltség oda — legfeljebb a hajukat téphetik... — Megpróbáltunk ezen magunk lehetőségeihez mérten segíteni, például az erőgépek adagolóinak felújításával, de ez sem bizonyult valami kifizetődő tevékenységnek. Még jó, hogy ebben a beruházásínséges világban többé-kevés- bé elfogadható a gépesítettségünk. Ezt mi sem igazolja jobban, mint az, hogy 400 hektárnyi napraforgójukat négy nap alatt vetették el. No persze úgy, hogy az emberek 12—13 órás nyújtott műszak után szálltak csak ki a gépekből. Málna minden mennyiségben — Nagyon bízunk az idei növénytermesztésben — folytatja az elnök. — Öröm a határban járni, így talán még sosem nézett ki, mint most. Az ősziek jól teleltek, a tavasziak szépen keltek, igaz ebben nem kevés munka fekszik. Nem csak fizikai. Az elmúlt években sikerült kialakítani az adottságoknak, az igényeknek megfelelő termelési szerkezetet. A közösben négy árunövényt termesztenek.: búzát, tavaszi árpát, napraforgót és málnát. — Hetvenhéktárnyi termő málnánk van, ennyi talán az ország egyetlen más gazdaságában sincs, és minden négyzetméternyi közös művelésben. Nálunk ez a módszer bevált A Zagyvapálfalván levő Buda pesti úti Általános Iskola hetedik-nyolcadikosai és társaik kezdeményezése, hogy hetente munkát vállalnak a gyárakban, üzemekben. Ezért bért kapnak, amit az osztály eldönt, hogy mire fordítsák. Képünkön: Oláh Éva és Kovács Anikó csavarokat válogatnak a bányagépgyárban. (Fotó: Bihary) az elmúlt tíz esztendőben, nem is kívánunk rajta változtatni. Mondta is Holma Miklós egyik kollégájának, amikor az nem tudott mit kezdeni a felesleges munkáskezekkel, hogy telepítsen csak nyugodtan málnát. Itt a közösben 50—60 asszonynak ad munkát az ültetvény, amikor meg eljön a szedés ideje, a falu apraja- nagyja végezheti benne az ujjgyakorlatokat, egy álló hónapon keresztül. — Mióta a Dunakeszi Konzervgyárral állunk szerződéses kapcsolatban, nincsenek értékesítési gondjaink sem — summázza az elnök a lényeget, mert akármilyen kelendő is a málna, ha nincs aki időben átvegye, kárbavész minden igyekezet. Felnőttek a feladatokhoz A gazdaságban ez év április elsejétől áttértek a főágazati rendszerre, a korábbi kerületi helyett. Igaz ez a módszer nem számít Nézsán újnak... — Hét évvel ezelőtt már bevezettük egyszer — magyarázza az elnök. — És két év alatt kis híján bele is buktunk, mert nem voltak megfelelőek a személyi feltételek. — Nem hiszem, hogy azóta kicserélődött volna a vezető szakembergárda. — Nem is. Csak éppen felnőttek a feladatok elvégzéséhez, alkalmassá váltak egy- egy főágazat irányítására. Többségük itt vált jó szakemberré, tízéves gyakorlatuk van, pontosan ismerik lehetőségeinket, adottságainkat. A négy főágazat — a növénytermesztési, az állattenyésztési, a műszaki és az ipari — munkáját a termelési elnökhelyettes fogja össze. A termelési rend már kialakult, most a számviteli vonal összeállítása a fő feiadat. Ez viszont legalább egy évet vesz igénybe. . — Mit vár ettől az évtől? — Az érdekeltséget a termelés és az irányítás minden területén sikerült megteremtenünk. Ettől még rugalmasabbá válik a gazdálkodásunk, amelyben nagy szerepet szánunk a dolgozók kezdeményezéseinek, alkalmazkodóképességének. Sok múlik azon, hogy mennyire sikerül a költségeink növekedésének határt szabni és azon is, hogy az időjárás továbbra is kedvez-e a növénytermesztésnek. Ügy ér zem, az eddig eltelt, több mint négy hónap alatt, mindent megtettünk annak érdekében. hogy még eredményesebb évet zárhassunk, mint tavaly. Z. T. A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat term ékeinek többsége ugyan még hazai felhasználókhoz kerül, azonban mind több tőkés cég érdeklődik cikkeik iránt. Nyugat-európai vevőik mellett meg jelent egy kanadai vásárló, aki 1983-ra 125 ezer dollár értékű termékre kötötte le a gyár kapacitását. Képünkön készülnek a csiszolóanyagok. Hasznosítható maradék pénzek ||i> a gazdaságban nem is szokatlan, a •W magyar vállalati, pénzügyi gazdálkodás utóbbi három évtizedét tekintve mégis újnak mondható fogalmak kezdenek meghonosodni. Ilyen például a tőkeáramlás, vagy ennek egyik megjelenési formája: a kötvény. Mi is az a tőkeáramlás? Amíg az irányítás és a szabályozás egyértelműen önmaguk növelésére, terebélyesedésére ösztökélte a gazdálkodó szervezeteket, törvényszerű volt a törekvés, hogy minden fejlesztési forintot lehetőség szerint vállalaton, gyáron, üzemen belül használjanak fel. Jelenleg, amikor a központi és a vállalati erőforrások egyaránt szűkösek, ugyanakkor a szabályozás sem részesíti előnyben egyik, vagy másik gazdálkodót, megváltozik a pénzfelhasználás módja is. Ennek kapcsán esik majd mind gyakrabban szó tőkeáramlásról. Más szóval arról, hogy a termelésben felgyülemlő forintokat nem feltétlenül a képződés helyszínén kell felhasználni. Előfordulhat, hogy egy másik termelési vagy szolgáltatási szférában jövedelmezőbb befektetés kínálkozik. A tőkeáramlás (vagyis a különböző vállalatod és gazdálkodó szervezetek közötti pénzátcsoportosítás) egyik eszköze a kötvény. A kötvény tulajdonképpen értékpapír: segítségével a kötvényvásárló hitelt nyújt a kötvénykibocsátónak. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy meghatározott időn belül (és meghatározott részletekben) visszafizeti a kölcsönt. Ezen felül a kötvény névértékére fix — vagy a mindenkori pénzpiaci helyzethez igazodva — mozgó kamatot is fizet. A kötvény más értékpapírhoz hasonlóan forgatható. Magyarországon a múlt év végén megjelent kormányrendelet ad lehetőséget arra, hogy ezentúl ne csak az állam, hanem a vállalatok, a szövetkezetek és a különböző pénzintézetek is kibocsáthassanak kötvényt. A legelsőként az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) és az Országos Kőolaj, és Gázipari Tröszt (OKGT) élt az új tőkeáramlási lehetőséggel, amikor 200 millió forintos összértékben közös gázkötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátás célja, hogy segítse az országos gázvezeték-hálózat bővítését. Az új pénzátcsoportosítási módszer népszerűségét jelzi, hogy — miután az eredetileg engedélyezett 200 milliónál jóval nagyobb értékben szándékoztak kötvényt vásárolni a gazdálkodók — a pénzügyminiszter megduplázta az összeget. A kötvénykibocsátók pénzügyi érdekei egyértelműen kimutathatók: a kötvény révén hitelhez jutnak. Milyen előnyei lehetnek a kötvényvásárlónak? Sokan érdekeltek a gázvezeték-hálózat bővítésében. Ennek révén ugyanis olcsóbb energiaforráshoz juthatnak, ily módon mérsékelhetik kiadásaikat. Nem lényegtelen az a 11,5 százalékos fix kamat sem, amit a kibocsátók a névérték után fizetnek. Ez a tétel meghaladja a jelenlegi átlagos ipari nyereséget és több a kétéves lekötésű bankbetét után esedékes kamatnál is. Az ÁFB és az OMFB közös kötvényei 50—100—500 ezer, va_ lamint 1 és 5 millió forint értékűek. A kötvények nagyságából következik, hogy az új pénzátcsoportosítási módszer lehetőséget ad az egyébként nehezen hasznosítható vállalati „maradék pénzek” összegyűjtésére és ésszerű befektetésére. De az is elképzelhető, hogy néhány gazdálkodó szervezet úgy ítéli meg: érdemes hátrébb sorolni egyéb, kevésbé jövedelmező fejlesztési elképzeléseit. A kötvényvásárlók úgyszólván rizikó nélkül fektetik, be pénzüket, a kötvénykibocsátók ugyanis teljes vagyonukkal felelnek a kölcsön és a kamatok visszafizetéséért. Emellett az ÁFB és az OKGT természetbeni garanciát is ad. Ha ugyanis a földgázvezetékrendszer. illetve annak egyes szakaszai nem készülnek el határidőre, a kibocsátók a kötvényvásárlók kérésére kötelesek azonnal visszavásárolni a szelvényeket. II Siötvér»Yklboi;sátást^báren: delet lehetőséget ad arra is, hogy az alacsony hatékonyságú vállalatok fejlesztési forrásaikat kötvényvásárlásra fordítsák. Ily módo* egyszersmind arra is mód nyílik, hogy m veszteségből a jövedelmező, a jövedelmezőből pedig a még jövedelmezőbb tevékenységek irányába áramoljanak a kisebb-na- gyobb fejlesztési összegek. Molnár Patrícia Magam részéről szetencsés számnak tartom a tizenhármat. Talán ezt mondja Lengyel József, a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat igazgatója is. Hiszen 13 éve, hogy a vállalat élén áll. Az út, amelyet idáig megtett nem volt könnyű. A most 54 éves, bányászcsaládból származó kis- terenyei fiú, göröngyös utat tett meg a több mint öt évtized alatt Lakatosként kezdte Kistereryén a MÁV-nál Előtte a polgári iskolát végezte el. Mint minden fiatal számára, Lengyel Józsefnek is feladata lett a haza védelmére való felkészülés. Három évig volt a néphadsereg tagja. — Valóban hosszú volt az út és kitartó munkát követelt, hogy idáig eljutottam Ügy éreztem, hogy a polgári kevés számomra. Levelezőként végeztem el a technikumot és a leszerelés után mint gépésztechnikus kerültem a Salgótarjáni városi Tanács építési osztályára. Tovább tanultam. Vezetője lettem az építési osztálynak és 1966-tól 1970. december 1-ig a városi tanács elnökhelyettese tisztére választottak. Innen kerültem, jelenlegi beosztásomba. Bár Lengyel József most szabadságát tölti, mégis vállalkozik egy városi sétára. Azokat a munkahelyeket járjuk. amelyeket nagyon gyakran felkeres. Hiszen az évi 204 millió forintos termelési érték teljesítésének igen jelentős részét adják. Ellátogatló talajba hullott a mag... Egy propagandista vallomása tunk a Rákóczi út 108. számú házba, ahol teljes felújítás folyik Felkeressük a Játszó út 2—10. szám alatti épületet, hol igencsak nagy felújítás folyik. Találkozunk az Arany János utca 19. szám alatt dolgozó távfűtési emberekkel, akik vezetékcserét végeznek az épületben. — Persze ki tudná felsorolni, hogy az ötszáznyolcvan fős kis kollektívánkból hány kisebb-nagyobb munkahelyen dolgozlak még az emberek. Számunkra egyik legfontosabb feladat a . lakossági igények kielégítése, a szolgáltatás, a lakóházak állagának megóvása és megannyi, a város lakosságának közérzetét befolyásoló feladat ellátása. Úgy érzem a kis kollektíva feladata magaslatán áll. Járjuk a város utcáit Engem most Lengyel József, mint ember érdekel. A korábbiakat másoktól tudtam meg, s azt is. hogy Lengyel József éppen szorgalmának köszönheti azt a magas kitüntetést, amit Lenin születésének évfordulóján kapott s amiért barátai, elvtársai megannyi táviratban, levélben fejezték ki jókívánságaikat. — Ivíagam is meglepődtem, amikor egy levelet kaptam, hogy utazzam Budapestre a kitüntetés átadására. Es ott Pesten, szép fővárosunkban tudtam meg, hogy harmincéves pártpropagandista-te- vékenységemért az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntetett ki. Hadd legyek egy gondolatig személyeskedő, ószintén mondom, meglepett a kitüntetés, s zavaromban szinte vontattam a lábam, míg átvehettem az ezüst fokozatot... Pedig Lengyel József valóban megdolgozott a magas kitüntetésért. 1930-től tagja a pártnak. Az állami oktaitás, továbbképzés, a gépesztechni- kusi oklevél megszerzése után a politika iránt tanúsított nagy érdeklődést. Sikeresen végezte el a marxista—leninista esti egyetem általános tagozatát, az esti egyetem szakosítóját, s a politikai gazdaságtan mellett kiegészítő szakon befejezte a nemzetközi munkásmozgalom és a filozófia tanulmányainak előírásait is. Tanári diplomát szerzett. Tanulmányait 1976-ban fejezte be. — Az igazsághoz tartozik, hogy először a honvédségnél végeztem 6 hónapos pártiskolát. Innen kezdődik a propagandistatevékenységem. Ezután kezdtem meg az oktatást. Magam is tanultam, hogy fel- készülten álljak hallgatóim elé. Legkedvesebb témám a politikai gazdaságtan. Meggyőződéssel vallom, hogy a gazdaságot és a politikát együtt kell nézni, mert a népgazdaság' szempontiából is a kettős stabilitása rendkívül fontos. — Oktatási módszerem? Szeretem az elméletet a gyakorlati élettel összekapcsolni. Ezt már akkor is alkalmaztam. amikor gazdásági helyzetünk könnyebb volt, és most is alkalmazom, amikor nehezebb lett. A gyakorlati életet szeretem bemutatni a hallgatóknak. Úgy is, hogy magam is élenjárok a munkával és egyéni példamutatással is bizonyítom a hallgatóknak a törvény helyességét. Az oktatásban olyan érveket használok, amelyek meggyőzőek, s amelyeket mások is ellenőrizhetnek, összegezve: a mai gyakorlati példákat szeretem. hiszen az biztos megmarad a hallgatóban. — Amit még el kell mondani módszeremről. Éppen a tisztánlátás érdékében engedem a vitát. Nem szeretem a . kisiskolás módszereket, hiszen felnőtt emberek között politikai oktatásról van szó. A vita lezárása* a helyes meghatározás, állásfoglalás úgy gondolom az én feladatom. Marxista kétéves középiskolát vezet Lengyel József. A hallgatók többsége a város legkülönbözőbb üzeméből ide- irányitott propagandista. — Ezért is fontos — folytatja a beszélgetést Lengyel József — hogy hallgatóim úgy sajátítják el az anyagot, hogy a politikát a gyakorlatban helyesen alkalmazzák és azt adják tovább. Másképpen kifejezve: tanulják meg a politikát helyesen értelmezni, értékelni, a gyakorlatban alkalmazni, adott esetben továbbadni. Kemény munka előzi ezt meg, de megéri. A marxista középiskolában a két év után beszámoló, év végi vizsgák vannak. Lengyel József nemcsak mint tanár, hanem vizsgaelnökként is részt vesz a beszámolókon. Vallja, hogy a két év tanulmányi eredményei, a két év szereplése alapján kell minősíteni. így meggyőződése, hogy reálisan ítéli meg egy-egy hallgató szerepléseit. — Sok hallgatóm továbbtanul az esti egyetemen. Nem egy eljött már hozzám s köszönetét fejezte ki, hogy Lengyel József fegyelmezett munkával, tanulással eljutott egy magasabb iskolába. És ilyenkor önmagámban mondom: jó talajba hullott a mag, van értelme ennek a munkának... Somogyvári László NÓGRAD — 1983. május 13., péntek
