Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-26 / 97. szám
ák Vk k Oi XM ■ R ■ flflt m v K K93WMI Hl mm ■ lr8*a UHU 'SáftfrS mi ■mr m i» M Ik.« or ^ ■a :ss ■ w a umr m m ' m pAHfll ■r m IBI Bt r T ■r- w—m' JÓM Végfisztelgés a puszták fiának Nagy veszteség híre érkezett hozzánk a múlt hét elején: elhunyt Illyés Gyula, korunk egyik legjelentősebb irodalmi személyisége: költője, próza- és drámaírója. Csaknem egyidős volt századunkkal; 1902-ben született. Pénteken temette az ország. Bátran mondhatjuk így, mert temetésén ott sereglettek meg" hajtott fővel a haza politikai, állami, társadalmi, művészeti, tudományos intézményeinek magas tisztségű képviselői, barátok, becsülök ezrei; idős kortársak és ifjabb nemzedékekből valók, kiket művei valamelyike megérintett. Méltó kegyelettel volt jelen a temetésen a televízió, és a nagy halottnak járó példás tisztelgés gesztusának fogadhattuk a péntek esti műsor- változást is. Elmaradt a Jan- csó Miklósról készült portréműsor sugárzása, helyet adva a Szülőföldem című sorozatban Illyés Gyula megindító- an szép. korábbi vallomásainak arról a tájról, ahol gyermek- és ifjúkora éveit élte, világról, társadalomról, emberről alakult legközvetlenebb tapasztalásait élményeit származtatta. Reméljük, hogy a búcsúztatás után további szándékai is lesznek a televíziónak, élni a gazdag írói hagyaték kínálatával. A pénteki adásnak változott műsorszerkezetében irodalmunk egy másik jelentős személyisége is megjelent a képernyőn. A második műsorban a 75. esztendős Kolozsvári Grandpierre Emilről láthattunk portrét, és ismerhettünk meg részleteket legmarkánsabb műveiből. Sajá. tos írói arculata nehezen hasonlítható bárkiével a hazai literatúrában. Független személyiség, mással össze nem téveszthető, ironikus látású realista, aki a különösségekben, az élet fonákságainak megmutatásában ad teljeset, szokottól eltérő valót. Az adásnap eseményei között említést érdemel a MAFILM Dialóg Filmstúdió és az MTV közös filmje, az Ideiglenes paradicsom is. Előkészítőjét, a német deportáló táborokból a háború éveiben hazánkba menekült francia katonákról készült dokumentumprodukciót már láthattuk, most a játékfilmváltozat sem volt érdektelen. Kovács András írta és rendezte meg a valós történetet magyar és francia színészekkel, a főbb szerepekben André Dussollier- vel, Fraj't Edittel, Szabó Lászlóval, Christian Van Cáu-vel, Ferenczy Csongorral, Bács Ferenccel, Paudits Bélával, Pataky Jenővel, Bánfalvi Ágival, Soós Edittel, Dancsházi Hajnallal, Ferenczy Krisztinával, Barancsi Ferenccel, Né- methy Ferenccel, Ambrus Andrással. A műsorhét- egyéb napjain is volt részünk irodalmi szintű produktumokban. Sze-dán került képernyőre Hubay Miklós Harmadios és meg kell dögleni című tévéjátéka korunk abszurditásukban is valós történéseiről. Az író hosz- szú ideje hazánk kulturálisművészeti életének olaszországi propagálóra, így érthetően választotta témájául a vendéglátó ország sajnálatosan mindennapos problémáját, az emberrablást. A puszta tény azonban csak ellendülési pont számára. A további szándék: feltárni, követni a lelki folyamatokat, magatartási reakciókat, melyek az eseményele részeseit jellemzik. A napihír ilyen közelítésben vált írói alapanyaggá Hubay- nál, s ötvöződött érdekesen izgalmas, gondolatokra késztető tévéjátékká. A művet Málnay Levente rendezte sok vizuális fantáziával, a főszerepben a mostanában sokat foglalkoztatott, kitűnő fiatal színészt, Kovács Titusz^ láthattuk, kinek arcát az épp most véget ért sorozat. a Mint oldott kéve Mednyánszky Cézáraként jegyezhettük meg. Mellette Mensáros László, Kállai Ilona, Tóth Enikő, Mécs Károly, Iglódi István és Bárány Frigyes nyúitott kimunkált alakítást a tévéjátékban. Mindössze tizenöt perces volt, de örökkévalóságnak tűnt az a zenés program, melyet Liener Márta produká’t kedden este a Stúdió ’83. után. Unalmas dalocskák, érdektelen előadásmód, említést sem érdemlő hangocska, de bámulatos átöltözőkészség, — mint a „művésznő” reklámfilmjeiben. Ahol — ugyebár — csak egy ugrás a Sugár! Talán jobb is, ha megmarad ez utóbbinál. Ott egés-en elviselhető! (b. t.) Lucifer — Szentgyörgyi István Adalék Az ember tragédiája színháztörténetéhez A dtósjenől gyermekévek után, félbehagyva debreceni teológiai tanulmányait, Szentgyörgyi felcsapott vándorszínésznek, majd 1871-től 1931-ig haláláig — a kolozsvári Nemzeti Színház tagja. A színház 1884-ben jó két évtizeddel a dráma megszületése után tűzi műsorára Madách művét, azonban, mint Szentimrei Jenő írja könyvében, a Tragédiát nem tartotta a kor színpadképesnek „elvontsága és bölcseleti elemekkel való túlterheltsége miatt”, s csupán Paulay Ede rendezői leleménye csinált belőle Kolozsváron színpadi alkotást. Az előadás sikerét és színvonalát jól példázza, hogy Ady Endre a Budapesti Naplóban 1905. április 21. számában megjelent a Tragédia felújításáról szóló kritkájában tudósít arról, hogy a színház „mikor már valami nagyon újat akar adni, föl’ámasztja immáron. úi előadásban Az ember tragédiáját”. Akkor lenne pedig csak szabad hozzányúlnia. „mikor Madáchoz és Pau- layhoz méltóbb lesz a Nemzeti Színházban minden.” A századforduló pesti színházaival csunán Kolozsvár ősi színháza vehette fel a versenyt. A kolozsvári ősbemutató szereposztása szerint a mentő szp- ’•°n Luciferé — ki átmenti Á^ámot a tizenöt szín bonyodalmain — Szentgvörgvinek jutott. A bemutatótól 1913-ig 04 alkalommal játszotta a szerepet. A korabeli kritikák meglehetősen hűvösen méltatták az előadást és Szentgvör- gyi játékát. Egy példa a Magyar Polgárban megjelentből: ..Szengyörgyi Luciferje eléggé ördögi s ez ördögében elég változatos volt arra nézve, hogy szintén kitűnő alakításnak mondhassuk.” Janovics Jenő visszaemlékezéseiben olvashatjuk, hogy Szentgyörgyi Lucifer szerepét nem játszotta szívesen, igyekezett fiatalabb színészeknek átadni a szerepkört. Ennek okát a korabeli színházi tevékenységben találhatjuk meg. Hét évtizedet töltött színpadon, s amikor huszonöt éves színészi jubileumához érkezett 1888-ban számadást készített. A kolozsvári működésének első tizenöt évében 2695 fellépésen játszott 702 darabban, s 859 különböző szerepben. Ezen belül is rendkívül nagy a változatosság: népszínművek, operettek, operák, klasszikus művek, s voltak jellemszínészi, komikusi vénát igénylő feladatok. Igazán kiemelkedőt azonban már időnként egyébként elsekélye- serő népszínművek paraszt- alakjainak megformálásában alkotott A színész nem válogathatott a darabokban, ki volt szolgáltatva a színház kénve-ked- vének. Rendkívül szemléletesen írja le mindezt Jászai Mari Szentgyörgyi Istvánhoz — kéztörés miatt bal kézzel — írt levelében: „A színészet tisztelt barátom valóban megszűnt az a szép ideál lenni, melyet mi kerestünk, melyért küzdeni, nélkülözni oly édes volt! A színészet megszűnt szép művészet lenni;- beéri azzal, hogy iparművészet legyen. A valódit, az isten» szikrából kipattantat, lassanként elsikkasztották a mindig gyermek közönség elől a kasz- szát leső profánok, akik fölöttünk intézkedő hivatalnoksereget számok tekintélyével győzik meg személyük nélkülözhetetlen voltáról.” Szentgyörgyi realista színész volt, aki hivatását mindig komolyan vette. Szemére vetették azt, hogy rokonszenvessé tette Lucifer alakját, s ez mai értelmezésünk szerint nem is rossz kritika, Talán Lucifer szavaival is válaszolhatnánk rá: „Nem adhatok mást, csak mi lényegem”. Végh József Merre fart a magyar iparművészet? Az 1983-as diplomamunkák tükrében találhatjuk meg a Választ, pontosabban annak csak egy részét, hiszen a Magyar Iparművészeti Főiskolán megvalósuló reform további módosításokat fog eredményezni. Elindult egy nagyon hasznos, fontos és többé nem halasztható folyamat a környezetkultúra egészének megújítására. Az urbanizáció következtében a környezetrongálódást megállítani, meggyógyítani, az elvesztett természetet visszahódítani többek között az iparművészeti tárgyak sokaságával lehet. Egyrészt úgy, hogy az iparművészeti oktatás erre a nagy célra irányul, másrészt úgy, hogy ebben az ipar is méltó partnerré, szövetségessé válik. Az iparművész-oktatás reformja ezt a mozgást segíti elő azzal, hogy a konstruktőrök sokaságát neveli fel, s a valóban legtehetségesebbeknek tartja fenn a művészképzőt. Komolyabb gondot fordít a menedzselésre is, sőt a nyelvtanulás fokozásával sürgeti iparművészetünk világtájékozódását. Ebben a szellemben’ mutatták be diplomamunkáikat a most végzett főiskolások — bár ők még a régi metódus alapján önálló iparművész-oklevelet kapnak. Ettől függetlenül azonban már ők is, szinte valamennyien üzemi gyakorlaton vettek részt, s továbbra is kapcsolatban maradtak az iparral. Itt, ebben a légkörben ismerkedtek meg a társadalom követelményeivel. Ennek köszönhető, hogy vágyaikat, elképzeléseiket megfelelően egyeztették kapott feladataikkal, s ezt becsülettel teljesítették is. Ennek jegyében készültek a különböző étkészletek, nyomott textilanyagok a szín, a forma és az igény mérlegelése jegyében. Még a gobelineket is a közösségi óhajoknak megfelelően készítették (színes kárpit az Országos Széchenyi Könytár részére. mely olvasó figurát ábrázol). A mostani végzősök komolyan vették a szakma minden fogásának elsajátítását — erre igazolás az ötvösök magas technikai felkészültsége. Fan- táziadúsak a belsőépítészeti elgondolások, a műemléki felújítások tervei és a bútorok is; az elméleti és gyakorlati építészeti iparművészet rajzai, tárgyai. Kiemelkedő az ipari forma tanszék munkája, mely oktatási egységek világítását Kerámia diplomamunkák. tűzte ki célul az előírt esztétikai és egészségügyi szempontok alapján. Jellemző az élet és a Magyar Iparművészeti Főiskola párhuzamára, hogy új inkubátort mutatott be az egyik diplomázó, aki kétgyermekes anya. Saját élménye is hozzásegítette, hogy megfelelő inkubátort tervezzen, mely a praktikumnak és az esztétikai követelményeknek egyaránt megfelel. Jelzik a Magyar Képzőművészeti Főiskolán kiállított művek is, melyek a Marx Károly- pályázatra érkeztek, hogy a mai művészjelöltek, a jövő festői és iparművészei bátor, szabad, kötetlen képzelettel rendelkeznek. Munkájukon alapulhat a magyar ipar- és képzőművészet megújulása. Losonci Miklós Áz európai filmek és az amerikai néző Az amerikai filmforgalmazó hálózatba európai filmeknek nagyon nehéz bejutniuk. A bemutató mozik szinte kizárólag a belföldi filmgyártó társaságok termékeit vetítik. Az utóbbi évtizedben azonban másféle forgalmazó hálózat is kezd kialakulni igényesebb nézők vagy egyetemi hallgatók számára. Az idetartozó mozik olyan filmeket vetítenek, amelyek új témákat és új formai megoldásokat közvetítenek, Az Egyesült Államokban ma már viszonylag nagy a Bergman-filmek nézettsége, és az igényesebb közönség érdeklődéssel fordul az olasz és a francia filmművészet felé. A televízió képernyőjén azonban európai filmek csak egészen ritkán jelennek meg, bár az úgynevezett oktató televízióadók, amelyeknek kevés pénzük van saját műsorok előállítására, viszonylag sok mü’’é«zi filmet vesznek át a BBC-tői A szocialista országok film* jei és az amerikai néző között még nagyobbak az akadályok: nemcsak kereskedelmiek, hanem politikaiak is. A szocialista filmek az Egyesült Államok legfeljebb néhány filmfesztiválon jelenhetnek meg, vagy speciális filmklubokban rendezett külföldi filmszemléken. Mindez nemrég még a szovjet filmekre is érvényes volt. Az utóbbi években azonban változások mutatkoznak ebben az elszigetelődési politikában. Például az egyik nagy New York-i moziban ma már van arra lehetőség, hogy a nézők a legérdekesebb szovjet filmeket megismerhessék. Nyikita Mihalkov Obblomov- jának olyan visszhangja volt az Egyesült Államokban — különösen az egyetemi mozihálózatban —, hogy a keresletet tíz újabb kópia vásárlásával tudták csak kielégíteni. Menysovnak a Moszkva nem hisz a könnyeknek című filmje pedig megkapta a legjobb külföldi film Oscar-díját. Most pedig újabb behatolásra kerül sor a „vasfüggöny” mögé, amellyel az amerikai filmforgalmazók védték az amerikai nézőt a szovjet filmek ellen: a New York-i International Film Exchange tizenegyet megvásárolt a legújabb szovjet filmek közül, amelyekből mielőtt azokat az Egyesült Államok egész területén forgalmaznák, kísérleti jelleggel 14 amerikai városban tartottak vetítést. Elsősorban olyan filmeket válogattak össze, amelyek a szovjet emberek életének in- timebb szféráit mutatják be, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ezek a filmek nem ábrázolják a szovjet valóság szélesebb társadalmi hátterét Az űrkutatás úttörőjéről, Ciolkovszkijról szóló életrajzi filmet kétségkívül főleg azért vásárolták meg, mert abban Jevgenyij Jevtusenko, a költő játsza a főszerepet, aki az Egyesült Államokban vitathatatlanul a legnépszerűbb szovjet alkotó- művészek közé tartozik. Ezeken az előzetes vetítéseken többször részt vett egy kis szovjet filmdelegáció is, amelynek tagjaival a vetítés után élénk vitákat folytattak a jelenlevők, és bár ezeken a beszélgetéseken néha olyan kérdések is elhangzottak, amelyeket egyértelműen az amerikai tömegtájékoztatási eszközök provokatív vagy kommunistaellenes propagandája befolyásolt, a nézők nagy többsége őszinte érdeklődést mutatott a szovjet emberek élete, a mai szovjet kultúra iránt, sőt sokan nyíltan kifejezték, hogy respektálják azokat a morális értékeket, amelyeket a látott filmek közvetítettek nekik. KOSSUTH RADIOI 8.27: Japán 8.57: Népdalcsokor 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14 10.35: Hangverseny 11.36: A lipcsei rádlő fúvőszene- kara játszik li.39: Tavaszt szél 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsosuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.55: verbunkosok, nóták 14.41: Arckép az ukrán Irodalomból 15.05: Chopin: b-moü szonáta 15.28: Nyltnlkék — Kisiskolások műsora 16.00: Népzenei Hangos Újság 16.40: Osváth Júlia öperaártákat énekel 17.05: Szocialista művelődésügyünk úttörői 17.30: Kettősök Abrahám Pál operettjeiből 19.15: Népszerű nóták énekes és hangszeres változatban 19.55: Szintézis 20.25: Boris Christoff operafel- vételelből 20.58: Tisztább lett a levegői *1.13: Korábban volt esztendőkben... *2.30: Mozart: Falusi muzsikusok *2.50: Késő este *3.00: A Jullliard vonósnégyes látszik. 0.10: Breltner János táncdalalból PETŐFI RADIO: 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben 4 NÖGRAD - 1983. óprili» 26.. kedd / 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.30: Tündérslp 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa 19.09: A pajzán grlffmadár 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Tudományos könyvmozaik 20.58: A Rádió Dalszínháza. A madarász 23.20: A mai dzsessz. MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek. Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Döntött a bíróság. Sorsok és forintok. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Eszak-magyaror- szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGVAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna, flsm.) 8 05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. lsk. 1. oszt.) 8 30: Fizikai kísérletek, t 8 00: Kémia. (Alt. lsk. 7. oszt.) 9.30: Magyar nyelv. (Alt. lsk. 3. oszt.) _ 1000: Fizika. (Alt. lsk. 8. oszL) 10 30: Deltácska. 10.45: Csata fekete-fehérben. (Ism ) 11.05: Képújság. 14.00: Iskolatévé. Deltácska (Ism.) 14.20: Fizikai kísérletek t. (Ism.) 14.30: Magyar nyelv. (Alt. lsk. 3. oszt.) (Ism.) 14.45: Fizika. [Alt. lsk. 7. oszt ) (Ism.) 15.15: Napköziseknek (tsmí) 18 10: Hétköznapi csoda. Magvarul beszélő szovjet mesetáték gyerekeknek és felnőtteknek. II/l. rész. 17.25: Kuckó (Ism.) 17 55: Képúlság. 18 00: Nemcsak nőknek. 18.15: Reklám 18.20: Emlékszel még? Rátonvi Róbert operett- műsora. 18.55: R-'-'ám. 19 10: Tév^m-na. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Offenbach bolondozásat. Magyarul beszélő francia tévéfilmsorozat VI/8. rész: Az elfelejtett keringő. 21.00: stúdió '83. 22.05: A közélet: alkotás. Gajdócsl István portréja. 22.35: Tv-blradó, 3. 2. MŰSOR: 20 00: Gólyavár! esték. 20.45: Tv-hiradó. 2 21 05: Egészségünkért! *1.15: Három homályos nap. Magyarul beszélő szovjet bűnügyi film. *2.50; Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.10: Jégkorong-VB: Svédország—Szovjetunió mérkőzés. 22.35: Laboratórium. 23.05: Hírek *. MŰSOR: 20.07: Titkos vár a Kárpátokban. *1.35: Időszerű események *2.05: Afganisztán Jelene (Ism.) 22.25: Matematika mindenkinek, (ism.) MOZIMŰSOR I Salgótarjánt November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Vérszerződés. Színes magyar film. 8 órától: Morfium. Színes, szinkronizált jugoszláv bűnügyi film. — Kohász: Noé bárkái. Színe« magyar természetfilm. — Tarján vendéglő: Hölgyem, Isten áldja. Amerikai filmvlgjáték. — Balassagyarmati Madách: Elefánt- sztori. Színes, hangbemondásos, japán film a szavanna Impozáns lakóiról. — Nagybátonyi Petőfi: Szerencsés Dániel (14). Színes magyar film. — Pásztói Mátra. Manhattan. (14). Szinkronizált USA film. — Rétsáe: Szabadlábon Velencében (14). Színes, szinkronizált francia—olasz bűnügyi fllmvfgtáték. — Kistere- nyel Petőfi: Üldözök (16). Színes. szinkronizált USA bűnügyi film. — Jobbágyi: Feketeszakáll szelleme. Színes, szinkronizált USA filmvlgjáték felújítása. I \
