Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-24 / 121. szám
ÚTTÖRŐSAROK BARÁTUNK AZ U1SÁG Lassan befejezéséhez közeledik az Űttörősarok negyedik esztendeje, s a legközelebbi alkalommal közzétesz- sziik azoknak a pajtásoknak a nevét, kiket július 14-től a salgóbányai nemzetközi úttörőtáborba várunk, hogy itt a szovjet és csehszlovák pajtások társaságában kellemes nyolc napot töltsünk együtt. Az úttörő-újságírók a táborban lapot szerkesztenek és ír- * nak, riportokat készítenek az itthoni és külföldi pajtásokkal, üzemeket keresnek föl, s persze sokat játszanak, énekelnek és sportolnak majd. Utolsó előtti összeállításunkat kezdjük Tóth Andrea nagybátonyi úttörő levelével: — A Bartók Béla Általános Iskola környezetvédelmi szakköre régi, népi tárgyakból rendezett kiállítást, amelyet nagyszabású gyűjtés előzött meg. Az iskola tanulói járták a környéket, kutatták a padlásokat, míg végre összeállt a sok-sok használati és dísztárgy. Ez idáig mintegy félezer érdeklődő kereste föl a bemutató helyszínét... « Gál Attila Bujákról a „Cse- pű, lapu gongyola” elnevezésű televíziós vetélkedő döntőjének egyik résztvevője volt, így „első kézből” kaphatunk információt az eseményről. „A helyszín Párád volt, ahol Buják és Diósjenő csapata mérte össze tudását. Mindkét együttest sok-sok szurkoló biztatott, ’ míg a játékvezető Déri János tévériporter volt... Végig izgalmas verseny zajlott le a két csapat között, Diósjenő erős ellenfélnek bizonyult, a hegymászásban ők diadalmaskodtak... Egy-egy versenyszám után minden szempár a zsűrire figyelt, hogy mennyi köcsöggel jutalmazza a teljesítményeket... Nekem nagyon tetszett a szamárhajtóverseny, amelyet a Zsuzsi nevű szamár nyert meg, pedig az elején ugyancsak csö- könyösködött. Megcsodáltam a bujáki Varga Gabi ügyességét is, aki egy szép kancsót formált négy perc alatt a fazekaskorongon. Végül is a bujákiak ágasfáján gyűlt össze több köcsög, ami a győzelmünket jelentette!” Tóth Ágnes Melinda, egyike a legszorgalmasabb tudósítóinknak. Karancskesziből küldte beszámolóját, ezúttal egy kisterenyei eseményről, amelyen Karancskesziből 19 úttörő és KISZ-es vett részt az ifjúgárdisták járási versenyén. Előbb egy tesztlapot töltöttek ki a versenyzők, majd gyakorlati tudásukat mérték össze. Szép sikert értek el a karancs- kesziek: a munkásőrcsapat első, a közlekedésiek második helyet szereztek, míg a KISZ- es korcsoportban egy első és egy negyedik helyezést értek el. lyi iskola csapata (lányok), a megyei tűzoltóversenyen a második helyezést érték el. Se szeri, se száma az iskola sportsikereinek, a legújabbakról: járási futballbajnokságon a nagypályások kategóriájában első, a kispályán második helyezést értek el, míg öttusában szintén győzelmet szereztek. Petre Marianna, a pásztói Dózsa György úti Általános Iskola tudósítója kedves hangú levélben számol be az úttörők anváknapi készülődéséről, illetve a rendezvényekről. Nemes gesztus, hogy a pajtások ez alkalomból fölkeresték az idősek napkfözi otthonát is, virággal, verssel, dallal köszöntötték a lakókat. Az iskola aulájában pedig az anyukákat látták vendégül. „Mi gyerekek, nagyon örültünk, hogy ilyen jól sikerült az ünnepség — írja Marianna —, s a tavasz legszebb napját tettük emlékezetessé édesanyánk szívében.” Kotroczó Róbert Homokte- renvéről küldte beszámolóját, amelvben arról ír, hogy a tanárok és szülők egyaránt sokat tesznek az iskola tárgyi Nem okozott nehézséget legutóbbi feladványunk megfejtése, amely így hangzik: „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?” (Vörösmarty: Zalán futása). Az alábbiaknak kedvezett a szerencse: 1. Kanyó Katalin, Salgótarján Kölcsey út 3. 2. Berze Csaba, Homokte- renye, Szabadság út 19. feltételeinek jobbításáért. Ha kell festenek, meszelnek, parkosítanak, fát ültetnek, s ha minden igaz egy év múlva központi fűtés és tornaterem is lesz az iskolának! Az erdőkürti május elsejei ünnepségek krónikáját vetette papírra Berceli Judit: — A KISZ-esek irodalmi műsort adtak, mi pedig hagyományőrző táncainkat mutattuk be. A színpadi műsor után öregfiúk-futballmérkőzés következett, amelyet a kállói- ak nyertek 3—1-re. Holló Márton a Karancske- szi Fő út 35. szám alól tudósít az iskolások hulladékgyűjtő-akciójáról, amelynek jutalmául a pajtások Kacor király történetét tekinthették meg. Nagy Szilvia pásztói pajtás egy mátrakeresztesi kirándulás szervezéséről ír, valamint arról a szülői segítségnyújtásról. amelynek eredményeképp szebb, virágosabb iskolában tanulhatnak a gyerekek. Különösen sok szép, kerti virágot adott az iskolának Varga Rita édesanyja, kinek áldozatos munkáját ezúton is szeretnék megköszönni a négy cés osztály diákjai. 3. Bacsa Gyöngyi, Luciáivá, Arany János út 33. 4. Horváth Beáta, Nőgrád- megyer, Rákóczi út 1. 5. Somoskői Sándor, Rózsafa út 24. Az alábbi feladványunk megfejtéseit június 3-ig kérjük postára adni, címünk: Űttörősarok NÓGRAD-szerkesztőség, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Goól... goól! A kapusnak éppen olyan védeni. A rajzon látható ka- keményen kell edzenie, mint pus ezen az edzésen alaposan a többi játékostársának, sőt! kifáradt, hiszen nagyon sok S ha már versenyről esik Hiszen az óriási erővel belőtt ,abdát kenett a hálóból „kiszó, itt említsük meg a kállói labdákat sokszor csak ege- e -ut . Sergely Rita levelét, amelyben szén bravúros, fantasztikus kanalaznia . Számoljátok arról olvashatunk, hogy a he- ügyességgel lehet a góltól ki- csak össze, ugyan hányat? Megfejtés, nyertesek, feladvány Ä KERMI nyári élelmiszer-vizsgálatai A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, amelynek szakemberei egész évben folyamatosan ellenőrzik a forgalomba kerülő élelmiszerek minőségét, a nyári melegben fokozott figyelmet fordítanak a romlandó árukra és az idénycikkekre. Az intézet vezetőjének tájékoztatása szerint az utóbbi években jelentős mértékben javult a kánikula idején árusított tej és tejtermékek minősége, annak ellenére, hogy ilyenkor nagyon sok áru van a kereskedelmi hálózatban. Ugyanez elmondható a húsipari termékekről is, valamint a kenyérről, amelyre korábban gyakran az a panasz volt, hogy a melegben gyorsan, és a szavatossági idő lejárta előtt ragacsossá. élvezhetetlenné válik. Az intézet idei nyári célvizsgálatai között kiemelt helyet kapott a fagylaltok minőségének és az adagok nagyságának ellenőrzése. A most kapható Leó és Roll jégkrémeket már a forgalomba hozatal előtt széles körben megvizsgálták. Megállapították: minőségük általában megfelelő. Még az elmúlt ősszel készített néhány tétel azonban nem felelt meg az előírásoknak: a jégkrémek alkotó elemei apró, kemény kristályokká álltak össze. A minőséghibás Roll jégkrémek árusítását a KERMI megtiltotta. A nyári szezonban országszerte ellenőrzik az adagolt és a gépi fagylaltok minőségét, az adagok nagyságát is. A nyáron a csapolt sörök úi- fent sorra kerülnek. A Balaton déli partján az elmúlt hetekben már volt néhány ellenőrzés, s a tapasztalatok szerint sok kívánnivalót hagv maga után a csaposok munkája. Az indokoltnál még mindig jóval több habot adnak el sör gyanánt. Hajdúszoboszló gyógyvize közkincs A SZOT Béke üdülő és strand ja Szerencsés város — tartják Hajdúszoboszlóról — nagy kiterjedésű földgázmező, páratlan gyógyhatású hőforrás húzódik alatta. A föld itt nemcsak kincseket rejt, hanem jó termést is ad, nem beszélve a juhtenyésztésről, sertésnevelésről, halászatról... Budapest és Hévíz után a legnépszerűbb rangos gyógy- és üdülőhellyé fejlődött Hajdúszoboszló: egyszerre 13 ezer vendéget tudnak fogadni a szállodákban, az ezerszemélyes kempingben, az 5600 szállást nyújtó fizetővendégszolgálattal. A SZOT és a vállalatok üdülőiben turnusonként mintegy háromezren férnek el. A kereskedelem az idegenforgalomra méretezett, jó az élelmiszer-, a gyümölcs- és a zöldségellátás. Harminckét hektárnyi területen fekszik a városi gyógyfürdő; parkosított környezetben, a korszerű termálfürdő és strand nanonta 15 ezer vendéget tud fogadni. Az elkövetkező években a fejlesztési tervek szerint ezt a számot húszezerre kívánják növelni. Hajdúszoboszló vize közkincs. Tehát az egész országé. Elsősorban a hazai betegek gyógyulását hivatott szolgálni, azonban szívesen látott vendég a külföldi is. Svéd. NSZK- beli és finn idegenforgalmi érdekeltségek jelezték, hogy küldenek pácienseket a jó hírű magyar gyógyfürdőre s kedvező tárgyalási feltételeket ajánlanak. Nemcsak szerencse, hanem üzleti érzék is kell az adottságok kihasználsához. Elsőként az országban itt alakult meg az idegenforgalmi gazdasági társulás. Célja, Hajdú- Bihar megye — ezen belül Hajdúszoboszló — idegenforgalmának fellendítése, közös anyagi erővel. A társulás hat tagja: a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat, az idegenforgalmi hivatal, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Vállalat, a Hortobágyi Állami Gazdaság, a Debreceni Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat, a Debreceni Állami Gazdaság. Jogosultak külföldi üzletkötésre, megkapták az engedélyt az önálló konvertibilis devizaszerzésre. Az NSZK-ból már a társulás szervezésében jönnek több hetes üdülésre a gyógyulást keresők. Közös befektetés, közös nyereség — a szövetkezés eredménye lemérhető a tervek valóra váltásában: az ősszel átadják a kétezer személy befogadására alkalmas debreceni gyógyfürdőt, melynek közelében felújítják a régi vigadót és majd szállodát is építenek ide. Hajdúszoboszlón új szárnyat kap a Hotel Délibáb, a híres Hortobágyi csárda üzemeltetését pedig átvette a Hortobágyi Állami Gazdaság. A társulás foglalkozik propagandával, kulturális, lovassport programokat állít össze, tehát a gyógyító szolgáltatástól a szórakoztatásig mindenről gondoskodik. H. A. , Faluszeretetből szemetes — Tessék mondani, merre lakik a kőfaragó? — A Sanyi? ... A bottal szembe! Ki van az írva kedveském. De éppen vendégei jöttek! Meg kellett volna kérdezni, hogy rokon, vagy közeli ismerős-e a néni, mert talán csak azok tudják ilyen pontosan mi történik egy családban. Nincs idő, csörren is a csengő a formás kis ház bejáratánál. A kertben, vagy udvarban két fiatalember iz- zaszlja magát kővel és betonnal, találgatom melyik is lehet Méri Sándor. A lakás ajtajából egy csinos fiatalasz- szony néz kérdően, és indul a kapu felé, nyomában tipegő gyerek. — Pontosan tíz perc múlva itt lesz a férjem, elszaladt a vendégeivel. Tessék beljebb jönni! — Inkább szétnézek a faluban addig. Valójában az érdekelt, milyen tiszta is Kozárd. A rövid séta alatt ámulásra késztetik az embert a szépen rendbehozott, -eredetiségében meghagyott parasztházak. Van jócskán modern is, de ezek az apró hajlékok adják az igazi hangulatot. Tíz perc múlva Zsiguli fordul be Mériék udvarára. Körszakállas, magas fiatalember pattan ki a kormány mögül, s szokatlan kedvességgel invitálja az idegent, holott nagy a nyüzsgés, sokan fordulnak meg pillanatok alatt az udvarban és a lakásban. Előkerül a kávé és az üdítő, mintha a nap minden pillanatában arra lennének készülve, hogy vendég érkezik. Alig negyedóra múlva már nyugodtan beszélhetünk. — Ügy tűnik, hogy meglehetősen népszerű. Kőfaragóként? — Jó bornak nem kell cégér mondják — hadarja Méri Sándor, mint akit kerget az idő —, most így vagyok én ezzel a szakmával. — Mégsem ez érdekel, ha nem haragszik, mert van egy másik dolog, ami miatt szintén népszerű. Egy olyan társadalmi munka, amiről nem nagyon hallani, hogy csinálna bárki is. — Ó, persze, persze! Nem nagy ügy — szerénykedik, és széles-széles mosollyal nyugtázza az érdeklődést. Alapvetően vidám embernek látszik. — Szóval arról van szó — folytatja —, hogy egy falugyűlésen felvetődött, koszos a falu. Én felajánlottam, hogy havonta egyszer, egy keddi napon elszállítom a szemetet. Itt ez a kis teherautó, egy délelőtt végzek vele. Igaz, csak azt vállaltam, hogy a háztartási hulladékot viszem, most meg már más is, trágya és éghető anyagok is bekerülnek, de nem nagyon segítenek felpakolni. Ugyan azzal, hogy havonta elhordom, nincs még minden megoldva, de ez is valami. Tisztább a falu, Jó érzés segíteni. — Kozárdi? — Nem, Bujákon születtem, ide nősültem hetvenhatban, két szép gyerekem van. Azt hiszem innen ki sem tudnak rúgni többé, annyira szeretnek az emberek, és én is őket. — A falu szeretete miatt vállalta, hogy elhordja a szemetet? — Igen. Már jobban tudják az időpontot mint én. Az adott napon már reggel hétkor csöngetnek, kopognak: „Sanyikám, mikor lesz mára szeméthordás? Tudja milyen jó érzés, amikor azt mondják: Sanyikám köszönöm! És üzlet is ez. Mert összejövök emberekkel! Valóságös kis Tü- zép vagyok. Ezt azt, amazt hozok, ha nekem is kell valami. Kapok két deci pálinkát, de ez nem fizetség, köszönet. — Mennyire Jellemző a far lura ez az összetartás? — Mindenki rokon, barát, „szomszéd”. A falu végén lakó azt mondja nekem, hogy szomszéd. Pedig messze lakik. Nem jó érzés? Nem ismerek két embert aki haragszik egymásra. — Fiatal' ember. Nem érzi istenhátamögöttinek ezt a helyet? — Nézze, ötven perc kocsival Pest. Hamarabb a külvárosból sem érek a központba. Ide meg költöztek pestiek, mit pestiek, emberek, mérnökök, jogászok, ügyészek, színészek. Jót beszélgetünk. Inke művész úr is lejön, hoz jegyet, színházba is eljárhatunk. Járunk is sokat. Mi kell még, jólesik itt lenni. Igaz, az ellátás csapnivaló, nagy baj van. ha például háromkilós kenyeret hoznak, nem jut mindenkinek, és hasonló g 9ndok vannak. — Meddig lehet ezt csiál- ni, mert most harmincéves. — A végtelenségig. Mert így boldog vagyok. Búcsúzásra jár az idő, d« már-már esküt tetet a visz- szatérésre, egy kis karaty# tyolgatásra, ahogyan mondja, s hogy jobban szétnézni, egy kicsit élni Kozárd életét. A távozó azon morfondírozik, vajon hol vannak még Méri Sándorok? Zengő Árpád EZT LEHET MEG1T Tejtermék-bemutató és -vásár a nemzetközi tejnap alkalmából május 24-én Salgótarjánban az ÉVI ABC-áruházban és Kóstoló: Palóc gomolyasajtból és gyümölcs ízesítésű jogKisterenyén a Kossuth Lajos úti élelmiszerboltban. hurtokból. Ingyenes kóstolóra hívjuk vásárlóinkat az Ezen a napon minden 300,— Ft érték'fölött vásárló vevőnÉVI ABC-be de. 9 órakor és két megajándékozzuk. Kisterenyén 11 órakor.
