Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

Finn társadalmi szervezetek képviselői Andropovnál Á Szovjetunió támogatja az atomfegyvermentes övezetek gondolatát Az európai, s ezen belül az észak-európai nukleáris lesze­relésről, a nukleáris fegyve­rektől mentes övezetek létre­hozásáról nyilatkozott finn társadalmi szervezetek kép­viselőinek válaszolva Jurij Andropov, az SZKP KB fő­titkára. Moszkvában kedden közzé­tett válaszaiban Andropov mindenekelőtt arra utalt, hogy a Szovjetunió már 1946- ban olyan nemzetközi egyez­ményre tett javaslatot, amely tilalom alá helyezné a nukle­áris fegyvereket. Ezt akkor azok miatt nem érhettük el, akik meg akarták őrizni az atommonopóliumot. A szov­jet fél a továbbiakban a nuk­leáris arzenálok növekedésé­nek megállítását célzó javas­latokat vetett fel, javasolta a nukleáris fegyverek gyártá­sának beszüntetését, majd a készletek fokozatos felszámo­lását. Kijelentette, kész meg­állapodni valamennyi atom­hatalom nukleáris készletei­nek, vagy indulásként — a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok ilyen készleteinek be­fagyasztásában. A hadászati fegyverekkel kapcsolatos szov­jet—amerikai tárgyalásokon moszkva azt indítványozta, hogy a hadászati hordozóesz­közök számát több mint ne­gyedével csökkentsék. Továb­bá a Szovjetunió egyoldalúan vállalta, hogy nem alkalmaz elsőnek nukleáris fegyvert, és felszólított más nukleáris ha­talmakat, hogy kövessék pél­dáját. Európát illetően — folytatta Jurij Andropov — a legjobb megoldás az lenne, ha a kontinensen nem lenne semmiféle, sem közepes ható­távolságú, sem harcászati nukleáris fegyver. Mindazok viszont, akikhez ezzel a fel­hívással fordult, ma még saj­nos úgy tesznek, mintha ez a javaslat egyáltalán nem hang­zott volna el. Ami a genfi tárgyalásokat illeti, az SZKP KB főtitkára emlékeztetett rá, hogy a Szov­jetunió javasolta az Egyesült Államoknak: állapodjanak meg az Európában állomásoztatott közepes hatótávolságú nukle­áris eszközeik radikális, mind­két fél esetében mintegy 1000 darabról 300 darabra történő csökkentésében. Jurij Andropov megerősí­tette, hogy a Szovjetunió nemcsak a hordozóeszközök, hanem az ezekkel célba jut­tatható robbanótöltetek szá­mának korlátozására is kész. Mindezt természetesen Fran­ciaország és Nagy-Britannia hasonló fegyverzetének figye­lembevétele mellett. Ezt a javaslatot csak azok utasíthatják vissza, akik el­döntötték, hogy bármi .áron Nyugat-Európába telepítik az új amerikai rakétákat, s ez­zel megbontják a kontinensen és világméretekben kialakult erőegyensúlyt Ha az ameri­kai rakétatelepítésre sor ke­rül, az még közelebb hozza Európához a háborús veszélyt. A Szovjetunió ezt nem en­gedheti meg és minden szük­séges intézkedést megtesz az egyensúly fenntartása érdeké­ben. Észak-Európáról és az észak-európai atomfegyver­mentes övezetről szólva Jurij Andropov hangsúlyozta, hogy a szovjetunió mind Európa északi részén, mind a konti­nens más területein támogat­ja az ilyen övezetek megte­remtésének gondolatát. A Szovjetunió azt is kije­lentette, hogy elvileg pozití­van értékeli a svéd kormány indítványát: létesítsenek Közép-Európában hadszintéri nukleáris fegyverektől men­tes övezetet. A Szovjetunió, akár sokol­dalú megállapodás, akár két­oldalú egyezmények formájá­ban kész kötelezettséget vál­lalni arra, hogy nem alkal­maz nukleáris fegyvereket azokkal az észak-európai or­szágokkal szemben, amelyek e zóna részei. Ezeknek az or­szágoknak a biztonságát ter­mészetesen csak akkor lehet megbízhatóan szavatolni, ha ugyanilyen garanciát vállal­nak a NATO nukleáris fegy­verrel rendelkező tagállamai is. Ezt a garanciát azonban a Szovjetunió nem tekinti sa­ját kötelezettségvállalása elő­feltételének — hangsúlyozta Jurij Andropov. Az SZKP KB főtitkára vé­gezetül kijelentette: figyelem­be véve több skandináv ország kívánságát, a Szovjetunió kész lenne megvizsgálni néhány olyan lényeges intézkedést, amely saját területének az em­lített zónával határos részei­re vonatkozik, s amely előse­gítené, hogy megszilárduljon Eszak-Európa nukleáris fegy­verektől mentes státusa. (MTI) Hu Jao-pang Kedden ötnapos hivatalos látogatásra Belgrádba érke­zett Hu Jao-pang, a Kínai KP KB főtikára, aki a JKSZ KB elnökségének meghívásának tesz eleget A kínai vezető — Romániában tett hatnapos hi­vatalos baráti látogatását be­fejezve — Bukarestből érke­zett a jugoszláv fővárosba. Közös gyakorlat A Varsói Szerződés tagál­lamainak egyesített fegyveres erői május végén—június ele­jén az egyeztetett tervek sze­rint a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság terü­letén, valamint a Balti-tenger déli részén „Szojuz—83” fe­dőnéven a szövetséges had­seregek és flottaerők részvéte­lével közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot tar­tanak. A gyakorlat célja i csapatvezetés, valamint a szö­vetséges hadseregek és flotta­erők magasabb szintű törzsei közötti együttműködés begya- koroltatása a közös tevékeny­ségek végrehajtása során. (MTI) Barótainlf életéből tiMiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiu Elsők a harcban — elsők a békéért írta: Frantisek Miseje, a Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetségének elnöke A hét végén tartották mega Csehszlovák Antifasiszta Har­cosok Szövetsége VII. országos kongresszusát Prágában. A kongresszusra nem véletlenül került sor éppen a májusi na­pokban,, azokban, amelyekben 38 évvel ezelőtt, a májusi fel­keléssel tetőzött a cseh nép antifasiszta, nemzeti felszaba- dítási harca, s ekkor szabadí­totta fel az országot a szovjet hadsereg. E napok történelmi határkö­vet jelentenek Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei éle­tében. Az antifasiszta harco­sok már a felszabadulás utá­ni napokban odaálltak az új élet építői közé. Jelszavuk így hangzott: „Elsők a harcban — elsők a munkában!” Akkoriban alakult meg mind Csehországban, mind Szlová- I ában az emigrációban har­colt katonák, az egykori poli­tikai foglyok, a hazai ellenál­lás résztvevői, a szlovák nemzeti felkelés harcosainak szövetsége. E szövetségek tag­jai — pártállásra tekintet nél­kül — közös célt vallottak: nem szabad megengedni, hogy a fasizmus újjáéledjen és a népeket ismét háborúba ta- ' szítsa, harcolni kell az új, szociális és nemzetiségi téren is igazságos társadalmi rend uralomra jutásáért. Amikor .az első csehszlovák hazafiak nyílt harcot kezdtek a német fasiszta megszállók ellen, átlagos életkoruk 25 év volt. Közülük -360 ezren ál­dozták életüket hazájuk sza­badságáért. Azóta majd 44 év múlt el. Ma a Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövet­ségének 130 ezer tagja van. Többségük őszül már, de még ma is az első sorokban áll a szocialista társadalom építésé­ben. A társadalom becsüli az an­tifasiszta és a nemzeti felsza­badító harc résztvevőit, a Csehszlovák, Antifasiszta Harcosok Szövetsége pedig aktív tagja az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének. E szövetség alapszabálya előírja a szakszervezeteknek, hogy folytassák a harcot az imperi­alizmus és minden jelensége — az újfasizmus, a revansiz- mus, a militarizmus, a faj­gyűlölet, az új gyarmatosítás — ellen, segítsenek^ kiterjeszteni az antifasiszta harcosok nem­zetközi szolidaritását a béke fenntartásáért és a nemzetek közötti barátságért. A nemzet­közi szövetség örömmel üd­vözli az idei, prágai béke­világtalálkozót és a maga ré­széről mindent megtesz annak érdekében, hogy a találkozó határozatait minden nemzet és ország életbe léptesse. Erdőkímélő hulladékhasznosítás az NDK-ban Ha az NDK minden háztar­tásában havonta csupán egy kilogramm használt papírt összegyűjtenének — és ennyi hulladék mindenképpen ke­letkezik egy-egy családnál —, akkor évente 960 ezerrel ke­vesebb fát kellene kivágni. Szigorú kormányhatárözat ír­ja elő az erdők, a faállomány védelmét a Német Demokrati­kus Köztársaságban. Még a saját kertjében sem vághat ki senki engedély nélkül fát. S ha megkapta egy elöregedett gyümölcsfa kivágására a ta­nácstól az engedélyt, a kivá­gott fát haladéktalanul élet­képes csemetével kell pótol­nia. .. Az ország területének 27 százalékát borítja ‘ erdő. összefüggő erdőség található a hegyvidékeken és a nyuga­ti országhatár mentén, Berlin környékén, a fővárostól dél­re, egészen Drezdáig, vala­mint az északi tóvidéken. Az Elba egyik holtága védett terület A Szocialista Internacioná- lé nemrégiben Portugáliában lezajlott XVI. kongresszusát értékelte keddi cikkében a Pravda. A kongresszus alátámasztot­ta, hogy az SZKP korábban helyes elvi értékelést alakí­tott ki a szociáldemokrata mozgalomról: nyilvánvaló a szociáldemokraták és a kom­munisták közötti mélységes el­térés az ideológiai állásfogla­lásokban, nyilvánvaló ugyan­akkor a közös aggodalom a háború és a béke, a leszerelés kérdéseiben. Nyilvánvaló az is, hogy a kölcsönös tisztelet és teljes önállóság alapján ál­ló tapasztalatcsere, a komoly és felelősségteljes párbeszéd a kommunisták és a szociál­demokraták között a béke megszilárdításáról kedvező eredményeket hozhat — ál­lapítja meg a Pravda. Az SZKP KB lapja megál­lapítja, hogy a fegyverkezési hajsza beszüntetését, az eny­hülés folytatását, a béke meg­őrzését szolgáló intézkedéseket felsorolva a Szocintern doku­mentumai szinte csak olyan lépéseket kérnek számon, amelyeket a Szovjetunió már korábban javasolt. A Pravda bírálja a kongresszus felhívá­sát, amelyben egyaránt for­dul az Egyesült Államokhoz és a Szovjetunióhoz s a fel­hívásból úgy tűnik, mintha a háború és béke kérdései a két hatalom párharcának ered­ményétől fíiggenének. Kommunista, szociáldemokrata párbeszéd A cikk kiemeli, hogy némely NATO-tagállam szociáldemok. rata pártja most is igyeke­zett megőrizni „atlanti hűsé­gét” de e pártok pozíciói­ban is egyre inkább érezhető a növekvő nemzeti felelősség- érzet. Egyeseknél már megje­lent a felismerés is, hogy Eu­rópát nem keletről fenyegeti veszély, hanem az amerikai kormányzat részéről, amely hadszíntérré szándékozik vál­toztatni Európát. Sajnálatosnak minősíti a Pravda a Francia Szocialista Párt kongresszusi állásfogla­lását. A francia párt volt az egyetlen, amely a határozat­nak a ..destabilizáló tevékeny­séget" elítélő pontja ellen sza­vazott. így a francia párt a kongresszuson nem csupán a leginkább „atlantista” állás­pontot képviselte, hanem egy­ben a leginkább Amerika-ba- rát is volt. A francia kül­döttség arról tett tanúbizony­ságot, hogy a párt nem isme­ri fel mekkora kárt okozhat Franciaország érdekeinek is. ha az európai helyzet —» az amerikai tervek megvalósulá­sa esetén — destabilizálódik, mutat rá a Pravda cikke. Az elemzés azt is kiemeli, hogy néhány, hagyományosan a Szocintern balszárnyához NŰGRÁD - 1983. május 11., szerda tartozó párt ezúttal a háborús veszély elleni harc kérdései­ben „jobbról kerülte meg” Észak- és Közép-Európa szo­ciáldemokrata és munkáspárt­jait. így járt el például Bet- tino Craxi, aki az Olasz Szo­cialista Párt nevében valót­lant állított. Azt mondotta, hogy a Szovjetunió folytatja rakétái telepítését s új „faj­súlyos és meggyőző” javasla­tok tételére szólította fel a Szovjetuniót a leszerelés ügyé­ben — mintha nem tudna az eddig megtett szovjet javas­latokról. A kongresszus elítélte ugyan Izrael agresszív magatartását, de hallgatott az amerikai ad­minisztráció ezzel kapcsolatos szerepéről és határozataiban megkerülte azt is, hogy állást foglaljon a PFSZ, mint a Pa­lesztinái nép egyetlen jogos képviselője elismerésének kér­désében. Egyértelműen az Egyesült Államok magatartá­sát elítélő határozat született viszont Latin-Amerika és a Karib-térség helyzete ügyé­ben, s elítélte a kongresszus a dél-afrikai rezsimnek a szomszédos országokkal szem­beni agresszív magatartását is. Teljességgel kifordítva írja le a határozat Afganisztán helyzetét — állapítja meg a Pravda. Figyelmen kívül hagyja a határozat azt a tényt, hogy Afganisztán tör­vényes kormánya ellen kí­vülről hadüzenet nélküli há­ború folyik. Nem növeli a Szocintern becsületét az sem, hogy propagandacélokra használja fel a Lengyelor­szágban kialakult helyzetet. Határozott és nyílt értéke­lést adott viszont a kongresz- szus az ötvenes-hatvanas évek illúzióinak összeomlásáról. Ak­koriban úgy vélték, hogy a kapitalizmus szüntelenül nö­vekszik és átalakul riiajd. Ez annál is tiszteletreméltóbb állásfoglalás — hangsúlyozza a Pravda — mivel annak ide­jén számos szociáldemokrata párt illúziókban ringatta ma­gát. Ugyanakkor a szociálde­mokrácia nem adta fel tö­rekvését, hogy a „harmadik erő” szerepét játsza a világ­ban. Ez envhén szólva kétes következtetésekre vezet, ame­lyek helyet kaptak a határo­zatban is: ,.a szocialista (értsd szociáldemokrata) ideológia az egyetlen olyan ideológia, amelv reményt hozhat a har­madik világ és ugyanakkor a fejlett ipari országok számá­ra is”. Ezt a következtetést nem támasztla alá sem múlt­beli tapasztalat, sem pedig a mai gyakorlat — mutat rá a Pravda. A világ mai helyzetében a szociáldemokrata és a kom­munista mozgalom közötti, eddig kedvező tapasztalatokat hozó eszmecsere folytatására irányuló készség a leefonto- sabb az egész emberiség sor­sa szempontjából — hangsú­lyozza végezetül a Pravda. 200 FÁT „FOGYASZTUNK EL” Az NDK-beli erdők faállo­mánya — főleg fenyvesek­ből, tölgy- és bükkfákból áll. Az erdőket sok veszély fe­nyegeti: a fák kidőlhetnek a hó súlya alatt, szélviharok csavarhatják ki a sok évtize­des. -százados faóriásokat, szú, vörösfenyömoly, lucfenyőlégy, erdeifenyőpók pusztítja őket. A tűz is nagy veszély: külö­nösen hosszan tartó száraz­ság idején válhatnak erdőtűz martalékává a fák ezrei. Az erdészek hagyományos mód­szerekkel és repülőgépes per­metezéssel védik a faállo­mányt. Sok tízezer hektáron eredménnyel irtják a kárte­vőket. Az ember élete folyamán mintegy kétszáz fát „fogyaszt el”: — építőanyag, bútor, ka­rácsonyfa, könyv, újság, cso­magolóanyag, tapéta stb for­májában. A világon évente 500 millió tonna papírt hasz­nálnak fel, ebből az NDK-ban egy-egy lakosra 75 kilogramm jut, jóval több mint a világ­átlag. Noha az országnak aránylag sok az erdeje, az ipar igényének nem egészen a kétharmadát fedezi. A többit külföldről kell behozni. Ezért különösen nagy jelentőségű az erdőket kímélő papírgyűj­tés, illetve a hulladékpapír- újrafeldolgozás. A schwedti papír- és kartongyár például kétharmadrészt makulatúrá­ból „él”. A hulladékpapírból persze előbb kivonják a fes­téket és az egyéb színező­anyagokat. A hullámpapírt teljes egészében papírhulla­dékból állítja elő a schwedti gyár. Itt készítettek először „diétás” papírt, ami annyit jelent, hogy a lehető legkeve­sebb rostanyagból nyerik a legnagyobb felületet. A DUPLEX TAPÉTA Ugyancsak a schwedti pa­pírgyártők nevéhez fűződik a duplex tapétapapír előállítása. A két rétegű tapétának csak a felső rétege nemes papír, az alsó viszont fehérített újság­papír. A tapéta erős, ráadá­sul az alsó papírréteg jó nedvszívó tulajdonságánál fog­va nagyszerűen ragad a falra. Egy másik ötlet alapján nem vonják ki a festéket a hulla­dékpapírból, hanem egysége­sen világosszürkére színezik. Ilyen papírra nyomtatják már évek óta a villamos-, autó­busz-, földalatti-, gyorvasúti jegyeket, a mozi- és színházi belépőket, a ruhatári cédulá­kat. a szórólapokat. A HE-WE-TA SIKERE Az NDK második legré­gebbi — 1549-ben alapított papírgyára, amely Wedders- lebenben található, nemrég különösen jó példáját adta a másodlagos nyersanyag okos hasznosításának. A heidenaui cellulóz- és papíripari kuta­tóintézettel közösen 75 száza­lék papírhulladékból és 25 százalék fűrészporból, for­gácsból készíti He-we-ta már­kanevű tapétáját. Átütő si­kert aratott vele. A drezdai centrum áruház próbaképpen árusítani kezdte és három nap alatt elfogyott a kísér­letre szánt 40 tonna, azaz mind a 160 ezer tekercs. Az idén már 3,3 millió tekercs He-we-tát gyártanak a wed- derslebeniek, mégis időnként hiánycikknek számít az 54 centiméter széles, 33 méter hosszú tapéta, amely napja­inkban az összes között a legszívósabb: erős és nedv­szívó, ráadásul utólag tetszés szerint színezhető — no meg olcsó is. Kulcsár László j

Next

/
Thumbnails
Contents