Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-20 / 92. szám
Tanulmányok Szécsény múltjából Nógrád megye helytörténeti, llonismereti kiadványainak sorába szinte észrevétlenül lépett be 1978-ban egy új sorozat, a Tanulmányok Szécsény múltjából első kötete, három, szakmai megalapozottságú tanulmánnyal R. Várkonyi Ágnes, Pálmány Béla és Horváth István tollából. A megyében kutatást folytatók — mondhatni, a szakmai közvélemény — azonban már ekkor érdeklődéssel tekintett a folytatásra is. Joggal. Ez a kiadványsorozat ugyanis nem fulladt ki, sőt, az évek során tartalmilag kiteljesedett, s napjainkban már a helytörténettel, honismerettel foglalkozók könyvespolcán biztos helyet vívott ki magának, a benne közölt tanulmányokat, forrásértékű szemelvényeket számon tartják. Évenként megjelenik egy-egy kötete. Az 1979- es kötetben Fügedi Erik, Patay Pál, Antal Károly, az 1980- asban Leblancné Kelemen Mária, Antal Károly, az 1981- esben Belitzky János és Antal Károly tanulmányai, illetve szemelvényei kaptak helyet. Antal Károly több számban válogatva adott közre szemelvényeket Szécsény történeti forrásaiból. A közelmúltban látott napvilágot a Tanulmányok Szécsény múltjából című kiadványsorozat ötödik, 1982-es kötete, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában, dr. Praznovszky Mihály szerkesztésében Salgótarjánban. (Az elegáns kivitelezésért a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat II. számú, balassagyarmati telepét dicséret Illeti.) A kötet ezúttal két tanulmányt közöl. Pálmány Béla: Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban 1542—1848 című tanulmánya terjedelmileg és tartalmilag egyaránt meghatározza e kötet karakterét. Majdán János inkább csak egy további kutatást és feldolgozást igénylő, egyébként ugyancsak rendkívül érdekes vázlatot ad közre Vázlat Szécsény reformkori történetéhez címmel. Mindkét tanulmány szorosan kapcsolódik a megyei múzeumi tudományos programhoz a középréteg-kutatáshoz. Pálmány Béla tanulmányának bevezetéseként A köznemesség helyzete a rendi társadalomban címmel ad tömör és világos gondolatvezetésű áttekintést. Mint írja: „Az 1848- as jobbágyfelszabadítás és minden állampolgár törvény előtti egyenlőségének kivívása előtt a magyar társadalom kiváltságos rendekből és közrendű jobbágyokból állott. Ez a közismert megállapítás alapjába véve megfellebbezhetetlen történelmi igazságot összegez, hiszen a feudális társadalmi rend alapvető jogszabályai — mindenekelőtt Wer- bőczi híres Hármaskönyve is — éles különbséget tettek a nemesek (nobiles) előjogai és a parasztok (rustici) jogfosz- tottsága, kötelezettségei között. A Hármaskönyv »primae- nonus«-a (= első részének kilencedik címe) megvalósításától, az 1514. évi nagy paraszt- felkeléstől kezdve több, mint három évszázadon keresztül lefektette az egy és ugyanazon szabadságot (una et eadem libertás) élvező nemesség négy fő kiváltságát...”. A szerző ezután közli e kívánságokat, majd rátér arra, hogy a nemesi előjogokkal élő feudálisjosztály az évszázadok folyamán szintén elkülönült rétegekre tagozódott, rendeket alkotott. Három kiváltságos rend volt — a szabad királyi városi polgárságot nem számítva: főpapok (praelati), főurak (barones, magnates), köznemesek (nobiles). A köznemesi rendbe a századok során ugyancsak több kiváltságos csoport tagozódott be. A XVI. századtól megkülönböztették a birtokos nemeseket (nobiles possessionati), a birtokadomány nélküli úgynevezett címerleveles (arma- lista) nemeseket, s az egyházi nemeseket (praedialisták), akik nemesi székeket alkottak. A köznemesek és a jobbágyok közötti sajátos jogállású szabadosok (libertini) réteg az idők során elsorvadt, miként a XVIII. század második felétől, s a XIX. század elejétől új rétegek is megjelentek, például az új világi értelmiség. Pálmány Béla ezután a szécsényi és a hozzá tartozó uradalom helységeiriek köznemességéről szól a török korban. Tanulmánya harmadik részében pedig az uradalom köznemességének társadalmi és vagyoni-jövedelmi viszonyait elemzi a török kiűzésétől 1848-ig, igen gazdag dokumentumanyag fölhasználásával és közzétételével. A következő részben néhány nemesi család társadalmi és vagyoni helyzetének alakulását tekinti át részletesebben 1542 és 1848 között. Majdán János Vázlat Szécsény reformkori történetéhez című tanulmánya szintén általános helyzetkép fölvázolásával indul, majd Nógrád megye helyzetével foglalkozik a reformkorban, s külön a reformkori Szécsénnyel. Érdeklődéssel várnánk e „vázlat” további folytatását. T. E. Gabrovói skanzen Évente több mint 300 ezer turista keresi fel a múzeumot Gabrovótől nem messze, a Szivek folyó mentén kapott helyet az „Etarat” nevű néprajzi parkmúzeum Az 1963- ban megnyílt múzeum a gabrovói táj gazdag múltját, építészetét és az itt élő emberek életmódját mutatja be. A bemutatott tárgyak többsége eredeti. A késgyártó műhely például ugyanolyan, mint kétszáz évvel ezelőtt. A zsi- (nórkészítőben érdekes az ajtóba vésett felirat: „1876. má- .Jus — hó, felkelés...” Az ismeretlen krónikás emlékezetében a bolgár nép eme emlékezetes napjairól, két esemény hagyott kitörölhetetlen tiyomof- a hó és a felkelés. A hó azért, mert májusban valóságos csapásnak számít, az oszmán leigázók elleni áprilisi felkelés pedig a szabadságot jelképezi. A skanzen egyik nevezetessége az a ház, amely e vidék Jellegzetes múlt századbeli építészeti stílusát és berendezését örökíti meg. A ház földszintjén lévő vendéglőben jellegzetes hegyvidéki ételek fogyaszthatok. A folyó jobb partján továbbhaladva a vízimalmot, a faedényeket megmunkáló faesztergát, az óratornyot, a fűrésztelepet szemlélhetjük meg. A folyó bal partján húzódik a kereskedőutca, a „csarsi”, amelyen ma is élénk az élet. A boltokban a tapasztalt mesterek a látogatók előtt készítik a szép használati tárgyakat: tarka korsókat és színes agyagedényeket, ékszereket, réztepsiket, paszományt. Az üzletnegyedben van kávézó is. A péküzletben meg lehet kóstolni az ízletes gabrovói fehér cipót. A kellemes hűs vizet adó kút kőlapján a következő bölcsességet olvashatjuk búcsúzóul: „A szél elsöpri a lépteinket. Először a szenvedélyek majd. az idő nyeli el őket. Ez a kút megépült, mert a kő tartósabb. mint az ember, a víz pedig Crök”. V. N. Á holnap műhelye... 1az iskola, lett légyen az általános, középfokú vagy épp felsőfokú intézmény. Ezen aligha vitatkoznak a pályán hivatásukat teljesítő pedagógusok, s azok, akik a szocialista oktató-nevelő munka feltételeit hivatottak megteremteni. Egy társadalmat oktatási rendszere is jellemez, előrevetíti a jövendő nemzedék ma még formálódó arcát. A ma gyermeke a jövő felnőttje, ők azok, akik átveszik a mai korosztály eszméit, gondolkodását, feladatát. A gyermekekkel törődni egyet jelent az elkövetkezendő évtizedek Magyarországának sorsát formálni — ez a felelősségvállalás, a helyzet valóságos elemzése volt feladata a minap Balassagyarmat város pártbizottságának. MENNYISÉG ÉS MINŐSÉG Az elmúlt tíz esztendő sok változást hozott a város közoktatásában. Ebben az esztendőben már egyetlen jelentkezőt sem kellett elutasítani az óvodából. Ehhez természetesen szükség volt a lehetőség megteremtésére: négy helyett máp hét óvoda áll rendelkezésre. A demográfiai hullám „levezetésére” tantermeket kellett "varázsolni: á korábbi 51 osztály 84 helyiségre szaporodott. Tény azonban, hogy sok leleményre is szükség volt a megcsappant forintok pótlását illetően: mindössze 8 tanterem épült tanácsi pénzből, a többit a lehetőségek alapos fölmérése után alakították ki. A szükség fölgyorsította a gondolkodást, hiszen rövid idő alatt újabb ezer gyermeknek kellett megteremteni a színvonalas tanítás föltételeit. Sikerült elkerülni a pedagógusnak, gyermeknek egyaránt fárasztó délelőttidélutáni tanítást, A Balassi gimnázium új szárnnyal bővült, két kollégiumot vehettek birtokba a középiskolások és több az üzemi tanműhely is. A szakmunkásképző intézet helyzete — a létesítményeket tekintve — kritikus, ennek ellenére a végzett tanulók 90 —95 százaléka a tanult pályán helyezkedik el, megállja helyét. Ez kétségkívül az oktató-nevelő munka tisztességes színvonalát bizonyítja. A Szántó Kovács János Szakközépiskola tanulói az óvónői és az egészségügyi középkáderek derékhadát adják, míg a Balassi gimnázium továbbtanuló növendékei évek óta öregbítik az intézmény, a város, a megye hírnevét. Az. utóbbi esztendők általános fejlődése megfelelő körülményeket teremtett a városban a pedagógusok letelepedésére, életkörülményeinek javítására. Ma nincs Balassagyarmaton képesítés nélküli nevelő. A tárgyi föltételek biztosítása azonban nem mindig követte a megnövekedett föltételeket. Az elért tiszteletre méltó eredmények mellett a gondok nehezítik a továbbhaladást. Zsúfoltak az óvodák, nagy létszámúak az általános iskolai osztályok. Pedagógusok és tanítványaik nehéz körülmények között birkóznak meg az új nevelési-oktatási dokumentumok feladataival. TÜL AZ ISKOLA KAPUJÄN A gyorsan változó kor szigorú követelményeket támaszt. Korántsem mindegy, hogy milyen gyorsan tud választ adni a kor kérdéseire az oktatás. Erre egyedül természetesen képtelen az óvoda, az iskola — senki sem gondolhatja autonóm mindentől független egységnek a társadalmon belül. Része annak, s ezért csak annak segítségével oldhatja meg a ráháruló tennivalókat. Erre» Balassagyarmaton számtalan példa akad. Az iskolák szélesre tárták kapuikat. A kapunyitásban élenjáró szerepet vállaltak a" kommunista pedagógusok, a pártalap- szervezetek tagjai. Jól értik és megfelelően képviselik a párt oktatáspolitikáját, tevékeny részesei megvalósításának. Az oktatás közüggyé vált, az üzemek, intézmények számottevő társadalmi segítséget adtak az iskolák, a pedagógusok munkájához — kétségtelen azonban, hogy akad még tennivaló. A „nyitott kapu” föltétlenül szükséges ahhoz, hogy igazán önálló, gondolkodó, kreatív és a közösségért tenni akaró tanítványok lépjenek ki az életbe. Olyan emberek, akik későbbi életük folyamán biztos kézzel vehetik át az elődöktől a stafétabotot. Politizálni ? Természetesen — adta meg a választ a kérdésre a párt városi bizottságának ülése. Általános iskolában és középiskolában egyaránt. Az iskola nem lehet „paradicsomi sziget”, a valós képét tükrözze a társadalomnak — mint tette eddig —, mint ahogy szükséges az is, hogy a valós kép megmutatása mellett az értékekre »helyezze továbbra is a hangsúlyt. Sok egyéb mellett tovább kell fejlődnie tehát az iskolai demokráciának. A rend és a fegyelem korántsem idegen a szocialista oktatástól, mi több, valós töltetét az ön* kéntesség adja. Aki az értelmes rendet, fegyelmet vállalja gyermekként, az lehet csak képes holnap, felnőttként a közösséget szolgálni. S ha ebben sokat tehet az iskolán kívül számtalan üzem és intézmény, talán még többet a család. Sok pedagógusban kishitűséget, bizonytalanságot keltett már a tanító, a tanár kedvezőtlen megítélésének egykori volta. Eredményeik azonban a kívülállók felhangjait is Ie- csöndesítették, gyarapodó feladataik becsületes ellátása rangjukat is mind magasabbra emelte. Ha a család és az iskola még jobban egymásra talál — jó kezdeményezések erősítik a városban is rég megindult folyamatot —, akkor elfelejtődhet a rossz álom a kettős nevelésről. Alom és valóság Aki a jövő nemzedékéért felelősséget érez, nem ringathatja magát illúziókba. Tennivaló akad bőven. Mindegyikről persze nem ejthettek szót részletesen a testület ülésén. Gondok és örömök váltják egymást a hétköznapokban. Kevés a tanterem, nagy a szükség tornatermekben. bővíthető az eszköztár, önállóbbá kell tenni gondolkodásban, cselekvésben a gyermekeket, rangosabbá előttük a munkát, a közösség megbecsülését. Javítható a felnőttoktatás színvonala. Igazak a testület megállapításai, hiszen a korábbi eredmények ismeretében szabta meg a további tennivalókat. A tárgyi föltételek és a tudás tényei között azonban pillanatra sem feledkeztek meg a gyermekekről. Az új célokat értük, a holnapért tűzték ki tanítók és tanítványok, vezetők és vezetettek elé, a jelen és a jövő érdekében. Hortobágyi Zoltán A bestseller A könyvesboltba falusias külsejű férfi lépett be, aki észrevehetően világfinak akart látszani. — Nincs véletlenül egy pél- dányuk Ján Mária Hrustinsky költő legújabb müvéből? — kérdezte az egyik eladónőtől. — Hrustinsky, Hrustinsky... várjon csak... valami rémlik... — igyekezett leplezni tájékozatlanságát a fiatal eladónő. Ekkor a pulthoz lépett egy férfi, akinek már a fejtartása is buzgó ügyszeretetről árulkodott. — Vezető elntárs — szólította meg az eladónő — ez az úr valami Hrustinskyt keres. Van nekünk? — Hát hogyne lenne, Etelka! Persze, hogy megvan nekünk ez a versesköteti Ezután hangját halkabbra fogva folytatta — Hát nem emlékszik, ott van a polcon az összes, érintetlenül, ahogy megérkezett.... Máskor jobban nézzen körül! — A kolléganő még új dolgozó — fordult ezután a vezető mentegetőzve a vásárlóhoz —, még nem jött bele a munkába. Tehát egy példányt kér? — Egyet? Nem, az összesét kérem! — válaszolta a férfi. — Csomagolja be a könyveket, Etelka, — adta ki a vezeő az utasítást —, de vigyázzon, nehogy valami baj történjen, amikor felemeli azt a súlyos csomagot! A vezető most újra a vásárlóval kezdett foglalkozni1 — Megenged egy kérdést' Maga igazán annyira szereti Ján Mária Hrustinsky költészetét, hogy az összes könyvét megveszi? Vagy talán csak egyet tart meg magának, és a többit az ismerőseinek ajándékozza? — En vagyok Ján Márta Hrustinsky, sóhajtott fel a férfi. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: *.27: Világablak. íme az ember 9.08: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara látszik Mészáros Tivadar vezetésével, Kürthy Éva és Csapó Károly népdalokat énekel 10.05: Diákfélóra. Árpádházi királyok, II. Endre. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Szigeti József felvételei 11.40: A lipcsei rádió énekkara Mendelssohn-műveket énekel 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Kritikusok fóruma 13.40: Dzsesszmelódiák. Kiss Imre műsora 14.29: Képek és jelképek 15.05: Holnap közvetítjük. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye 15.28: MR tO—14 16.03: Vezényel a szerző 17.05: A pénz világa 17.30: Pátria — népzenei hangle- mezsorozat 17.44: Lamara Cskonyija és Ivan Ponomarenko operaáriákat énekel 19.15: Gondolat 20.00: Moldován Stefánia, Marczis Demeter és Palcsó Sándor nótákat énekel, ökrös Oszkár cimbalmon látszik 20.39: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 21.30: Háttérbeszélgetés1 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót A Kodály vonósnégyes játszik Kb.: 23.45: A Deller énekegyüttes Wilbye-madrigálokat énekel 0.10: Bakos Géza táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Barbra Streisand zenés játékokból énekel 10.00: Zenedélelőtt 12.05: Űj nótafelvételelnkből 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Rímek és ritmusok 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.00: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete 4 NÓGRÁD - 1983. április 20., szerda 18.49: Veszélyben 17.10: ötödik sebesség 18.10: Tudósítás a szabadfogású birkózó EB-rő! és körkapcsolás bajnoki labdarúgómérkőzésről 19.07: Barangolás régi hanglemezek között 19.25: Intermikrofon 19.45: A Who együttes felvételeiből 20.45: Válasz! 21.37: Zenés portréműsor Honthy Hannáról 22.42: Népdalok 23.20: Álla Pugacsova lemezeiből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: Hangversenykrónika. 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Munkásvándorlás a Hatvani Cukorgyárban — A nógrádi bányák és a Világbank — A burgonyavetés főszezonja). Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila — Sport. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma (lsm.) 8.05: Iskolatévé: angol nyelv 8.20: Környezetismeret 9.09: Fizika 9.25: Magyar irodalom 9.45: Stop! Közlekedj okosanl 9.55: Delta * 10.20: A Hamr család 11/9. rész: Válás 11.25: Képújság 14.05: Iskolatévé 14.15: Fizikai kísérletek 14.40: Magyar irodalom - 14.55: Környezetismeret 15.30: Kamera. A film, mint művészet 16.05: Hírek 16.10: Az ember és az óra. Jugoszláv rövidfilm 16.30: Kötéltáncosok. Magyarul beszélő szovjet film 17.50: Mű- és toronyugró ifjúsági barátság verseny 1982. 18.05: Képújság 18.10: Egészségünkért! 18.20: Kevesebből — többet. Riportműsor 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30; Tv-hlradő 20.03: Jogi esetek 20.40: Hubay Miklós: Harmodios. és meg kell dögleni 1 Tévéjáték 21.35: Csak a derű őráit számolom... 22.25: Tv-híradő S. t. MŰSOR: 20.00: Tudósklub ’83. 2I.2J: Tv-hfradó 2. 2Í.40: Tv-tükör. Dr. Szecska Tamás jegyzete 21.50: Szabadfogású birkózó Európa-bajnokság 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.30: URH-koesival 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 19.55: RSC Anderlecht Brüsszel— Bohemians Praha labdarúgó UEFA Kupa elődöntő, visszavágó mérkőzés 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Azimut 22.55: Hírek 2. MŰSOR: J 19.30: Tv-hiradó 1 19.55: Kőművesek Mexikói bűnügyi film 21.30: Időszerű események 22.00: Jégkorong VB. Szovjetunió—NSZK mérkőzés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szerelem Montreálban (14). Színes, szinkronizált kanadai filmdráma. — Balassagyarmati Madách: ... Es megint dühbe jövünk. Színes, olasz filmvígjáték. — Nagybátonyi Petőfi: Üldözés a sztyeppén. Színes szovjet kalandfilm. — Pásztói Mátra: Üldözök. (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Karancslapujtö: Ezüstnyereg Színes olasz western. HARMODIOS, ÉS MEG KELL DOGLENI 20.40 h.
