Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

Visszaverték az ellen forradalmárokat Az angolai népi felsza­badító fegyveres erők a napok­ban visszaverték az UNITA ellenforradalmi fegyveres szer­vezet mintegy 800 főből álló alakulatának a kamacupai ví­zi erőmű ellen intézett támadá­sát — közölte a luandai te­levízió. A fegyveres ellenfor­radalmárok közül huszonket- ten életüket vesztették, 17 pe­dig fogságba esett. A vízi erőmű több járást lát el elektromos energiával. Az UNITA idén már harmadszor próbálkozott angolai vízi erő­művek elleni támadással. Az előző, ugyancsak sikertelen támadás során ejtették túszul a csehszlovák szakembereket és családtagjaikat. A luandai televízió hely­színi tudósítást közölt Bie és Moxico tartományokból. Az UNITA ellenforradalmi szer­vezet propagandájában azt ál­lítja, hogy ellenőrzése alatt tartja ezeket a tartományokat. Az angolai központi lapok beszámolója szerint az UNITA fegyveresei a hét elején Ma- lanje tartományban megöltek négy metodista lelkészt. Az ellenforradalmárok az ország­úton támadtak rá az egyházi személyekre és bestiális mó­don meggyilkolták őket. Az angólai sajtó hangsúlyozza, hogy a lelkészek gépkocsiját semmiképp sem lehetett kato­nai járművel összetéveszteni. A MÁG Tejtermelő és Szolgáltató tizem, Pásztó vállal sz; körmözést. Érdeklődni lehet: munkanapokon 7—15 óráig. Balás László mezőgazdasági gépészmérnöknél. Telefon: 50. Telex: 229133. Elektronikus hadviselésre készülnek Az elektronikus hadviselés­ről kezdtek szakértői tanács­kozást a NATO-központban. A háromnapos tanácskozáson hadiipari vállalatok képvise­lői, elektronikai szakemberek az atlanti szövetség egyesí­tett katonai szervezetének ve­zetőivel arról értekeznek, mi­lyen irányokba és eszközökkel fejlesszék, korszerűsítsék a ha­gyományos szárazföldi, légi és tengeri fegyverzetet az elekt­ronika, a lézertechnika, a leg­újabb távközlési vívmányok felhasználásával. A NATO katonai tervező bi­zottsága (a hadügyminiszte­rek) decemberi döntése sze­rint a hagyományos fegyverze­tek fejlesztésénél a jövőben az atlanti szövetségben az elekt­ronika fokozott felhasználása a cél. Gyermeknapi vásár május 27-én a pásztói AFÉSZ-áruháí kötött-divat osztályán. Egyes gyermek-felsőkötöttárut 30 százalékos árengedménnyel árusítunk. ÁFÉSZ VEZETŐSÉGE Egyesült Zagyvavölgye ÁFÉSZ Kisterenye 1983. július 1-től 1986. június 30. napjáig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre átadja a következő üzleteket: 1. sz. Vegyesbolt 1. sz. Olcsó áruk boltja 2. sz. Olcsó áruk boltja 5. sz. Iparcikkbolt 7. sz. Vegyesbolt 9. sz. Vegyesbolt 27. sz. Vegyesbolt 6. sz. Zöldségbolt 8. sz. Zöldségbolt Jármű- és Alkatrészbolt Kisterenye Kisterenye Nagybátony Mátraverebély Sámsonháza Kisbárkány Mátramindszent Szuha Nádújfalu Kisterenye A pályázatokat 1983. június 26-ig kell benyújtani az ÁFÉSZ központjába. A versenytárgyalást 1983. június 28-án, de. 9 órakor tartjuk az ÁFÉSZ központjában (Kisterenye, Madách u. 4.). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosí­tást az ÁFÉSZ központjában adunk. 2 NOGRÁD - 1983. május 26., csütörtök Közös közlemény a magyar—görög kormányfői tárgyalásokról Lázár Györgynek, a Magy ar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghívására Andreasz Papandreu, a Görög Köztársaság miniszterelnöke 1983. május 23—25. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A Görög Köztársaság mi­niszterelnökét fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. A Görög Köztársaság mi­niszterelnöke Budapesten megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. A miniszterelnökök tárgya­lásokat folytattak a kétolda­lú kapcsolatok jelenlegi hely­zetéről és továbbfejlesztésé­ről, valamint időszerű nem­zetközi kérdésekről. A tár­gyalások a barátság és a köl­csönös tisztelet légkörében zajlottak le. Lázár György és Andreasz Papandreu megelégedését fe­jezte ki az államközi kapcso­latok kedvező fejlődése felett és hangsúlyozta kormányá­nak eltökéltségét azok to­vábbi erősítésére. A két fél aláhúzta az országaik közöt­ti magas szintű érintkezések és párbeszéd jelentőségét és egyetértett e gyakorlat foly­tatásában. A két fél egyet­értett abban is, hogy foly-' tatni kell a két ország kül­ügyminisztériumai közötti; politikai konzultációk gya­korlatát. A két fél megvizsgálta a kétoldalú gazdasági kapcso­latok helyzetét és megelége­déssel állapította meg, hogy a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről 1980-ban aláírt megállapodás, valamint a látogatás során a két miniszterelnök által alá­írt távlati program a Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működésének fejlesztésére, jól szolgálja a két ország és a két nép érdekeit. A két fél kifejezte szándékát a kétol­dalú gazdasági és kereskedel­mi 'kapcsolatok erősítésére és ennek érdekében elhatározta a két ország vállalatai közöt­ti kapcsolatok bátorítását, a kölcsönös érdekek alapján. A kétoldalú kapcsolatokra jellemző barátság és kölcsö­nös megértés szellemében a felek különös figyelmet szen­teltek a közúti szállítások kérdésének. Megállapodtak abban, hogy a két ország il­letékes szervei szoros kapcso­latba lépnek az e területen való együttműködés fejleszté­se végett, annak érdekében, hogy területükön biztosítsák a közúti szállításokat a szük­ségletek és a kölcsönös érde­kek alapján. A látogatás során állategész­ségügyi, a növényvédelemben történő együttműködésre vo­natkozó egyezményt, valamint a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyez­ményt írtak alá. 4 két fél kifejezte reményét, hogy az idegenforgalmi kap­csolataikban fejlődés követ­kezik be; egyetértettek azzal, hogy ösztönözni és növelni fogják a két ország közötti idegenforgalmat. A tudományos és a kulturá­lis együttműködést értékelve a két miniszterelnök úgy vélte, hogy e területeken a kapcso­latok hozzájárulnak a két nép jobb megismeréséhez, és sík- raszállt azok fejlesztése mel­lett. A Magyar Népköztársaság­ban élő görög származású em­berek Görögországba való visszatérésével kapcsolatos kérdések tárgyalása során a magyar fél teljes megértés­ről tett tanúbizonyságot; meg­erősítette, hogy minden erő­feszítést megtesz annak érde­kében, ; hogy megkönnyítse az érintettek Görögországba tör­ténő gyors visszatérését. A két fél egyetértett azzal, hogy a két ország küldöttsége rövid időn belül találkozzék a nyugdíjak és más társadalom- biztosítási kérdések rendezése céljából. A magyar fél meg­erősítette. hogy azok a szemé­lyek, akik visszanyerik görög állampolgárságukat, továbbra is Magyarországon élhetnek. A két miniszterelnök külö­nös figyelmet szentelt egyes időszerű nemzetközi kérdé­seknek. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy álláspont­jaik sok kérdésben azonosak, vagy egymáshoz közelállóak, különöskjfpóén átni a béke, az enyhülés, Európa és a világ biztonságát és együttműködé­sét, valamint a nemzetközi stabilitás megerősítését illeti. Aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi kapcsolatokban ma uralkodó feszültség súlyosbo­dása miatt, és aláhúzták az államok kötelezettségét: fo­kozzák erőfesztésejket annak érdekében, hogy megállítsák a nemzetközi helyzet rosszab­bodását: folytassák az enyhü­lés politikáját, erősítve a nemzetek közötti bizalmat, az együttműködést és az egymás iránti tiszteletet: a vitás kér­déseket kizárólag békés esz­közökkel és tárgyalások útján, az erő alkalmazása nélkül oldják meg. A két fél egyet­értett azzal, hogy erőfeszíté­seket szükséges tenni az ipa­rilag fejlett és a fejlődő or­szágok közötti párbeszéd elő­mozdítása- érdekében. Kiemelt figyelmet fordítva az európai helyzetre, Lázár György és Andreasz Papandreu rámutatott arra a veszélyre, amely a tömegpusztító — fő­ként nukleáris — fegyverek felhalmozódása következtében fenyeget, és megállapította, hogy jelentős mértékben rom­lott a bizalom légköre. Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb kérdés a fegy­verkezési verseny megállítása és az. hogy megfelelő eszközök igénybevételével kezdődjék el a bizalom légkörének megte­remtése, és az általános le­szerelés az egyenlő biztonság alapján, mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyver­zetek terén, szigorú és haté­kony nemzetközi ellenőrzés mellett. Ezzel összefüggésben a két fél annak a kívánságnak adott hangot, hogy sikerrel fejeződ­jenek be a genfi szovjet—ame- likai tárgyalások a stratégiai fegyverzetek, valamint a kö­zép-hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozásáról. Áttekintve a bécsi tárgyalá­sokat, a két fél aláhúzta a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének szükségességét olyan vonatko­zásban, hogy e tárgyalások valamennyi érintett ország — beleértve a tárgyalásokon kü­lönleges státussal rendelkező országokat is — biztonsága elvének változatlan bázisán kölcsönösen elfogadható ered­ménnyel járjanak. A felek megerősítették elkö­telezettségüket a helsinki zá­róokmány elvei iránt, és alá­húzták annak a szükségessé­gét. hogy a madridi találkozó megbeszélései konstruktív szellemben folytatódjanak, s kiegyensúlyozott, ' tartalmas okmány elfogadásához vézés- senek, beleértve az európai bi­zalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekről és a leszerelés­ről tartandó konferencia ösz- szehívásával kapcsolatos hatá­rozatot. A két miniszterelnök üdvö­zölte azokat a kezdeményezé­seket, amelyek nukleáris fegy­verektől mentes euróoai öve­zetek létesítését célozzák. Eb­ben a szellemben úgy tekintik, hogy azon erőfeszítések, ame­lyek a Balkán nukleáris fegy­verektől mentes térséggé ala­kítását irányozzák elő. megfe­lelnek az összes balkáni nép érdekeinek, hozzájárulnak a nemzetközi légkör javításá­hoz és ahhoz, hogy Európa fo­kozatosan nukleáris fegyve­rektől mentes földrésszé ala­kuljon át. A felek kifejezték aggodal­mukat a ciprusi válság elhú­zódása miatt, amely veszé­lyezteti a térség békéjét és biztonságát. Egyetéi tettek - ab­ban, hogy minden külföldi csapatnak a Ciprusi Köztár­saságból való kivonása a cip­rusi válság megoldásának lényeges feltétele. Támogatják az igazságos és tartós rende­zést a Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuvereni­tásának, területi integritásá­nak. egységének és el nem kötelezettségének, valamint az ENSZ közgyűlésének és' Biz­tonsági Tanácsának határoza­tai alapján, beleértve a köz­gyűlés 1983. má jus 13-i 37/253. számú határozatát. A két államférfi mély ag­godalmának adott hangot amiatt, hogy a közel-keleti helyzet változatlanul veszé­lyes. Ismételten aláhúzták or­szágaik álláspontját. amely szerint a közel-keleti kérdés átfogó, igazságos és tartós megoldása csak úgy érhető'el,' hogy Izrael kivonul az 1967. óta megszállt öoszes arab te­rületről. megszüntetik a be­telepítési politikát és felszá­molják a jelenleg létező te­lepüléseket, elismerik a Pa­lesztina: arab nép törvényes jogait, beleértve az önrendel­kezés és a független állam megteremtésének jogát, va­lamint azt a jogot, hogy a térség minden állama nem­zetközi szinten biztosított és garantált határok között fél­jen. Úgy vélik, hogy az ösz- szes érdekelt fél — beleértve a Palesztinái Felszabádítási Szervezetet, a palesztin, nép egyetlen törvényes képviselő­jét — részvétele nélkül nem lehet semmiféle megoldás a palesztin kérdés megoldását célzó megbeszéléseken. j Á két miniszterelnök talál­kozójuk és megbeszéléseik eredményei felett érzett tel­jes megelégedettségét hang-' súlyozta és meggyőződését fe­jezte ki, hogy a magyar—gö-' rög kapcsolatok kölcsönösért előnyös fejlődése a további­akban új lendületet kap. Andreasz Papandreu, görög miniszterelnök hivatalos gö­rögországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. A látogatás időpontiát a későbbiekben diplomáciai úton határozzák meg. (MTI) „Egy csúcstalálkozót sem övezet még akkora szkepticiz­mus, mint amekkora a mos­tanit” — írja az amerikai In­ternational Herald Tribune a hét vezető tőkésország állam- és kormányfőinek soron le­vő tanácskozásáról. Williams- burgben május 28—30. között az Egyesült Államok, Kanada, Japán, az NSZK, Franciaor­szág, Nagy-Britannia és Olasz­ország vezetői adnak rande­vút egymásnak. Az előzetes megbeszélésdömping alap­ján valóban úgy tűnhet, hogy bőségesen akad ok a borúlá­tásra. A tapasztalat szerint azonban , a Hetek összejövetele hivatalosan eddig még sohasem zárult kudarccal. Valószínű­leg így lesz ez most is, hiszen mindegyik résztvevő érdekelt a siker dekralásában. VÁLTOZATLAN NAPIREND A csúcstalálkozó napirend­jén a következő témák szere­pelnek: a tőkés világgazdaság állapota, kiút a gazdasági vál­ságból, munkanélküliség, a zilált pénzügyi rendszer, a protekcionizmus, a kelet—nyu­gati kereskedelem, valamint a fejlődő országok eladósodása. Jellemző módon ezek többsé­ge 1975 — az első csúcs — óta változatlan téma a tanácsko­zásokon. Főleg az Egyesült Államok­ból, az utóbbi hónapokban gyakorta hangzanak el véle­mények a fellendülés szaporo­dó jeleiről. Akadnak persze borúlátó megfigyelők, akik szerint az ipari konjunktúra, még messze van. Williamsburg Tőkéscsúcs Williamsburgben Csevegés vagy veszekedés? magas rangú vendégei ennek ellenére várhatóan az általá­nos talpraállás hírével válnak el egymástól. Reagan amerikai elnököt a közelgő választási kampány szorítja, Thatcher brit és Fanfani olasz minisz­terelnököt a júniusi voksolás is optimista ígéretekre sar­kallja. Mert hogy rózsaszínű álom mindaddig fellendülés­ről beszélni, amíg a Hetek nem szánják el magukat a széles körű, átgondolt cselek­vésre, az nyilvánvaló. Willy Brandt, az ismert nyugatné­met politikus nemrégiben köz­zétett „Túlélés—II.” című je­lentésében mindenekelőtt az amerikaiak felelősségét hang­súlyozza a globális gondokért. Mint megállapítja: Washing­ton fegyverkezési hajszája, óriási költségvetési deficitje és a magasan tartott amerikai kamatlábak a fő okai az álta­lános recessziónak. Schmidt volt nyugatnémet kancellár főleg Japántól, az NSZK-tól és Nagy-Britanniátoi vár ha­tározottabb magatartást az amerikaiakkal szemben. Arra biztatja őket, hogy két évre töröljék a kereskedelmi kor­látozásokat, vegyék elejét a szélsőséges valutaárfolyam-in­gadozásoknak és törekedjenek nagyobb stabilitásra a dollár, a nyugat-európai valuták és a jen között. AMERIKAI KÖVETELÉSEK Általános meglepetést kel­tett, hogy Mitterrand francia elnök, amikor a 24 tőkésor­szágot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég Pá­rizsban tartott tanácskozásá­nak résztvevőit fogadta, ja­vaslattal állt elő a tőkéspénz­ügyi rendszer megreformálá­sára. Mint mondta: napjaink­ban teljes a káosz a pénzpia­con, így itt az ideje egy új nemzetközi valutarendszer ki­alakításának. Az amerikaiak — Shultz külügy- és Regan pénzügyminiszter Párizsban volt — azonnal elutasították az indítványt, és élesen arra figyelmeztették, hogy először a saját háza táján teremtsen rendet. E magatartás is megerősíti, hogy a Reagan-kormányzat el­sősorban a maga javára kí­vánja kihasználni a mostani csúcstalálkozót. Ezt tükrözi az a hosszú ideje erőltetett amerikai javaslat is, hogy a szocialista országokkal köten­dő valamennyi üzletről előze­tesen konzultáljanak, és hogy az OECD ellenőrizze az árucse­reügyieteket is. A Reagan- kormány a kelet—nyugati kap­csolatok további korlátozását kívánja, ezt próbálta elfogad­tatni szövetségeseivel — ed­dig sikertelenül. Az amerikai exportellenőrzési törvény mó­dosítási tervezete például minden olyan tőkésvállalatot büntetni akar, • amely - — Washington által — tiltott termékeket szállít a Szovjet­uniónak és a többi szocialista országnak. VITAHALASZTÁS A Közös Piac tagállamai vi­szont egyöntetűen tiltakoztak a tervezet ellen. Japán és Ka­nada szintén elítélte az ameri­kai törekvéseket. A kelet—nyu­gati kereskedelem ügyében így a Reagan-kormányzat va­lószínűleg visszakozik. Lega­lábbis egy időre — és nem ingyen: más kérdésekben — főleg a nyugat-európai raké­tatelepítés ügyében — rugal­masabb magatartási vár cse­rében szövetségeseitől. A williamsburgi a kilence­dik csúcstalálkozója lesz a ve­zető tőkésországoknak. Ho°v baráti csevegés, vagy pedig veszekedés színhelye lesz-e * patinás amerikai városka. «• rövidesen eldől a tárgyalóasfc tálnál. Akár így, akár rt»* fordul a dolgok, a közvéle­mény várhatóan csak egy szé­pen megfogalmazott közle­ményt kap „végeredmény­ként”. A megmaradt vitás pontok pedig felkerülnek a következő csúcstalálkozó na­pirendjére... Kocsi Margit

Next

/
Thumbnails
Contents