Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

WAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOG RAD AZ MSZMP .NOG R A D MEGYÉl 8J Z ÖTTS ÁGA ES A MEGYEI T*N ACSÍLÁPJA XXXIX. ÉVF., 65. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. ÁPRILIS 12., KEDD llisvetifés helyeff szolgáltatás A közhelyszerű megállapítás — cseppben tükröződik a tenger — a gazdaságra is igaz. Elegendő a legapróbb rész­lethez nyúlni, s az érdekek, mozgatórugók, ellentmondások, fejlődési fázisok szövevénye bontakozik ki. Ha például az utóbbi három évtized munkaerő-mozgását és -mozgatását kisérjük figyelemmel, gazdaságtörténetünk fejlődési szaka­szai, állomásai is kirajzolódnak. Az ötvenes és a hatvanas évek munkaerő-áramlását a falvakból a városba település jellemezte: ezt indokolta a mezőgazdaság átszervezése és a nagyiramú iparosítás. Ké­sőbb a munkaerőhiány miatt alapjaiban változott meg a helyzet — a szükség’ hozta létre a kötelező közvetítést. A módszer nem nélkülözte az ellentmondásokat: a hivatal el­sősorban a nagyvállalatokat részesítette előnyben a kiköz­vetítéseknél. Már amennyire előny volt a közvetítő irodák „kínálatából” munkaerőhöz jutni. Ugyanis a munkaerő-köz­vetítő hivatal csak azokkal foglalkozott, akik egy eszten­dőn belül legalább háromszor újra cserélték munkahelyü­ket, illetve azokkal, akiknek a „kilépett” bejegyzés szere­pelt a munkakönyvében. A kötelező közvetítéssel szemben ellenszenvvel viseltettek az emberek is. A módszer már a múlté: a kötelező munkaközvetítés megszűnt, és a munkaerő-mozgás bürokratikus gátjait föl­oldották. Most már csak az volt a kérdés, mi legyen az egykori munkaerő-közvetítő hivatalokkal? Az ötlet megszü­letését követően tavaly sorra átalakultak munkaerő-szolgá­lati irodákká. Először Budapesten, Kecskeméten és Békés­csabán jött létre ez a szolgáltatás, s — amint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetője nemrégiben elmondta — az ország tizennyolc megyéjében működik már munka­erő-szolgálati iroda. Az átkeresztelt hivatalok nemcsak nevükben újak. Újak módszereik is. Nem csupán a tekintetben, hogy a füstös vá­rótermeket és a kisablakon át folytatott beszélgetéseket kul­turáltabb környezet és kulturáltabb bánásmód váltotta fel. Az irodák célja, hogy felmérjék a vállalatok munkaerő- igényét, és erről informálják a munkát keresőket. Felada­tuk, hogy megteremtsék a munkaerőpiac keresletének és kínálatának egyensúlyát. A békéscsabai iroda fejkvóta alapján térítést kap szol­gáltatásaiért a vele szerződést kötött vállalattól. Miután tudnak róla, hogy némelyik gazlálkodó szervezet kapaci­tása kitöltetlen, felkeresik a cégeket és felajánlják, akár át­menetileg is elhelyezik ^ felesleges munkaerőt. Az ajánlást — amihez hasonlót Borsodban is terveznek — nem min­dig fogadják szívesen. A vállalatok nagy része tiltakozik az átmeneti munkaerő-átcsoportosítás ellen, még akkor is, ha egyébként munka hiján náluk csak lézengenének a dől-- gőzök. Egyrészt abban bíznak, hogy hamarosan megválto­zik a helyzet, másrészt attól tartanak, hogy az átmenetileg átadott emberek egy része végleg ott marad az új cégnél. Az élet azonban egyértelműen igazolta, hogy olykor szükség van ilyen átmeneti átcsoportosításokra. Borsodban például számítógépijei dolgozzák fel az igénylők és a je­lentkezők adatait, s vállalják az idényjellegű munkák mun­kaerő-szükségletének megszervezését is.. A legtöbb iroda megkülönböztetett figyelemmel kezeli a csökkent munkaképességű emberek foglalkoztatását és segítséget nyújtanak az átképző és továbbképző tanfolya­mok megszervezésében. Akad olyan iroda — például a már említett békéscsa­bai —, amelyik átvállalja a vállalatoktól a hirdetések meg­szervezését is, s a megyei lapban rendszeresen hírt ad a különböző szakmák elhelyezkedési lehetőségeiről. A Bara­nya megyében megalakult munkaügyi szolgáltató iroda az említett általános teendők mellett célul tűzte ki, hogy be­kapcsolódik a felnőttkorúak szakmunkásképzésére és segít­séget nyújt a városban tanuló egyetemi és főiskolai hall­gatók alkalmi munkavállalásához. Zalaegerszegen a diákok szünidei munkájának megszervezésére is vállalkoztak, a szolnokiak pedig ugyancsak a — termékváltás, illetve ka­pacitáskihasználatlanság miatt szükségessé váló — munka­erő-átcsoportosítások meszervezésére adták fejüket. Szerény díjazás ellenében veszik előjegyzésbe (és értesítik a meg­felelő állásról) a munkát keresőket, a gyesen levők és a nyugdíjasok számára pedig díjtalanul végzik a szolgálta­tást. Az irodák egy része kiterjesztette tevékenységét a kis­vállalkozókra, mások a szomszédos megyék hasonló irodái­val keresik az együttműködést, megint mások a humán szolgáltatást (öregek ápolása, gyermekek gondozása, esti gyermekfelügyelet stb.) vállalókból alakítanak ki szolgálta­tógárdát. Rövid múlt áll még a munkaerő-szolgálati irodák mö­gött. Szépítés volna azt állítani, hogy már mindenki felis­merte az előnyeit. De azt már kevés helyen vitatják, hogy mégiscsak jobb ez a kötelező munkaerő-közvetítésnél. Hi­szen ma a dolgozóknak már reális esélyük, sőt lehetőségük nyílik arra, hogy olyan munkahelyet találjanak, amely a felkészültségüknek, az érdeklődési körüknek leginkább meg­felel. S a vállalatok is olyan emberekhez jutnak, akiknek a jelentős részéről már feltételezhető, hogy jól érzi, fel­találja magát az új munkakörében. Molnár Patrícia Magyar parlamenti küldöttség Dániában sz VÁLLALKOZÓK VERSENYBEN VANTAAN LAULU ÚTTÖRŐSAROK Marx-centenárium Tudományos konferencia Berlinben Hétfőn délelőtt a berlini köztársasági palotában meg­nyílt a Marx Károly nemzet­közi tudományos konferencia, amelyen a vendéglátó Német Szocialista Egységpárt meghí­vására száznál több kommu­nista és munkáspárt, forradal­mi és demokratikus párt, szó' cialista és szociáldemokrata párt és felszabadító szervezet küldöttségei vesznek részt. A tudományos szocializmus megalapítója halálának szá­zadik évfordulója alkalmából összehívott értekezlet a jelen­kor szemszögéből vizsgálja Marx Károly forradalmi ta­nításainak érvényességét. Ezt tükrözi a konferencia elneve zése is: „Marx Károly és ko­runk — harc a békéért és a társadalmi haladásért”. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttségét Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A konferencia szombaton ér véget. (MTI) Tavaly 40 ezer darab, Illetve garnitúra szabadidő-ruhát szállítottak az NSZK-beli Puma cég számára a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységéből. A sportruházati cikkek tízféle termék­ből állnak, amelyeket a vevő megrendelésére az idén továbbra is gyártanak a Nógrád megyei üzemben. Képünkön: Benkő Magdolna cs Gecse Erzsébet — szakmunkások — házi divatbemutatót cs rendhagyó minőségellenőrzést tartottak a Puma melegítőkből az üzem­csarnokban. (A Puma cég tulajdonosával készített interjú lapunk 3. oldalán található). — kulcsár-felv. — Szélvédőt, szoknyát, szerkezetet szállítottak Fontos kivitelt bonyolítottak le üzenteink az év első negyedében Sok fontos exportfeladatnak néznek elébe idén a megyénk­ben gyárak, üzemek. A kül­kereskedelmi egyensúly szem­pontjából minden apró ered­ményt, túlteljesítést meg kell becsülnünk; valamennyi kí­nálkozó — kicsi és nagy — lehetőséget ki kell használ­nunk. Lényeges, hogy minél kevesebbet bízzunk az eszten­dő utolsó hónapjaira; az első perctől kezdve rugalmasan al­kalmazkodjunk a változó vi­szonyokhoz a legfőbb tervmu­tatók elérése kedvéért. összesen 874 ezer négyzet- méternyi üvegtáblát exportált az év első negyedében a sal­gótarjáni síküveggyár. Ez a mennyiség egynegyeddel múl­ja felül az előirányzatot. Ám­bár a bázisszemlélet a kivi­telt tekintve idejét múlta, nem haszontalan megjegyez­ni, hogy a tavalyi első három hónap kivételének az idei: nem kevesebb, mint másfél- szerese: A pálfalvniak A.ngH- ába, Kanadába, az NSZK-ba és minimális mennyiséget az USA-ba „adtak föl” terméke­ikből. A szállítmányok ré­szint úgynevezett képüvegből, valamint kertészüvegből és vékony — azaz 2 milliméte- (Folytatás a 2. oldalon.) Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével a hivatalos látogatáson Dáni­ában tartózkodó magyar par­lamenti küldöttség befejezte látogatását. A küldöttség megbeszélést folytatott Svend Jakobsennel. a Folketing elnökével és a parlamenti pártok képviselői­vel, a törvényhozó testületek munkájáról, a parlamenti kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeiről és a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, va­lamint a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseiről. A kül­döttség, megtekintette Hill- erődben a Fosst Elektric gyá­rat és látogatást tett Észak- Sjaellandon, ahol megtekin­tett egy farmergazdaságot és találkozott a területi mező- gazdasági tanács tagjaival. Svend Jakobsen, a Folke­ting elnöke vacsorát, dr. Nagy Lajos, hazánk koppen­hágai nagykövete fogadást adott a küldöttség tiszteleté­re. A; küldöttség a hét végén Koppenhága nevezetességeivel ismerkedett és vasárnap el­utazott Oslóba. Költészet napja Salgótarjánban A nógrádi megyeszékhely adott otthont hétfőn a költé­szetnapi eseménysorozat or­szágos megnyitójának. Az ün­nep fényét növelte, hogy Jó­zsef Attila születésének 78. évfordulója alkalmából adták át rendeltetésének a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 353. számú salgótarjáni Nóg­rádi Sándor Könyvesboltjának új épületét. A Mérleg utca 7. szám alat­ti új üzlethelyiség a délelőtti órákban az érdeklődők népes tábora előtt nyitotta meg el­ső ízben ajtaját. Az átadási ünnepségen jelen voltak a megye és a város párt-, álla­mi- és társadalmi szerveinek Átadták a megyeszékhely új könyvesboltját vezetői — köztük dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára, Berki Mihály, a Nógrád me­gyei Tanács elnökhelyettese, valamint Preszter Sándor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatója. A 310 m2 alapterületű kor­szerű boltot dr. Udvarhelyi László, a Művelődési Mi­nisztérium Kiadói Főigazgató­ságának vezetője nyitotta meg. Beszédében — egyebek között — utalt arra, hogy míg az 1970-es évek elején a Nógrá­di Sándor Könyvesbolt mint­egy 4,8 millió forint értékű könyvet forgalmazott, addig az elmúlt esztendőben a forga­lom meghaladta a 15 millió forint értéket, egyben remé­nyét fejezte ki, hogy az új — a korábbinál jóval tágasabb — üzlet a jövőben tovább tud­ja erősíteni kiemelt „pozíció­ját” az országos könyvesbolt- hálózatban. A könyvszerető salgótarjá­niak nevében Kugel Tiborné, a városi tanács elnökhelyet­tese adta át jelképesen a lé­tesítményt Ipacs Lászlónénak, a könyvesbolt igazgatójának. A megnyitóünnepséget Ko­vács István színművész és Bodza Klári dalénekes műso­ra zárta. Az új könyvesbolt mintegy 10 millió forintos készlettel várja vásárlóit, és a közel 130 m2 alapterületű eladótérben több ezer könyv és hanglemez közül válogathatnak az érdek­lődők. A megyei könyvesbolt dol­gozóinak 15 fős kollektívája az elmúlt évben csakúgy, mint az „átköltözés” során jelentős társadalmi munkát végzett. Ennek eredményeként érde­melték ki a brigádmozgalom „ezüstkoszorús jelvényét”, me­lyet ugyancsak tegnap nyújtott át Preszter Sándor, a vállalat igazgatója, a bolt dolgozóinak. xxxxxxxx A költészet napjának ápri­lis 11-1, salgótarjáni rendez, vényei sorából kiemelkedett a József Attila Megyei Művelő­dési Központban megtartott hagyományos koszorúzás! ün­nepség is. A művelődési köz­pont névadójának — az intéz­mény előcsarnokának oldal­falán lévő — emléktábláján délután 16.30 órakor helyezték el a ház és a Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár ko­szorúját, ünnepség keretében.' Neves költőnkre dr. Szilágyi Tibor, az MSZMP városi bi­zottságának titkára emlékezett! Juhász Gyula születésének 100. évfordulójához kapcsoló­dott a megyeszékhely két gim­náziumának költészetnapi rendezvénye. Mindkét közép­iskolában Vasbányai Ferenc irodalomtörténész tartott rend­hagyó irodalomórát, Kovács István színművész -és Bodza Klári dalénekes közreműködé­sével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents