Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

Borcsay Jenő önmagáról BARCSAY JENŐ — Tanítóképzőbe jártam Nagyen.yeden, miközben négy gyerek élt apám kicsiny, köz­jegyzői fizetéséből. Igyekez­tünk hát mi magunk is ké­nyé: i'.rresőkké válni minél ha­marabb. Az első világháború után azonban, hogy leszerel­tem, nem jutottam álláshoz. Maró..vásárhelyre a téglagyár­ba mentem el dolgozni, no m . hogy eladogassam akva- rellj rímet, mert szerettem fes- teg&tni. — Kikényszeritettek az élet­be. A tóiskolára csak roppant ne ;en kerültem be, de ott V; ,.,iry János növendéke let­tem, majd két esztendő múl­tán Rudnay Gyuláé, és mind­végig ő volt a tanítómeste­rem mellette Lyka Károlytól művészettörténetet hallgat­tam. Jó iskola volt az itthoni, de azért az igazit mégis csak Párizs adta! — A makói művésztelepen 23 éves koromban az utcán fellűdeatem egy nekem való embert. Kifejező arc volt. en­gem figurájának tömege érde­kelt, alkalmasnak bizonyult arra, hogy a vásznon a sík­ban érzékeltessem a formát. Rudnay, aki lejött Makóra meglátva „koldus figurámat”, azt mondta: „ez a kép min­denütt a világon művészet”, A következő, számottevő ké­pemet, a Munkásnót 1928-ban festettem. Szellemében külön­bözött. az elsőtől. Már közelít a freskóhoz, lépés a két di­menzió felé. Ez rendkívül fon­tos volt, hiszen így jutottam el ide, ahol ma vagyok. — Kevés festő éri el, hogy munkái oly nemes anyagban maradjanak fenn, mint az én mozaikjaim a szentendrei művelődési házban, a miskol­ci színházban, vagy éppen az újpesti fürdőben. Eljutni olyan festészethez, amely alkalmas arra, hogy egy épület szerves részévé váljék! — A főiskolára tanítani vé­letlenül kerültem be a há­ború után. „Tudja az anató­miát? — kérdezték tőlem, — ha nem, majd megtanulja”. Már tanítottam, amikor kértek tőlem egy anatómiai tanköny­vet, bár akkor még valóban nem ismertem az anatómiát, de eltelt nyolc év és megta­nultam. Bejártam az anatómi­ai intézetbe, és egy telemen tanulmányoztam az izmokat, és hogy meggyőződjem arról: tudományos szempontból helytáilnak-e a rajzaim? Az anatómiai könyvemnek nagy sikere lett, sok nyelvre lefor­dították, számos országban megrendelték. — Rendszeres életet élek. Korán kelek, reggelenként tíz­perces séta vá^ rám, maid visszatérve otthonomba, ha van elkezdett munkám, foly­tatom. Délután is festegetek. A képszerkezet, a konstrukció nálam fontosabb, mint a szín, és sosem! öncélú. Elvont képe­ket festek, de mégsem tartom absztraktoknak, bizonyos kap­csolatom mindig van a termé­szettel. — Egyedül élek. Nincs itt senkim az országban. Anyám 102 éves korában halt meg Erdélyben, a nővéreim kint élnek. Visszavonultan töltöm napjaimat. Szentendrén élek a házamban, húsvéttól az első hóig. — Életem, annak ellenére, hogy sokat nélkülöztem 30—35 éves koromig, boldog volt. So­ha nem voltam elkeseredett ember. Kicsit elfásultam, de a lelkiismeretem nyugodt. Azt adtam, ami tehetségemtől tel­lett. Ebben a korban már böl­csfen kell gondolkodnunk. Amit az elkövetkező évektől kapok az ráadás, de addig is tenni kell, amíg lehet... Szémann Béla A l/nr hiszi uraságod, M Küi akáj. nem, a üzemünket is elérte a gazda­sági társulások, kisvállalko­zások mindent elsöprő hullá­ma. Ne mondja el senkinek, de így van, a főnökömet, Szimcsák művezetőt magunk között már gebinenciás uram­nak hívjuk! Tudja, a felesége megpályázott egy bérelhető illatszerboltot, megnyerte a versenytárgyalást, s amióta megnyílt az üzlet, a főnökkel alig lehet szót váltani. Főál­lásban művezető, fusiban meg a hevesénél anyagbeszerző. Volt olyan eset, hogy fontos alkatrészeket, műszereket kel­lett kivételezni a raktárból, hát fogom magam, busszal kimen­tem Rákoskeresztf elsőre, mert ott van az üzlet, a nő­től vettem egy tubus borot­vakrémet, vele meg aláírat­tam a raktári kivitelezőt. És tudja, hogy Szappanos Jenő, a karbantartók vezetője mibe vágott bele? Mivel az eredeti szakmája pék, hát be­társult egy maszek sütödébe, ö irányítja az éjszakai sütést. Reggelenként a Ladáján be­hoz húsz, huszonöt vekni friss kenyeret, eladja, aztán nap­közben csak a horkolását hall­juk a gyárudvaron, mivel itt piheni iá az éjszakai fáradal­makat. Világos? És még nem említettem Bölönyei bácsit, az Monológ egyszuszra anyagbeszerzőt, akinek a fia magántaxis. A gyerek reggel hattól este hatig, az öreg meg este hattól éjfélig nyom­ja a pedált, mert nagy szük­ségük van a pénzre. Úszó­medencét építenek a villa mellé és ilyen célra ma még nem adnak OTP-hitelt állító­lag. Nem akarok dicsekedni, de nálunk Cirokseprű névvel ta­karítóközösség is alakult. Akár hiszi uraságod, akár nem, komoly, felnőtt emberek, technikusok, bérelszámolók, műszaki rajzolók a munkaidő befejeztével nekiállnak por­szívózni, pókhálózni, lépcsőt mosnak, a mellékhelyiségeket takarítják... És ez még nem minden!... Van, aki a kész­termékeket csomagoló, ládázó vállalkozás tagja, mások ter­vező-, rajzolómunkákat vál­laltak, aztán alakult munka- közösség új technológiák kí­sérleti gyártására, „egyszóval mindenki benne van valami­lyen kisvállalkozói buliban... Állítom, uram, ha valaki egy­szer bekiabálna az irodákba, műhelyekbe, hogy „kisvállal­kozók, sorakozó!", egy teljes menetszázad összejönne belő­lük. Mit kérdezett uraságod? Hogy én mit csinálok? Tudja, az a helyzet, hogy mivel min­denki a kisvállalkozásokra koncentrál, ezt egy kicsit a termelés sínyli meg. A ter­vek szerint külföldi megren­delésre az első fél év során ezer darab kanírozott burke- nádlit kell gyártanunk. Na- mármost! Januárban mindösz- sze tíz burkenádli készült el. Ezért a főnökség úgy döntött, hogy újabb embereket taní­tunk meg kanírozni, akik majd bedolgozókként segítik a gyártást. Így aztán alakult egy kisvállalkozói csoport, ame­lyik a kanirozók képzését irá­nyítja. Ennek a csoportnak lettem a tagja én is. Ja és még egy! A januári gyenge termelési eredmények láttán a vezetés elhatározta, hogy 940 darab kanírozott burkenádli elkészítésére szer­ződést kötünk egy termelőszö­vetkezet melléküzemágával, mert ugye az exportnak men­ni kell, azzal nem lehet leégni. most kapaszkodjon ES meg uraságod! A btirkenádlit a szövetkezet is kisvállalkozásban állítja majd elől Kiss György Mihály Nógrádi alfa és omega Október elejétől új vezetője van a nógrádi művelődési háznak. Ferenc Istvánt, aki katonai szolgálatra vonult be, egyesztendős munka után a helybeli Kriskó Lászlóné kö­vette. A fiatalasszony előző­leg a rétsági járási KISZ-bi- zottságon dolgozott, gyesről tért vissza. Tölgyesi János, a községi közös tanács elnöke a következőképpen vélekedik róla: — Nagy lendülettel, hozzá­értéssel kezdett a munkához, és lelkesedése azóta sem ha­gyott alább, ötletes, rugal­mas. Nem azt mondom, hogy nem követett el bakikat, ál­talában az minden munká­ban előfordul, de amihez hozzányúl, az egészében si­kerül. Előbb tájékozódtad Kriskóné filigrán, rokon­szenves asszony. Az elnökkel szemben azonban kevésbé ér­zem mozgékonynak, ámbár lehet, hogy csak a szemtől szembe kapott dicséret, a „nyilatkozás” feszélyezi. — Ilyen munkát korábban nem végeztem, ezért nagyon jólesett, hogy szinte minden­ki segített — mondja Kriskó Lászlóné. — A társadalmi vezetőséggel közösen felmérő­lapokat készítettünk, és el­küldtük az embereknek. Kü­lön lapon tájékoztattuk a le­hetőségekről a 14—25 év kö­zöttieket, külön az időseb­beket. Tudakozódtunk a szándékokról, igényekről. Kö­rülbelül 30—40 pontja volt a felmérőlapnak. — A címzettek komolyan vették érdeklődésüket? — Szerintem igen. Százhu­szonöt fiatalnak küldtünk ki lapot, s hetven százalékuk ki­töltve küldte vissza. A fel­nőtteknél rosszabb volt ez az arány, de úgy tapasztal­tam. hogy a felnőttek máshol szintén nehezebben mozdít­hatók. A művelődési ház munka­tervét a felmérőlapok, vala­mint az érvényes középtávú és éves egységes művelődési terv alapján állították össze, megint csak közös bölcsesség útján. A Kiss Zoltán elnök­letével működő társadalmi vezetőség felelős, hasznos munkát végzett. Az igényekre alapozva szervezték meg ősszel az asz- szonyok egészségügyi torná­ját. Hat hónapon keresztül két tucat fogyni, vagy erőn­létét tartani, fejleszteni kívá­nó családanya járt el az is­kola tornatermében tartott foglalkozásokra. Kriskó Lász­lóné szívesén emlékszik ezekre a hangulatos, sok-sok humort nyújtó találkozásokra. Jelenleg szabás-varrás tan­folyamra járnak az asszonyok. Olyan nagy iránta az érdek­lődés, hogy a mostani befeje­zése után újat kell indítani. Főként férfiak vesznek részt a KRESZ-oktatásban. Márci­usban hetvenötén kezdték a tanulást, s a közeli vizsgára hatvanötén jelentkeztek. Partner az iskola A művelődési ház ifjúsági klubja, fotó- és néptáncköre hagyományos közművelődési forma a településen. Az isko­lai néptánckor szlovák ha­gyományőrző csoportként tevékenykedik. Az ifjúsági klub élére új vezetőt keres­nek, így kívánnak tevékeny­ségén lendíteni. — Nemrégiben érkezett meg a József Attila Megyei Mű­velődési Központ program- ajánlata — mondja a kultúr- ház igazgatója —, abból vá­lasztunk. A programok, első olvasásra érzem, jól használ­hatók az ifjúsági klubokban: némelyike pedig más közös­ségben is. Elégedett vagyok a fiatalok igyekezetével. A KISZ-csek például beatzene­kart alakítottak, s foglalkoz­nak zeneszerzéssel. József Attila-versek megzenésítésé­vel próbálkoznak. — A KISZ-esekkel, tekin­tettel korábbi munkahelyére, érthetően gyümölcsöző a kap­csolata. Elmondható-e vajon ugyanez az iskoláról? — Az Iskola mindig magáé­nak érezte a kulturális mun­kát, segítette községünkben a népművelőket — feleli Töl­gyesi János tanácselnök. — Mostanában különösen jónak ítélem meg az iskola és a művelődési ház kapcsolatát. Az iskolaszakkörök, -klubok vezetését vállalja, aktív az ünnepségek lebonyolításában, a tanárok képviseltetik ma­gukat a társadalmi vezető­ségben. Kriskónénak jó sze­mélyes kapcsolatai vannak a tantestület tagjaival. — Mielőtt megérkezett, ép­pen az iskolába készültem — közli a fiatalasszony. — Az egyik tanárnővel, Prixné Ko­vács Ágnessel, aki a berke­nyéi klubkönyvtár tisztelet- díjas vezetője, van megbe­szélnivalónk. Javult a propaganda Az utóbbi időben rendsze­resebbek lettek a rendezvé­nyek, gyerekeknek, felnőt­teknek egyaránt. Nem köny- nyű látatlanban egy-egy aján­latból a nógrádiaknak valót kiválasztani, de, aki köztük él, aki tájékozott, az nagyon nem foghat mellé. így aztán nem csoda, ha nőtt a látoga­tottság. A tanács elnöke több tényező együttes hatását lát­ja ebben. Első helyen emlí­ti a kedvező személyes adott­ságokat, kiterjedt élő kapcso­latokkal összefüggő tervsze­rű munkát, a lehetőség, igény és tett egységét, a társadal­mi vezetőség aktivitását, a megjavított propagandatevé­kenységet. Nem elég az elő­adásokat hangosbemondón közzétenni, szóban, írásban is tájékoztatni, részvételre ösz­tönözni keli az embereket. Ügy látszik. Nógrádon meg­találták a közművelődési munka helyes módszerét. Ősz­től újabb kiscsoportok műkö­dését szervezik meg. A mag­nós-, a kismamaklubét, a ter­mészetjáró szakosztályét, a honismereti körét például — természetesen igény szerint. Nógrádon ez az alfa és az omega. Sulyok László Száz vállalatunk és a hamleti kérdés A „lenni vagy nem lenni?” kérdést feszegette. legutóbbi Kockázatában Gubcsi Lajos. Azaz: mi legyen a ráfizeté­ses vállalatainkkal? Cipeljék tovább őket puttonyként a hátukon a többiek, a nyeresé­gesek, vagy: eresszünk szélnek munkásgárdákat, s akasszunk nagy lakatot a kapukra? Igazi „Kockázat”-os kérdé­sek, amint.ez a bevezető mun­kásinterjúkból is kiviláglott. Két dolgozó minden további nélkül el tudta képzelni, hogy hazánkban bezárjanak egy vállalatot, a másik kettőnek viszont ez már meghaladta képzelőerejét. „Mindig van valami megoldás... ” — re- begte a meglett munkásasz- szony, bízván az utóbbi év­tizedek gyakorlatának foly­tatódásában. „Ezt a gyárat még ha veszteséges, akkor se zárják be!” — bizakodott a javakorabeli munkás is. A két minisztériumi tisztviselő és az egyetemi tanár már tárgyilagosabban foglalkozott a kérdéssel. Szavaikból egy érdekes, újnak tetsző gondo­lat jegecesedett ki. » Számos korábbi eszmecserében a hu­mánumot és az ésszerűséget állították egymással, szembe a vitázók. Mondván: a gazdasá­gi racionalitás valóban meg­követelné egyik-másik üzem átmeneti bezárását. Ám mi lesz akkor az ott dolgozók­kal? — vetődött föl az ellen­érvként használt költői kér­dés. A mostani beszélgetés­ben viszont kiléptek ebből a körből a közgazdák, s a hu­mánumnak egy eddig háttér­be szorított elemét állították középpontba. Nevezetesen az alkotóerőt, amely pusztulás­ra ítéltetik, ha az általa lét­rehozott javakat nem az alko­tó közösség-élvezi, hanem élet- képtelen szervezetek fönntar­tásába „pumpálják". Évek óta elfogadott, han­goztatott elv, hogy —, mint Gubcsi mondta — „melegágy helyett jégre kell tenni a vállalatokat!” A szándék vi­lágos, ám a valós helyzet egyelőre nem a törekvéseket tükrözi. Szerencsére akad­nak már biztató jelek. Mi­ként Villányi ^Miklós MÉM- államtitkár közölte: az utób­bi években tizenkét téeszt szüntettek meg tartós vesz­teségesség miatt. A közelmúlt­ban vették szemügyre a Cse­pel Művek „életképességét” is — tudtuk meg Deák Andrea, ipari minisztériumi főcso­portvezetőtől — és döntés született arról, hogy több vál­lalatra oszlik a ..mammut- cég”. Ezeknek és hasonló in­tézkedéseknek a révén remél­hetőleg hamar csökken a je­lenleg mintegy száz vesztesé­ges, illetve alaphiánvos vál­lalatunk népgazdasági terhe. mól— KOSSUTH RADIO: 8.37: Schubert: g-moll vonósné­gyes Op. post. 9.03: „Vár egy új világ...” 51. rész 9.33: Száll az ének 9.33: Lottósorsolás 10.03: Zenélő Dominó O az! 10.35: Esdeklő panasz Batsányi János versel 10.40: Fúvósesztrád 11.00: Kilátó 11.45: Maros Rudolf: Ecserl lako­dalmas 12.15: Hét végi panoráma 14.02: Zenekari. dalok 15.05: Révkalauz 15.35: Tolnai László nótáiból 16.00: Népszabadság-fórum 17.05: Ravel: Lúdanyó mesél — balett 17.35: „Felvesszük a kesztyűt!" 18.00: Sanzonok 19.15: Homo ludens 19.35: A rulettkirály 20.25: Operettkedveiőknek Szerkesztő: Bitó Pál 21.30: Beszélgetés Kovács Ferenc, Mészáros János és Szent- iványi Tamás állami díjas akadémikusokkal 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót kb.: 23.301 Dzsesszfelvételeinkből 00.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Juanita csókja 8.35: Slágermúzeum 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja 15.45: A Journey együttes felvé­teleiből 16.35: Jő utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.30: Tudósítás a Melba Kupa kerékpárosversenyről 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Embermesék 21.35: Ritmus! 22.05: Népdalok 22.30: Nem szentírási 23.20: Offenbach—Rosenthal: Párizsi vidámságok — balettszvit 4 NÖGRÁD - 1983. május 6., péntek MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. ' (A tarta­lomból: Kempingek szezon előtt. — Bemutatjuk a Bodrog Szállót — Programajánlat) Szerkesztő: Nagy István. 18.OO: Eszak-ma­gyarországi krónika. 19.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma (lsm.) 8.05: Iskolatévé. Fizika 8.35: Orosz nyelv 9.00: Fizika 9.25: Magyar Irodalom 10.00: Korok művészete. A közép kor művészete. I. 10.30: Osztályfőnöki óra 11.00: Képújság 13.50: Iskolatévé: magyar Iroda­lom 14.15: Orosz nyelv 14.30: Fizika 14.45: Osztályfőnöki óra 15.25: Aki mer, az nyer! 16.05: Hírek 16.10: „Asszonyt szemek”, ma­gyarul beszélő NDK tév< film 17.15: Reklám 17.20: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió magazin- műsora 17.50: Reklám 17.55: Képújság 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Mágusok és illuzionisták a párizsi Olyimpia színpadán Francia film 20.55: A hét műtárgya 21.05: Pénteki randevú 22.05: „Szamuráj", magyarul he szélő francia—olasz film 23.45: Tv-híradó 3. í. MŰSOR: 20.00: A Magyar Televízió 4. nemzetközi karmestervei senye 21.20: Tv-hiradó 2. 21.40: Reklám 21.50: Szoba szép kilátással VI/1. rész: Az új albérk. 22.45: Zenés alándékkosár 23.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: E. M. Kavanova: Egy ó virradat előtt. Tv-játék 21.40: Olomoucl barlangkutat Kubában 22.05: Ez történt 24 óra alatt •2.20: Vagy-vagy. Vetélkedőmüs 23.00: Évszázadok humora. Tv komédia J3.40: Hírek 23.45: A szerelem végtelen. Zenés film Mavha műve alapján í. műsor: 19.10: A becsületesség és a bátor ság útjai. Dokumentum műsor 19.30: Szlovákiai városok 20.00: ó. Archibald Francia film­vigjáték 21.35: Időszerű események 22.05: J. Jelinek: Utak. Lengyel tv-filmsorozat 7. rész: Táncóra moziműsor: Salgótarjáni November 7.: Há omnegyed 6 és 8 órától: A hét merész kaszkadőr. Színes ameri- -ai kalandfilm. — Napközis mo- ;: Tündér Lala. Szines magyar íllm. — Balassagyarmai Madách: Mindent fordítva. Színes szovjet filmvígjáték. Fél 4-től: Hattyúk tava. Színes, szinkronizált japán rajzmeseíilm. — pásztói Mátra: Skalpvadászok. (14) Színes ameri­kai western. — Rétság: Guernica. (16) Szines magyar film. — Szé- csényl Rákóczi: Hatásvadászok. (14) Színes magyar film. — £r­sekvadkert: A pártfogolt (14) Színes magyar film. Nagylóc: Bombanő. (16) Színes, szinkroni­zált amerikai fllmvísláték. Szamuráj. 4M it li.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents