Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

Jogi tanácsadó Az állami lakásokra vonatkozó rendelkezésed Az állami (tanácsi) beruházásban létesített új állami bérlakásokat — az átmeneti, a vállalati bér- és szolgálati lakás céljára létesített lakások kivételével — tanácsi bérla­kásként vagy tanácsi értékesítés útján kell hasznosítani, A tanácsi bérlakás Tanácsi bérlakás a lakásügyi hatóság rendelkezése alatt élló bérbeadás célját szolgáló állami lakás, ide értve az olyan lakást is, amelyre jogszabály, vagy a tanács végre­hajtó bizottságával kötött megállapodás alapján közületi szervet bérlő kiválasztási jog illet meg, de a lakás nem minősül vállalati bérlakásnak. A tanácsi bérlakás bérlőjét a lakásügyi hatóság jelöli ki. Tanácsi bérlakás bérlőjéül — a jogszabályban felso­rolt kivételekkel — csak állampolgár jelölhető ki. Az állampolgárok tanácsi bérlakáscseréjének elősegí­tése érdekében a tanácsi ingatlanközvetítő szervnél lép­csőzetes lakáscserék lebonyolítása céljára rendelkezésre álló tanácsi bérlakások bérlőjéül — a lakáscsere-szerződés megkötéséig — a tanácsi ingatlanközvetítő szervet kell kijelölni. Ha a tanácsi bérlakást emeletráépítés, tetőtér-beépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szol­gáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján vagy más módon magánszemély létesíti, a lakás bérlőjéül előzetesen, majd a lakás elkészülte után véglegesen őt kell kijelölni. Bérlőkiválasztási jog Ha állami szerv a saját erőforrásából építés, helyreál­lítás, átalakítás útján vagy más módon állami lakást létesít, és az nem válik átmeneti, vállalati bér- vagy szolgálati la­kássá, e lakásra, továbbá a kiválasztott bérlő által kiürített tanácsi bérlakásra az első bérlő kiválasztásának joga illeti meg. (Rendelet 4. szakasz [2] bek.) Az állami szervet az általa vállalati bér- vagy szol­gálati lakáshoz juttatott személy előző tanácsi bérlakására egyszeri bérlőkiválasztási jog illeti meg. A tanács végrehajtó bizottságát az általa a 4. §. (2) bek. alapján rendelkezése, alatt álló tanácsi bérlakáshoz, illető­leg tanácsi értékesítésű lakáshoz juttatott személy előző tanácsi bérlakására egyszeri bérlőkiválasztási jog illeti meg. Ez a bérlőkiválasztási jog a közületi szerv bérlőkivá­lasztási jogát megelőzi. Ha a bérlő a munkáltató szerve pénzügyi támogatásá­val saját tulajdonú lakást épít, vagy vásárol, és a lakás- bérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében lemond, a munkáltató szervet a bérlő ál­tal kiürített tanácsi bérlakásra az első bérlő kiválasztásá­nak a joga illeti meg, feltéve, hogy a lakásügyi hatóság részére visszatéríti a bérlőnek kifizetett pénzbeli térítés­nek megfelelő összeget. A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során az igény­jogosultságra és a lakásigény mértékére vonatkozó ren­delkezések nem alkalmazhatók. A bérlőkiválasztási jog társ­bérleti lakásrészre nem gyakorolható. Az igényjogosultság Tanácsi bérlakás kiutalására lakásigénylés alapján az ■ személy jogosult, akinek nincs lakása, ideértve azt is, aki másnak a lakásában családtagként, vagy a bérlővel kötött megállapodás alapján lakik. Jogosult az a személy is, akinek van ugyan lakása, de az meghaladja a lakásigényét, — nem éri el a lakásigé­nyét, ha az életkörülményeinek jelentős megváltozása kö­vetkeztében részére már nem felel meg (pl. áthelyezés foly­tán a munkahelyéhez közelebb fekvő lakást kér), műszaki vagy egészségügyi szempontból, vagy a komfortfokozata szempontjából számára nem megfelelő. (R. 9. § [2] bek.) Lakásigénylés alapján tanácsi bérlakást kaphat szociá­lis jelleggel az, aki a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán más lakásellátási formában nem tudja a lakásigényét kielégíteni. Határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezé­séig — elsősorban a fiatal házaspár — a jövedelmi, a va­gyoni és a szociális helyzetétől függetlenül, továbbá a kü­lön jogszabályban meghatározott pénzügyi feltételekkel az is, aki tanácsi bérlakásra szociális jelleggel nem jogosult. Tanácsi bérlakás bérlője a R. 9. § (2) bek. alapján tanácsi bérlakás kiutalására csak akkor jogosult, ha a ko­rábbi tanácsi bérlakást a lakásügyi hatóság rendelkezésé­re bocsátja. Az a személy, aki a tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság, vagy a tanácsi ingat­lanközvetítő szerv javára pénzbeli térítés ellenében lemon­dott, illetőleg a szövetkezeti, a tanácsi értékesítésű, vagy az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének állami támogatás keretében épített (vásárolt) lakást a sza­bad forgalomban elidegenítette, ugyanabban a városban (községben) a lemondástól, illetőleg az elidegenítéstől szá­mított öt éven belül tanácsi bérlakás kiutalására nem jogo­sult. Azok körét, akik a jövedelmi, a vagyoni, és a szociá­lis helyzetük folytán lakásigénylés alapján tanácsi bérla­kás kiutalására jogosultak, — a helyi lakásviszonyok fi­gyelembevételével, — a városi, illetőleg a községi tanács állapítja meg. (Folytatjuk) Dr. S. K. Gy. Élményeim egy hangversenyről Balassagyarmaton Egyéb elfoglaltságom miatt megkésve érkeztem május 2- án a balassagyarmati Rózsa­völgyi Márk Zeneiskola hang­versenyére, ahol Kanyó And­rás fuvola- és Perneczky Zsolt csembaló-, zongorata­nárok mutatták be tudásukat. Mozart: D-dúr fuvolaverse­nyében (KV 314) érezni lehe­tet;, hogy két kibontakozó művészi adottság csírái túlju­tottak a rügyezés fázisán. Hallatlan energiabedobássál tudták összeöleltetni, hiba­mentesen a lelket üdítő dalla­mokat, melyek oly elbájoló- an töltötték meg a termet. Beethoven: Asz-dúr zon­goraszonátája (op. 110) I. té­tel Perneczky Zsolt kotta nél­küli bemutatásában a teljes átélés élményével volt lenyű­göző és olyan szinten, hogy annak értékét az avatott kri­tikusok is csak elismeréssel honorálhatják. Frank Martin: Ballada cí­mű műve a szokatlan meló­diák légióit, a fuvola és an­nak játék-technikai kizsák­mányolásával, a zongorával egészen újszerűnek ható, még­is egybeolvadó, meghökkentő •rafináltsággal úgy tárja elénk, hogy hallgatása andalítóan fel­kavaró, nagyszerűnek minő­síthető. És a közönség? A ze­neiskola kis előadótermében a mintegy nyolc-tíz széksort megtöltő zeneértő és -kedvelő hallgatóság — talán így is ír­hatom — összeszokottan tel­jes odaadással élvezte a fia­talok játékát. Nagy értékek ők a kisváros­ban! Kamarás József Balassagyarmat LEVELEZŐINK JELENTIK Akik rendszeresen az átlagon felüli teljesítményt nyújtották A balassagyarmati ÁFÉSZ 19. sz. könyvesboltjánál? Mikszáth Kálmán Szocialista Brigádja 1964. évben alakult, ós azóta minden évben folyamatosan elérték a szocialista brigád­címet, illetve magasabb ki­tüntetéseket, összesen 17 al­kalommal. Ebből: szocialista brigád bronz fokpzatát két­szer, az ezüst fokozatot egy­szer, az arany fokozatot há­romszor, míg a Szövetkezet kiváló brigádja kitüntetést három alkalommal: 1977., 1980., 1981. évi munka alapján érték el. Az 1982-ben végzett mun­kájuk alapján a 3 fős női kol­lektíva vállalásait magas szin­ten tú'teljesítette. A közel két évtizedes tevékenységük ide­je alatt mindig példaképül áll­tak a többi szocialista brigád előtt. Vállalták, hogy az 1982. évi ■ tervezett 3.90a/1VT forint forgalmat 3 százalékkal túl­teljesítik. Ezen vállalásukat 112 százalékra teljesítették, amely 9.963/M forintnak felel meg. A forgalmi terv ilyen mér­vű túlteljesítését úgy érték el, hogy 55 könyvbizományos­ról 62-re növelték a bizomá­nyosok számát. Az újonnan beszervezett könyvbizományo­sok forgalma 185 ezer forint. A város üzemeinél hat hang­lemezvásárt szerveztek. A köz- művelődés terjesztése érdeké­ben vállalták a járás közsé­geiben és Balassagyarmaton hét alkalommal író-olvasó ta­lálkozó szervezését, melyet maradéktalanul teljesítettek. Az ő szervezésükben került sor Balassagyarmaton Jobbágy Károly — la város díszpolgá­rának — író-olvasó találkozó­jára, ezenkívül Dejtár, Ma- gyarnándor, Nagyoroszi, Bér­céi, Ersekvadkert művelődési házaiban író-olvasó találko­zókra. Felkeresték a brigádtagok az óvodákat, iskolákat szülői értekezletek alkalmával, aján­lásokat tettek meselemezek, műsoros kazetták és lemezbo­rítók boltjukban történő meg­vásárlására, ezzel egyidejű­leg értékesítést is végeztek. Komoly zenei hanglemez-be­mutatót rendeztek Balassa­gyarmaton a Balassi Bálint Gimnáziumban és az ifjúsági házban. Kivették részüket a szövetkezetpolitikai tevékeny­ségből célrészjegy-szervezés­ből, társadalmi munkából. Ta­karékos költséggazdálkodást folytattak, jelentősen befolyá­solták a szövetkezet összmye- reségének alakulását, az egyer di jövedelmezőségi számítás alapján a szövetkezeti nyere­ség tíz százalékát ők teljesí­tették, nyereségszintjük 7,9 százalék. A Szakma (Ágazat) kiváló brigádja kitüntetés átadására a május 1-i ünnepségen — kibővitett brigádtanácskozá- son — került sor, melyen Oravecz Tivadar, a KPVDSZ Nógrád megyei Bizottságának titkára méltatta a Mikszáth' Kálmán Szocialista Brigád ér­demeit. Ffilöp Rudolfné, szb-titkár ÁFÉSZ, Balassagyarmat Béci. (Fotó: barna) A nagymamákat köszöntötték Pasztán A pásztói Lovász József Mű­velődési Központ nyugdíjasok klubja május 2-án szép összejö­vetelt rendezett. Erről szól Feke­te Lászlóné klubvezető telefon­jelentése: — Az anyák napja alkalmá­ból nyugdíjasklubunk hölgy­tagjait Faludi Sándor, a műve­lődési központ igazgatója kö­szöntötte. ünnepi beszédében méltatta „nagyságukat” a csa­lódért, unokáikért végzett fá­radhatatlan munkájukat. Szavai­ból a tisztelet és a meleg szere­tet csendült ki. Ezután a pásztói Rákóczi Nyomda Ságvári End­re Szocialista Brigád tagjai ad­tak műsort,- melynek keretében Szólal Mónika brigádtog az ün­nephez méltó verset mondott. Ezt követően a brigádtagok vi­rágokkal, édességgel, üdítővel kedveskedtek az ünnepelt nagy­mamáknak. A klub tagjai és a vendégek között baráti beszél­getésre került sor, majd vidám dallamok csendültek fel, amely­ből minden jelenlévő kivette ré­szét. A műszaki osztály közli Volt korlát A NÓGRÁD április 7-i számában megjelent „Kor­látlan veszélyek” c. cikk­re az alábbi választ adjuk — írja a Salgótarjáni vá­rosi Tanács VB műszaki osztálya: A beszterce-lakótelepi buszmegállótól átvezető híd korlátjának állapota már előttünk is. ismert volt. A korlátok javítása folyamatban van. A Bolyai Gimnáziumhoz felvezető lépcső felső két szakaszáról hiányzó . kor­látról tudomásunk nem volt Észrevételüket köszön­jük! Megjegyezni kívánjuk, hogy valamikor a gimná­ziumhoz felvezető lépcső­nél is volt korlát. Sajnos ismeretlen egyének „kor­látlanul” tudnak korlátot eltávolítani és ez nem csak erre az egy felvezetőlép­csőre érvényes. Aranykoszorúsok Többet tenni nyugalmunkért « a Zöldfa utcában gyógyszertárban Megérdemelten nyerte el a salgótarjáni 24. sz. Űttörők úti gyógyszertár 18 fős női szocialista brigádja az arany- koszorús szocialista brigád megtisztelő címet. A Nógrád megyei Gyógyszertári Köz­ponthoz tartozó kilenc gyógy­szertár 133 dolgozója vett részt a szocialista brigádmoz­galomban a különböző szintű kitüntetések megszerzéséért. Áz Űttörők úti gyógyszertár kollektívája 1975 óta vesz részt a szocialista brigádmoz­galomban. Szebelédi László gyógyszerészprofesszor nevét vették fel megalakulásukkor. 1982-ben országos szakmai pá­lyázatokon vettek részt, ahon­nan győztesként kerültek ki. A Vöröskereszt országos szervezete oklevél kitüntetés­ben részesítette a kollektívát társadalmi munkájuk elisme­réseként, mivel sokat tettek a házipatikák ellenőrzésében, előadásokat tartottak a gyógy­szerek szakszerű kezeléséről és felhasználásáról a város te­rületén lévő intézményekben, főként bölcsődékben. Évek óta segítik a Napsugár bölcsődét. 1982-ben 203 óra társadalmi munkát végeztek. Nagyon jó­nak mondható a gyógyszertár dolgozóinak viszonya, kapcso­lata a területen élő lakosság­gal. Ebben az évben — a most már aranykoszorús szocialista brigád — elhatározták, hogy Kiváló Gyógyszertár cím el­nyeréséért dolgoznak. Réfczt vesznek a továb­biakban is a szakmai pályázatokon, segítik a Vörös- kereszt munkáját, valamint segítik a Napsugár bölcsődét, s új kapcsolatokat keresnek a szovjet—magyar barátság el­mélyítése érdekében a Ívovi gyógyszertármúzeum dolgozó­ival. — Takácsné — A salgótarjáni Zöldfa utcá­ról már jelent meg cikk a NÓGRÁD-ban, de úgy tűnik vissza kell térni rá. Felvető­dik ugyanis a kérdés, hogy ugyan mivel szolgált rá ez az utca a közhasználatban elter­jedt és cseppet sem hízelgő Chicago felije vezésre? Erre ugyanis senki sem lehet büsz- ké, mert — mintegy lesújtó megjelölésként — kifejezetten a Michigan-tó partján fel­épült és gyorsan fejlődött nagyváros árnyoldalaira utal. Mi is jellemzi az állandó zajongáson kivül ez az utcát? Mindenekelőtt elhanyagolt­sága és piszkossága, A rossz lépcső és járdakiképzés mi­att megközelítése télen bale­setveszélyes. Van játszótér, a gyerekek mégis az utcán han- cúroznak. A házak falai tele vannak firkálva ocsmánysá­gokkal. Ocsmányság már ön­magában az is, hogy a házak tövét vécének használják. Minden házfelügyelői igyeke­zet ellenére a lépcsőháziak fa­lai piszkosak, rongáltak. Egyes lakók a házirenddel mit sem törődnek. Van poroló, a poros szőnyegeket sokan mégis az ablakon keresztül, vagy a lengőfolyosóról rázzák ki, s mi­vel következményekkel nem jár, a módszer egyre általá­nosabbá válik. Néhány csa­lád huliganizmusra hajlamos gyerekei részéről rendszeresen visszatérő jelenség a vereke­dések kezdeményezése, a ga­rázda viselkedés és a szemte­len kötözködés. Mit lehet mindezek ellen tenni? Véleményem szerint három lehetőség í?özött lehet válasz­tani. Az első: megtanulni ve­szekedni, verekedni. Ez azon­ban nem megoldás. A máso­dik: az ingatlankezelő válla­lat, mint tulajdonos, telepítse ki a szocialista együttélés sza­bályait megsértő családokat. Végül a harmadik: fokozot­tabban kellene terjeszteni a felügyeletet a Zöldfa utcára és egyben a Hősök útjára i*. Meggyőződésem, hogy e két utóbbi lehetőség megvalósítá­sa rendezettebb körülménye­ket eredményezhet. Haaser Antal S.-tarján, Zöldfa a. B/3. A salgótarjáni Kemerovo körúti lakótelep új családi házak­kal gyarapodott. (Fotó: Bihary Zoltán) Segített a patak Van amikor a poroltó dísztárgy Május 4-én délelőtt a Pásztó vasútállomásról Mátraszent- imréig közlekedő BV 31—33 forg. rendszámú autóbusz 10 óra 04 perckor érkezett a Mátrakeresztes-Agasvár elága­zás megállóba. Az utasok és én Is arra lettünk figyelmesek, hogy az autóbusz hátsó részé­ből, a motorházból láng és füst csap ki. Az autóbuszve­zetőnek szólva a poroltó ké­szülékkel a tüzet oltani akarta, de csak akarta, mert az nem működött. A Galyatetőig köz­lekedő autóbusz is előtte állt. melynek vezetője ugyancsak segíteni akart. Hozta a poroltó készüléket, amely ugyancsak nem működött! Az utasok ki­szálltak az autóbuszból és a közelben lakók segítségével, a két busz vezetőjével együtt a patakból hordták a vizet a lángok megfékezésére. A tűz eloltása után csak a Gályára közlekedő busz folytathatta útját. A másik kiesett a forga­lomból. Nem tudom mi történhetett volna, ha ennek észrevétele nem a patak melletti megálló­ban történik. Hiszen a buszo­kon elhelyezett poroltó készü­lék — mint az eset bizonyí­totta — tűzoltásra nem volt alkalmas. Az autóbusz telje­sen leéghetett volna. Nem is beszélve' az utasok élet- és testi épségének védelméről. Mindkét autóbusz vezetője azt állította, hogy a készüléken elhelyezett cédula szerint az ellenőrzés nemrégen történt meg. Hogy miért nem volt üzemképes? Ezt érdemes len­ne kivizsgálni és a vétkesek ellen szigorúan eljárni. Az eset színhelyétől távol vagyok, de még most is bor­zasztó visszagondolni rá. Szűcs Ferenc összeállította1 Tóth Joláa

Next

/
Thumbnails
Contents