Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD XXXIX. ÉVF.. 125, SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1983 MÁJUS 28., SZOMBAT Köszöntjük a brigádokat! Á z eseményről Nógrádban is mindenki __ hallott már: ma reggel 8 órakor kez­dődik meg a szocialista brigádvezetők VI. or­szágos tanácskozása, az építők székházában. Erejük teljében levő veteránokat és pálya­kezdő fiatalokat látunk majd viszont aznap este a televíziós készülékek képernyőjén, hi­szen sokan ott lesznek azok közül is, akik huszonöt esztendővel ezelőtt, még 1958-ban alapítói voltak ennek a nagy mozgalomnak. A puszta jelenlétük is azt jelképezi tehát, hogy jubileumi számvetéshez érkeztek el az akkori kezdeményezők és a mai társaik. A középkorú és az idősebb nemzedék még emlékszik a szocialista brigádok megalaku­lásáról szóló első híradásokra, meg arra, hogy megdobogtatták az emberek szívét az ak­kori törekvések. Jól tudhatják például, hogy' noha a kezdetben még nem fogalmazták meg a Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni ismert jelszót, de az új hangú, a korábbinál teljesebb igényű, a szocialista személyiség kibontakozását sejtető, ígérő vállalásokban mégis benne rejlett ez a szándék. Ami még ma is világosan mutatja, hogy a legtisz­tább, legnemesebb céloktól vezérelve a moz­galmat alulról kezdeményezték. Mindenki látott már olyan munkást is, aki nem siet megfogni a dolog végét, ha teheti, szívesen lazít. Ennek ismeretében növekvő megbecsüléssel figyeltük azt a többséget, amely azonosult- a munkájával, értője, mű­vésze volt a szakmájának, amelyre akkor is számítani lehetett, ha valamilyen vis maior állt elő. Már azért is az övék volt —, s az ma is — a rokonszenvünk, mert ugyanezek az emberek ültek be az iskolapadba estén­ként tízezerszám, vagy mentek el színház­ba, olvastak el és vitattak meg egy-egy köny­vet, mert ugye ezt is megkövetelte az ön­maguk- mércéje, vagyis a hármas jelszó, sőt — erről is sok tv-riportot láthattunk — még arra is futotta az idejükből, az erejükből, hogy rokkantkocsit készítsenek egy bajba ju­tott embernek, a fiuknak, leányuknak fo­gadjanak valakit a közeli gyermekotthon­ból, közös kirándulást szervezzenek egymás között, ahol sörözgetve, — s ha jó kedvük kerekedett — énekelgetve töltötték el a na­pot. Ennyit — néhány mondatba sűrítve — a szép hagyományokról. Annak a megtoldásá- val, hogy nemcsak ez tradíció e brigádok­nál, hanem az is, hogy mindig bennük, rej­lett a megújulási szándék. Mindenki olvas újságot, így a saját sze­mélyében tanúsíthatja, hogy e készségükre, képességükre talán sohasem volt olyan nagy szükség, mint most. A mai országos tanács­kozásokat megelőző vállalati brigádfórumok egyébként azt igazolták, hogy a közösségek nemcsak megértették, hanem át is érezték, mit követel tőlük ma a kor, az idő. Az egyik leghatározottabban megfogalma­zott igényük az volt például, hogy a mun­ka és a munkaverseny szervezése együtt tör­ténjék. Minthogy a termelésnek akkor van értelme, ha megfelelő piackutatás, marke­tingmunka előzi meg, a vállalat, az üzem vezetői mondják meg, hogy mire van szük­ség. Vagyis ne adják ki „albérletbe” a szak- szervezetnek a munkaverseny-mozgalmat, számítsanak rájuk, hiszen a vállalásnak is akkor van értelme, ha az üzem terveire, tö­rekvéseire épül. Enélkül olyanná válhat a munkaverseny, mint az üresen járatott mo­tor. A másik igényük az volt, hogy ha ' már megmondták, mit kér a gyár, ne írják elő szinte pontról pontra, mit tegyen a brigád, mert a mellőzés mellett ilyen véglet is elég gyakran előfordul. Építsenek többet az ön- tevékenységre, ne szorítsák bürokratikus gá­tak közé őket. Hagyják, tegyék lehetővé, hogy e kollektívák belső önkormányzata jobban kibontakozzék, létük, kezdeményezé­sük mozgalmi jellege erősödjék. Heves viták folytak a vgmk-król, vagyis, a vállalati gazdasági munkaközösségekről is. Akadtak, akik amolyan vetélytársat láttak ezekben a közösségekben. Ám, a bölcs több­ség felismerte, hogy a vgmk és a szocialista brigádmozgalom nem egymást kizáró do­log. Végtére is a szocialista brigád is ala­kíthat vgmk-t, ha a gyár igényli azt, s ha a vgmk-vá alakult brigád azért brigád ma­rad, továbbra is kötelezővé tartva magának a hármas jelszót. Egyébként sokan feltették azt a kérdést is: miképp értelmezzük ma ezt a jelszót? Amint várni lehetett, erre is megszületett a válasz: nincs okunk arra, hogy megváltoz­tassuk, érvényben van ma is. De változó, s gazdagodó tartalommal. A szocialista mó­don dolgozni követelmény nyilván nem azt jelenti ma, mint 1945. után: termelj többet, jobban élsz. Ma már ugyanis — gazdasági fejlődésünk intenzív szakaszában — elég lep­két kaptunk arról, hogy akár ráfizetésre is vezethet az öncélú termelésnövelés. Napja­inkban már a nemzetközi versenyképesség az alapvető mérce. Defejezésül néhány számot idézünk ab- ® ból a gépírólapnyi, összehajtogatott, színes prospektusból, amelyet a tanácskozá­son részt vevő minden brigádvezető kézhez kap. Eszerint a szocialista brigádmozgalom­ban 158 ezer brigád vesz részt, csaknem 1,9 millió taggal, a szocialista címet elnyert bri­gádok száma viszont csak 113 ezer, 1 millió 343 ezer fővel. Amiből egyértelműen kivi­láglik: ma sem avatnak minden közösséget szocialista brigáddá, most is meg kell dol­gozni érte. Hagyománytisztelet és korszerű igényes­ség rejlik e számokban! Kcsziil a nyárra a Mátravidéki Borgazdasági Kombinát. A salgótarjáni 1. számú raktáruk­ban mintegy 350 ezer kispalack és 50 ezer egyliteres üveg Márka üdítő yár vásárlóra. A tervek szerint a kánikulai folyamatos ellátás érdekében a jelenlegi raktári mennyi­séget tovább növelik. fotó: barna ÜNNEPI KÖNYVHÉT NÓGRÁDBAN Megyei Az idei könyvhét megyei megnyitóját pénteken kulturált körülmények között Pásztón, a felújított és korszerűsített nagyközségi-járási könyvtár­ban tartották. A résztvevőket Kojnok Nándor, a Balassi Bá­lint megyei könyvtár igazga­tója köszöntötte, majd Nagy József, a Pásztó nagyközségi közös Tanács elnöke mondott beszédet. Elöljáróban röviden szólt az esemény történetéről. Meg­említette, hogy hazánkban az megnyitó első könyvnapot 1929-ben tar­tották, s ezeket az ünnepi megemlékezéseket 1952-ben a könyvhetek váltották fel. Szervezői programként fogal­mazták meg: legyen ez az idő­szak a magyar kultúra egye­temes, nemzeti ünnepe. Ez a program ma is változatlan. Ily módon a könyvkiadók zömé­ben magyar szerzők műveit adják ki az alkalomra: verse­ket, regényeket, novellákat, ismeretterjesztő tanulmányo­kat.- Természetesen megtalál­hatók az idegen nyelvű iro­dalom remekei is a könyves­boltok, utcai árusok kínálatá­ban. A könyv ma is életünk nél­külözhetetlen tartozéka, noha az elmúlt évtizedekben nem­egyszer és számosán jósolták háttérbe szorulását, sőt pusz­tulását. Minden jóslat elha­markodottnak bizonyult. A tá­jékoztatásban, az ismeretter­jesztésben, a szórakoztatásban (Folytatás a 2. oldalon.) Kiváló termelőszövetkezet a nógrádmegyeri >1 Ot év alatt harmincszorosára nőtt az eredmény Élenjáró szocialista brigádok és brigádtagok kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigád- mozgalom fennállásának 25. évfordulója alkalmából a mozgalomban kifejtett ered­ményes munkájukért szocia­lista brigádokat és szocialista brigádtagokat tüntetett ki. A kitüntetéseket pénteken a Par­lament kupolatermében Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Lá­zár György a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára és Fejti György, a KISZ Központi Bizottság első titkára.. Losonczi Pál, a szocialista brigádmozgalom elmúlt ne­gyedszázadának- értékes ered­ményeit idézve elmondta, hogy egész társadalmunkra mély hálást gyakorolt a mozgalom, amely az emberformálásban éppoly számottevő sikereket ■ért el, mint az új alkotások léirehozásában. A legjobb bri- aidok városon, falun egyaránt a tartalmas közösségi élet megtestesítői és serkentői. A Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni!” jelszó jó) tük­rözi a brigádmozgalom lénye­gét. A szocialista brigádok úgy akarnak dolgozni es él­ni! ahogyan az egy nemzet boldogulásáért szüntelen cse­lekvő társadalom embereihez illik, hogy a szocialista haza gazdagabb, a társadalom erő­sebb, az egyén boldogabb le­gyen, Rogy az anyagi és szel­lemi értékek révén igazi kö­zösségi társadalommá vál­junk. Végezetül az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében köszöntötte a kitün­tetett szocialista brigádokat, a brigádmozgalom valamennyi résztvevőjét, hangoztatva, hogy helytállásukra a mostani nehezebb időkben fokozottan számít a társadalom. Lassan elkészülnek az első lakóépületek a megyeszék­hely legfiatalabb településré­szén, az egykori egészségte­len. zsúfolt épületek helyén újjászülető nyugati 'város­részben. A korábban létre­jött elképzeléseket a tervező, a jelenlegi igényekhez, lehtv tőségekhez mérten módosí­totta. A módosított beruházá­si program szerint n majdan 3/B és T/A jelű épületekben 58 látás kerül kialakításra Ezek között 15 egyszobás, 34 egy-fkét félszobás, 21 két Ezután az Elnöki Tanács el­nöke átnyújtotta a kitünteté­seket. * Tizenkilenc szocialista bri­gádvezető indult tegnap déle­lőtt Salgótarjánból Budapest­re, Ágner Gyula az SZMT közgazdasági osztályvezetőjé­nek vezetésével, a szocialista brigádvezetők VI. országos ta­nácskozására. Pénteken a délutáni órákban a nógrádi küldöttek már szakmai napon találkoztak. A kétnapos or­szágos rendezvényen részt vesz Medved Károly az SZMT vezető titkára és Sarló Béla a közgazdasági titkár is.-fegy félszobás lakás mellett 8 nagyobb alapterületű ket- tő+két félszobás karul kiala­kításra. Mint köztudott Sal­gótarjánban az utóbbi időben a lehetőségekhez képest meg­nőtt az igény az ilyen mére­tű otthonok iránt, s ezt elé­gíti ki a módosítóit terv. Az új változat lényege, hogy a városrész funkcionáli­san és formailag egyaránt il- leszkt i jék a már meglévő vá- rosmagnoz illetve a termé­szeti környezethez, hiszen a leghátsó épülettől szinte .,kar­Ünniepi közgyűlésre gyűl­tek össze tegnap délelőtt Nagybátonyban a nógrádme­gyeri termelőszövetkezet tag­jai. Nem akármilyen alka­lomból állt meg egy napra a munka a közös gazdaságban, a Kiváló termelőszövetkezet kitüntetés átadására került sor ezen a szép május végi napon. * A nevezetes eseményen részt vett Szabó István, a sal­gótarjáni járási pártbizottság első titkára és eh1. Hütter Csaba országgyűlési képvise­lő. — Ezen a napon eredmé­nyeinknek örülhetünk és né­hány órára megpihenhetünk — mondotta Juhász József, a termelőszövetkezet elnöke. — Ahhoz, hogy felmérhessük az eddig megtett utat, vissza kell tekintenünk az eltelt több mint három évtizedre. Emlé­nyúitásnyira” áll .az erdő. A korábbiakban három torony- ház volt az elképzelés, ehe­lyett egy a hegy irányában lépcsőzetesen emelkedő, és két kisebb épület adja majd meg a városrész tengelyét. A már említett 1/B es . t/A jelű középmagas lakóépületekben négy,, az 1/C jelűben pedig öt különböző nagyságrendű lakástípust alakítanak ki. Az alsóbb szinteket kereskedel­mi szolgáltató funkcióra szán­ják. Az együttes tetejéről az kezni kell 1949—50-re, ami­kor huszonhét család, alig több mint félszáz ember olyan útra léptek, amelyen még soha nem járt a parasztság és megalapították a termelő- szövetkezeteket Magyargéc- ben és Nógrádmegyerbcn. Közülük nyolcán élnek még. s most megkérdezem tőlük; ugye nem bánták meg? És megkérdezem azt, is; hitték-e akkor, hogy az általuk elülte­tett kis csemete ilyen terebé­lyes fává nő? Az elnök kérdései szépek és iilendőek is. Arról már csak ők maguk tehetnek, hogy még egy-két éve sem gondol­ta senki — bár ők tálcán tud­ták — hogy a nógrádmegyeri közös gazdaság a megye egyik élenjáró mezőgazdasági nagy­üzemévé fejlődik, öt évvel ezelőtt szerény — alig 700 ezer forintos — nyereséggel zárt a gazdaság, s tavaly már egész város feltárul a szem­lélő előtt, ebből adódóan az elképzelésekben egy közösségi létesítmény, egy többcélú vá­rosi klub koronázhatná az épületet. A beépítési tervek tartalmazzák a lakásokhoz kapcsolódó egyéb intézménye­ket is, s gondoskodnak arról, hogy hely maradjon a par­koknak. sétányoknak és a gyalogos- mellett a járműköz­lekedés is .a lehető legprak- tikusabban oldódjék meg a nyugati városrészben. csak egy hajszál választotta el őket a 21 milliótól. A hu­szonegytől, amely köztudot­tan — a világ minden táján — nyerőszám. Nyerni pedig csak azok tudnak, akik bátran kezde­ményeznek, nem ijednek meg az újtól az addig még járat­lan úttól és nem félnek a mindennapok kemény mun­kájától sem. A nógrádmegye­ri határban ugyancsak szük­ség van az ilyen emberekre, mert a természet nem ké­nyezteti el az itt dolgozókat. Hogy nem dolgoztak hiába, azt bizonyítja, hogy öt év alatt duplájára nőtt a gazda­ság eszközállománya és ha­vonta kereken ezer forinttál több jut a tagok borítékjá­ba. Az sem mindegy, högy egyaránt jobban tudnak gon­doskodni az idősekről és job­ban tudják támogatni a fiata­lokat is. A közgyűlésen szót kért Devcrics Miklós, a megyei ta­nács elnöke is, aki elismerés­sel szólt a nógr' dmegyeriek által megtett útró 1 a dinami­kus fejlődésről. A további előrelépéshez még hatéko­nyabb; még eredményesebb, szervezettebb, fegyelmezet­tebb munkára van szükség. Még olcsóbban, még többet kell termeim, mert a mező- gazdaság termékeire nagy szüksége van a népgazdaság­nak. Ezt követően a megyei ta­nács elnöke átadta a TOT és a MÉM által adományozott oklevelet a termelőszövetke­zet elnökének, majd a kie­melkedő munkát végző dol­gozók vehették át kitüntetés i seiket. Épül Salgótarján nyugati városrésze

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents