Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

TELT HÁZ á Településfejlesztés társadalmi egyetértéssel Irta: S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára Politikánk lényeges eleme, Tanácsa az MSZMP Közpon- hogy formálásában mind na- ti Bizottsága és a kormány gyobb számban vesznek részt felé, hogy ajánlásait is fi­VOLTAK JOBBAK IS Nem véletlen, hegy ék kapták a legmagasabbat Pásztén — A TEJATVÉTEL, a pasz- Az alapanyagoknál a megtűrt legyen — s ezzel máris sza- tőrözés, a ládamosás a mi veszteséget csökkentették, tel- lad tovább, mert csapokat kell feladatunk. A 18 tagú kollek- jesítményük pedig meghaladta váltania. tívában mutatóban dolgozik a 100 százalékot. Az idén az — Igyekszünk eleget tenni egy férfi, van egy lányunk is, első negyedévben 105—106 a tanulással kapcsolatos köve- a többiek asszonyok, édes- százalékos teljesítményük telményeknek is — vált újabb anyák — mutatja be röviden volt. témára a brigádvezető. — JCet­a kollektívát Sulyok Lászlóné A SIKERHEZ azonban nem ten már megszereztük a tech- művezető, a Közép-magyaror- mindenki egyformán ‘járul nik“sí, «levelet, négyen szági Tejipari Vallalat pásztói ^ozzá rendelkezünk szakmunkás­- Főleg a régebbi dolgozók bizonyítvánnyal, egy tagunk (Kazinczi Sándorné, Csömör k.,em"U szakmunkásképzőbe Ferencné. Nagy Imréné, Fe- ]ar\?gy tudom- h,0^ ,a n>'°jc kete Lászlóné) jeleskednek a általánosa mindenkinek, még munkában. Őket sohasem kell az u]aknak megvan ösztönözni. Tudják, mikor ~ Az « dolgozókat csak mi következik, nem várnak ^ év^után ^iskolázzuk be. de ez egymásra, nem akadályozzák üzemének Május 1 nevét vi­selő ezüst fokozatot elért szo­cialista brigád vezetője, majd tevékenységük még jobb ér­zékeltetésére hozzáfűzi: — A brigádban mindenkinek min- ösztönözni denhez kell értenie, mindent el kell végeznie. Mivel jjálunk igen régen tes dolog, másként természe- el csak akkor, ha nálunk szán­dékoznak továbbra is' dolgoz­ni, — mondja az ismét meg­jelenő igazgató. — Ez a te­vékenységünk tervszerű. A termelés folyamatosságának biztosítása érdekében egyszer egymás munkáját. Ellenben a ........................ , fiatalokat, köztük az új dol­t udjuk képzelni tevékenysé- gozókat gyakran kell biztatni, gttnket... Amikor az ember úgy látja,- Nem egyszerre hanem hogy hiábavaló a jó szó, ak­folyamatosan kezdjük a mű- kör „elfogj a fÜíélme. - Ilyen- - n t • . Makót. A deleiottós művezető ^or én nagyos mérges vagyok re csák két fo tanulhat abn- és néhány brigádtársa mire hangosabban szólok. Főleg Sádbó!- t , .. kiyilagosodik már talpon van- 0iyankor, amikor egyesek Az , koveto eszmecsere­liak, s az üzemben várják a hknyavetien visszaszólnak- ”_ ben szóba kerül a harmadik bo cikocsikat, amelyek az éj- ráérünk, belefér még a mun- követelmény: a szocialista szaka, illetve este összegyűj- kaidőnk’be ~ Azzal azonban módon élni. E tekintetben a tött friss tejet hozzák az egyikük sem törődik hogy iövöben még gazdagabbá és üzembe. A tartálykocsiból az- akadályozza* a folyamatosan tartalmasah>3á kell tenni ez tán a silókba vezetik a finom do1f?n.rni akaní társát p>árt n irányú tevékenységüket, fejecskét. Az .első forduló brS^u^ foglalt ' Sást. BEFEJEZÉSÜL ismét Ispán Után, arm 9 órara fejeződik hogy akinek a szép szó nem Károlynak adjuk vissza a szót. be, kétórás szünet következik használ, attól váljunk meg. — A Május 1 brigádra mindig, a szállításban, majd 11 orakor Ezt meg is mondtuk az ér- minden helyzetben tudok szá- a .m*s?j.lk íolful°’ ai^1 dekelteknek. ők még egy pró- mítani, megértik az új köve- fj S. «iddlgrn'i3u eZnr . baidőt kértek. Azóta egyikük telményeket, annak széllé tér tej kerül a silókba, illetve megemberelte magát, a má- méhen dolgoznak. Kezdemé- opnan folyamatosan a pasz- síkkal pedig ha nincs is annyi nyező és szókimondó illetve a hűtőrend­asszo­baj, mint korábban, de még nyok, megkövetelik a válla- van elég gondunk. Férfiről lásuk teljesítéséhez szükséges van szó... feltételek biztosítását. Nem — Pedig ebben a brigádban véletlen, hogy ők kapták meg tŐröző, szerbe. — Amikor 1969-ben vissza­jöttem a gyesről, akkor egyhangúlag választott meg a jó dolgozni — állítja hatá- nálunk a legmagasabb szoci­kollektíva brigádvezetőnek kér ismét szót Sulyok László­né. — Nem akarok nagyon visszamenni a múltba, ezért rozottan Csömör Ferencné, aki alista .brigádfokozatot, néhány percre megszakítja Örömük akkor lenne teljes, munkáját, mondván; — mi ha egy buszmegállót Is kap- régiek jól együtt vagyunk, nának új, szép, modern, min- csak az utóbbi időszakról összefogunk, mindegyikünk den igényt kielégítő üzemük szólnék. 1980-ban elnyertük a tudja a feladatát, úgy dolgo- elé. szocialista brigád ezüst, 1981- zik, hogy a másiknak is jó (venesz) ben a bronz, 82. évi munkánk eredményeként ismét az ezüst fokozatot. Az itt dolgozó öt brigád közül ők lettek az elsők — kapcsolódik a beszélgetésbe a rövid időre betérő Ispán Ká- róly, az üzem igazgatója. — A helyi kollektíva aranyra java­solta őket, a központi értéke­lés során viszont kiderült, hogy a vállalat más üzemei­ben voltak még náluk is job­bak. Itt Pásztón viszont ők kapták a legnagyobb elisme­rést, mert ők tették a leg­többét. Eddig még nem volt baj a minőséggel sem — veszi vissza a szót a fiatalasszony, majd így folytatja. — Üj üze­münk szép, mindannyian na­gyon örülünk és jól érezzük magunkat, annak ellenére, hogy még küszködünk a be­üzemeléssel járó gondokkal. Egyszer a tejet mérő beren­dezés romlik el, máskor vi­szont más dolog zavarja mun­kánkat. Ennek ellenére el­számolásunk eddig még rend­ben volt. — Ügyes, életrevaló kollek­tíváról van szó — folytatja a közben ismét visszatérő igaz­gató az előbbi gondolatot1 — Tavaly például az energiából 8000 forintot takarítottak meg. gyelembe véve, alakítsa ki az előttünk álló évtizedek te­rület- és településfejlesztésé­nek körvonalait. Az országos tanács aján­lásainak néhány lényeges vo- is nása a következőkben fog­fej- laiható össze: Az ország valamennyi tele- és a ál­jo­gosultak arra, hogy maguk döntsenek sorsuk, környeze­tük formálásáról. Ebből is következik, hogy az ország jelenlegi település- szerkezetét történelmi adott­az állampolgárok. A párt, a népfront és a szakszervezetek döntéseikben messzemenően figyelembe veszik a lakosság észrevételeit, a társadalmi vi­ták javaslatait. Településpolitikánkban el kell érnünk, hogy a lesztés hosszabb távú ter­veit, az éves és a középtávú pülésén, a fővárosban elképzeléseket a lakosság vé- tanyákon azonos jogú leményezze és abban társa- lampolgárok élnek, akik dalmi egyetértés alakuljon ki. Településeink fejlődése — Nógrádban is — az elmúlt 15—20 évben történelmi mé­retekben is jelentős volt. Vá­rosaink, elsősorban a me­gyeszékhelyek valóságosan is Ságnak kell tekinteni és azzal várossá váltak, nagy hatást hosszú távon számolni kell. gyakorolva szélesebb kör- Természetesen eközben egyes nyezetük fejlődésére is. országrészek és települések Városhálózatunk számos új erőteljesebben fejlődnek. Má- várossal és legalább 35—40 sok fejlődése stagnálhat, sőt városiasodó nagyközséggel csökkenhet is. Ezt azonban gyarapodott, megszüntette a központi intézkedésekkel, településhálózatunk történél- bármiféle közvetlen vagy köz­mi tragédiáinkból eredő hiá- vetett kényszerrel nem sza­nyosságait. A kisebb és nagyobb fal­vakban, elsősorban a mező- gazdasági termelés nemzetkö­zileg is kiemelkedő ütemű és bad erőszakolni. Különösen vonatkozik ez az aprófalvakra és a tanyavilág­ra. A jelenlegi helyzetet nem­csak a törvényszerű társa­azok a fejlődésben és as együttműködés egyes terüie- tein eltérhetnek azoktól. Mindez nem teszi szükséges­sé a közigazgatási határok változtatását. Természetesen nagyon lényeges és hosszabb időt igénylő politikai, állam­igazgatási, gazdasági feladat, hogy kialakítsuk a városi és a községi tanácsi szervek, tár­sadalmi szervezetek, intéz­mények, termelő- és szolgál­tató vállalatok demokratikus együttműködésének intézmé­nyes kereteit, megteremtve egyidőben a lakosság széles körű közreműködésének rend­szerét is. Ahol elmaradnak A települések helyzetéi alapvetően meghatározza! az adott országrész vagy a sző­kébb táj általános fejlettsé­ge. A közlekedés, a távköz­lés, a különböző szolgáltatá­sok és a termelőerők hely­zete és a terület ipari és me­zőgazdasági termelése. Jelen­tős gond, hogy az ország szá­mottevő területei lényege­sen elmaradnak az országos átlagtól. Ezek fokozott fej­lesztésével országosan és a megyékben is kiemelten kell foglalkozni. Hasonlóan fontos a közle­kedés és a távközlés korsze­rűsítése. Alapvetően azon­ban az határozza meg egy- egy terület fejlettségét, hogy az, természeti adottságaihoz alkalmazkodva, mennyiben tudja biztosítani az ott élő ' lakosság folyamatos foglal­koztatását, jövedelmi viszo­nyait. A legtöbb lehetőség az ipari fejlesztésben van, első­sorban a kisebb települése­ken. A városrendezés, a város­Feszültségek forrásává vált ^^Srű^fejgSS a települések szerepkor sze- sokoldalú feladat Ebben a nnti sablonos _ kategorizáld- lakossá közvetlenül érde­sa. A különböze felső közép, kelt és biztosítani kel, as*er- alsó, részleges szerepkörnél- vezeti fe]tételeket> hogy , küh stb kategóriák nemcsak társadaImt ellenőrzés, ter- erteimetlenek voltak a akos- vezé tevékenv közreműkö­sálot és eTedTerienedésV dés nagyobb mértékbe" ér* sagot es eikeavetienectest, vényesülhessen a település serelmeket okoztak a telepu- arcuIatának formálásában, lesek kozott. Ennek alapvető feltétele, hogy Ezért az országos tanács növelni kell a helyi tanácsok javasolja, hogy a sok feszült- döntési jogkörét és anyagi séget keltő kategorizálás önállóságát. A helyi tanácsok szűnjön meg. Településrend- és a lakosság kapcsolata igen szerünk alapvető elemének közeli és könnyen szervezbe- a várost és vonzáskörzetét te- tő. A tanácsi döntésekből fejlődését. Ez azzal járt. hogy kintjük, ahol a résztvevő te- részt fog kérni a lakosság is. túlságosan sok ember áram- lepülések között nem alá- és Napjainkban különösen fon- lott elsősorban a nagyváro- fölérendeltség, hanem fel- tos az a tapasztalat, ffogy a sokba, lekötve anyagi eszkö- adatmegosztás, közérdekű és társadalmi ellenőrzés kiszé- zeink nagyobb részét, korlá- egyenjogú együttműködés lesedése a célszerűség, az tozva az életkörülmények és van. A tartós és zavartalan időszerűség és a takarékosság a város nagyobb területeit fejlődést a virágzó és a gaz­kiszolgáló funkciók fejlesz- dag vidék arányos, összehan­golt fejlesztése biztosítja. Olyan esetekben, amikor a vonzásközpontokban több vá­ros van, azok versenghetnek egymással, vagy adottságuk és tradíciójuk szerint meg­oszthatják feladataikat. A vonzáskörzeteket a köz- igazgatási határok csak bi­zonyos mértékben tükrözik, színvonalú^ fejlődése _ követ- dal mi-gazdasági változások idézték elő, hanem a szub­jektív indítékú, különféle korlátozások és az ebből ere­dő elkedvetlenedés is. , Azt tehát, hogy mi az életképes, pontosabban, hol kívánnak maradni, vagy honnan kíván­nak elköltözni az emberek, — ha a boldogulás feltételeit ki­egyenlítettebbé tettük — ma­guk az érdekeltek, az ottla- kók döntsék el. keztében új termelőerők ad­tak lendületet a falvak fejlő­désének. Elsősorban azzal, hogy a városi és falusi lakos­ság jövedelmei közeledtek egymáshoz. A vidékre ipar települt, kiépült az úthálózat, javult a közlekedés és az infrastruktúra számos más eleme is. Az új irányvonal A fejlődésnek azonban vaui­nak árnyoldalai is, amelyeket ki kell igazítani és emellett időszerűvé vált, hogy a tár­sadalmi fejlődés és a gazda­sági építés intenzív szakaszá- • nak, nem kevésbé a megnehe­zült gazdasági körülmé­nyeknek megfelelően alakít­suk ki az ország különböző területei fejlesztésének és a települések fejlődésének Irányvonalát. A változtatás igényét úgy lehet jellemezni, hogy az ed­digieknél kiegyenlítettebb te­lepülésfejlesztésre van szük­ség. Korábban aránytalanul sokat költöttünk a nagyváro­sokra és néhány intézkedé­sünk korlátozta a községek Kategóriák nélkül — feladatmegosztással tését. A hibák korrigálásában te­hát az elsődleges feladat az, hogy „növeljük a falvak né­pességmegtartó erejét”. A korszerű terület- és te­lepüléspolitika azonban en­nél szélesebb körű döntéseket igényel. Ezért kezdeményezte a Hazafias Népfront Országos irányába szorítja az időnként anyagi lehetőségeinktől és a valóságos társadalmi igé­nyektől elszakadt, vagy azok­kal ellentétes elképzeléseket is. Lakásépítés — környezeti összhang Légből kapott segítség Az elmúlt évtizedek során rohamosan nőtt a mezőgaz­daságban a felhasznált vegy­szer és műtrágya mennyisé­ge. Kézenfekvőnek látszott a gondolat, hogy ezek egy ré­szét a magasból leszórva jut­tassák ki a földekre. Kide­rült, hogy a kiszórást végző légi járművek viszonylag ma­gas üzemköltsége ellenére is kifizetődő a levegőből végzett trágyázás és növényvédelem. Mindenekelőtt a nagy gyorsa­ság és teljesítőképesség szól e módszer mellett. De az is lényeges szempont, hogy a légi járművek akkor is el­végzik a szükséges teendőket, ha a földi gépekkel a talajvi­szonyok miatt nem lehet munkába állni. Azt is szá­mításba kell venni, hogy el­marad az úgynevezett tapo­sás! kár, ami földi munkagé­pek alkalmazásánál a 10 szá­zalékot is elérheti. A gyorsa­ságra különösen szükség van fagyveszély idején, és bizo­nyos kórokozók, kártevők el­leni fellépésnél, amikor a telr jes siker érdekében órákon, de legkésőbb napokon belül kell a veszélyeztetett terüle­tet védelemben részesíteni. Erre egyedül a légi járművek képesek. Kezdetben a hadseregtől „leszerelt” kisebb repülőgé­pekkel végezték a békés munkát a földek felett. Ké­sőbb elkészítették ezeknek a továbbfejlesztett változatait, eleve úgy tervezve, hogy al­kalmasak legyenek különbö­ző mezőgazdasági feladatok elvégzésére. Napjainkban egy­re elterjedtebb a helikopte­rek alkalmazása is. Elsősor­ban olyan területeken nélkü­lözhetetlenek, ahol a dombor­zat hajlásszöge meghaladja a 20 százalékot; s merev szár­nyú gépeket ezért itt nem alkalmazhatnak. A helikopter előnye az is, hogy nincs szük­sége külön kiépített repülő­térre, ha kell, például köz­vetlenül a vegyszerek tároló­helyétől szállhat fel. A repülőgépeket és heli­koptereket a vegyszerek, mű­trágyák kiszórásán kívül ha­lastavak, víztárolók fertőt­lenítésére, halivadékok kihe­lyezésére, erdők feletti ellen­őrző repülésekre, a levegőből végzett termésbecslésre, er­dőtüzek oltására stb. is fel­használják. Képünkön egy speciális mezőgazdasági heli­koptert láthatunk két „beve­tés” között. A gépen jól meg­figyelhető a pilótaülés mö­gött elhelyezett kúpos aljú vegyszertartály. Végezetül, az országos ta­nács állást foglalt abban, hogy lakásépítésünk, lakás­fenntartásunk jobban igazod­jon a valóságos társadalmi igényekhez, a táj és a tele­pülés történelmi és termé­szeti arculatához. Ezért az esetek többségében csak a városközpontokban indokolt a többszintes beépítés és a nagyobb laksűrűség. A la­kásigények mennyiségi ki­elégítése után a legtöbb te­lepülésen az emberek a szel­lősebb, kertes beépítést igénylik. Megfelelő módsze­reket alkalmazva, és igény­be véve a lakosság közremű­ködését, ez nem növeli a közművesítés (víz, villany, út stb.) társadalmi költségeit. A termőföld nem csökken, hiszen a házikert az egyik legintenzívebb mezőgazda- sági termőterület. A Központi Bizottság és a kormány rokonszenwel fo­gadta javaslatainkat és re­méljük, hogy a társadalom széleskörűen részt vesz majd a javasolt politikai és állami döntések kiformálásában és — mint eddig is tette ■ megvalósításukban is. NOGRAD — 1983. április 22., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents