Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
Szívesen vállalunk társadalmi munkát. Hadd szépüljön Rónabánya is. Sok apróból — nagy eredmény Salgótarján város a társadalmi munkavégzésben az évek során elismerten magas rangot vívott ki magának. Valahogy egyre több azoknak a lakóknak, kollektíváknak a száma, amelyek magukénak érzik e hegyekkel kürülölelt völgykatlan eredményeit, gondjait. Egyre többet tesznek azért, hogy környezetük, lakóhelyük napról napra szépüljön gyarapodjék. Az emberek lokálpatriotizmusból származó igyekezetük mellett azt is jól látják, hogy jelen gazdasági helyzetünkben nem várható el csak felülről jövő kezdeményezés, adakozás, mert ha azt akarjuk, hogy dinamikusan fejlődő városunk a jövőben még gazdagabb legyen magunknak is tenni kell valamit a közös kalapba. A társadalmi munkák a korábbi években sok apró tételből álltak össze. Tavaly az eredmények látványosabbak voltak, mert a mozgósításba, szervezésbe a társadalmi és tömegszervezetek, az MHSZ, a KISZ mellett számtalan intézmény, vállalat is bekapcsolódott. Így születhetett meg az újabb eredmény az év végére: százmillió forint értékű társadalmi munka. Ennek 60 százalékát a lakosság produkálta, a többin szervezetek, üzemek osztoznak. ■ Óriási szám ez,' s az idé^ geririek első hallásra talán hihetetlennek tűnik. Vezessük hát végig a városon a képzeletbeli idegent! Mutassuk meg a büszkeségre feljogosító létesítményeket, szólaltassunk meg olyan embereket, kollektívákat, akik hozzájárultak az eddig elért sikerekhez! Vidám gyermekhad népesíti be a Budapesti úti piros iskolát, amely megépült anélkül, hogy beruházás terhelte volna a tanácsi költségvetést. Kommunista műszakok pénze, a város által nyert pénzjutalom és a segítőkész emberek kétkezi munkája nyomán nyithatta meg kapuit a gyermek- intézmény. S ha már az iskoláknál tartunk, szóljunk a Csizmadiai úti iskola gázszerelési munkálatairól, amelyet a TIGÁZ szakemberei maguk terveztek, kiviteleztek, de ott voltak az átadásnál is. Serfőző József KISZ-titkár, Szolnoki József pártszervező titkár büszkén mesélik, hogy brigádjaikat, a Szalvai Mihály és a Konyev nevét viselő kollektívákat a gyerekek tiszteletbeli úttörőké avatták. A TIGÁZ- os brigádok emellett vállalták a kirendeltség környezetének rendbehozatalát, parkosítását rendszeresen felülvizsgálják a Damjanich úti óvoda gázkészülékeit, terveikben szerepel, s ezt felhívásba is foglalták, hogy ingyen vállalják a város gyermekintézményeiben a gázfűtő készülékek teljes nyári karbantartását. Mert azt tartják, hogy az így megspórolt pénz más, hasznos helyen kamatoztatható. A TIGAZ-osok mellett szólhatnánk az: írószer Szövetkezet, a Karancshús kollektíváiról, amelyek a forgácsi tó szomszédságában szabadidőpark építésébe kezdtek. Kevés lenne a papír felsorolni valamennyi üzemet, kollektívát, amelyek naponta új ötletekkel, kezdeményezésekkel jelentkeznek. Vannak a társadalmi munkának névtelen, kulisszák mögött mozgó közkatonái is, olyanok, amelyek teszik napi dolgukat lelkiismeretesen és saját példamutatással nevelnek másokat. Ezek közé tartozik Tóth Pálné, a Báthori út 5. sz. épület házmestere. Tizennyolc esztendeje törekszik arra, hogy a környezet tiszta, hulladékmentes legyen, a hajnal már az utcán találja, söpri a szemetet, bosszankodik azon, hogy a park tarkállik a cigarettacsikkektől, papírdaraboktól. És bosszankodik azon, hogy miért nincs több szeméttartó a város parkjaiban, pihenőhelyein. Palántákat, facsemetéket ültet a ház elé, öntözi, gondozza őket. A lakótársak pedig, látván a hagy igyekezetét, meggondolják, hogy szemeteljenek-e portájuk környékén. A társadalmi munkát ösz- szegzők, leltározók előtt nem ismeretlen Deák Józsi bácsi neve. Mint ahogy lakóhelyén, a Néphadsereg úton is sokan ismerik. Józsi bácsi kőfaragó kisiparos, szabadidős-szenvedélye pedig a társadalmi mun. ka. Nemcsak neki, a családjának is. A Néphadsereg úti játszóteret saját erőből építették, maguk készítették a hintákat, játszóeszközöket. Józsi bácsi elégedetlen. Homokozó kellene, a saját nevelésű nyírfák is nőhetnének mari Ez az állandó elégedetlenség hajtotta akkor is, amikor egy hét alatt egy szolgálati lakásból két csoportszobás óvodát varázsolt, iskolát bővített tantermekkel, könyvtárral. További terveit nem hajlandó elárulni. Legyen titok, meglepetés. Aggályoskodik a képzeletbeli idegen. Az mind szép, amit eddig látott, dehát a város nem csupán a központból áll. Mi újság a külterületeken, a. peremkerületekben ? Saigon a társadalmi munkával készült két új sífelvonót mutatjuk meg, az STC-pályán a sportbarátok építette lelátót, a strand mögött a gépjárművezető-gyakorlópályát, az MHSZ, a KPM és a kőbánya társadalmi munkásainak büsz. keségét. Rónabányán mindössze kétszáz ember él, lakóhelyükhöz- ragaszkodó, dolgos emberek. Az idegennek talán apróságnak tűnik, a helybeliek számára óriási dolog, hogy a kul. túrház melletti kopott, életveszélyes falépcsőt betonlépcső • váltotta fel. A városi tanács adta az anyagot, a lakók pedig a munkaerőt. Ugyanígy épül a kulturház melletti út is> amelyet kővel borítanak be. Galajda József, Villányi József, Básti Gyula, hogy csak néhányat említsünk a szorgos- kodók közül, már tervezik, hogy az iskolakertet sövénnyel ültetik be, levezető árkokat ásnak a házak mögött... Sok kicsi sokra megy — sok apróból születik a nagy eredmény. S mivel a társadalmi munkákat anyag nélkül elvégezni nem lehet, hasznosnak bizonyult a tanácstagi alap megduplázása. És hasznosnak ü- bizonyult az a hagy mozgósí- ' tó érő, amelyet a Hazafias Népfront, és annak társadalmi ' munkát szervező bizottsága. Bállá Ferenc vezetésével a városban. a városért tett. Salgótarján immáron harmadszor nyerte el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott po-nretl zászlót. Kiss Mária Képek: Kucsár József összefogással készült el a kondicionálóterem az Arany János utcában. Lehet tréningezni! A TIGÄZ-osok megbeszélik, milyen társadalmi munkákat Tóth Pálné házfelügyelő, a mindennapok közkatonája, végezhetnek a jövőben. Deák Józsi bácsi családjával együtt játszóteret épített. A Néphadsereg úti óvodások nagyon örülnek neki. A Budapesti úti piros iskola megépült anélkül, hogy beruházás terhelte volna a tanácsi költségvetést. I t-
