Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

'^l6'GÍ^Í> VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEK! MSZMP nograd m egye i bizo.ttsaga.es a megyei tan ács lapja XXXIX. ÉVF., 88. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. ÁPRILIS 15., PÉNTEK Biztató tavaszkezdet A határ üdezöld Nógrádban is. Az őszi vetések szépen sorolnak, ígéretesen fejlődnek. A rövid ideig tartó, enyhe fel még egy százalékát sem károsította a kalászos gabonák­nak. Az ősszel a tervezettnél 56 ezer hektárral nagyobb területen vetették el a búza magját a hazai gazdaságok. A tervek szerint betakarítható a 14,5 millió tonna gabona is, melyhez 2,9 millió hektáron kell megfordulni a vetőgépek­nek. Kora tavasszal már biztosnak látszott a gabonaprogram idei teljesítése, a vetések szerkezete azonban nem minden­ben’ igazodott az ágazati elképzelésekhez. Kukoricából a ter­vezettnél 20 ezer hektárral szándékoztak kevesebbet vet­ni az üzemek. Az elmúlt hét örvendetes változásokat hozott. Több nagyüzemben csökkentik a szálas takarmányok, a silókuko­rica és a tavaszi kalászosok vetésterületét, helyette kukori­cát vetnek. A gazdaságok átértékelték elgondolásaikat, mert az elmúlt esztendőben jelentősen javult a kukoricatermesz­tés jövedelmezősége. Növekedett felvásárlási ára, s az ér­tékes takarmánynövény nagyobb termésekre is képes, mint a kalászos gabonák, művelésére viszont nem kell több pénzt fordítani. Az átlagszámok szerint tavaly egy hektáron ter­melt annyi kukorica, mint amennyi kalászos másfél hek­táron. Jő minőségű vetőmaghoz juthatnak a gazdaságok, a szakemberek hatvanféle hibrid között válogathatnak. ' - A mezőgazdaság tavaszi felkészülésére a gondosság jel­lemző. Régi kívánsága volt a szakembereknek, hogy cukor­répából, napraforgóból nagyobb legyen a fajtaválaszték, nö­vekedjen a külföldről származó hibridek aránya. Óhajuk teljesült a mostani tavaszon. Javult a gép- és alkatrész­ellátás is, á tervek szerint 13,5 milliárd forint értékű gépet vásárolhatnak az üzemek. Egyebek között 6500 trak­tor beszerzésére lesz lehetőségük, s az aratás kez­detéig megérkezik mintegy 1500 gabonakombájn is. Várha­tóan rövidebb lesz az a hiánycikklista, amelyen a mező- gazdasági gépalkatrészeket sorolják fél. Már tavaly is 2,5 milliárd forint értékű alkatrészt gyártottak hazai vállalatok, szövetkezetek, melyek egyharmada az importgépek javítá­sét szolgálta. Az idén tovább bővül a hazai pótalkatrész­gyártás. Mindezek ellenére sem telnek gondtalanul a mezőgaz­dászok napjai. Az elmúlt hónapokban nem volt elegendő Aiutráéyu a gfct&aágokb&R, s a szállítás is akadozott. Ez pontosan akkor történt, amikor hosszas érvelésre növekedett a' műtrágyázást kedv az üzemekben. A beérkezett igények szerint egymillió 650 ezer tonna vegyes hatóanyagot szán­dékoztak kiszórni, 100 ezer tonnával többet az előző évinél. A kibontakozó kedvet fékezte a műtrágyahiany, ősszel már 130 ezer tonna hatóanyag nem kerülhetett a helyére. Az idei esztendő első negyedében nem sokat változott a helyzet. Ezért állapodott meg a közelmúltban az Ipari, valamint a Mezőgazdasági Minisztérium abban, hogy a mezőgazdaság a házai vegyipartól 48 ezer tonna nitrogénműtrágyát kap. Kellene a gyors segítség a növényvédelmi munkákhoz is, mert egyes növényvédő szerekből ugyancsak kevesebb van • szükségesnél. A -hiányzó kemikáliák sok bosszúságot okoznak az üzemi vezetőknek, de bizalmuk nem rendül meg. Biztató a tavasz­kezdet, kedvező a mezőgazdaság helyzete ahhoz, hogy idei tervét teljesítse. Ezt állapították meg a közelmúltban a Minisztertanács ülésén is. A bizakodás mindenekelőtt ab­ban gyökeredzik, hogy a termeléshez szükséges legfonto­sabb- eszközök, anyagok az üzemek rendelkezésére állnak, elterjedt, megerősödött a magas termelési színvonal, és az ágazatban dolgozók szakértelme folyvást gyarapszik. Mégsincs könnyű dolga a mezőgazdasági mérnököknek, technikusoknak. A sikeres tavalyi esztendő után egy-két szá­zalékkal kell növelniük a termelést, a kiegészítő tevékeny­séget pedig 5,5 százalékkal szükséges bővíteniük. Ennél is nagyobb a feladatuk az export teljesítésében. Tavaly 80 n?illiárd forint értékű mezőgazdasági termék hagyta el az országot, voltaképpen minden harmadik hektáron a kül­piacra termeltünk. Az idén ez sem lesz elegendő. Az ága­zat tervei szerint 10 százalékkal szükséges bővíteni az ex­portot. A cél önmagában is erőfeszítésre ösztönöz. Ezt csak fo­kozza, hogy a világpiacon csökkennek, vagy változatla­nok maradnak az élelmiszerárak. Ezért az exportbevétel tervezett növelésénél nagyobb ütemben kell fokozni a kivi­telt. Az előzetes számítások szerint a határon túl értéke­sített termékek mennyiségét 15 százalékkal kell növelni ah­hoz, hogy a bevételek 10 százalékkal emelkedjenek. S nem is akármilyen árukról van szó. A vásárló kritikus szemmel vizsgálja a minőséget, a csomagolást, igényes, a választék­ra, megkívánja a szállítási határidő pontos betartását. Mindezeket jól ismerik az agrártermelésben dolgozók, uz elmúlt években alkalmazkodtak is a vevők kívánságá­hoz. A közelmúltban nyújtott át köszönő levelet a mező- gazdasági és élelmezési miniszter az exportban legtöbbet teljesítő 23 mezőgazdasági üzem, feldolgozó és forgalmazó vállalat vezetőinek. A dicséret voltaképpen a többségnek szól, hiszen szinte valamennyi üzem érdekelt az export fo­kozásában. Az idei felkészülés, a biztató tavaszkezdet pe­dig a tervek teljesítését ígéri megyénkben is. Izraeli repülőtér Bejrut mellett Messzebb látni a mánál Bejrúttól húsz kilométerre, Eamour közelében felavatták ez izraeli megszálló hadsereg újonnan épített repülőterét. Egy izraeli katonai szóvivő el. ismerte, hogy a repülőteret, amely Herkules típusú csapat­szállító gépek és helikopterek fogadására alkalmas, a libano­ni hatóságok tudta és bele­egyezése nélkül építették. A repülőtér rendeltetése elsősor. ban az, hogy minimálisra csökkentsék a szárazföldi csa. patmozgásokkal járó, a fegy­veres ellenállási akciókból ere­dő kockázatokat. A jelentős katonai beruhá­zást a tartós izraeli megszál­lás jeleként értékelik Bejrut­ban. Növelni kell a belső ellenőrzés szerepét A népgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában célja­ink megvalósítása az eddigi­eknél lényegesen nehezebb feladatok elé állítja a válla­latokat és a szövetkezeteket. Ez a helyzet megköveteli a belső ellenőrzési rendszer eredményesebb működését, fejlesztését és megerősödését, valamint azt, hogy eme tevé­kenység a vezetési munka ré­sze legyen. A Salgótarjáni járási-vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság ez év márciusában a ha­tókörébe tartozó tiz vállalat­nál és szövetkezetnél vizsgál­ta meg a belső ellenőrzés rendszerének működését. A bizottság tegnapi ülésén ösz- szegezte a tapasztalatokat, s ezek alapján javaslatokat tett mind a tíz gazdálkodó szerv­nek arra, miként javítható az ellenőrzési munka. Az összegezésből elsődlege­sen az derült ki, az első szá­mú vezetők még mindig nem szereznek érvényt annak, hogy a belső ellenőrzés nem helyettesítheti a munkafolya­matba épített ellenőrzést. A fogalmak egyértelműek és tiszták, a gyakorlatban azon- ian más tükröződik. A veze­ői. döntések .jobb előkészíté­st, a gazdálkodás megítélé­sét segítő, rendszerszemléletű belső ellenőrzési gyakorlat még nem alakult ki. Nincs olyan rendszer, amelyet mód­szereiben a komplexitás jel­lemezne, s kevés az ilyen vizsgálatok száma. Többsé­gük csak a hiba feltárására szorítkozik, nem segíti a szer­vezettség javulását és a dön­tés-előkészítéseket. Sem elméletben, sem gya­korlatban nincs megfelelően meghatározva és kialakítva a belső ellenőrzési rendszer és a munkahelyi demokrácia fó­rumainak egymáshoz való vi­szonya. A belső ellenőr sem kap a vezetéstől megfelelő segítséget, ösztönzést arra, hogy lehetőséget keressen a belső ellenőrzés jelentőségé­nek népszerűsítésére, az eredmények és feladatok is­mertetésére s, hogy változtat­hasson az e munkával szem­beni közhangulaton. Mind­ezek mellett — a vizsgált vál­lalatoknál és szövetkezetek­nél — az ellenőrzésben fog­lalkoztatottak fizetése, jöve­delme alacsonyabb a hasonló munkakört betöltőkénél, s munkájuk társadalmi elisme­rése is elmarad azokétól. A felsorolt hiányosságokra a népi ellenőrzési bizottság felhívta az érintettek figyel­mét és mind a tíz egységnél, konkrét javaslatokat is tett a módosításokra. A változta­tás sürgősségét és fontosságát indokolja az is: hogy a veze­tők alapvetően a gazdasági körülmények által meghatá­rozott, a pillanatnyilag jöve­delmező lehetőségeket veszik figyelembe, és nem törődnek eléggé a jövő szempontjából fontos feladatok megvalósítá­sával, valamint a belső tarta­lékok feltárásával. Mindez meghatározza a belső ellen­őrzési munka irányát és mód­szereit. A gazdálkodó egysé­gek érdekeltsége és felelőssé­ge ugyanis főként az éves tervek teljesítésére irányul, ezért a belső ellenőrzéstől is a kisebb területet és idősza­kot felölelő téma- és célvizs­gálatokat igénylik. Hűtők Borsodba Négy hűtőberendezést állítottak össze a Borsodi Vegyi Kom­binátnak a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában. A kétmil­lió-háromszázezer forint értékű termékek az év első negye- ■ dében hagyták el a tarjául üzemet. * — kj — Nemzetközi ifjúsági delegáció Salgótarjánban Tizenegy ország részvételé- országok ifjúsági szövetségei vei a hét elején kezdődött mellett működő központi pénz- meg Budapesten a szocialista ügyj ellen6rző és reviziós bi. zottságok II. konzultatív Tervezői feladványok Lejtősakna, füstgázgenerátor, ABC-áruház — egyelőre rajzolva Kevéssé látványos, ám a megrendelők szempontjából lényegbevágó épületek, léte­sítmények terveit készítik áz év második negyedében a me­gyénkben tervezőirodák. Tár­sasépületek felújítása, üzem­részek átalakítása, kereskedel­mi egységek kivitelezése és természetesen lakásépítés egy­aránt „zajlik” jelenleg a rajz­asztalokon. Elsősorban belső, vállalati feladatokat old meg az év második negyedében a Nógrá­di Szénbányák tervezőirodá­ja. A numero 1-es sorszámot a kányási beruházás viseli. Ebben a generáltervező tisz­tét töltik be a nógrádiak, több más iroda közreműködését koordinálván. A lejtősakna, a bunkerrendszer, a szállító­rendszer és a diszpécserháló­zat „papírra álmodásában” a KBFI és a Várpalotai Szén­bányák tervezői is se­gítenek, az ő munkájukat hangolja össze a tarjáni „agytröszt”. Emellett a villa- mosenergia-rendszert például maga a megyénkben iroda tervezi a beruházáshoz. Fontos gyártmányfejlesztés­ből veszi ki részét a kollek­tíva az úgynevezett „fluid­ágyas füstgázgenerátor” ki­munkálásával. Ezt az ener­giatakarékos eszközt angol gyártási engedély alapján a honi szénkínálathoz igazítják hozzá; idén az első kísérleti darabját is össze akarja rak­ni. Állandó jellegű feladatnak számít a Kisterenyén gyártott vagonvontató berendezések „adaptálása” különböző ma­gyar pályaudvarokra a vasút megrendelésére. Ezek mellett az iroda bányászlakás-akció keretében fölhúzandó épüle­teket is tervezi: Nagybátony- ban, Kisterenyén és Károly- aknán állítják majd össze a lánc- és sorházakat a most készülő dokumentumok alap­ján. Nevének kissé ellentmond- ván viszonylag kevés mező- gazdasági beruházáshoz ké­szít terveket most az AGRO- BER salgótarjáni kirendeltsé­ge: másunnan érkeznek hoz­zájuk a megrendelések. Egyik igényes feladatuk a mátraszelei ABC-áruház meg­tervezése. A jelenleg még csak papíron formálódó majdani épületben a megyénkbeli élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalat rendez be üzletet. A megközelítőleg negyedmillió forintot érő tervezést Gyergyói László irányítja. Nagyobb terjedelmű feladat a salgótarjáni síküveggyár konyha-éttermének felújítását dokumentálni: 532 ezer forint a kirendeltségnek járó díj. Schnehi Emil vezeti ezt a munkát. Ugyancsak jelentős, bár kevésbé szemléletes a pásztói ÉLGÉP igénylésére készülő terv: a telephely gáz­ellátásához. Ez a „feladvány” 400 ezer forintot ér; júniusra készül el vele az AGROBER. Népfrontküldöttség utazott \ Ázsiába A Vietnami Hazafias Front, a Kambodzsai Országépítési és Védelmi Egységfront, a Laoszi Országépítési Front, az Indiai Nemzeti Kongresszus (i) Párt meghívására csütörtökön Pozsgay Imrének, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa . főtitkárának ve­zetésével magyar népfront­küldöttség utazott Vietnamba, Kambodzsába, Laoszba és In­diába. A ’ küldöttség tanulmányozza a népfront partnerszervezetei, nek tevékenységét és megvi­tatja a kétoldalú együttmű­ködés fejlesztésének kérdéseit. A delegáció repülőtéri bú­csúztatásán jelen volt Búi Tan Linh, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság, Vinay Ku­mar Verma, az Indiai Köztár. saság budapesti nagykövete és Kao Samreth, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. ta­nácskozása. A rendezvény három résztvevője: Kuba, Kambodzsa és Lengyelország képviselői csütörtökön Salgó­tarjánba látogattak. Ütjük első állomása a saj­góbányai politikai képzési központ volt. ahol a vendé­geket Juhász András, a KIS2 Nógrád megyei bizottságának első titkára és Mihólyné Ba­lázs Melinda ismertette meg az intézményben folyó tevé­kenységgel, a politikai kép­zés feltételeivel. Ezután a sal­gótarjáni síküveggyárat ke­resték fel a delegációk tagjai,* ahol az üvegkészítés folyama­tába nyertek bepillantást, a gyárban dolgozók élet- és munkakörülményeiről pedig a párt- és gazdasági vezetők adtak felvilágosítást. Délután ismét Salgóbányán folytatódott a program. Előbb szakmai tapasztalatcserére ke­rült sor, ezen Juhász András tájékoztatót adott Nógrád me­gye ifjúságmozgalmi helyzeté­ről, a több mint húszezer KISZ-fiatal elmúlt évi mun­kájáról, az idei tennivalókról, Ezet követően Várhelyi Béla.' a megyei KISZ-bizottság mel­lett működő pénzügyi ellen­őrző bizottság elnöke beszélt arról, hogyan segítik a poli­tikai célok megvalósulását,’ miként gazdálkodnak a bi­zottságok és az alapszerveze- tek. Majd a vendégek kérdez­ték, illetve maguk is elmond­ták saját tapasztalataikat. Á program további részében baráti találkozóra került sor, amelyen részt vettek a megye ifjúságmozgalmi vezetői, a pénzügyi ellenőrző bizottság résztvevői. Az esti prog­ram után a delegációk visz* szautaztak Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents