Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-08 / 82. szám
A Nőgrád megyei KlSZ-blzottság salgóbányal Lovász József politikai képzési köz* pontjában jól' felszerelt tornaterem, uszoda és kétpályás automata tekepálya biztosítja a fiatalok részére a rendszeres sportolási lehetőséget. Dísztávirat helyett.» ... Inke László kiváló művésznek Nem hittem volna, hogy egy mulasztást ilyen hamar pótolhatok. Alig néhány napja ugyanis, hogy a szerkesztők arra ösztökéltek, a színházi világnap kapcsán próbáljam szóra bírni Inke íjászlót, a Thplia Színház Jászai Mari-díjas tagját, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét. Az örömmel felvállalt „anyagból” azonban nem lett semmi, mert a sokat dolgozó művészt képtelenség volt előteremteni a színház, a film, a televízió, a szinkron, a rádió és a vidéki előadások labirintusából. A mulasztás pedig most örömtelibb alkalomból pótolható, mint sejthette volna az ember. A Budai Kabaré Jobbágyiban tartott előadásán Kaposy Miklós szerkeszr tő, a Magyar Rádió munkatársa, rögtönöz egy forgató- könyvben nem rögzített kü- lönszámot, hogy elmondja azt, amit már sokan tudunk: Inke László a Parlament kupolacsarnokában előző nap vette át a Magyar Népköz- társaság kiváló művésze címet. Kaposy a népszerű művész nógrádi kapcsolatairól beszél, Inke meghatottan áll a soron következő jelenet jelképes . díszlete előtt, a Jobbágyiból és környékéről össze- sereglett közönség pedig hosz- szasan, lelkesen ünnepli. Ml tagadás, Inke László elérzé- kenyül, a rövid és bensőséges ünneplés talán kárpótolja is. Előző nap ugyanis messziről még látta a magas kitüntetésben részesítettek tiszteletére szervírozott hidegtálakat a pincérekkel, de a gratulációkat már nem fogadhatta. Átvette a kiváló művész címet, s azon nyomban rohant dolgozni — gimnazistáknak játszani. Mellesleg, Kaposy Miklós korántsem túlzott, amikor a „nógrádi Inkéről” emlékezett meg. Ide, a jobbágyi előadásra is Kozárdról érkezett a művész, s amikor késő este elbúcsúzott Kaposytól, Szu- hay Balázstól, Csala Zsuzsától, Csonka Endrétől, Csongrádi Katától, Palócz Lászlótól és másoktól, ide is tért vissza pihenni. Másnap pedig, kihasználandó az ünnep adta kurta időt, barátait vitte Balassagyarmattal és Csesztvével megismertetni. A jeles alkalomból azonban inkább a hétköznapibb nógrádi kapcsolatokról szólnék. Inke gumicsizmásán, anorákosan vált szót a Béz- ma alatt munkálkodó parasztemberrel és csodálkozva kérdez vissza: „Hogyan mondta, bátyám? Bezár a mezei mészáros?!” S amint megérti, hogy az idős ember az ősz érkeztéről beszél, a művész a felfedezők boldog örömével csak ennyit mond:- „Csodálatos!* Máskor más figurát, más jellemet, más „poént” raktároz el. Az olyan ismeretszerzésnek, mint amikor a megkóstolt és már fogyóban levő bort így kínálja a gazda, hogy „kishor- dóíze van”, talán senki sem tud olyan lelkesen és kicsattanó jókedvvel örülni, mint Inke. A példákat sorolhatnám még vég nélkül. Azt azonban talán az előbbiek is érzékeltetik, hogy Inke László most jórészt Nógrádból „építkezik”. Ideértve az intenzív munkához szükséges regenerálódást. meg a jellemábrázolás nélkülözhetetlen morzsáinak szorgos gyűjtögetését is. A színházi világnap kapcsán is leírhattam volna, hogy Inke hitvallása szerint a színésznek nem kevesebb a feladata, mint hogy „felmutassa a lelkét az eljátszandó alaknak”. A Madách Imréről való megemlékezés mellett tehát a pályájáról való vallomás is a Lelket keresek című önálló műsora. A korábbi elismerések mellett a most megkapott kiváló művész cím is annak a bizonyítéka, hogy Inke László nemcsak a kritikus közönség, hanem a kulturális politika irányítóinak véleménye szerint is hittel, lobogó szenvedéllyel, ennek eredményeként pedig figyelemre és elismerésre méltó sikerrel folytatja „lélekkereső” munkálkodását. Inke őszinte művész, őszinte, mert bevallja, hogy jólesik neki a népszerűség, s a színészségnek talán éppen egyik kritériuma a hiúság vállalása. Nem palástolja hát örömét, amikor a kitüntetési ünnepség délutánján egy szembe jövő gépkocsi utasa egymásra kulcsolja két tenyerét és int: Gratulálok! S a robosztus alkatú művész gyerekes örömmel öleli a ko- zárdi asszonyt, aki járatlan lévén a címek és rangok kuszaságában, csak ennyit mond: „Nem tudom, hogy mihez, de valamihez gratulálnom kell.” ! A közeli ismeretség okán pedig jogom van azt is kétkedés nélkül hinni, hogy a jobbágyi színpadon őszinték voltak Inke László köny- nyei, amikor a nógrádiak köszöntötték a magát immár nógrádinak valló „új”, kiváló művészt. S mit tehetnénk még hozzá az illő tiszteletben fogant köszöntéshez? Talán csak azt, hogy nagyon sokáig forduljanak meg utána az emberek! S alighanem ez a legnagyobb dolog, amit e jeles alkalomból kívánhatunk. A színész ugyanis a közvélemény nélkül nem színész; a színész addig él, amíg ismerik. A jókívánságban természetesen ott van az önzésünk is. A köszöntő valóra válása nem kevesebbet jelenthet, mint hogy a „lélekkereső” Inke László sokáig szolgálhat bennünket, s Thália papjaként értő és elkötelezett módon munkálkodhat lelkünk „építésén”. Kelemen Gábor Ki vigyázzon rájuk? SZÜNIDŐKBEN Hivatalos ügyben hívtam fel a kereskedelmi vállalat eladónőjét. Meglepetésemre egy gyerek hallózott a kagylóba, azt hittem tévesen tárcsáztam, s már le akartam tenni, amikor a kislány virgoncán közölte: „Kapcsolom a mamát!” Aztán elfojtott suttogás hallatszott: „Megmondtam, hogy ne vedd fel a telefont, ez nem játék, mindjárt hazaküldelek”. Majd hozzám szólva: „Elnézést kérek, iskolaszünet van, nincs kire hagynom a lányomat...” Ez a kis sztori vakáció idején szinte mindennapos, azért is jutott eszembe, mert itt a tavaszi szünet, sőt, pár hónap múlva kezdődik az iskolások nagyszabadsága. Akinek nincs padkoptató gyermeke, az is tudja, mikor jön el a vakáció; az irodákban, boltokban megjelennek a stemp- liző, írógépet püfölő, papírlapokat tele irka-íirkáló kis hátramozditók. Ilyenkor egy jószívű osztályvezető — mi mást tehet? — „marad a gyerek, ha játszik” alapon tudomásul veszi a létszámgyarapodást. Még mindig jobb így, mintha a gyerek anyja hiányozna, vagy ha csak testben lenne itt, mert az esze valahol az utcán csellengő gyerekén jár... Nem szülői vízió, valóban a tavaszi szünet és a vakáció idején sok „kulcsos gyerek” tölti egyedül a nap 8—10 óráját, felügyelet nélkül unatkozza, csavarogja át a nyári hónapokat. MILLIÓS GYEREKHAD Több mint egymillió-kétszázezer gyerek készül az idén is a vakációra, állandó nyári foglalkoztatásuk évről évre nem kis gondot jelent. Tavaly a nyári napközikben 64 ezer 818 tanulóra vigyáztak, a szervezett , úttörőtáborokban 61 ezer 102 kisdobos és 173 ezer S55 úttörő, az összes általános iskolai tanulóknak 10 százaléka élvezhette a nyár örömeit. A SZOT-üdülőkben 29 ezer 800 gyermek ismerhette meg az ország legszebb tájait, csaknem 10 ezren kapcsolódtak be a népfront olvasótábor-mozgalmába. Sok üzem, szövetkezet, intézmény osztozott dolgozóinak gondjaiban: nyári napköziket létesítettek, üdültették, táboroztat- ták a 7—14 éves gyermekeket. Mindez az általános iskolások 30 százalékát érintette, két-három hétre kiterjedően. A többség a nyári napközik állandó lakója. Vannak, főként falun, akiket a család munkára fog a háztájiban, kertben, műhelyben vagy szántóföldön. A munkára nevelésnek nem a legszerencsésebb módja, hogy bizonyítványosztástól a tanév kezdetéig a fizikai munka helyettesítse a sportot, a játékot,,, a szórakozást, a pihenést. A másik véglet: a magárahagyás, a gyerek azt tehet, amit akar, jóformán egész nyáron hideg koszton tengődi át a vakációt Minél több gyermeknek kellene eljutnia a jó, programdús táborokba. Jó lenne, ha az idén lehetőség nyílna a szülők, egész családok bevonására a csapattáborozásokba, ahol a felnőttek is együtt lehetnének a fiatalokkal. Több igényes szaktáborra (olvasó, alkotó stb.), vándortáborra lenne szükség. Az otthon töltött napokon is hasznos, értelmes programokkal kellene eltölteni a szabad időt. ft CSEREBERE Mindez nem egyedül a pedagógusok dolga, hanem mindnyájunké. Elsősorban a taná- csak feladata, hogy társadalmi, mozgalmi segítséggel irányítsák, szervezzék a nyári foglalkoztatások különböző formáit, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekekre, a nagycsaládokban élőkre, az állami gondozottakra, fogyatékosokra. Ebben a munkában a tanácsokkal partnerként kell, hogy összefogjanak a KISZ- szervezetek, úttörőcsapatok, a népfrontbizottságok, a szak- szervezetek, az MHS'Ő és más fegyveres testületek, a Vöröskereszt, a patronáló üzemek, művelődési házak, spo^t- egyesületek... Az idegenforgalmi hivatalok, utazási irodák belföldi programjaikban egyre nagyobb helyeit adnak a családi és gyermeküdültetésnek. A Budapest Tourist képzett pedagógusok és sportszakemberek irányításával Tatán úszótanfolyamot szervez, a Velencei-, az Orfűi- és a Fertőtavon vitorlástábort nyit a nyáron. Szentesen asztalite- nisz-táboi ba, Zsámbékon lovassport-tanfolyamra várják a fiatalokat. Ismét lesz kukta-bukta tábor Szolnokon, Szegeden angol nyelvű, Veszprémben biológiai tábotf nyílik az iskolásoknak. A Camping és Caravanning Club cserenyaral tatásokat szervez városi és községi gyerekek között, azaz pár hétre a szülők kicserélik lányaikat, fiaikat. Az izgalmas lehetőség mindenképpen hasznos, mert nemcsak a városi, illetve a fa-! lusi életmódot ismerhetik meg kölcsönösen, hanem a másik család szokásait is, — remélhetőleg pozitív értelemben. ÖSSZEÍRJÁK A JELENTKEJ ZÖKET Ahhoz, hogy a gyermekeknek vidám, tartalmas vakációja legyen, már most meg kell kezdeni a felkészülést. Az iskolákban ezekben a hetekben ismertetik a nyári foglalkoztatási lehetőségeket, ösz- szeírják a jelentkezőket. A szülői értekezleteken is témaként szerepel a gyermekek szabad idejének megszervezése. Fontos, hogy a szülők ősz-! szeegyeztessék a tábori időpontokat saját éves szabadság gukkal, a munkahelyi ütemezést később már nehezen kor-] rigálhatják. Alig három hónapunk van rá, hogy több mint egymillió gyermek nyarát élménygazdaggá tegyük. Időben, kapkodás nélkül fogjunk hozzá, a ne tekintsük jelentéktelen ügynek, legalább annyira fontos, mint az iskolai oktatás. Az igazi pihenés, kikapcsolódás serkentően halt majd őszszel, az újból kezdődő tanulásra. H. A. Természetvédelem ? „A természeti szépségek és ritkaságok intézményes védelme mindenféle károsodás ellen”, írja meghatározásként a természetvédelem szó alatt a Magyar értelmező kéziszótár az 1365. oldalon. Most kezd világossá válni egy bizonyos magatartásforma, mint például a TZ 57-... rendszámú Trabant tulajdonosáé, aki alig egy órával a kocsi lemosása után így kiáltott fel Salgótarján belvárosában, a poros karosszéria láttán: „A fene ezt a koszos várost!” Am az eset lényege mégsem itt van. Autósunk a délutáni órákban, a hasznost víztározó fölött, a Kövicses-patak kristálytiszta vizébe csorgatta az autósampontól habos, a kocsitól koszos szivacsának levét. Nagy lelkirfyugalommal tette, mert bizonyárai olvasta a szótárt, és úgy döntött, hogy sem o, sem a Trabant nem intézmény, tehát a környezetvédelem rá nem vonatkozik. így vélekedhetett a régi piactéren, a vasúton túl álló lacipecsenye-, vagy kolbászsütő alkalmazottja is, amikor a vájlingból a Tarján-patakba zúdította a mosogatólevet. Némi igaza lehetett abban, hogy ez a pár liternyi lötty mit sem változtat a víz színén, hiszen az acélgyár kellően megfesti sárgára. Mint ahogy fehérre a levegőt az ötvözetgyár, saját körJ nyezetében. Nem szeretem a pecázást, de hosszú unszolásra két barátom mögé álltam kibicelni a Vízválasztó partján.' En félórákig szenvedtem a semmittevéstől, ők élvezték az úszók mozdulatlanságát. Már a szél is unhatta a dolgot és a változatosság kedvéért a föld felé nyomta a gyár fehér füstjét. Egyik barátom mozdulni vélte az úszót, de csak a szmog mozgatta meg, ezért idegességében cigaretta után kezdett kotorászni. „Ne gyújts rá — kiáltott rá a társa — csak végy egy mély lélegzetet, még spórolsz is!” Az a bácsi sem, aki Szírák határában támasztotta a ge- reblyét az összekotort avar és más szárazság mellett. Nem a csodára várt,mert amikor az asszony ebédelni hívta, türelmetlenül visszaszólt: „Mindjárt megfordul a szél!” Az arrajáró, visszaútján néhány óra múlva, a közelében lévő fiatal fák elszenesedett törzsét láthatta, és azt, hogy a szél valóban megfordult, mert a még füstölgő fákról az égés fanyar illatát nem a ház felé fújta. Közben eszembe jutott egy másik szó, miután itt valami változást érzek, s ez nem más mint a természetátalaki- tás. Erre így felel a szótár, egy oldallal elébb, a természetvédelem fogalomtól: „Földünk felszínének a technika segítségével az ember hasznára történő gyökeres megváltoztatása”. Erről lenne sző? (ő.—d.) 17.25. Kisváros Szentes 17.50: Mozart: F-dűr szimfónia, K. 130 19.15: Homo ludens 19.35: Hangalbum — Jékely Zoltán 20.35: Operettked velőknek 21.30: Földközelben 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót Kb.: 23.30: Szimfonikus táncok 0.10: Melódiákoktól PETŐFI RADIOS KOSSUTH RADIO: 0.37: Nóták 9.05: „Vár egy űl világ...”, 50. rész 10.05: Zenélő Dominó. O azl 10.35: Juhász Gyula versei 10.40: Vass Lajos: Bodrogközi muzsikaszó — népdalkantáta 11.00: Kilátó 11.45: Fúvószene 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Kóruspódium 14.17: Chopin: h-moll szonáta 15.05: Révkalauz 15.35: Fodor János operafelvételeiből 16.00: Fűtől — fáig 17.05: A Sebő-együttes összes felvétele — XI/5. rész 1972. 8.05: Az Izraelita felekezet negyedórája 8.35: Magnóról magnóra 9.21: Intermtkrofon. Szomszédolás sok zenével 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 13.35: Egy nagy falu... 14.00: A Petőfi rádió zenedélután- 1a 15.30: Könyvről könyvért 15.45: Jimi Hendrix felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Randevú a Jókai Klubban 21.35: A rock and roll csillagai. II. rész I 22.30: Nem szentlrás! 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STODIÖ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tartalomból : Erdei kirándulóhelyek. — Albérletben. — Ügyfélfogadás a rendőrségen. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓI 8.00: Tv-torna (ism.) 8.50: Szünidei matiné 8.25: Jan tini. NDK bábfilm 8.50: Hurrái Itt a cirkuszi NDKbábfilm 9.05: Adni, kapni Jól 2. rész 9.20: Jurásek (ism.) 10.50: Urbán Ernő: Pocok, az ördögmotoros. 4/4. rész (ism.) 11.20: Képújság 14.45: Iskolatévé 15.45: Akt mer, az nyer (Ism.) 16.25: Hírek 16.30: Képújság 16.35: Nukleáris forradalom. 4/1. rész: Az ismeretlen atom (ism.) 17.25: Pannon krónika 18.00: Ablak 19.10: Tv-torna 19.20: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Nincs szerelem fájdalom nélkül 4 NÓGRÁD - 1983. április 8„ péntek 21.10: Pénteki randevú 22.10: A hét műtárgya 22.15: Tv-híradó 3. 22.25: A látogatás 2. MOSOK: 20.00: Szemle. Társadalomtudományi figyelő 20.50: Tv-hiradó 2. 21.15: Fekete a feketén 3/2. rész 22.15: Mai svájci filmművészet. Fényévekre innen 24.00: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: Bullit esete. Amerikai film. (Ism.) (15 éven felülieknek!) 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Szórakoztató vetélkedőműsor 22.55: Hírek 2. MOSOK S 19.30: A német nyelv klubja 20.05: Sorsdöntő válaszút. Lengyel filmdráma 21.30: Időszerű események 22.00: Peter Savcovic: Közvetlen vonalon. Tv-játék. (Ism.) MOZIMŰSOR: r Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és 8-től: Ezüstnverea. Színes olasz western. Háromnegyed 6- tól: Panelkapcsolat (14). Színes magyar film. — József Attila: Délután 6-tól FILMKLUB: Az ni, két haver, egy balek. Színes, elveszett múlt (14). Színes fran- szinkronizált olasz—francia— cia—holland film. — Balassa- NSZK western. — Rútság: Meg- gyarmati Madách: Háromnegyed bocsátás (14). Színes, szinkroni- 6 és 8-tól: Jobb ma egy nő, mint zált szovjet film. — Szécsény! tegnap három (16). Színes, Rákóczi: Tündér Lala. Színes szinkronizált francia filmvígjá- magyar film. — Ersekvadkert: ték. Fél 4-től: A férfiak pedig Vörös föld (14). Színes magyar nem sírnak. Színes, szinkronizált film. — Nagylóc: Szerelem csehszlovák ifjúsági filmvígjá- Montrealban (14). Színes, szink- ték. — Pásztói Mátra: Egy zse- ronizált kanadai filmdráma. Április 8. péntek 20.00: Nincs szerelem fájdalom nélk&l
