Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

/ .VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD A? MSZMP NÓGRÁD MEGVEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME ÖVEI TANA CS LA PJA'%*,.-' XXXIX. ÉVF., 84. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP ORSZÁGOS MEGNYITÓ: SALGÓTARJÁNBAN József Attilára és Juhász Gyulára emlékeznek a költészet napján r Április 11-e — József Attila izüíetésnapja — immár husza­dik alkalommal ünnepe a magyar lírának. E napokban országszerte köszöntik a köl­tészet napját, a költő születé­sének 78. évfordulóját. A líra idei ünnepnapján .megkülön­böztetett figyelem irányul Juhász Gyula költői munkás­ságára is, különös tekintettel születésének 100. évfordulójá­ra. A költészet napja országos eseménysorozatának megnyi­tóját a Müveit Nép Könyv­terjesztő Vállalat szervezésé­ben Salgótarjánban tartják, ahol hétfő délelőtt adják át rendeltetésének a vállalat 353-as számú Nógrádi Sándor Könyvesboltjának új otthonát. Az ünnepséghez kapcsoló­dóan rendhagyó irodalomórá­ra is sor kerül, és a hagyo­mányokhoz híven holnap he­lyeznek el koszorút a salgó­tarjáni József Attila Művelő­dési Központ előcsarnokában, a névadót ábrázoló dombor­mű alatt. A megyei művelődési köz­pont, a Balassi Bálint Nóg- rád megyei Könyvtár és más szervek rendezésében a me­gye egyéb településein is zaj­lanak megemlékezések, köl­tészet napi ünnepségek, de sokhelyütt már az elmúlt hét során is tartottak évfordulós rendezvényeket. A TIT salgó­tarjáni székházában például péntek délután került sor iro­dalmi estre, a mai magyar líra jegyében. A Vasy Géza irodalomtörténész vezette program jegyében egy költő­csoport tagjainak munkássá­gával ismerkedhettek meg a jelenlévőit. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban a költészet nap­ján az ELZETT Művek vers­és prózamondó versenyét tartják délelőtt, ezt követően pedig Baranyi Ferenc költőt és Merényi Judit előadómű­veszt várják ■— költő-olvasó találkozóra. Hasonló rendez­vények lesznek holnap — többek között Pásztón, Bérce­ién és Rétságon — könyvtá­rakban, művelődési házakban és üzemekben. Az országos események kö­zül — a salgótarjáni esemé­nyeken túl — kiemelkednek a Juhász Gyulára emlékező ünnepségek. A 100 éve szüle­tett poétára emlékeznek Szé- kesfevérváron, Szegetlen, Za­laegerszegen, Szikszón, Dom­bóváron és Győrött. A költészet napjára egyéb­ként több új kötetet jelen­tettek meg a kiadók, melye­ket ezen a napon néhány könyvesboltban szerzőik de­dikálnak is. Kicsinyek Hatvanhat kisgyermek elhe­lyezését biztosítják a kallói óvodában, ahol az 1967-ben avatott gyermekintézmény bő­vítését a következő esztendő­ben tervezik. A községben szinte minden gyermekelhe­lyezési igényt ki tudnak elé­gíteni, a 33 iskolaköteles pe­dig egytől-Cgyig részt vesz az óvodai foglalkozásokon. Nagy könnyítést jelent, hogy a he­lyi szövetkezetek társadalmi munkával támogatják a kar­bantartást, hozzájárulnak a játékok vásárlásához. A peda­gógusok továbbra is várják aa önzetlen segítőket. Képünkön: a nagycsoportosok vezetője, Koncz Jánosnc ábrázolás- és kézimunka-foglalkozást vezet, — kulcsár — Vállalkozni mindenütt r Mór csak olyan az ember természete, hogy, ha valamit nem szeretne, vagy nem tud véghezvinni, akkor azt önmagán kívüli okokkal menti, magyarózza. Egyszerűen fogalmazva: kifo­gást keres. Manapság hovatovább ilyen ürüggyé válik az az érv, hogy nincs módja mindenkinek vállalkozni. Hiszen - mondják e felfogás hívei — mégsem állhat neki mindenki gmk-t (gazdasá­gi munkaközösséget), szakcsoportot, polgárjogi társaságot, kis­vállalatot szervezni... Hamis, önnyugtató logika ez, hiszen még a2 olyan kisvál­lalkozások alapításától is eltántoríthatja a figyelmet, amelyekre o társadalmunknak szüksége volna. S még hamisabb azért, mert a vállalkozás fogalmát leszűkíti a kisvállalkozásokra. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem ritkán az egyedül üdvözí* tő és korszerű megoldásnak kijáró nyomatékkai írnak, szólnak nálunk a kisvállalkozásokról. Ha így haladunk, egyre inkább ho­mályba szorul, hogy a kisvállalkozás csupán az országos és az egyéni gyarapodást szogáló gazdaságszervezési megoldások egyike. Mint, ahogy az is kieshet közgondolkodásunk figyelmé­ből, hogy nem mindenütt üdvözítő a kisvállalkozás, még ott is lehet veszteni. Több oka van annak, hogy közfelfogásunk itt tart. A leg­főbb ok talán az, hogy a 70'es évek legvégén a kisvállalkozások gondolata együtt jelent meg a vállalkozás, a kezdeményezés fontosságának hangsúlyozásával, a vállalati önállóság, a gazdál­kodási rugalmasság erősítésének sürgetésével. Ezek a fogalmak egyidőben jelentek meg az új növekedési pályára való átállás programjának — és kommentárjainak — részben új szókészletével. Egy-két adat összevetésével elkerülhetők a félreértések. A nemzeti jövedelem 1982-ben mintegy 650 milliárd forint volt. Eh­hez az ipar csaknem fele részben járult hozzá: 320 milliárd fo­rinttal. Ennek az összegnek még a fél százalékát sem éri el az, amit a kisvállalkozások nyújtottak tavaly. Pedig a vállalati gmk- k száma már több mint 3200, a függetleneké pedig több mint 2300 és mintegy 41 ezres taglétszámmal működnek. A „gmk-kon kívüli” szocialista iparban viszont egymillió-háromszázezren dol­goznak. Ha a kisvállalkozások száz százalékkal növelik a telje­sítményüket (mezőgazdaság nékül) még okkor sem fogják elérni a gmkjkon kívüli ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása* nak egy százalékát. Hol fontos akkor a vállalkozás, a kezdemé­nyezés? Sehol sem szabadna megnyugtatni a lelkiismeretet azzal, hogy nincs mód a vállalkozásra, mivel nem lehet mindenütt gmk-kat alakítani. Mindenütt vállalkozni kell és mindenütt lehet is. Sőt: elsősorban éppen ott kell, ahol egyetlen ötlet, kezdemé­nyezés azonnal milliárdokat hozhat, ahol a legnagyobb teljesí­tőképességű termelőeszközök kihasználását, fejlesztését lehet és kell javítani, tehát a nagyiparban. Sőt, általában az iparban, ahol a kis és közepes üzemek teljesítőképessége is sokszoro­san felülmúlja, akár az iparon belüli gmk-k kapacitását. A ke­reskedelemben, a szolgáltatásban, helyileg lehet nagyobb súlya a kisvállalkozásoknak, bár a nagyüzemi kereskedelmi és szolgál­tató hálózat nélkül a fogyasztás mai szintjén lehetetlen lenne boldogulni, a kicsik itt is csak kiegészíthetnek, színezhetik a kí­nálatot. Nem negyvenezer, még nyolcvanezer ember is csak a töredékét képes előállítani mindannak, amire a 10,7 millió állampolgárt számláló szocialista társadalmunknak szüksége van. Ezért az egész országnak a hasznára válna, ha egy új hullám indulna el, a következő gondolattal: elsősorban a gmk-kon kívül kell vállalkoznunk. A gmk-kat arra használjuk, amire valók: egy- egy helyi gond, szűk kapacitás feloldására, a nagygazdaság nagy tejesítményének előseghésére, például karbantartással, al­katrészgyártással, egyegy újítás kivitelezésével, anyagszállítással. Vállalkozás az is, ha például a salgótarjáni síküveggyárban a szűkös kapacitás ellensúlyozására gmk*t hoznak létre. Hasznos kezdeményezés, ha észreveszik, hogy az adott munkahelyen ez lehetséges, és szükséges. De legalább ilyen jó vállalkozás az is, ha például a kohászok egy új brigád megalakítását kezdeménye­zik, amely a jobb hatásfokú, takarékosabb, feqyelmezettebb munkára vállalkozik. Ha nagy, több ezres kollektívák fognak ösz- sze, annak alighanem hamarabb meglesz a látszatja az ország pénzügyi mérlegében, mint pár száz, vagy ezer kisvállalkozás éves eredményességének, az abból befolyt adóknak. Nagyban kell vállalkozni, annak nagy az eredményei MeigésSsoFÍáíszaffeik közgyűlése Országos diáknapok A közelmúltban lezajlottak az országos diáknapok megyei bemutatói. A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődési Mi­nisztérium és az Állami If­júsági Bizottság amatőr mű­vészeti bemutató- és minősítő­sorozatát az idén a megszo­kottól eltérően indították út­jára. Újdonság volt, hogy nem az iskolai diáknapokon válasz­tották ki a legjobbnak ítélt produkciókat a további ver­senyre, hanem közvetlenül a megyei KISZ-bizottságokon jelentkezhettek azok, akik részt kívántak venni a minő­sítő bemutatókon. Az ama­tőr művészek, illetve művé­szeti csoportok 16 kategóriá­ból választhattak, többek kö­zött felléphettek énekkarok, kamarakórusok, szólóéneke­sek, diákszínpadok, vers- és prózamondók, bábosok, nép­táncosok, parodisták és bű­vészek. A megyei döntőkön külön-kíilön értékelték —, arany, ezüst és bronz okle­véllel — a középiskolások és a szakmunkástanulók műsor­számait. Immár harmadízben adott otthont a megyeszékhely Sal- gó étterme a Nógrád megyei. Mozgáskorlátozottak Egyesü­lete közgyűlésének szomba­ton, hogy a mintegy négyszáz fős tagság számot vessen el­múlt évi munkájáról, s meg­határozza idei teendőit. A megjelenteket dr. Tóth István egyesületi elnök köszöntötte, majd fölkérte Angyal Rózsa titkárt a vezetőségi beszámo­ló megtartására. — Megalakulásunk óta fel­adataink között szerepel —, mondotta —, hogy fölkutassuk a megyénkben élő mozgás- korlátozottakat, fölmérjük tag­ságunk igényeit, s össze- gyűjtsük a pártolók fölaján­lásait. — Ezután a nemrégi­ben végzett kérdőíves felmé­rés tapasztalatait ismertette Angyal Rózsa. Mint beszámolt róla, a válaszokból kitűnik, hogy a tagság egyharmada szeretne bedolgozói viszonyt létesíteni, s ehhez kérnek tár­sadalmi segítséget. Sokan szeretnének tanulmányokat folytatni, azonban ez számuk­ra nehézségekbe ütközik, a vezetőség igyekszik megte­remteni a lehetőség és igé­nyek közötti összhangot. Szólt az előadó a gyógyá­szati segédeszköz-ellátás gond­jairól, megemlítve a jelenleg kapható árukat, majd a pár­tolók segítségnyújtásait rész­letezte. Fölsorolni is nehéz lenne a különféle támogatá­sokat, jóllehet ezekre nagy szüksége — létszüksége — van az alig. háromesztendős egyesületnek. Angyal Rózsa kiemelte a Vöröskereszt me­gyei szervezetétől kapott 50 000 forint értékű beren­dezési tárgyakat, amelyek a Salgótarján, Kismarty út 4. szám alatti helyiségüket szé­pítik, ahol minden szerdán fo­gadónapot tartanak. Különfé­le támogatásban részesítette az egyesületet a salgótarjáni ÁFÉSZ, az NSZV, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár, az MHSZ, az SKÜ, a moziüzemi vállalat, a József Attila Mű­velődési Központ, egyénileg pedig Szigetfalvi Melinda és Szarvas Józsefné önzetlen se­gítségnyújtásáért mondott köszönetét az egyesületi veze­tőség. A beszámoló további részé­ben a munkaterv végrehaj­tásának tapasztalataival fog­lalkozott. majd a személyi összetétel változásait ismer­tette. Végezetül a segélyezé­sekről, a szociális támoga­tásokról esett szó. Ezt követően Fazekas Já- nosné, a Nógrád megyei Ta­nács egészségügyi osztályá­nak munkatársa kért szót, el­ismerően beszélt az egyesü­let elmúlt évi tevékenységé­ről, s megemlítette, hogy jú­lius elsejétől a rehabilitáció teljes köre az egészségügyi osztály hatáskörébe kerül. Sapfariáni szolgáltatók Gyorsan reagál a változó piaci keresletre s jó hatással fogja munkába az új vállal­kozási formák nyújtotta lehe­tőségeket a Salgótarjáni Szol­gáltató Szövetkezet. Friss cselekvése, érzékenysége foly­tán már tavalyi eredményei is a megye legjobb ipari szö­vetkezetei sorába emelte a salgótarjáni szolgáltatókat — idén pedig ismét megújulási készségéről tesz bizonyságot. Az év első három hónapjá­ban 11 millió forint árbevé­telt ért el a szövetkezet, több mint kétmillió forinttal, azaz 24 százalékkal magasabbat, mint tavaly ilyenkor. Az elő­irányzott értéket is bőségesen 18 százalékkal haladta meg teljesítményével. Közreját­szanak a sikerben az újonnan nyitott egységek, például a Mérleg úti fodrászat és koz­metika a reméltnél jóval na­gyobb forgalmat bonyolít le. Ennek szomszédságában nyi­tás előtt áll a szövetkezet ék- szerjavító egysége, valamint a fotóroűterem — mindkét üz­letben az utolsó simításokon dolgoznak a szakipari munkád sok. A zabari szerelőüzem mindig a szövetkezet nyeresé­ges részlegei közé tartozott — mostanában sem tagadja meg magát. A korábbitól több saját anyagos bérmun­kát vállal, jelentékenyen bőr víti termelési kooperációit. A szövetkezet által végzett lakossági szolgáltatások első negyedévi árbevétele is tiz százalékkal meghaladja a ta­valy ilyenkorit. Elterjesztette az átalányeiszámolásos forr mát, ami előnyös a szövetke­zet eredményessége és a dol­gozók boldogulása szempont­jából is. Ily módnn nemcsak fodrászatokat rendez be a dolgozók saját lakásán, ha­nem februártól háztartási- gép-javító, március közepétől pedig rádió-televízió javítómű­helyt is. Utóbbi kettővel új tevékenységgel bővítette a már meglévők körét, össze­sen tízen foglalkoznak ilyen javítással tőlük évi kétmillió forint árbevételre számít a szövetkezet. A két, újonnan nyitott műhellyel 3!-ro emel­kedett a szövetkezetnél az áta- lányelszámolásos formában dolgozók száma. Száz év — traktorokban Matuzsálemi korú traktorokat gyűjtöt­tek össze a Bólyi Me­zőgazdasági Kombi­nát egyik termelő­üzemében: Sátorhe­lyen. A szabadtéri kiállítás a szántóföl­di gépesítés egy év­százados fejlődését szemlélteti. A házi múzeum felett a gép­műhely Rózsa Fe­renc Szocialista Bri­gádja vállalt véd­nökséget. Rendbe­hozták az ócskavas­ként kiselejtezett traktorokat, melyek többsége üzemképes, akár dolgozhatná­nak is velük. A gyűj­temény legrégibb darabja a Hoffher— Schrantz cég által az 1867-cs kiegyezés után gyártott első gőzgép. Bivalyokkal vagy ökrökkel von­tatták az egyik hely­ről a másikra, s ki­zárólag cséplőgép meghajtására alkal­mazták. Kazánjá­hoz két és fél méter magas vaskémény csatlakozik. Mellet­te látható az első benzinmotoros ma­sina, fekvő hengere van, és ugyancsak vontatták — 1800 tá­ján készült. Az első önjáró gép a petró­leum üzemanyagú amerikai Fordson, amely már igazi traktor: szántottak és vetettek, arattak és csépeltek vele. A traktormúzeumban helyezték el azokat a „kortárs” gépeket is, amelyek már nem vesznek részt a ter­melésben. Köztük van a legendás hírű G—35 típusú izzőfe- jes traktor, a Vörös Csillag Traktorgyár elnyűhetellen gépe a szocialista mező- gazdaság hősi kor­szakának becses agrártörténeti emlé­ke.

Next

/
Thumbnails
Contents