Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

i cc A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I Képzőművészeti kiállítás a múzeumban • r '».VJ ^ __ N OGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGY EI Bl Z OTTS Á G’Á ÉS A MEGYEI TANÁCS LA P JA ' “ ■ XXXIX. ÉVF., 78. SZÁM ARA: 1,«Q FORINT 1983. ÁPRILIS 2., SZOMBAT Megnyílt a XSIS. salgótarjáni tavaszi tárlat Száztiienhat alkotó száznyolcvanhét műve Megemlékezések bazárt íelszaMiisánÉ évfordulóján ünnepségek Moszkvában, Budapesten, Nógrádban - Koszorúzások a felszabadulás: emlékhelyeken — Díszünnepség Salgótarjánban Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából szerte a világon gazdag ünnepségsorozat vette kezdetét pénteken. Moszkvában, a szakszervezetek házának októ­beri termében nagygyűlést tartottak Magyarország nemze­ti ünnepe tiszteletére, s ünnepségekre került sor a szovjet főváros több üzemében, intézményében is. Budapesten szá­mos helyszínen a felszabadulási emlékművek talapzatára helyezték el az emlékezek a kegyelet virágait» valamint ez alkalomból kitüntetéseket, elismeréseket adtak át. Ben­sőséges ünnepséget rendezett a Parlament kupolacsarnoká­ban a Minisztertanács: hazánk felszabadulásának 38. év­fordulója alkalmából átadták az idei állami és Kossuth- dsjakat, valamint a Kiváló és Érdemes művész címeket. Az ünnepségen megjelent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Megkezdőd öli az ünnepségsorozat Nógrád megyében is. Nemzetiszínű, és a munkásmmozgalom vörös zászla ját len­gette a kissé borongás tavaszi szél, a városok, a falvak ut­cáin, terein transzparensek díszítik a középületeket, az in­tézmények, üzemek bejáratait. S szerte a megyében, ün­nepségeken emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 38. évfordulójáról. Salgótarjánban ünnepélyes keretek között nyitották meg péntek délelőtt a Nógrádi Sándor Munkásmozgalmi Múzeumban a tavaszi tárla­tot. Ugyancsak délelőtt a me­gyei pártbizottság székházá­ban a munkásmozgalom ve­teránjai vettek részt benső­séges ünnepségen. Kora dél­után pedig koszorúzás! ün­nepségekre került sor a szovjet hősi emlékműnél, a felszabadulási emlékműnél, valamint a megyeszékhely és környéke ?a!aménhyi ’emlék­helyénél, ahol a megye és a város párt-, állami és társa* daimi szervezeteinek, a tö­megszervezetek, a fegyveres testületek képviselői, az ide­iglenesen hazánkban tartóz­kodó szovjet katonai alaku­latok küldöttei, az üzemek, intézmények képviselői he­lyezték el a megemlékezés virágait. Balassagyarmaton a Hősök terén gyűlt össze az ürmep- lő tömeg, s dr. Vass Miklós városi tanácselnök megem­lékező beszéde után a szov­jet hősök emlékművét koszo- rúzták meg. A pásztói járás központi ünnepségére a párt- bizottság nagytermében ke­rült sor, majd az ezt követő koszorúzás után a Lovász Jó­zsef Művelődési Házban tar­tott kulturális műsort tekint­hették meg az ünneplők. A balassagyarmati járás ki­emelt ünnepségére Szé csényben került sor, ahonnan a felszabadulási emlékműhöz vonultak az emlékezők, hogy elhelyezzék a hála virágait, míg a rétságiak a járásszék­hely művelődési házában idézték fel a 38 esztendővel ezelőtti eseményeket, majd a felszabadulási emlékművet koszorúzták meg. A salgótar­jáni járás központi ün­nepségének helyszíne a kisterenyeí pártbizottság előtti tér volt, «hol az ünnepség színfoltját gazdagí­totta, hogy ez alkalomból ke­rült sor id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászmű­vész Lenin-mellszobrának leleplezésére. Salgótarjánban az ifjúsági- művelődési házban került sor az esti órákban az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága, a Salgótarján vá­rosi bizottság, a Nógrád me­gyei Tanács és Salgótarján város Tanácsa által rende* zett díszünnepségre, ame­lyen többek között megje­lent Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, s ott vol­tak az ünneplők soraiban a megye, a város párt-, állami és társadalmi szerveinek kép­viselői, valamint szovjet ven­dégeink. Ünnepi köszöntőt Illés Miklós, a Nógrád me­gyei Tanács általános elnök- helyettese mondott. Ülés Miklós ünnepi köszöntője Céljaink: béke, biztonság, kölcsönös megértés Felszabadulási ünnepség Salgótarjánban 'i**'’;!::jjjjÉ Lj;;-jijöiiwi J,:j.-V . ^v1 j' J1 '[': A képzőművészeti kiállítás a Nógrádi Sándor Múzeumban Beszéde bevezetőjében a 38. esztendővel ezelőtti történelmi eseményeket idézte föl Illés Miklós. Szólt arról, hogy Nóg­rád megye 1945. január else­jével lett szabad, s 1944. de­cember 5—31 között, négyhetes kemény harc árán szabadítot­ták fel megyénk területét a Vörös Hadsereg katonái. — Büszkeségünk, hogy a fel­szabadító harcokban Nógrádi Sándor partizánalakulatai se­gítették legyőzni a szívósan védekező német erőket, — mondotta — s bizonyították, hogy a magyar nép nem azo­nos az országot pusztulásba döntő uralkodó osztállyal. A munkásság, a dolgozó paraszt­ság a felszabadulást követően azonnal hozzálátott az új, a demokratikus államrend meg­teremtéséhez, , a szocialista Magyarország felépítéséhez. S amikor köszönettel és hálával emlékezünk meg a felszabadí­tó hős szovjet katonák vérál­dozatáról, meg kell emlékezni arról a segítségről is, amelyet a szovjet hadsereg nyújtott megyénk lakosságának az új élet megindításában. Ezután a népi demokratikus fejlődés eseményeiről, a szoci­alizmus építéséről szólt a me­gyei tanács általános elnökhe­lyettese, megemlítve, hogy ä szocialista államok bai'áti szö­vetségének tagjaként járhat­tuk és járhatjuk végig a béke és az enyhülés útját. — A szocialista világrend- szer politikája évtizedeken át alapvetően azonos célokat tűz maga elé: béke, biztonság, kölcsönös megértés. Egyedül, egymagunkban nem tudnánk ezeket a célokat megvalósíta­ni, ehhez a szövetség ereje kell, ehhez a szocialista tábor ösz- szefogása szükséges a világ ha­ladó erőivel. Beszéde további részében a felszabadulás eseményeit át­élő nemzedék érzéseiről szólt az előadó: — A mi nemzedékünk, ha azt mondja felszabadulás: egyetlen szóban összefoglalja élete történetének lényegét — mondotta — összefoglalja, sű­ríti az 1945 előtti két-három évtized minden rettenetét, min­den reményét a jobb jövőért, s a vágyak beteljesülését... Mi tudjuk igazán, honnan jöttünk idáig. Honnan jöttünk és hon­nan jött a nemzet! Akik nem élték át a kor szörnyűségeit, mindezt nem tudhatják, mintha néha csak történelmi leckeként visszhangoznák, hogy gyilkoló háborúból, a fasizmusból, a nyilasmocsokból... De ha csak ezt látjuk, ha csak ezt láttat­juk, hogyan értik meg a fiata­lok a felszabadulást megelőző Horthy-korszak lényegét, amelynek csak befejező szaka­sza a háborús pusztítás? A há­rommillió mai televízió előtt ülve, 1983-ban értík-e, érthe­tik-e a felnövekvő nemzedékek a hárommillió koldus orszá­gát? Igen, mi megéltük, mi megértettünk ebből valamit, amit talán a felszabadulás óta sem tudtunk igazán közread­ni. Ne csak a háborút, a pusz­tulást lássuk, szemben a bé­kével! A ma hclköznr'jjával szemben érzékeltetni kell a Horthy-korszak hétköznapjait is, s akkor talán nem halvá­nyul frázissá a múlt emlegeté­se. Végezetül eredményeinkről, szocialista hazánk erejéről, né­pünk megbecsüléséről szólt Illés Miklós. Hangsúlyozta, hogy országunkban a párt és a nép között bizalom vari, nyíltság, őszinteség’’ jellemzi a politikát. Eredményeink meg­győző ereje mozgósító. Közös dolgaink előrevitelében egyre nagyobb a felelősségvállalás, a társadalmi méretű aktivitás, az összefogás. Ennek vagyunk ta­núi szerte az országban és szű- kebb hazánkban, Nógrád me­gyében is. Illés Miklós beszéde után a díszünnepség az Internacioná- lé dallamaival ért véget, majd kulturális műsor következett: az ELTE táncegyüttese mutat­ta be műsorát. A képzőművészetek barátai már bizonyára napokkal ez­előtt felfigyeltek Kerekes László alkalmazott garfikus- művész szép kivitelű plakátjá­ra, mely a salgótarjáni Nógrá­di Sándor Múzeumba invitál­ja az érdeklődőket. Ez az in­tézmény ad ugyanis helyet má­jus 15-ig a XIII. 'salgótarjáni tavaszi tárlatnak. Az országos rangú képző- művészeti kiállítás ünnepélyes megnyitójára pénteken került sor. Az eseményen részt vettek a megye- és a megyeszékhely párt-, állami, társadalmi és tö­megszervezeteinek vezetői — köztük dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára és Szalai László, a városi pártbizottság első titkára valamint Salgótarján gyárainak, üzemei­nek, intézményeinek kép­viselői is. A rendező szervek — Salgótarján város Tanácsa, a Magyar Képzőmű­vészek Szövetségének észak­magyarországi területi szerve­zete és a Nógrád megyei Mú­zeumok Igazgatósága — nevé­ben dr. Prazovszky Mihály megyei múzeumigazgató kö­szöntötte a megjelenteket, majfcl Űjlaky Károly színmű­vész tolmácsolásában hallgat­ta meg a közönség Devecseri Gábor „Mikrokozmosz” című versét. Berki Mihály, Nógrád me­gye Tanácsának elnökhelyette­se — megnyitó beszédében — utalt arra, hogy ,■ az idei tár­lat szervesen kötődik a Ma* dách-emlékévhez. A múzeum kiállítótermeiben ezúttal 116 alkotó 187 műve várja a láto­gatókat, de a hagyományok­hoz híven a megnyitóünnep­ség keretében — a legkiemel­kedőbb munkák alkotóinak — a megye és a megyeszékhely társadalmi szervei, vállalatai által felajánlott díjakat is ki­osztották. A díjakat ugyancsak Berki Mihály nyújtotta át. A XIII. salgótarjáni tavaszi tárlat — a városi tanács ál­tal felajánlott — nagydíját Czinke Ferenc grafikusművész­nek ítélte a zsűri. Nógrád me­gye Tanácsának díját El Ka- zovszkij festőművész kapta. Balassagyarmat város Taná­csának — a Madách-évfordu- lók alkalmából alapított — dí­~ Kulcsár-fotó — J ját Krlchmayer Károly szolja rászművész érdemelte ki. Fes­tészeti díjat Lórártt János fes­tőművész kapott, míg a ki­emelt szobrászati díjat Samu Géza szobrászművésznek ítél­te a zsűri. Grafikai díjat két ■művész érdemelt ki: Muzsnay Ákos és Szemethy Imre grafi­kusművészek. A Nógrádi Kép­zőművész díjat Bobály Attila szobrászművész nyerte el. Salgótarján város Tanácsa ■„Aranydiploma” adományozá­sát határozta el. E kitüntetés­ben azok részesülhetnek, akik a megyeszékhely közművelő­dési életében, a művészeti ne­velés és ízlésfejlesztés terén kiemelkedő tevékenységet vé­geznek. Idén Bihari Lajos, a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépis­kola igazgatója, Domonkos Alajos, a Nógrádi Sándor Mú­zeum igazgatóhelyettese, dr; Herényi Ferenc irodalomtörté­nész, valamint a Madách Im­re Gimnázium és Szakközép- iskola kollektívája találtatott méltónak az elismerésre, mely­ről a „diplomákat” ugyancsak a tavaszi tárlat megnyitóün­nepségén vehették át az érin-] tettek. i^irk***1t***-irk****1rk***-k*rkic**:*it*** ** ****** «ni *********** ******** A ******* *»****■< A*»* ****** R övid időre ünnepélyessé vált tegnap Salgótar­jánban a megyei párt­bizottság végrehajtó bizottsá­gának terme. Az asztalokat fehér térítők borították, s a székeket munkában elfáradt idős veteránok, a megye fel- szabadulás előtti párttagjai, s a nyomdokukban haladó fia­talok képviselői foglalták el. Azok gyűltek össze, akik már a megye felszabadulása előtt is tagjai voltak a pártnak, s 1983-ban ünnepük párttagsá­guk 60., 50., illetve 40. évfor­dulóját. Mellettük ültek azok a fiatalok, akik a pártmun­kában, az élet más területén, a közéletben követik az idő­sek példáját. Erről szólt Gé­czi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára is köszöntőjében, a hazánk felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére immár hagyományossá váló megemlékezésen. Emlékeztek... Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára emlé­kezett az elmúlt évtizedekre, a felszabadulás évfordulójára és szólt a ma eredményeiről. Emlékezett azokra, akik ha-, zánk, a megye felszabadítá­sáért a legtöbbet tették, a Vörös Hadsereg felszabadító harcosaira. Emlékezett a ré­gi párttagokra, akik a felsza­badulás előtt a Horthy-fasiz- mus kegyetlen időszakában az illegalitás keserves kenye­rét ették, de harcoltak a párt soraiban, a holnapért, a job­bért, mai életünkért. Amint mondotta emlékeztetőjében: a maguk harcával segítették a felszabadulás utáni élet meg­indítását, mert tudták miért harcoltak, s hogyan kell élni a Vörös Hadsereg által ho­zott szabadsággal. S ott voltak az ünnepségen azok, akik munkájukkal foly­tatói az elődöknek, akik azért harcolnak, hogy sikeresen dolgozzunk jelenlegi legfonto­sabb tennivalóinkon, a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán. Az őszinte és igazi emlékezés során a szám­vetés sem maradt el. Hiszen feladatunk — amint Skoda Ferenc hangsúlyozta — bő­ven akad ma is, a megyeipa­ri, vagy mezőgazdasági fej­lesztésében, a lakosság élet- színvonalának biztosításában, az élet minden területén. Kedvez a tennivalók elvég­zésének, hogy a megye la­kosságának közérzete jó, ki­egyensúlyozott, s egészséges, pezsgő pártélet folyik. Emlékeztek az öregek is. Hat, öt, négy évtized párt­élete tükröződött vissza az eszmecsere során. Földi Jó­zsef. Rátkai István, Bozsik Péter, Kusz János, Nagy La­jos, Sándbr Béla, Vrbán Já­nos emberöltőket átfogó em­lékeket idézett a baráti, elv­társi beszélgetés során. S amikor átvették Géczi Já­nostól és Devcsics Miklóstól, a megyei lanács elnökétől a megyei pártbizottság köszönő levelét és az ajándékot, nem egy idős ember szemében csillant meg az orom könnye. A levélben olvashatták:.,Elis­meréssel adózunk kommunis­tához méltó munkásságáért, hosszú életet, jó egészséget kívánunk”. 1 z emlékezés alkalmából m Géczi János és Dev­csics Miklós, az Elnö­ki Tanács elnöke megbízásá­ból hazánk felszabadulása 38. évfordulója alkalmából ki­emelkedő politikai és gazda­sági tevékenységéért kor­mánykitüntetéseket adott át az ifjabb nemzedéknelc. Somogyvári László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents