Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

SZOMBAT! TÁRSASJÁTÉK Mondjuk: merénylet , Mottó: „Minden szóról eszébe jut valakinek valami” E sző valahogy nem enge­di a derű mezsgyéjére fan­táziámat. Túlontúl gyakran hallani-olvasni manapság merényletekről. Olyannyira, hogy igazából már meg sem rendítenek az efféle hírek. Ügy látszik, mégsem egészen tökéletes szerkezet az embe­ri; idővel közömbössé tud válni a „néven nevezettek” ellen elkövetett merényletek­kel szemben is. Pedig — fur­csa módon — egy-egy ismert személyiség meggyilkolása mindig is nagyobb port vert fel, mint akár tízezrek erősza­kos halála. Érthető, de elfo­gadhatatlan valósága ez gyarló emberi mi voltunknak... Azt tudjuk, hogy ki tá­madt Lajos Fülöp francia ki­rályra Párizsban, azt is tud­juk, hogy ő maga sértetlen maradt, de ugyan ki tudná megnevezni kíséretének negy­ven pokolgépölte tagját. Szán­dékos a múlt századi eset vá­lasztása, hisz ennek előtte ta­lán egyetlen merénylet sem követelt ennyi ártatlan halot­tat. A pokolgépes merényle­tek is azóta jöttek „divatba” s azóta hallani gyakrabban az áldozatok számáról, nem pedig neveiről... Václav P. Borovicka híres politikai merényletekről írt könyvét lapozom, s mint a gyermek azt kutatom, hogy a „rossz vagy a jó” emberek közül öltek-e meg többet. Micsoda önáltatás á szándék alapján minősíteni a merény­leteket! Mintha egyetlen zsar­nok elpusztítása valaha is el­tüntette volna magát a zsar­nokságot Vagy a merényleteknek nem Is ez a céljuk ... ? — tér ■ L Mondjuk; ? ■ Több válfaja létezik. Egyik, amivel manapság nálunk, csak a tv-híradóban találkozhat­ni, szerencsére. Ez a draszti­kus változat. Sajátos színfolt — vérvörös — a beszámolók­ban. Enyhébb formái a hazai gyakorlatból is ismerősek. Ezekben a jó ízlés, az íratlan viselkedési szabályok, vagy — ami e héten kiváltképp idő­szerű — a nyelv természete ellen követnek, követünk el merényletet. Van egy egyene­sen pozitív válfaj is: amikor valakit megtisztelő feladattal „támadunk” meg. Lásd: me­rényletet követtek el Zoli el­len : kinevezeték igazgatónak. És így tovább. Mai világunk­ban elsőként mégis az első, a drasztikus változat idézódik elénk e szó hallatán. Árpád-há­zi királyaink jelentékeny ré­szét érte erőszakos halál. Nemzeti drámánk, a Bánk bán egy királyné elleni me­rénylet körül játszódik. Má­tyást egyes följegyzések sze­rint igen fájdalmas szúrással, mások szerint méreggel szon- derítették át a másvilágra. Az első világégéshez is egy is­mert merénylet szolgált ürü­gyül; ezzel a királyváromá- nyosl és nejét tették el láb alól. Mind-mind ellenszenves akciók. Néha akadnak rokon­szenves merényletek is. Ilyen fűződik Libényi .lános, alig huszonéves szabósegéd nevé­hez. ő a múlt századi sza­badságharcunk után egysze­mélyes akcióban döfte nyak- szirten az akkor vele egyidős Ferenc Józsefet. A király megmaradt. Libényi egv hó­nappal élte till próbálkozását. mól — Közvetlenül a főváros fel­szabadítása utón történt, hogy telefonhuzalok százait feszí­tették ki mindenütt, így a régi Andrássy úton, a mai Népköztársaság útján is. A főváros első sugárútján a fá­kon milliónyi veréb élt — de csak éjjelente. Naplemente táján lepték el a fákat, felül­ről potyogtatva az áldást, „de ez legalább nem robban” vélekedtek a sokat megélt pestiek és boldogan viselték a túlélők kitüntetéseit, amelyet az ugyancsak boldog verebek­től kaptak. A telefonhuzal-hálózat ép­pen a madarak röppályájának útját gátolta, ezért a nagy tömegben repülők közül sokan már nem tudtak időben navi­gálni, beleütköztek a drótok­ba és kábultan az ütközéstől lehullottak a szemetes, törme­lékes úttestre. Később aztán magukhoz tértek, megrázkod- tak és felreppentek a legköze­lebbi ágakra, az lehetett a kórház. Másnap kezdődött minden elölről. Az ötletet is ez adta. A vá­sott gyerekbanda összeszedte a lehulloltakat, ingébe rejtet­te. ahol gyorsan feléledtek és a világ legrecsegősebb mozijá­ban, a Keleti melletti Capitol moziban (fából volt minden része) a nagy film közben ki­engedte valamennyit! A ma­darak a fény felé szálltak. Gary Coopert valósággal el­lepték — „merénylet!” kiabált a jegyszedő, óriási volt a rö­högés . „Merénylet!” visítot­ták a srácok is, aztán sokan felmásztak a vászonhoz a ve­rebekért — pat — •A kisorsolt szót Kiss Valéria, Sa’gótarján, Schuyer F, út 15. szám alatti olvasónk küldte be. Nyereményét — egy 100 forintos könyvutalványt — postán küldjük el. Továbbra is várjuk olvasóink javaslatait! A javasolt szó — a mellékelt szelvényre írva — április 30-ig küldhető be szerkesztő­ségünk címére: Salgótarján, F^ocz Imre tér 4., 3100 (A borítékon kérjük feltüntetni: „Egy szóval is nyerhet!”).'Szombati társasjá­tékunkkal legközelebb két hét múlva jelentkezünk. A tétova forradalmár 125 éve született Max Planck A fiatalember matematika és fizika szakon tanult a müncheni egyetemen, a múlt század utolsó negyedében. Ugyanakkor zenei őstehetség volt. Gyakran elfogta a kísér­tés, ne legyen-e inkább zon­goraművész. Felkereste tisz­telt tanítómesterét, a münche­ni fizika kar tanárát, Philipp von Jollyt, és tanácsot kért tőle. Professzora nem javasol­ta a fizikusi pályát. Az volt a véleménye, az elméleti fizi­ka épülete szilárd alapokon nyugszik, befejezett munka, igaz, itt-ott még van rajta csi- nosítanivaló, de az már ap­rómunka. A tizenhét éves fiú — Max Planck volt a neve — nem hitt ebben, elméleti fi­zikus lett, és olyan felfedezés­re jutott, amely alapjában rengette meg a klasszikus fi­zika szilárdnak hitt rendsze­rét. Max Planck 125 éve, 1858. április 23-án született a né­metországi Kiéiben. A fizikát forradalmasító tudományos eredményét 1900. december 14-én adta elő a berlini egye­temen a német fizikusok társaságának tagjai előtt. Negyvenkét éves volt már ek­kor, Berlin egyik legismer- teb fizikusa, a porosz tudo­mányos akadémia tagja. Azt mondják — a példák is ezt igazolják —, hogy nagy for­radalmi természetudományos felfedezéseket fiatalabb kor­ban, 25—30 év között tesznek a kutatók. Planck ebben ki­vételt jelentett. Korszakalkotó felismerése az volt, hogy a sugárzási folyamatokban az energia nem egyenletesen, hanem meghatározott adagok­ban, osztatlan mennyiségben, úgynevezett kvantumokban kerül kibocsátásra. Az atomi mennyiségek energiatartalmát a sugárzásfajta rezgésszáma, és egy új természeti állandó határozza meg. Ezt az állan­dót nevezte Planck elemi ha­Max Planck portréja táskvantumnak és h jelölés­sel bevezette a fizikába. Ez­zel lerakta a kvantumfizika alapkövét, de nyugodtan te­kinthetjük e dátumot az atomfizika születésnapjának is. Kezdetben maga Planck is megdöbbent felfedezése várat­lan következményeitől. Eddig a fizikában, de a természet- tudományok egészében is a „Natura non facit saltus” (a természet nem ismer ugráso­kat) elv uralkodott. A fizikai hatáskvantum felfedezése megdöntötte a folytonosság ősi elvét. Planck hagyományo­kat tisztelő ember volt. Ké­sőbb bevallotta: éveken át azon fáradozott, hogy a ha­táskvantumot valamilyen mó­don beépítse a klasszikus fi­zika rendszerébe. Erek a kí­sérletek azonban sikertelenek voltak. Eredménye nemcsak őt, fizikus társait is arra 8 NÓGRAD - 1983. április 23., szombat kényszerítette, hogy megvál­toztassák gondolkodásmódju­kat. Ez bizony nehezen ment. Találó Planck kijelentése ez­zel kapcsolatban: „Valamely tudományos igazság nem oly’ módon szokott érvényre jutni, hogy ellenfeleit meggyőzik, és azok meggyőzöttnek jelentik ki magukat, hanem inkább úgy, hogy az ellenfelek las­sanként kihalnak, és a fel­növekvő generáció kezdettől fogva ezt az igazságot isme­ri meg.” A kor fizikusai gyanakvás­sal kezelték Planck kvantum­hipotézisét. Albert Einstein volt az első, aki továbbvitte Planck felfedezését', általános­ságban alkalmazta a sugár­zásra, és ezzel új fénykvan­tumelméletet alkotott. Ez az elmélet pedig egy sor addig megmagyarázhatatlan jelen­séget tett érhetővé, például a fotoelektromos hatást. Később, 1913-ban Niels Bohr a kvan­tumhipotézis alapján megal­kotta atommmodelljét, ezzel végleg szélesre tárta a kvan­tumfizika hatalmas birodal­mának kapuját. Max Planck hosszú tudós­élet után kilencvenéves korá­ban hunyt el Göttingában. Korrekt, humánus, kötelesség- tudó embert ismerhettek meg benne tudóstársai. Egyik elő­adásában mondotta: „Az egyetlen, amit biztosan tulaj­donunknak mondhatunk, a legfőbb jó, amelyet a világ semmiféle hatalma nem ra­bolhat el tőlünk, és ami bár­mi másnál tartósabban bol­doggá tud tenni minket, a tiszta szándék, amely a lelki- ismeretes kötelességteljesítés­ben jut kifejezésre. És akinek osztályrészül jutott, hogy az egzakt tudomány felépítésén munkálkodhat, az nagy né­met költőnkkel szólva meg­elégedést és belső boldogsá­got fog találni abban a tu­datban, hogy a Nkikutathatót kikutatta, a kifürkészhetet- lent pedig nyugodtan tiszteli.” . (S. Gy.) Világcsoda, Kacsak Omega FILMSTÚDIÓK TERVEIBŐL Az a műfaji sokszínűség, amelyet nemrég a filmszem­lén ígértek meg a szakma ve- vezetői, előbb-utöbb jelentke­zik a mozik műsorában is. Erre utal az a tény, hogy a stúdiókban, most munkában lévő produkciók szinte min­den műfajt képviselnek — a komédiától a történelmi filmig, a gyermekmesétől a lélektani drámáig. A Budapest stúdióban Vá­mos Miklós Ilanyatt-homlok című regénye alapján dolgo­zik új művén Révész György. A kafkai alaptörténet hőse egy fiatalember, aki képtelen kibújni a gyilkosság vádja alól, holott az csak álmában, születése előtt történt. A fő­szereplők: Kern András, Pap Vera. Major Tamás és Bánki Zsuzsa. Az operatőr: Szécsé- nyi Ferenc. Ugyancsak most forgatják a Délibábok orszá­gát, amely Gogol Revizor című drámájának szabad átköltése lesz, Vargha Balázs forgató- könyve nyomán. Mészáros Márta rendezésében. A múlt századi Magyarországon ját­szódó film főszereplői közt ta­láljuk Jan Nowickit és Marek Konradot. Az operatőr ifj. Jancsó Miklós. Sághegyen. Aggteleken és Vietnamban ké­szültek az elsőfilmes Sólyom Gábor Lázár Ervin meseregé­nyéből születő produkciójá­nak külső felvételei A Szegény Dzsoni és Árnika — amelynek le­mezváltozata Kacsakaland címmel a rádióműsorban is szerepelt, és lemezen is meg­jelent — olvan színészek köz­reműködésével kerül film­szalagra. mint Puskás Tamás, Nyertes Zsuzsa, Törőcsik Ma­ri, Bujtor István. Most fejezte be magyar— osztrák koprodukcióban Schallaburg üzenete címmel új filmje forgatását Bokor László, aki Mátyás királynak kíván emléket állítani az ausztriai kiállítás megidézé- sével. Ugyancsak dokumentu­mokra épül. ám ezeket a já­tékfilm eszköztárával haszno­sítja az a szovjet—magvar kö­zös alkotás is, amely Kálmán Imre életét örökíti meg Kol- tay Gábor rendezésében. Ju- rij Nagibin könyve alapján. Kalász László: Mintha rögtön meghalnék Furcsa, de nem ismeretlen mérmessége a nehéz munká- de miért lehet olyan ország címet adott Kalász László az ban élő parasztoké, munkáso- ahol hordhat emberi orcát?) ötödik kötetének. Hajdani (és ké, akik ritkán szólnak, de mai) öregek mondták, (mond- akkor is magvasan vagy Mit ér a történelem, ha ják), hogy úgy kell dolgozni, tréfával ütik el a dolgot. Ko- ezt az „eredményt” tudja mintha örökké élnénk, ám rábbi köteteihez képest is produkálni? — kérdezi a olyan tisztességgel, mintha egyszerűbb, áttetszőbb lett ez Mondák emlékében, rögtön meghalnánk. Míg fia- a stílus, ugyanakkor talán va­tal az ember, nem figyel az lamivel komolyabb, súlyosabb, ..mi volt az a mérgező hullám ilyen tanácsra, de negyvenen Kevesebb a játékos elem, ami vagy sugár, vagy ferdítő álom túl megváltozik az IDŐ érté- nem azt jelenti, hogy a for- hogy ennyi történelmi hullán ke. Már van mire visszapil- ma fellazult volna. Újra hó, hell élnem, s szégyenkezve ^ lantani, mit összegezni, meg- vagy Ez az ég című versében bujkálnom?" nő a felelősségtudat, s para- táncosléptű ritmus és a rímek dox módon éppen attól, hogy sodorják magukkal az olvasót. Mert Valami elveszett; re* megérezzük, átéljük esendősé- Van ezekben a sóhajtásnyi ménytelenül, s éppen ezért günket, a létezés esendőségét. versekben valami látszólag Míg fiatal az ember, minden naiv ámulat és áhítat is. Ez „áhitat kéne színpompás és tarka, az élet akkor tudatosodhat bennünk, gyermeki csodálkozás vidám kalandot ígér, s ahogy ha alaposabban megvizsgál- havakkal hulló lassúbbak lépteink, egyre több juk Kalász kedvelt szavait, kék látomás”’ részletet és összefüggést fede- képeit, hogy milyen kevésből zünk fel, mert jobban a Iá- képes bőséget teremteni. A (Áhítat kéne) Babitsot idé- bunk alá nézünk. Megváltoz- nap, a hajnal, a rét, a madár, z’ _A tél után című versének nak a dimenziók, hirtelen fon- az ág, a virág, a csillagok, a szép kérdése: tossá válik minden, ami mel- hold, a szél, a felhő, az ág, lett addig elmentünk, mert a rügy, a hó, a fény, a levél, "az ember örömért kiált ' csak néztünk, de nem lát- az avar, az éjszaka stb. ké- íaí örömöt hoz-e tunk. A bölcsesség együtt jár- pei megunhatatlanok, illetve a a szól? na az elmúlás gondolatával? költő mindenkor új összefüg- ^ lesz-e virág? Igen, alighanem erről van géseit, színeit tudja felvillan- s lesz-e világ? szó. tani. Kalász László ötödik köte- Ugyanezt mondhatjuk a ké- S megidézi Berzsenyit is te ötvenedik születésnapjára pékben kifejeződő érzésekről, (Elnézem Berzsenyit), aki jelent meg, mintegy gesztus- gondokról is. nrég fel tudta vonni a vitbr­ként a szerzőnek, és az olva- Iáját, partot ért csónakja, sónak is. Karcsú kis kötet (54 „S fel-feltápászkodom a A kötet talán legnagyobb verssel), éppen ezért kellemes Mából verse az utolsó, a Nem tudsz, meglepetés, mert nem okoz S hitem ponttól pontig amelyben idős szüleinek állít meglepetést a költő ismerői- bukdácsol SZ®P em'éket. Elmegy egy nek, híveinek. Műfaja a dal, magamnak szántam minden nemzedék, amely csak az ez a legszemélyesebb, legköz- kínom áldozatot ismerte, emberség­vetlenebb hangú lírai műnem, — örökre csak verseim írom bői mutatva követendő pél- s témája maga a költő. Erős- dát. Megtorpanja — lelkiis­sége a népdaloktól tanult- (Magamnak szántam) Mert a meret-vizsgálatra készteti Ka- kölcsönzött képiség. amely a vers az, ami kiemeli a gon- *asz az olvasót ezekkel a ne- legbonyolultabb gondolato- dókból, és megtartja a gon- mesen egyszerű sorokkal: kát, érzelmeket is lebbenő, dókban. Aggódnia a költőnek könyed versritmusban és mindig van miért ebben a "Nem kell már rajtunk egyszerű természeti képekben században, melv fegyverropo- segíteni fiam fejezi ki. Tudjuk, hogy ez a gástól hangos. Egyetlen versé- orra bukva is kapálunk látszat csalóka. Nem min- ben fogja el tetten is érhető- csak ne leQVen- esak ne denkinek sikerül a bravúr: en az indulat, a Megtudtam legyen nehéz súlyokat (látszólag) címűben, amelyben a neutron- igen nagy terheire halálunk. könnyedén, mosolyogva fel- bomba feltalálóját átkozza el. (Magvető Könyvkiadó, Buda- emelni. Kalász soha nem har- pest, 1983) sány. még akkor sem. ha düh (nevét tudni sem akarom vagy keserűség feszíti. Sze- nem érdemli ez a barom Horpácsi Sándor Vlasta Fábiánévá, Tolnay Klári és Gobbi Hilda a Világ* csoda egyik jelenetében. Látványos, mozgalmas tör­ténelmi tablót vázol Kardos Ferenc Mennyei seregek című drámájában, amelynek most folynak az utószinkron-felvé- telei. A főszereplő az Cpera- ház Kossuth-díjas kiváló ba­lett-táncosa, Fülöp Viktor, il­letve Cserhalmi György, Pá- ger Antal, Danuta Kowalska. Az operatőr Koltai Lajos. A Budapest stúdió másik ro­mantikus produkcióját a Név­telen várat már jó! ismerik a nézők a tévéből. Most Zsurzs Éva elkészítette sorozata film- változatát, amely bizonyára kedvező fogadtatásra talál a mozikban is. A Hunnia újdonságai között bukkantunk rá Szomjas György és Grünwalsky Ferenc Lekvár című életképére. A büntetett előéletű fiatalember beilleszkedési gondjairól szóló mű szereplői: Andorai Péter. Eperjes Károly, Erdős Mari­ann és Ábrahám Edit. Vészi János nemrég fejezte be első játékfilmje a Világcsoda fel­vételeit Gobbi Hildával, Tol­nay Klárival, Törőcsik Mari­val és két csehszlovák mű­vésszel a főszerepben. A Di­alóg stúdióban Fábri Zoltán hamarosan hozzákezd a Gyer­tek el a névnapomra! forgatá­sához, amely Karinthy Ferenc emlékezetes Házszen telijének adaptációja. Az operatőr ezút­tal is a Fábri-filmek állandó közreműködője, Illés György, A helyszín és szereplők kere­sésénél tart Kovács András, aki a Vörös grófnő című két­részes filmjében Károlyi Mi* hályné emlékiratait dolgozza fel, háttérben megrajzolva ’ a huszadik századi magyar tör­ténelmi, politikai eseménye­ket. Az operatőr Bíró Miklós. Jancsó Miklós rendezésében január közepén befejeződtek az Omega együttesről készített produkció technikai munká­latai a sportcsarnokbeli több napos előadássorozaton keretjáték egészíti ki. A for­gatókönyvet Hernádi Gyula ír* ta. Eacsó Péter is hamarosan új filmbe fog; Te rongyos élet!... címmel az ötvenes évek elejéről forgat könnves- mosolycgtató történetet egy kitelepített színésznőről, aki semmitől sem retten vissza, csakhogy ismét színpadra ke­rüljön Az operatőr Andor Tamás. A Dialóg stúdióban is új filmrendezőt avatnak nemsokára Xantus János sze­mélyében, aki egy furcsa sze­relmi háromszög históriáját viszi filmszalagra, az Eszki­móasszony fázik címmel. Hő­se egy megfáradt zongoramű­vész, aki hirtelen a poovilág- ba csöppen és szerelmes lesz egy lányba, aki énekesnő sze­retne lenni.­(nemlaha)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents