Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-27 / 98. szám
II bőr gombás megbetegedéseiről Az egészséges ember bőrfelszínét nagyon vékony zsírréteg és savréteg védi meg a különböző fertőzésektől. Ezt a zsír- és savréteget a faggyúmirigyek és verítékmirigyek termelik. A bőr felszínének erős hatású szerekkel történő lemosása után ez a védelem gyengül, a bőrfelszín védtelenné válik. A védekezést gyengítő hatású szerek közé soroljuk a modern mosószereket, tisztítószereket és a habfürdőt is. A szennyezett bőr tisztítására néhol gázolajat, festékoldókat, hasonló vegyszereket is használnak, ezek bőrkárosító hatását külön kiemelném. A bőrfelszínt védő rétegek esek több óra múlva alakulnak ki ismét, ezért a védtelen- ség időszakában bőrünk több veszélynek van kitéve. Ebben az időszakban bajt okoz- ha'nak olyan vegyi anyagok, mint amilyen az illatos szappan, illatos ruhaöblítő is. A komoly veszélyt a baktériumok és a gombák jelentik. A gombák említésekor szemmel nem is látható kis növényi élőlényekre kell gondolni, amelyek távoli rokonai az erdőkben termő gombáknak. Sokféle kórokozó gombát ismerünk, ezek a bőrfelszínen elszaporodva sokféle betegséget kelthetnek. A legismertebb betegségek között megemlítem a lábujjak közötti viszkető, hámlást, felpuhulást, berepedést. Gombás fertőzésnek köszönhetjük a köröm- - gombásodást is. Ilyenkor a köröm megvastagszik, sárgás színűre változik és törékenyebb lesz. Ezeket a lábakon kialakuló gombásodásokat érdemes komolyan venni, mert részben okozói lehetnek a lábszárakon létrejövő trombózisoknak. Gombás fertőzés az oka azoknak a finoman hámló foltoknak. amelyek a nyári napozástól barna bőrű egyéneken fehér foltként, a téli fe- hérbőrűség idején barnás foltként láthatók. Gombásodás eredménye a combhajlatokban, végbélnyílás környékén, mellek alatt, hónaljakban található éles szélű, barnás színű, néha gyulladásos elváltozás, amely időnként viszket is. Külön fel szeretném hívni a figyelmet a beteg állatról emberre terjedő gombásodásra. Ezek kerek, nehezen gyógyuló, többnyire gennyesedéssel járó betegségek, amelyek feltétlen orvosi kezelést igényelnek. Szakállmérgezésnek, vagy tarlósömörnek is hívják és főleg állatokkal foglalkozók bőrét betegíti meg. Szólni kell még a nőknél fehérfolyást okozó hüvelyi gombásodásról is, ami főleg a terhesség elleni tablettát szedőknél található elég gyakran. A felsorolt betegségek gyógyíthatók. A felületesebbeknél meg lehet próbálkozni a gyógyszertárakban recept nélkül is kapható ecsetelővei a Solutio ad intertriginem nevűvel és az Unguentum anti- septicum nevű kenőccsel. Ha ezek nem segítenek, a bőr- gyógyászati gondozókban kell gyógyulást keresni. Fontos a megelőzés: rendszeresen mosakodjunk, törüljük szárazra a bőrünket, főleg a hajlatokat és lábujjak közét. Ha csak tehetjük, hordjunk szellős lábbelit. Védjük meg bőrünket az erős vegyi ingerektől, ne fürödjünk habfürdőben, ne áztassuk magunkat kádban, hanem csak zuhanyozással fürödjünk. Fürdés után öblítsük le magunkat híg ecetes vízzel. Ugyanilyen vízzel öblítsük ki mosott ruháinkat, törülközőinket, ágyneműinket. Étkezésünkkor pedig kerüljük a hizlaló, a sok és fűszeres ételeket, együnk kevés édes ételt, igyunk k°yés éde<= italt. Dr. Cseplák György EifőernyS A tengerhajózás óriási problémája, hogy nagyon nehéz az óriási hajókat lefékezni. Például egy 16 csomó (kb. 30 km!óra) sebességgel haladó tartályhajót a hajócsavarok forgásirányának megváltoztatásával csak kb. 16 perc alatt lehet megállítani, s ez alatt a hajó 4000 métert halad előre.- víz alatt Az összeütközési veszély csökkentésére egy japán ércszállító fehérhajón víz alatti fékező „ejtőernyőket” próbáltak ki. A fékezés megkezdésekor a motorokat „hátrá”- ba kapcsolták és ezzel egyidejűleg a hajó mindkét oldalán két-két ejtőernyőt bocsátottak ki a víz felszíne alatt. A hajó öt percen belül megállt és csak 700 méterrel haladt előre. A ksdráin — új civilizációs méreg Clncinnatti (USA) táplálkozáskutatók a város 200 lakosán végeztek vizsgálatokat, és megállapították, hogy a haj kadmiumtartalma az életkorral együtt mindinkább növekszik. Ez az elem fokozódó mértékben hatol be — nyomokban — az emberi szervezetbe. A szervezet kadmlumtartal- mának növekedése a feltételezések szerint főleg két forrásra vezethető vissza. Egyrészt a gépkocsi-üzemanyagok kopogásgátló szereinek ólomvegyületei kadmiumot is tartalmaznak, amely az ólommal együtt a kipufogócsövön keresztül a levegőbe és onnan a tüdőbe kerül. Másrészt a fehérbádog konzervdobozok cinkje is tartalmaz kadmiumot. A hajon kívül a májban, a vesékben és a hasnyálmirigyben is feldúsul a kadmium, és lassanként kiszorítja ezekből a szervekből a nyomelemként ottlévő, biológiai szempontból fontos cinket. Némely kutató véleménye szerint az úgynevezett civilizációs betegségek létrejöttében a fokozott kadmiumlerakódásnak is nagy szerepe van. Szakmunkástanulók üdültetése A tanulásban és a munkában is helytálló szakmunkás- tanulók kedvezményes SZOT- üdültetésben részesedhetnek. Idén mintegy tizenhatezer szakmunkástanuló kap SZOT- beutalót. Tizenkét napon át a Balaton mellett és a zempléni hegységben levő Űjhután ötezren nyaralhatnak a SZOT szakmunkásüdülőiben. Ugyanilyen időtartamú szaktáborozásokon ötszázan vehetnek részt Balatonszemesen és Pécsett. A szakmai és tanulmányi versenyek legjobbjai közül háromszázan lettországi vagy NDK-beli csereüdülésre utazhatnak. A szorgalmi időszakban háromhetes újhutai és balatonboglári gyógy- üdülésben egyezerkétszázan részesedhetnek. Az állami gondozott szakmunkástanulók közül csaknem ezren különböző kollégiumokban üdülhetnek a tavaszi és téli oktatási szünet idején. A SZOT-beutalásban részesülő szakmunkástanulók mintegy fele egy hetet tölt majd a balatonszemesi vagy a velencei Express-táborban a középiskolásokkal együtt. Tavaly nyílt erre először mód, így még nem eléggé közismert az üdülési forma, miszerint: Június 19 —augusztus 27. között tiz csoportban üdülhetnek a szakmunkástanulók Balatonszemesen és Velencében. Balatonszemesre hatszáznegyvenen kaphatnak beutalót, itt rajtuk kívül mintegy ezer középiskolás tartózkodik. Velencén száznegyven szakmunkástanuló üdül majd ötszáz diákkal együtt. A táborokban négyágyas graboplast anyagú ‘Sátrakban helyezik el a fiatalokat, a beutalójegy ára: 400 forint. Utazáskor a szakmunkástanulók diákigazolványuk alapján ötvenszázalékos kedvezményű vasúti jegyet válthatnak. Az üdülés vasárnap kezdődik és szombaton fejeződik be, de önköltségesen vasárnápra is ott lehet maradni. A táborok önki- szolgáló éttermeiben a fiatalok napi háromszori étkezésben részesülnek. A változatos, színes kultúr-, sport-, játékprogramról az Express gondoskodik. Délelőttönként a tréfás vetélkedőket, a kirándulásokat, valamint sportversenyeket is rendeznek. A késő délutáni órákban vagy este szervezik az irodalmi műsorokat, folklores politikai műsorokat. Ezenkívül tv, könyvtár, filmvetí- tés, könnyűzenei műsor, valamint ismerkedési és búcsúesten discó is szerepel a programválasztékban. Az előbbieken kívül számos önköltséges programajánlat is van, így többek között hajó- és autóbuszkirándulásra is nyílik le* hetőség. Mindkét táborban szabadtéri színpad és több sportpálya is található. Velencén a főszezontól kezd-* ve már üzemel az Express-* tábortól pár száz méterre fekvő, közvetlenül a strand mellett épült éttermi kombinát. A háromszintes létesítményben az éttermen kívül presszó és több olyan helyiség is található, ahol kulturális rendezvényeket és táncesteket szerveznek. T A balatonszemesi tábor köz* ■ vétlenül a víz partján fekszik, így saját stranddal is rendelkezik. Itt is kedvezőbbé váltak a feltételek, mivel elkészült a fedett foglalkoztató és több sportpályát felújítottak. A szakmunkástanuló alapi szervezetek az ágazati szak- szervezeti központokból taglétszámuk arányában igényelhetik a beutalókat. A csoporttal, 19 szakmunkás*anulóként egy-egy felnőtt kísérő — pedagógus, ifjúsági felelős, vagy szakszervezeti aktivista — is beutalható. A táborokba fiúk és lányok egyaránt jelentkezhetnek. í Bányai János a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatóság osztályvezetője A 211-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet salgótar- Az asztalosműhelyben Tamasi Csaba n. éves asztalostanuló jáni tanműhelyében a központifűtés-szerelő tanulók már gyaluval finommegmunkálást végez. járatosak az ívhegesztés tudományában. Fotó: Bihary I | NYITOTT SZEMMEL | ^\\\\\\\\\VV^WVl\\\\\\\\V\\\\\\\V\\\V\\\\\\\\\V^^^^^ íróasztal csupaszon A délelőtti órákban keresem a gazdaság „első számú vezetőjét”, s a fogadtatásra semmi panaszom sem lehet. Itt bizony még érezhető, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a sajtóban való szereplésnek. Nem valami munkát hátráltató alaknak tekintik az érdeklődőt, hanem azt vallják: haszonnal járhat, ha távoli vidéken is olvassák a gazdaság nevét. Annak rendje és módja szerint dolgozunk, telik a jegyzetfüzet, közben egyre jobban vonzza valami a tekintetem. Beszélgetés közben a kényelmes fotelből nézem az íróasztalt a gazdaság „első számú vezetőjének” az íróasztalát. Tekintélyes, szép darab — de nem is ez a lényeg. Érzem, hogy valami nincs rendben ezzel az irodai alkalmatossággal, s egy idő múltán egyenesen bosszant a látványa is. Furcsa volna megkérni az elnököt, hogy cseréljünk helyet, kiváltképpen, hogy magyarázatát sem tudnám a különös kívánságnak. De csak idő kérdése minden, egyszer * mégis rájövök, miért találom különösnek a makulátlanul tiszta, fényesen ragyogó íróasztalt. Éppen azért, mert olyan makulátlanul tiszta. Nemcsak hanyag takarítónőre utoló por nem szennyezi, de nincs azon még egy véletlenül ott felejtett papirfecni sem. Nem csúfítja hát a tekintélyes bútordarabot elintézendő akták garmadája; nincsenek rajta aláírandó okmányok, egyéb papírok. Meglehet, persze, hogy a napi penzumon már túl van az elnök, az asztal sivársága mégsem hagy nyugodni. Talán hozzátartoznának e bútordarabhoz a tervek, számítások, üzletkötések, kalkulációk — a folyamatos érdeklődés és jelenlét más dokumentumairól nem is beszélve. S ha már egyik sem csúfítja a ragyogó politúrt, legalább egy szaklap lenne a tetejére lökve. Csak úgy hanyagul, mintha akkor ejtette volna ki a kezéből az „első számú vezető”, amikor kopogtattak az ajtaján. De én most az íróasztalról beszélek. Erről a gyönyörűen tiszta, szép darabról. Amely éppen úgy néz, mintha nem egy gazdaság vezetőjének a dolgozószobájában, hanem a bútorüzlet kirakatában állna. Illetve, a hasonlat még így is sántít. A bútoráruházban ugyanis legalább egy könyvet a tetejére löknek — illusztráció gyanánt. A történet „főhőse” azonban nem a kirakatban, hanem a jelentős beosztású gazdasági vezető dolgozószobájában áll. Ki tudja, talán éppen ezért szúr szemet a csupaszsága is. „Leves” — pohárban Falusi kisvendéglőbe térek be éppen délidőben. Fehér köpenyes fiatalasszony ételhordókba méri az ebédet, egy ifjú ember pedig az olcsótí- pusszékeken zsinatoló iskolásoknak viszi az ételt. Kétde- cis poharakat tesz eléjük, valami drapp színű lével a lurkók azon nyomban felhajtják. Aztán egy kis zavar támad, mert egy nagy hangú csemete a pincérhez fordul. — Ma nem kapunk levest? — Hogyne kapnátok. Az volt a leves, amit a pohárban hoztam. A modern kor betört hát e csöpp falu diákétkeztetésébe is, a sok gonddal és vesződ- séggel elkészíthető meleg leves helyett „feltálalják” a hideg gyümölcslevet. A külső jelekből azonban úgy látom, hogy a gyerekek tetszését nem nagyon nyeri el az újítás: ajakbiggyesztve fintorognak, mint akik nem értik az egészet. Mi tagadás, így vagyok ezzel magam is. Annak ellenére, hogy hallottam már tudós hozzáértők okfejtését: a pohár gyümölcslé felér a hagyományos levessel. Nyilván számoltak és végeredményként kijött, hogy a kalória és miegymás megvan az előbbiben is. Mégis amondó vagyok, hogy a felhörpinthető hideg lé nem mérhető össze az ízletes és meleg levessel. Valami hasonló lehet a gyerekek véleménye is. Ezt gyanítom legalábbis, amikor látom, hogy csodálkozva és értetlenül te- kintgetnek az újítás kézzel fogható bizonyítékára, a pohárra. Talán valamelyiküknek már az is eszébe jut, hogy közeleg egy újabb újítás ideje. Amikor a pincér majd letesz az asztalra két pirulát: „Na srácok, az egyik a leves, a másik meg a spenót”. Bár, ha meggondoljuk, ily módon sokkal egyszerűbb volna a gyermekétkeztetés. Felajánlást?) Tudósításokat olvasni fölöttébb hasznos dolog. A minap például „azt írja az újság” hogy „a MÁV vezérigazgatósága és a vasutasok szakszervezetének elnöksége március végén tartotta a szocialista brigádvezetök V. országos tanácskozását.” A továbbiakban pedig azt olvasom, hogy a jeles tanácskozáson felszólaló közlekedés- és postaügyi miniszter „megengedhetetlen példaként említette” a Budapest és Somoskőújfalu között közlekedő gyorsvonatok „téli fűtetlenségét”. Ez bizony jó jel! Nem a fű- tetlenség, hanem a miniszteri szó nyíltsága. Arról nem is beszélve, hogy a miniszter a jelek szerint olvas újságot, fogadja a panaszokat, mi több: el is hiszi azokat. Nem úgy, mint sokkal alacsonyabb rangú beosztottai, akik csak kényszeredetten, héba-hóba reagálnak télvíz idején a számos panaszra. Akkor is merő kétkedés a válasz; inkább kiérezni belőle a mundér minden áron való védelmét, mint a tenniakarást. t A tudósítás azonban másról Is szól. Betűhűen muszáj idézni, mert a tanácskozáson a szocialista brigádvezetők indítványozták: „a vasúti szocialista brigádmozgalom fennállásának 25. évfordulója jegyében 1983 legyen a menetrendszerű közlekedés, kultúrált utazás éve”. Akárhogyan is, de ez egyenesen koloszális felajánlás. Gondoljunk csak bele, hogy az évforduló tiszteletére vállalják (illetve, kifejezik szándékukat), hogy ez évben akkor indul és érkezik a vonat, amikor az a menetrendben szerepel. Olvasom végül, hogy negyvenkét küldöttet választottak az országos tanácskozásra —• és iszonyatos félelem lesz rajtam úrrá. Csak el ne dicsekedjenek az országos fórumon a derék vasúti szocialista brigádvezetők a meglepő vállalásukkal! Netán követőkre találnának. S ily módon a nehézként emlegetett könnyűipar esetleg vállalná, hogy 1983-ban igenis előre varrja nadrágokon a sliccet, a „menetrendszerű munka” évében igenis csak két szára lesz a nadrágnak. Aztán a Volán, a kohászat, a mezőgazdaság... minden iparág és ágazat a magáénak nyilváníthatná 1983-at. S az „év jegyében” vállalná, hogy dolgozni fognak. Akkor, annyit, úgy — amikor, amennyit, ahogyan kell. 1983-ban. ! Aztán majd megnézhetjük magunkat — meg a menetrendet — jövőre! Kelemen Gábor NÓGRAD — 1983. április 27., szerda 5
