Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
MILYEN SZAKMÁT VÁLASSZAK? HOVÁ JELENTKEZZEM? Szarvas György villamosttzemmérnök a kezdőkészletek egyik végmérője. Az általános és középiskolát idén befejező fiatalok előtt az életpálya, a hivatás megválasztásában igen sokféle lehetőség kínálkozik. Több szakmát jó néhány, vagy csaknem minden megyei gyárunkban megtanulhatják, elsajátíthatják a fiatalok. Ugyanakkor vannak olyanok is, amelyeket csak néhány vállalatnál ismerhetnek meg az arra vállalkozók. A Budapesti Rádiótechni1957. január 1-el lett, amikor a hivatalos okmányokba így jegyezték be nevét: Budapesti Rádiótechnikai Gyár. Rövid idő alatt, a korábbi Kohó- és Gépipari Minisztérium híradás- technikai igazgatóságának egyik .kulcsvállalata lett. Az I960—1970. közötti időszakban alakult ki a vállalat végleges termékszerkezete. Azóta URH-rádiótelefono- kat, hozzá szükséges tartozékokat, közszükségleti maglétrehozását kezdték meg. A nagyvállalat vezetése egyúttal kimondta, hogy a salgótarjáni gyárban az URH rádiótelefonokat és a hírhálózatokat állítják majd elő. A konkrét termelőmunka először, ideiglenesen s— amíg nem épült fel az új gyár — a helyi kultúrház, színház és mozitermében kezdődött meg, ahol főként női, betanított dolgozókat foglalkoztattak. Az ide sereglett munkásasszonyok az URH-rádió- telefonok egyszerű szerelvényeit, főszerelvényeit állították elő, illetve szerelték össze. Még ebben az évben megkezdődött az új gyár építése, amelynek első lépcsője 1972- re készült el. Az új létesítmény új színfoltot hozott a megyeszékhely gyorsan iparosodó életében. Oj, kulturált iparágnak, szakmának vetette meg az alapját. Az új gyárban, számolva a további beruházásokkal, állandóan növekvő mennyiségi és minőségi követelményeknek kellett eleget tenni. Az alig tízéves múltra visszatekintő salgótarjáni .gyáregység, megalakulásától kezdve hatalmas fejlődést ért el. A végzett munka azért dicséretes, mert a városban eddig szinte teljesen ismeretlen iparágat és szakmát kellett megalapozni és a jelenlegi szintre fejleszteni. Sok gonddal, bajjal, különböző jellegű nehézségek, akadályok- legyőzésével sikerült az évről évre növekvő feladatokat jól teljesíteni. Ezt bizonyítja messze- hangzóan az alábbi néhány sokatmondó szám is: 1969- ben 50, 81-ben már 1000 fő Precíz munkafeladatokat látnak el a szerszámkészítők, közöttük Tóth Árpád kai Gyár salgótarjáni gyáregysége azzal a szándékkal mutatja be magát, hogy annak a fiatalnak, akinek kedve van idejönni, az tudja, milyen kollektívába kerül, milyen múlttal és jövővel rendelkező termelő-gazdálkodó egységbe kéri ipari tanulóként való felvételét. Ä salgótarjáni gyáregység a megye egyik legfiatalabb és legtöbbet ígérő, dinamikusan fejlődő iparágához, a híradástechnikához tartozik. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár (nagyvállalat) az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. 1953-ban alakult meg Budapesten. önálló vállalattá netofonokat és számítás- technikai termékeket állít elő. A számtástechnikai perifériák termelési ágának létrehozása, e termékek eredményes előállításához szükséges szakemberellátottság biztosítása, valamint a budapesti telephelyen megfelelő termelőterület megnyerése — arra késztette a gyár vezetését, hogy vidéken, ismét újabb gyárat hozzon létre. Az elhatározást tettek követték. A Nógrád megyei és Salgótarjáni városi Tanács, valamint a helyi társadalmi szervek maximális támogatásával 1969-ben Salgótarjánban egy újabb gyáregység dolgozott a gyáregységben. 1972-ben az éves árbevételi terv 81 millió forint volt. 1977-ben 500, 1982-ben pedig már 760 millióra növekedett. Az eltelt rövid, történelmi időszak alatt a gyártmányok nagy fejlődésen mentek keresztül. A régi csöves készülékeket felváltották az elektronikus elemekből fejlesztett berendezések. Ezek méretben kisebbek, esztéti- kusabbak, működésükben megbízhatóbbak lettek. Az URH-rádiólelefonok termék- csoportjában, az ipari diszpécserhálózatok gyártásának bevezetésével, folyamatos szállításával, a környező országok konkurrenciájával szemben, jelentős előnyt biztosítottak maguknak a sal6 NÓGRÁD - 1983. április 14., csütörtök gótarjániak. Sikerük továbbá azzal is magyarázható, hogy az itt előállított termékek kielégítik a nagyfelhasználók egyedi, szolgáltatási igényeit is. Az idei esztendő újabb fordulatot jelent a gyártmányszerkezetben, mert teljes lesz a váltás. A régi, úgynevezett TITAN adó-ve- vő-berendezéseket teljes egészében felváltja az FM 300- as család. Ez utóbbiak korábbi társaikkal szemben két, mint a jövő szakembereit, várják soraikba, maguk közé a kollektíva tagjai. A salgótarjáni gyáregységben 1977—78-tól folyik tervszerű szakmunkásképzés. Évente eddig 6—7 fő szerzett valamilyen szakmai képzettséget. Ezt a folyamatot az idén tovább kívánják bővíteni, illetve dinamiku- sabbá tenni. A szerszámkészítő szakmába legalább tíz fiatal jelentkezését várják. Aki a szerRöviden a tanulmányi időről. A szerszámkészítő és gépi forgácsoló szakmában az általános iskolát végzetteknél 3 év. A műszerész szakmába csak érettségizett fiatalokat vesznek fel. A képzési idő két esztendő. Az ifjú szakemberjelölteket tanulmányi ösztöndíj és társadalmi tanulmányi ösztöndíj illeti meg. Az előbbi mértéke szakmánként és iskolatí pusonként változik: 260 forinttól 500 forintig térProgramvezérléses automata forgácsológépet irányít Zsélyi Gábor esztergályos csoportvezető. eltérnek a technológiában, a konstrukcióban, az elektromos megoldásban és külső megjelenésükben. Másképpen szólva: megfelelnek a mai technikai haladás követelményeinek. Az új család előnyeit így jellemezhetnénk : kis fogyasztás — nagy hatásfok. Az új, korszerűsített készülékekben a megszokott tranzisztorok helyett integrált áramköröket építenek be, ami igen jelentős mértékben növeli a megbízhatóságot. Egyébként a salgótarjáni gyáregység által készített termékek a következők: hordozható kézi rádió- telefonok, járműbe szerelhető (MOBIL) rádió adóvevő, fixen telepíthető berendezések, kezelőegységek, antennák, szűrők, speciális berendezések, tartozékok. Ez előbbieket felhasználják az iparban, a mezőgazdaságban, a .szállításban, a kommunális szolgáltatásban és a biztonsági szolgálatban. Az itt gyártott termékek keresettségét, jó minőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy az éves árbevételi terv több mint 70 százalékát a szocialista országokba szállított termékeikből biztosítják. Legtöbb készüléküket a Szovjetunióba exportálják.’ Utána a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária következik, majd Csehszlovákia, Lengyelország és Románia zárja a sort. A gyár dolgozói jelenlegi tevékenységükkel Salgótarján város üzemeinek szocialista exportjából csaknem 70 százalékban részesednek. A tőkéspiacokon viszont nincs előkelő helyük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kutatják az újabb lehetőségeket. Ilyen gazdag múlt és biztatóbb jövő láttán nemcsak azok járnak jól, akik már eddig is elkötelezték magukat a gyárral, annak fejlődésével, hanem azok is, akiszámkészítés mellett dönt, az a fiatal az elit szakmák közül választ. A jelentkezőket jól felszerelt műhely várja. Képzett szakemberek ismertetik meg velük a szakma alapvető fortélyait. Mivel a híradástechnikai iparág igen alkatrészigényes, ezért a szerszámkészítő szakmát tanulók az átlagosnál magasabb fokú képzettséget nyerhetnek. Mint ifjú szakemberek, más üzemekhez képest, sokkal nagyobb szabadságfokkal oldhatják meg feladataikat. Nekik hamar hozzá kell szokni az önálló, különböző tennivalók jó, gyors és pontos ellátásához. A gépi forgácsoló szakmába ugyancsak tíz fiatal jelentkezését várják. A gyakorlati képzést NC vezérlésű, modem gépeken, nagy tudású szakemberek és kiválóan dolgozó szocialista brigádtagok segítségével valósítják meg. A műszerész szakmába tíz fiatal jelentkezését várják. Ez a szakma magas fokú általános műveltséget kíván. A képzés során részegység! és készülekmérői elektronikus műszerész képzésben részesülnek a jelentkezők. jed. A társadalmi ösztöndíj 500 forint. A képzés utolsó évének második félévében lehetőség van arra, hogy a legjobb eredményt felmutató fiatalok téljesítméhy- bérben dolgozzanak. Mim den tanulónak napi egyszeri étkezést biztosítanak 3 forint ellenében. Az ifjú szakemberjelöltek mellett a gyáregység vezetése szélesre tárja kapuit azon érettségizett fiatalod előtt, akik egyetemeken, főiskolákon folytatják tanulmányaikat, biztonságos, megalapozott jövőjük érdekében hajlandók ösztöndíjszerződést kötni a gyárral. Jelenleg tíz vállalkozó kedvű fiatal jelentkezését várják, azok közül, akik villamosmérnöki, villamosüzemmérnöki, gépészmérnöki, gépész üzemmérnöki, közgazdasági, vagy számviteli egyetemen, vagy főiskolán tanulnak tovább. A gyár kollektívájába kívánkozó, előbb felsorolt szakmákat elsajátítani akaró fiúk jelentkezzenek a salgótarjáni 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Salgótarján, Csokonai út 21—29. (X) A végszerelő műhelyben Radván Henrik és munkatársai. Műszerész szakmákba vár fiatalokat a BRG salgótarjáni gyáregysége
