Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

Tanulmányok Szécsény múltjából Nógrád megye helytörténeti, llonismereti kiadványainak so­rába szinte észrevétlenül lé­pett be 1978-ban egy új soro­zat, a Tanulmányok Szécsény múltjából első kötete, három, szakmai megalapozottságú ta­nulmánnyal R. Várkonyi Ág­nes, Pálmány Béla és Hor­váth István tollából. A megyé­ben kutatást folytatók — mondhatni, a szakmai közvé­lemény — azonban már ekkor érdeklődéssel tekintett a foly­tatásra is. Joggal. Ez a kiad­ványsorozat ugyanis nem ful­ladt ki, sőt, az évek során tartalmilag kiteljesedett, s napjainkban már a helytörté­nettel, honismerettel foglalko­zók könyvespolcán biztos he­lyet vívott ki magának, a benne közölt tanulmányokat, forrásértékű szemelvényeket számon tartják. Évenként meg­jelenik egy-egy kötete. Az 1979- es kötetben Fügedi Erik, Patay Pál, Antal Károly, az 1980- asban Leblancné Kelemen Mária, Antal Károly, az 1981- esben Belitzky János és Antal Károly tanulmányai, illetve szemelvényei kaptak helyet. Antal Károly több számban válogatva adott közre szemel­vényeket Szécsény történeti forrásaiból. A közelmúltban látott nap­világot a Tanulmányok Szé­csény múltjából című kiad­ványsorozat ötödik, 1982-es kötete, a Nógrád megyei Mú­zeumok Igazgatósága kiadásá­ban, dr. Praznovszky Mihály szerkesztésében Salgótarján­ban. (Az elegáns kivitelezé­sért a Nógrád megyei Nyom­daipari Vállalat II. számú, ba­lassagyarmati telepét dicséret Illeti.) A kötet ezúttal két tanul­mányt közöl. Pálmány Béla: Köznemesek a szécsényi For­gách-uradalomban 1542—1848 című tanulmánya terjedelmi­leg és tartalmilag egyaránt meghatározza e kötet karakte­rét. Majdán János inkább csak egy további kutatást és fel­dolgozást igénylő, egyébként ugyancsak rendkívül érdekes vázlatot ad közre Vázlat Szé­csény reformkori történetéhez címmel. Mindkét tanulmány szorosan kapcsolódik a megyei múzeumi tudományos prog­ramhoz a középréteg-kutatás­hoz. Pálmány Béla tanulmányá­nak bevezetéseként A közne­messég helyzete a rendi tár­sadalomban címmel ad tömör és világos gondolatvezetésű át­tekintést. Mint írja: „Az 1848- as jobbágyfelszabadítás és minden állampolgár törvény előtti egyenlőségének kivívá­sa előtt a magyar társadalom kiváltságos rendekből és köz­rendű jobbágyokból állott. Ez a közismert megállapítás alap­jába véve megfellebbezhetet­len történelmi igazságot össze­gez, hiszen a feudális társa­dalmi rend alapvető jogszabá­lyai — mindenekelőtt Wer- bőczi híres Hármaskönyve is — éles különbséget tettek a nemesek (nobiles) előjogai és a parasztok (rustici) jogfosz- tottsága, kötelezettségei kö­zött. A Hármaskönyv »primae- nonus«-a (= első részének ki­lencedik címe) megvalósításá­tól, az 1514. évi nagy paraszt- felkeléstől kezdve több, mint három évszázadon keresztül lefektette az egy és ugyanazon szabadságot (una et eadem libertás) élvező nemesség négy fő kiváltságát...”. A szerző ezután közli e kívánságokat, majd rátér arra, hogy a neme­si előjogokkal élő feudálisjosz­tály az évszázadok folyamán szintén elkülönült rétegekre tagozódott, rendeket alkotott. Három kiváltságos rend volt — a szabad királyi városi pol­gárságot nem számítva: főpa­pok (praelati), főurak (barones, magnates), köznemesek (nobi­les). A köznemesi rendbe a századok során ugyancsak több kiváltságos csoport tagozódott be. A XVI. századtól megkü­lönböztették a birtokos neme­seket (nobiles possessionati), a birtokadomány nélküli úgy­nevezett címerleveles (arma- lista) nemeseket, s az egyházi nemeseket (praedialisták), akik nemesi székeket alkottak. A köznemesek és a jobbágyok közötti sajátos jogállású sza­badosok (libertini) réteg az idők során elsorvadt, miként a XVIII. század második fe­létől, s a XIX. század elejé­től új rétegek is megjelentek, például az új világi értelmi­ség. Pálmány Béla ezután a szé­csényi és a hozzá tartozó ura­dalom helységeiriek közne­mességéről szól a török kor­ban. Tanulmánya harmadik részében pedig az uradalom köznemességének társadalmi és vagyoni-jövedelmi viszo­nyait elemzi a török kiűzésé­től 1848-ig, igen gazdag doku­mentumanyag fölhasználásá­val és közzétételével. A kö­vetkező részben néhány nemesi család társadalmi és vagyoni helyzetének alakulását tekinti át részletesebben 1542 és 1848 között. Majdán János Vázlat Szé­csény reformkori történetéhez című tanulmánya szintén ál­talános helyzetkép fölvázolá­sával indul, majd Nógrád me­gye helyzetével foglalkozik a reformkorban, s külön a re­formkori Szécsénnyel. Érdeklő­déssel várnánk e „vázlat” to­vábbi folytatását. T. E. Gabrovói skanzen Évente több mint 300 ezer turista keresi fel a múzeumot Gabrovótől nem messze, a Szivek folyó mentén kapott helyet az „Etarat” nevű nép­rajzi parkmúzeum Az 1963- ban megnyílt múzeum a gab­rovói táj gazdag múltját, épí­tészetét és az itt élő embe­rek életmódját mutatja be. A bemutatott tárgyak több­sége eredeti. A késgyártó mű­hely például ugyanolyan, mint kétszáz évvel ezelőtt. A zsi- (nórkészítőben érdekes az aj­tóba vésett felirat: „1876. má- .Jus — hó, felkelés...” Az is­meretlen krónikás emlékeze­tében a bolgár nép eme em­lékezetes napjairól, két ese­mény hagyott kitörölhetetlen tiyomof- a hó és a felkelés. A hó azért, mert májusban va­lóságos csapásnak számít, az oszmán leigázók elleni áprilisi felkelés pedig a szabadságot jelképezi. A skanzen egyik nevezetes­sége az a ház, amely e vidék Jellegzetes múlt századbeli épí­tészeti stílusát és berendezé­sét örökíti meg. A ház föld­szintjén lévő vendéglőben jel­legzetes hegyvidéki ételek fo­gyaszthatok. A folyó jobb part­ján továbbhaladva a vízimal­mot, a faedényeket megmun­káló faesztergát, az órator­nyot, a fűrésztelepet szemlél­hetjük meg. A folyó bal partján húzódik a kereskedőutca, a „csarsi”, amelyen ma is élénk az élet. A boltokban a tapasztalt mesterek a látogatók előtt ké­szítik a szép használati tár­gyakat: tarka korsókat és szí­nes agyagedényeket, ékszere­ket, réztepsiket, paszományt. Az üzletnegyedben van kávé­zó is. A péküzletben meg le­het kóstolni az ízletes gabro­vói fehér cipót. A kellemes hűs vizet adó kút kőlapján a következő bölcsességet olvas­hatjuk búcsúzóul: „A szél el­söpri a lépteinket. Először a szenvedélyek majd. az idő nyeli el őket. Ez a kút meg­épült, mert a kő tartósabb. mint az ember, a víz pedig Crök”. V. N. Á holnap műhelye... 1az iskola, lett légyen az általános, középfokú vagy épp felsőfokú intézmény. Ezen aligha vitatkoznak a pályán hivatásukat teljesítő pedagógusok, s azok, akik a szocialista oktató-nevelő munka feltételeit hivatot­tak megteremteni. Egy társa­dalmat oktatási rendszere is jellemez, előrevetíti a jöven­dő nemzedék ma még for­málódó arcát. A ma gyerme­ke a jövő felnőttje, ők azok, akik átveszik a mai korosz­tály eszméit, gondolkodását, feladatát. A gyermekekkel törődni egyet jelent az el­következendő évtizedek Ma­gyarországának sorsát for­málni — ez a felelősségvál­lalás, a helyzet valóságos elemzése volt feladata a mi­nap Balassagyarmat város pártbizottságának. MENNYISÉG ÉS MINŐSÉG Az elmúlt tíz esztendő sok változást hozott a város köz­oktatásában. Ebben az esz­tendőben már egyetlen je­lentkezőt sem kellett eluta­sítani az óvodából. Ehhez természetesen szükség volt a lehetőség megteremtésére: négy helyett máp hét óvoda áll rendelkezésre. A demog­ráfiai hullám „levezetésére” tantermeket kellett "vará­zsolni: á korábbi 51 osztály 84 helyiségre szaporodott. Tény azonban, hogy sok le­leményre is szükség volt a megcsappant forintok pótlá­sát illetően: mindössze 8 tan­terem épült tanácsi pénzből, a többit a lehetőségek ala­pos fölmérése után alakítot­ták ki. A szükség fölgyorsította a gondolkodást, hiszen rövid idő alatt újabb ezer gyer­meknek kellett megteremte­ni a színvonalas tanítás föl­tételeit. Sikerült elkerülni a pedagógusnak, gyermeknek egyaránt fárasztó délelőtti­délutáni tanítást, A Balassi gimnázium új szárnnyal bővült, két kollé­giumot vehettek birtokba a középiskolások és több az üzemi tanműhely is. A szak­munkásképző intézet hely­zete — a létesítményeket te­kintve — kritikus, ennek el­lenére a végzett tanulók 90 —95 százaléka a tanult pá­lyán helyezkedik el, megáll­ja helyét. Ez kétségkívül az oktató-nevelő munka tisztes­séges színvonalát bizonyít­ja. A Szántó Kovács János Szakközépiskola tanulói az óvónői és az egészségügyi középkáderek derékhadát adják, míg a Balassi gimná­zium továbbtanuló növen­dékei évek óta öregbítik az intézmény, a város, a megye hírnevét. Az. utóbbi esztendők álta­lános fejlődése megfelelő kö­rülményeket teremtett a vá­rosban a pedagógusok letele­pedésére, életkörülményei­nek javítására. Ma nincs Ba­lassagyarmaton képesítés nélküli nevelő. A tárgyi föltételek biztosí­tása azonban nem mindig követte a megnövekedett föl­tételeket. Az elért tiszteletre méltó eredmények mellett a gondok nehezítik a tovább­haladást. Zsúfoltak az óvo­dák, nagy létszámúak az ál­talános iskolai osztályok. Pe­dagógusok és tanítványaik nehéz körülmények között birkóznak meg az új nevelé­si-oktatási dokumentumok feladataival. TÜL AZ ISKOLA KAPUJÄN A gyorsan változó kor szi­gorú követelményeket tá­maszt. Korántsem mindegy, hogy milyen gyorsan tud vá­laszt adni a kor kérdéseire az oktatás. Erre egyedül ter­mészetesen képtelen az óvo­da, az iskola — senki sem gondolhatja autonóm min­dentől független egységnek a társadalmon belül. Része an­nak, s ezért csak annak se­gítségével oldhatja meg a rá­háruló tennivalókat. Erre» Balassagyarmaton számta­lan példa akad. Az iskolák szélesre tárták kapuikat. A kapunyitásban élenjáró sze­repet vállaltak a" kommunis­ta pedagógusok, a pártalap- szervezetek tagjai. Jól értik és megfelelően képviselik a párt oktatáspolitikáját, tevé­keny részesei megvalósítá­sának. Az oktatás közüggyé vált, az üzemek, intézmények szá­mottevő társadalmi segítséget adtak az iskolák, a pedagó­gusok munkájához — két­ségtelen azonban, hogy akad még tennivaló. A „nyitott kapu” föltétle­nül szükséges ahhoz, hogy igazán önálló, gondolkodó, kreatív és a közösségért ten­ni akaró tanítványok lépjenek ki az életbe. Olyan emberek, akik későbbi életük folyamán biztos kézzel vehetik át az elődöktől a stafétabotot. Politizálni ? Természetesen — adta meg a választ a kérdésre a párt városi bizottságának ülése. Általános iskolában és kö­zépiskolában egyaránt. Az iskola nem lehet „paradicso­mi sziget”, a valós képét tük­rözze a társadalomnak — mint tette eddig —, mint ahogy szükséges az is, hogy a valós kép megmutatása mellett az értékekre »helyez­ze továbbra is a hangsúlyt. Sok egyéb mellett tovább kell fejlődnie tehát az iskolai de­mokráciának. A rend és a fegyelem korántsem idegen a szocialista oktatástól, mi több, valós töltetét az ön* kéntesség adja. Aki az értel­mes rendet, fegyelmet vállal­ja gyermekként, az lehet csak képes holnap, felnőtt­ként a közösséget szolgálni. S ha ebben sokat tehet az iskolán kívül számtalan üzem és intézmény, talán még töb­bet a család. Sok pedagógus­ban kishitűséget, bizonyta­lanságot keltett már a ta­nító, a tanár kedvezőtlen megítélésének egykori volta. Eredményeik azonban a kí­vülállók felhangjait is Ie- csöndesítették, gyarapodó feladataik becsületes ellátása rangjukat is mind magasabb­ra emelte. Ha a család és az iskola még jobban egymásra talál — jó kezdeményezések erősítik a városban is rég megindult folyamatot —, ak­kor elfelejtődhet a rossz álom a kettős nevelésről. Alom és valóság Aki a jövő nemzedékéért felelősséget érez, nem ringat­hatja magát illúziókba. Ten­nivaló akad bőven. Mind­egyikről persze nem ejthet­tek szót részletesen a testület ülésén. Gondok és örömök váltják egymást a hétközna­pokban. Kevés a tanterem, nagy a szükség tornatermek­ben. bővíthető az eszköztár, önállóbbá kell tenni gondol­kodásban, cselekvésben a gyermekeket, rangosabbá előttük a munkát, a közösség megbecsülését. Javítható a felnőttoktatás színvonala. Igazak a testület megállapí­tásai, hiszen a korábbi ered­mények ismeretében szabta meg a további tennivalókat. A tárgyi föltételek és a tu­dás tényei között azonban pillanatra sem feledkeztek meg a gyermekekről. Az új célokat értük, a holnapért tűzték ki tanítók és tanítvá­nyok, vezetők és vezetettek elé, a jelen és a jövő érde­kében. Hortobágyi Zoltán A bestseller A könyvesboltba falusias külsejű férfi lépett be, aki észrevehetően világfinak akart látszani. — Nincs véletlenül egy pél- dányuk Ján Mária Hrustinsky költő legújabb müvéből? — kérdezte az egyik eladónőtől. — Hrustinsky, Hrustinsky... várjon csak... valami rémlik... — igyekezett leplezni tájéko­zatlanságát a fiatal eladónő. Ekkor a pulthoz lépett egy férfi, akinek már a fejtartása is buzgó ügyszeretetről árul­kodott. — Vezető elntárs — szólí­totta meg az eladónő — ez az úr valami Hrustinskyt keres. Van nekünk? — Hát hogyne lenne, Etel­ka! Persze, hogy megvan ne­künk ez a versesköteti Ezután hangját halkabbra fogva folytatta — Hát nem emlékszik, ott van a polcon az összes, érintetlenül, ahogy megérkezett.... Máskor jobban nézzen körül! — A kolléganő még új dol­gozó — fordult ezután a ve­zető mentegetőzve a vásárló­hoz —, még nem jött bele a munkába. Tehát egy példányt kér? — Egyet? Nem, az összesét kérem! — válaszolta a férfi. — Csomagolja be a köny­veket, Etelka, — adta ki a vezeő az utasítást —, de vi­gyázzon, nehogy valami baj történjen, amikor felemeli azt a súlyos csomagot! A vezető most újra a vá­sárlóval kezdett foglalkozni1 — Megenged egy kérdést' Ma­ga igazán annyira szereti Ján Mária Hrustinsky költészetét, hogy az összes könyvét meg­veszi? Vagy talán csak egyet tart meg magának, és a többit az ismerőseinek ajándékozza? — En vagyok Ján Márta Hrustinsky, sóhajtott fel a férfi. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: *.27: Világablak. íme az ember 9.08: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara látszik Mészáros Tivadar vezetésével, Kürthy Éva és Csapó Károly nép­dalokat énekel 10.05: Diákfélóra. Árpád­házi királyok, II. Endre. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Szigeti József felvételei 11.40: A lipcsei rádió énekkara Mendelssohn-műveket éne­kel 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Kritikusok fóruma 13.40: Dzsesszmelódiák. Kiss Imre műsora 14.29: Képek és jelképek 15.05: Holnap közvetítjük. A Ma­gyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye 15.28: MR tO—14 16.03: Vezényel a szerző 17.05: A pénz világa 17.30: Pátria — népzenei hangle- mezsorozat 17.44: Lamara Cskonyija és Ivan Ponomarenko operaáriákat énekel 19.15: Gondolat 20.00: Moldován Stefánia, Marczis Demeter és Palcsó Sándor nótákat énekel, ökrös Osz­kár cimbalmon látszik 20.39: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 21.30: Háttérbeszélgetés1 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót A Kodály vonósnégyes ját­szik Kb.: 23.45: A Deller énekegyüttes Wilbye-madrigálokat énekel 0.10: Bakos Géza táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Barbra Streisand zenés játékokból énekel 10.00: Zenedélelőtt 12.05: Űj nótafelvételelnkből 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Rímek és ritmusok 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.00: A Diákkönyvtár hangszala­gon melléklete 4 NÓGRÁD - 1983. április 20., szerda 18.49: Veszélyben 17.10: ötödik sebesség 18.10: Tudósítás a szabadfogású birkózó EB-rő! és körkap­csolás bajnoki labdarúgó­mérkőzésről 19.07: Barangolás régi hangleme­zek között 19.25: Intermikrofon 19.45: A Who együttes felvételei­ből 20.45: Válasz! 21.37: Zenés portréműsor Honthy Hannáról 22.42: Népdalok 23.20: Álla Pugacsova lemezeiből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: Hangverseny­krónika. 17.20: Ablak az ország­ra. Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Mun­kásvándorlás a Hatvani Cukor­gyárban — A nógrádi bányák és a Világbank — A burgonyavetés főszezonja). Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila — Sport. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma (lsm.) 8.05: Iskolatévé: angol nyelv 8.20: Környezetismeret 9.09: Fizika 9.25: Magyar irodalom 9.45: Stop! Közlekedj okosanl 9.55: Delta * 10.20: A Hamr család 11/9. rész: Válás 11.25: Képújság 14.05: Iskolatévé 14.15: Fizikai kísérletek 14.40: Magyar irodalom - 14.55: Környezetismeret 15.30: Kamera. A film, mint mű­vészet 16.05: Hírek 16.10: Az ember és az óra. Jugoszláv rövidfilm 16.30: Kötéltáncosok. Magyarul beszélő szovjet film 17.50: Mű- és toronyugró ifjúsági barátság verseny 1982. 18.05: Képújság 18.10: Egészségünkért! 18.20: Kevesebből — többet. Ri­portműsor 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30; Tv-hlradő 20.03: Jogi esetek 20.40: Hubay Miklós: Harmodios. és meg kell dögleni 1 Tévéjáték 21.35: Csak a derű őráit szá­molom... 22.25: Tv-híradő S. t. MŰSOR: 20.00: Tudósklub ’83. 2I.2J: Tv-hfradó 2. 2Í.40: Tv-tükör. Dr. Szecska Tamás jegyzete 21.50: Szabadfogású birkózó Európa-bajnokság 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.30: URH-koesival 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 19.55: RSC Anderlecht Brüsszel— Bohemians Praha labdarú­gó UEFA Kupa elődöntő, visszavágó mérkőzés 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Azimut 22.55: Hírek 2. MŰSOR: J 19.30: Tv-hiradó 1 19.55: Kőművesek Mexikói bűnügyi film 21.30: Időszerű események 22.00: Jégkorong VB. Szovjet­unió—NSZK mérkőzés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Sze­relem Montreálban (14). Színes, szinkronizált kanadai filmdráma. — Balassagyarmati Madách: ... Es megint dühbe jövünk. Színes, olasz filmvígjáték. — Nagybátonyi Petőfi: Üldözés a sztyeppén. Szí­nes szovjet kalandfilm. — Pász­tói Mátra: Üldözök. (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Karancslapujtö: Ezüstnyereg Színes olasz western. HARMODIOS, ÉS MEG KELL DOGLENI 20.40 h.

Next

/
Thumbnails
Contents