Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-20 / 118. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 118. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. MÁJUS 20., PÉNTEK Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirenden a nemzetiségi községek kulturális helyzete A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai sem panaszkodhatnak, hogy kevés a munkájuk. Hőség ide, vagy oda, uborkaszezonról szó sem lehet, miként ezt a testület elé került hatpontos napirend is bizonyította a tegnapi salgótarjáni ülésen. Elsőként a Balassagyarmati városi Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájára vonatkozó vb-határozat végrehajtása került „terítékre”. A testület —, s ez így is van rendjén — dicsérettel illette, ami elismerésre méltó, s kritikával, amin változtatni kell az elkövetkező időben. Ilyenek például a még mindig tapasztalható sok formalitás, az elméletieskedés, a konkrét, gyakorlati intézkedés helyett. Kovács Ferencnek, a pásztói járási hivatal elnökének beszámolóját a községi tanácsok önkormányzati jellegének érvényesüléséről, önállóságuk, felelősségük fokozásáról, tudomásul vette ugyan a végrehajtó bizottság, de eredeti céljának megfelelően a továbbiakban használni nem tudja. Nem úgy a vitában elhangzott számos hozzászólást, amelynek feldolgozásával a szervezési osztályt bízta meg. Huszonnégy település Ezt követően a megye nemzetiségi községeinek kulturális ellátottsága, annak'helyzete és a feladatok kerültek napirendre. Ez annál inkább is fontos kérdés, mert Nógrád- ban 24 településen élnek nemzetiségiek, akiknek mindennapi élete együtt fejlődik a magyar lakossággal. Kulturális hagyományaik, anyanyelvűk őrzésében nemcsak megfelelő aktivitást tanúsítanak. de kellő támogatást is kapnak. Ahol a nyelvoktatást, a nemzetiségi könyvellátást, a hagyományőrző tevékenységet jól megszervezték — a kétnyelvűség, á kettős hagyománykincs birtoklásának eredményeként — kulturálódási lehetőségeik bővebbek a magyarokénál. A nemzetiségi lakosság 36 százaléka beszéli megyénkben a szlovák, illetve német nyelvet, s öt év alatt mintegy 70 százalékkal nőtt a nemzetiségi nyelvoktatásban részt vevő gyermekek száma. A nyelvtanulási igény bizonyítéka, hogy sok magyar anyanyelvű gyermek is bekapcsolódott a nemzetiségi nyelvi foglalkozásokba. Jelentősen javultak a nyelv- oktatás feltételei, mind több a pedagógus, az eszköz, a könyv és a folyóirat. A 22 szlovák és 3 német nemzetiségi könyvtárban több tízezer kötet található, s ez az öt év előttinek csaknem kétszerese, s nem mindegy az sem, hogy a beiratkozott olvasók 35—40 százaléka nemzetiségi. A nemzetiségi településeken bemutatásra kerülő, vagy elhangzó ismeretterjesztő rendezvények egyharma- da, nemzetiségi nyelvű, illetve témájú, de fontos szerepet tölt be a sajtó, a rádió és a televízió is, a lakosság kulturális igényeinek kielégítésében. Már hagyománnyá váltak a nemzetiségi napok, illetve a bánki nemzetiségi találkozó, amelyek csaknem egyhónapos rendezvénysorozattá fejlődtek az elmúlt években. Akadnak szép számmal feladatok is ezen a területen, a fejlődés azonban biztosított, s a Hazafias Népfront és a megyei művelődésügyi osztály révén jó kezekben van. adópolitika Ezután a lakosságadóztatás és az adópolitikai irányelvek érvényesüléséről hangzott el jelentés, majd az őrhalmi termelőszövetkezet múlt évi veszteségéről és alaphiányának rendezéséről szóló előterjesztést vitatta meg a végrehajtó bizottság. Ezt kisebb vita után — némi módosítással — elfogadták, az előző kettőhöz hasonlóan. Befejezésül az egységes közműnyilvántartás készítésének ütemtervéről hangzott el javaslat, amelyet a testület egyhangúlag elfogadott, ezzel a végrehajtó bizottság rendes ülése véget ért. Elismerés - községgyarapítósért Közerővel Nógrádmegyerben Csütörtökön délután a községháza nagytermében ünnepi ülést tartott Nógrádmegyer közös községi Tanácsa. Az összejövetel fő napirendje volt a községben végzett tavalyi társadalmi munkatevékenység hivatalos elismerése. Nógrádmegyer és társközségei az 1932-es évre hárommillió forint értékű társadalmi munkát irányoztak elő. Más szóval, egy-egv helybelire 1200 forint értékű, a köz javára kifejtett munka jutott volna. A helybeliek azonban megsokszorozták az előirányzottakat. A legnagyobb jelentőségű akciójukat a megyeri óvoda létrehozására szervezték. Figyelembe véve a helyi igényeket, elhatározták, hogy a gyermekintézmény létrehozásához a tervezett időpontnál korábban, a 82-es évben hozzáfognak. A szándékuk az . volt, hogy az alapokat társadalmi munkával készítik el, azonban a helybeliek lelkesedése, lendülete szinte megállíthatatlan volt, s így esett, hogy az év végére már a felmenő falak is álltak. Érdemes megjegyezni, hogy az óvoda terveit ugyancsak társadalmi munkában készítette el a budapesti LAKÖTERV KISZ- szervezete, s a művezetést hasonló formában vállalták egy szécsényi gazdasági munka- közösség tagjai. S az óvoda csak egy volt a nagyobb közérdekű munkaakciók közül. Klsgéc társközségben a KISZ- fiatalok munkája révén a volt iskolai épületben létesült orvosi rendelő és KlSZ-klub- jv.i.-i.po s a körzeti orvosnő is vállalta, minden héten rendelést tart az új helyiségben is. A helyi labdarúgócsapat és a sportkör tagjai sem vártak a készre. Mivel a futballisták előreléptek a tabellán, szükség volt a nagyobb öltözőre, a tsz által biztosított anyágból megkétszerezték, komfortosabbá tették a meglevő épületet. És sorolhatnánk még a kisgéci ravatalozót, s aztán a kisebb volumenű munkákat, betonozást, kerítésépítést, s a községgyarapítás számos példáját. Mikor számot vetettek, kiderült, az esztendő során a helybeliek 7,8 millió forint értékkel gazdagították szűkebb pátriájukat. Egy lakóra tehát csaknem 3 ezer forint munkaérték jut. A kiváló eredmény révén megnyerték a megyei tanács társadalmi munkaversenyét, s az első helyezéssel 400 ezer forintot kapott a község. A megye nevében Berki Mihály elnökhelyettes köszöntötte a tanácsülést, s adta át a díjat. Kiemelkedő munkájukkal országos elismerést is kivívtak. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elismerő oklevelét Marczinek István megyei népfronttitkár adta át. Az idei évre mintegy 4—5 millió forint a társadalmi munka előirányzata. A tanácsülés más ügyet is napirendjére tűzött, amely ugyancsak a község szépítését, gyarapodását szolgálja: mivel július elsejével megkezdik a községekben az intézményes szemétszállítást, újra alkották a köztisztasággal, természetvédelemmel foglalkozó tanácsi rendeletet. Gáspár Sándor afrikai szakszervezeti tisztségviselőket fogadott Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára csütörtökön fogadta azokat az afrikai szakszervezeti tisztségviselőket, akik a SZOT központi iskoláján egy hónapig tanulmányozzák a magyar szakszervezetek tapasztalatait, és tevékenységét A találkozón Gáspár Sándor tájékoztatót adott a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, az SZVSZ tevékenységéről, a magyar szakszervezetek előtt álló fontosabb feladatokról és válaszolt a feltett kérdésekreÉrdeklődők tömegei keresik fel a napokban megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásáron a karancslapujtői termelőszövetkezet standját az építőipari újdonságokat bemutató szabad területen, ahol a kiállítók »káéból készített termékeik sokaságával büszkélkednek. \ hétvégi faház mellett a fedett nyári tartózkodók, a kánikulában is húst nyújtó fedett autóparkolók kerültek az érdeklődés középpontjába. Ugyancsak akácból gyártották le azt az 50 köbméteres tározót, amelyet ezer-czerötszáz köbméteres méretben is szállítanak vevőiknek. Ezek az úgynevezett agresszív anyagok kivételével számtalan anyag — közöttük termények, szilárd és folyékony műtrágyák — tárolására alkalmasak. A 220 négyzetméteres kiállitási területet bazaltbeton összetételű, piskóta alakú járdalapokkal burkolták, ezzel a termékükkel egyébként Salgótarján nyugati városrészének sétányain találkozhatunk még az idén. Örvendetes, hogy a Karancs nevet viselő termelőszövetkezet a nagybárkányi közös: gazdaság melléküzemágaiban készülő cikkeik — bográcsok, szalonnasiitő-garnitúrák, tetőre szerelhető hófogók, rakodólapok, kerítéselcmek — számára biztosított bemutatkozási lehetőséget. Képünk a karancslapujtöiek standján készüli. — kulcsár — Megyei KISZ-bizottsági ülés Több kihasználatlan lehetőség r az AFESZ-es alapszervezetekben Ülést tartott tegnap Salgótarjánban a Nógrád megyei KISZ-bizottság. A testület — Juhász András első titkár elnökletével — többek között az ÁFÉSZ-eknél kibontakozó szövetségi munka tapasztalatait vitatta meg. .Megyénk nyolc ÁFfiSZ- ében összesen megközelítőleg másfél ezer fiatal dolgozik; számarányuk az összes dolgozóhoz viszonyítva igen nagy; 43 százalék. Igen jól képzettek; négyötödüknek van a beosztáshoz illő végzettsége; az érettségizettek száma nem kevesebb, mint négyszáz — állapította meg a KISZ-bizottság fölmérése, örvendetes, hogy él az igény a továbbképzés iránt, főleg a szakmai ismeretekre vonatkozólag Ugyanakkor a kulturális tevékenység — mint a jelentés fogalmaz — „szegényes”; a lehetőségek nincsenek kellő összhangban a fiatalok kívánalmaival. Megállapítható, hogy az ÁFÉSZ-eknél munkában álló fiatalok kezdő bére alacsony, s viszonylag lassan emelkedik: hat-nyolc év alatt éri el a 3000—3200 forintot. Részben ezzel függ össze, hogy az ifjak közül kevesen élnek a vezetővé válás lehetőségével. A fölmérés alkalmával megkérdezett fiatalok szerint a boltvezetővé előlépéskor a felelősség jóval nagyobb mértékben növekedik, mint a kereset Visszafogja az ÁFÉSZ- esek körülményeinek javulását, hogy a központtól távol, kétfős boltokban tevékenykednek. s erősen kötődnek a tömegközlekedéshez. A munkaidő-elosztás kereskedelemben. vendéglátásban jellemző módja bonyodalmassá teszi összejövetelek szervezését. A tartalmi munkáról a vizsgálódás megállapította, hogy a KISZ-tagok becsülettel megoldják feladataikat. Különösen az ifjúsági brigádok működnek hatékonyán, mind a termelésben, mind az emberformálásban. Kistere- nyén és Érsekvadkerten az ifjúsági brigádok képezik a mozgalmi élet fő színterét. A legtöbb helyen a kellő rangot élvezik a KISZ-vezetők: meghívják őket a vezetői értekezletre kérik, ligyeiemba veszik véleményüket, javaslataikat. (Kivételként említhető Kisterenye és Érsekvad- kert.) Teendőkre figyelmeztet viszont, hogy a fiataloK ritkán fordulnak orobiémáikkal a KISZ-titkárokhoz. Az alapszervezetek sajátos helyzetét figyelembe véve a megyei KISZ-bizottság megállapította, hogy sok még a kiaknázatlan lehetősé? az ÁFÉSZ-eknél. Különösen a jól működő munkaformák — ilyen az ifjúsági brigád — további elterjesztésével kell lendületet adni a mozgalmi tevékenységnek. •lllllHHIUtHltfM'MtltM't • •* *>llMltllMIIIM»)IIIIMMI«f |||ff||||||||||lllllllltllIlltltllll|||||f|||||||||IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIk<>a8ll8llll8iai8l>ll<lllllllMM8«llllllllllflIllIltiattIl«llig|lll> A Szakszervezeteit Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a KÓTA és más országos találkozóját. Az ese- szerv, szervezet, intézmény évek óta hagyományosan megrendezi a munkáskórusok országos találkozóját. Az eseményen a megyék legjobb kórusai meghívásos alapon vesznek részt, s bemutatkozó jelleggel mérik össze tudásukat másokkal. Az alkalom így rendkívüli lehetőséget teremt az énekkarok és vezetőik számára, hogy felmérjék saját fejlődésüket, tapasztalatot, ösztönzést kapjanak további tevékenységükhöz. Annál is inkább, mert a háromnapos és négy városban megszervezett fesztiválon külföldi kórusok is fellépnek, ízelítőt adva saját országuk kórus- mozgalmának jellemzőiből. Idén Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Romániából és a Német Szövetségi Köztársaságból érkeznek együttesek. öt nógrádi résztvevővel Vándor énekkari Sándor fesztivál A pénteken kezdődő és vasárnapig tartó Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás énekkari fesztivált hatodik alkalommal szervezték meg. Az énekkarok Budapesten, Le- ninvárosban, Szekszárdon és Szombathelyen változó helyszíneken mutatkoznak be a közönségnek. A találkozó névadója, Vándor Sándor kiváló zenepedagógus, karnagy, aki negyvennégy éves korában a II. világháború utolsó esztendejében esett áldozatul a fasizmusnak. Az idei fesztivál nem kizárólag a mártírhalált halt kórusvezető emlékének szentelődik; ugyanis 75 esztendeje alakult meg a Magyarországi Munkásdal- egyletek Szövetsége, melyre a szervezők a szokásosnál nagyobb szabású rendezvénnyel emlékeznek. Az esemény programfüzetének bevezetőjét Maróti Gyula karnagy írta — kiemelve a kórusok tevékenységének. az országos munkás dalfesztiváloknak jelentőségét — Új idők új dalaival címmel. A Nógrád megyei kórusok Budapestre kaptak meghívást, s három kategóriában férfi-, vegyes női és leánykarban — képviseltetik színeinket. A salgótarjáni bányász férfikar Somogyi Zoltánná vezetésével a szakszervezetek fővárosi művelődési házában, a salgótarjáni egészség- ügyi szakközép- és szakiskola kórusa Venter László vezényletével az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában, a salgótarjáni pedagóguskórus Virág László dirigálásával szintén az egyetem aulájában lép fel, valamennyien május 21-én, a fesztivál második napján. A balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola énekkarát Kalocsay Frigyes, a balassagyarmati szövetkezeti vegyes < kart Ember Csaba vezényli Az együttesek május 22-én a Budapest Sportcsarnokban mutatják be tudásukat. A háromnapos énekkari fesztivál zárónapján közös kari hangversenyt tartanak a Budapest Sportcsarnokban. Erről a Magyar Televízió délután 15 óra 5 perctől egyenes közvetítésben számol be. Megnyitó beszédet Rátkai Ferenc művelődésügyi minisz« terhely.ettes mond.
