Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-17 / 90. szám

Egy félremagyarázott hír margójára

Egy hír a NÖGRÁD-ból: „Társ nélküliek, magányosok klubja nyílt meg... Salgótarjánban, a TIT székházában. A nagy társadalmi Igényt kielégítő új »szervezet« ezután hetenként, minden szerdán gazdag programmal áll az érdeklődők rendelkezésére. A TIT és a Hazafias Népfront által támogatott kezdeményezés sikerét a nagy számban megjelent érdeklődők igazolták”.

E néhány sor megjelenése óriási visszhangot váltott ki. Megcsörrentek a telefonok, magányosok jelentkeztek a Hazafias Népfront városi bizottságán, a TIT-ben, de sokan érdeklődtek szerkesztőségünkben is a klub iránt.

Ez késztetett arra, hogy a hír nyomába eredjünk, ám sajnálatos módon nem azt találtuk, amit kerestünk.

Igaz ugyan, hogy március elején valóban klub alakult a TIT-ben, az is igaz, hogy az egybegyűltekre illik a „magányosok, tárj nélküliek” jelző, csupán egy valamiben sántít a dolog — már ami a harminc-negyven év közötti telefonálókat, érdeklődőket illeti, — nevezetesen abban, hogy a klub elsősorban az idős embereket, nyugdíjas korúakat tömöríti, mint ahogyan azt a neve is jól tükrözi: TIT Madách klub, nyugdíjasszekciója.

Mégsem lehet némán elmenni a félrema- gyarázott hír mellett, mert valós társadalmi igényt, élő problémát hozott felszínre. Országszerte, s így megyénkben is egyre nagyobb azoknak a száma, akik emberi, baráti kapcsolatok híján kiesnek a társadalom vérkeringéséből. A közösség nyújtotta örömöket csupán a nap egy részében, a munkahelyeiken élvezik, a délutánok, esték csukott ajtó mögött, magányosan telnek.

Problémáik valós problémák, ennek alátámasztására álljon itt néhány vélemény, vallomás, égbe szálló sóhaj.

B. Zs. 39 éves, hat éve elvált, filigrán testalkatú szókimondó asszonyság, foglalkozása női fodrász.

— Igazságtalannak tartom, hogy velünk senki sem törődik. Van ifjúsági klub, nyugdíjasklub, van ilyen-olyan asszonyok klubja, de mondja meg, hová menjenek a középkorú magányosok? Sajnos, társadalmunk még nem

annyira mentes az előítéletektől, hogy egy nő csak úgy háborítatlanul beülhessen a presz- szóba, szórakozóhelyre. Mindenféle inzúltu- soknak ki van téve, mert „biztos palit akar fogni, vagy árulja magát...", arra senki sem gondol hogy egyszerűen azért ül be a szerencsétlen, mert a kávéját nem egyedül, hanem emberi környezetben szeretné meginni.

L. I. 36 éves, bátortalan, megkeseredett, foglalkozása tanárnő;

— Először a tanulás miatt mellőztem a férfiakat, barátnőket, később falura kerültem, nem akadt hozzám illő partner, most meg, hogy visszakerültem a városba, nincs lehetőségem ismerkedésre. Kollégáim nős emberek, a kolléganőket leköti a család. Igényelném a művelődést, a tartalmas kikapcsolódást, de tudja milyen érzés egyedül bemenni a moziba, színházba, vagy egyedül kirándulni? Inkább penészedek otthon. Ha lenne egy klub, vagy baráti kör, ahol sorstársakra lelnék, akikkel elbeszélgethetnénk, közös programot csinálnánk...!

H. L. 29 éves életvidám hölgy, foglalkozása közgazdász;

— Egyszer felmentem Pestre a Négy évszak klubba, összeszokott, jó barátok közé csöppentem. Elmondták, hogy közösen járnak szórakozni, túrázni, közösen tanulnak nyelveket. Azt is elmondták, hogy a csélcsaook, szélhámosok hamar kihullottak közülük. Nem akarnak mindenáron házasságot kötni. Azt tartják a legfontosabbnak, hogy végre barátokra leltek egymásban, megszűnt a magányosságuk. Nem lehetne nálunk is ilyen?

Miért ne? Vannak művelődési házaink, vannak kihasználatlanul álló, üresen pangó klubhelyiségek. És adva van egy embercsoport, mindegy, hogy magányosoknak, vagy társkeresőknek nevezzük őket. Egy a lényeg: közösségre vágynak, igényelnék az egymással való ismerkedést. Választanának maguk közül társadalmi vezetőséget, összeállítanának igény szerinti programokat. Ha...! Ha valamelyik intézmény helyet adna nekik, befogadná őket.

Ügy véljük a fentiek ismeretében e körül a klub körül nem lennének szervezési, toborzási nehézségek! Kiss Mária

Használt-e Magyarországnak

a MAGYARORSZÁG?

Felel a főszerkesztő: dr. Pálfy József

„Tisztelt Szerkesztőség!"

Vallomás

Szokatlan levelet kapott a ebben az állt, hogy részt ve- Nem részletezem a dolgo- közelmúltban szerkesztősé- hetek a citerások baráti kát, de már másnap minden günk. Szerzője — Sándor 1st- körének I. országos tá- feszültség föloldódott ben- vánné pásztói olvasónk — ti- borában. Hát bizony nem nünk. És, amit — a véletlen zenöt, sűrűn teleírt oldalon akartam hinni a szememnek! folytán — ott tanultunk, az keresztül vall benne elsősor- Nem tudtam, mire vélni a megmarad bennünk míg ban a zene, a népzene iránti dolgot, főleg az zavart, hon- élünk... Pribojszky Mátyás szeretetéröl. Leveléből kitű- nét tudják a címemet. Gon- citeraművész volt a tábor nik, hogy ő maga az idősebb doltam hogy a kisterenyei cső- művészeti vezetője. Hát ké- korosztályhoz tartozik, tagja a port által jutottak a címem- rém, ez az ember olyan elő- kisterenyei népdalkörnek és hez. Mindjárt érdeklődtem is, adásokat tartott, hogy Lőrin- az elmúlt év nyarán részt vett de bizony ott sem tudott sen- cze Lajos is megirigyelte a citerabarátok I. országos ki semmit mondani, illetve volna. Képzelhetik, hogy mi, táborában, Fonyódligeten. még egy asszony volt, aki akik *nég a magyar népzene ^ szintén kapott meghívót, de elemeit, az alapfogalmakat

^ ő még annyit sem tudott, sem ismertük, mennyire fi„... Én nagyon egyszerű, sze- mint én... A részvétel nem gyeltünk, mennyire csudál- gény paraszt szülőktől szár- ingyenes volt, de mi a másik koztunk, amikor megmagya- mazom. Ifjúságomra, ha visz- asszonnyal befizettük ezt az rázott egyes dolgokat! Ott ta- szagondolok, abban csak az összeget. A lényeg: 100 cím- nultam meg, milyen gazdag a volt a szép, hogy gyermek zettből hárman mentünk el magyar népzene, mennyi cso- voltam. Maga az élet pokol Nógrád megyéből. Mi ketten, dálatos érzést, örömöt, bána- volt. És sehogyan sem tudtam meg Etesről egy citerás. öt tot fejez ki egy-egy népdal, megérteni azokat az embere- legalább hál’ istennek a sál- Mert hát úgy voltam én a

két, akik megelégednek az- gótarjáni művelődési ház népdallal, mint a hozzám hazai, hogy egyik napról a má- patronálta. Igaz, három a sonló tudású többi ember,

síkra csak vannak, mert let- magyar igazság, de azért fájt Tudtuk, hogy szép a népdal,

tek. Én a körülményeim mi- a szívem, hogy a mi megyénk- tudtuk, hogy a nép ajkán szü.

att sohasem tanulhattam, de bői csak mutatóban voltunk... letett meg, de igazi szépsé- önképzéssel azért pótoltam Első nap, amikor megkap- gét, mély emberi gondolatait magam. Az irodalom, a tánc, tűk a szobát és lecihelődtünk, teljes értékében megmagya- a zene iránt valahogy ösztö- úgy ahogy széjjelnéztünk a rázni, átélni nem tudtuk. Most nősen vonzódtam... táborban, bizony megijed- már, ha énekelek, bármi leNekünk, gyerekeknek persze tem és azt kérdeztem a tár- gyen is az, jobban átérzem a

zenei élvezetünk csak nádi samtól: „Mondd, mi az is- mondanivalóját és még nasíp, akácfalevél stb. volt. De ten csudáját keresünk mi itt gyobb örömmel énekelek, mint színházat is csináltunk ma- a sok citerás és tanult ember azelőtt.., gunknak! Sok istálló állt üre- között? Iszen_ én nem tudok sen, mi szépen fölszalagoz- csak fésűn játszani, esetleg

tűk, és bizony még a felnőt- azon is farsul. Mi csak éne- zony elgondolkoztató tek is eljöttek ám megnézni kelni tudunk!” ez!...”

bennünket! A belépés 10, 20,

50 fillér volt. Esténként meg mi gyerekek végigénekeltük az utcát, teli torokból. Hogy miket énekeltünk? Természetesen anyáink, nagyanyáink dalait, népdalokat. Lám, máris megcáfoltam magam, hisz ezek szerint ebben a „pokolban” is volt valami jó, mint csúfságban szépség...

Pésztón ma már más emberek laknak, öltözködésünk Is megváltozott. Túlságosan is.

Mert valósággal eltűnt a pász. tói népviselet. Nagyjából sokan emlékeznek rá, de pontosan senki sem. Pedig kell, hogy éljen még valaki azok közül, aki még látta! Hogy miért nem foglalkozik vele valaki, ezt kérdem? Talán még nem késő, sem ez, sem más. Mert szinte nevetséges az is, hogy a sokezer ember közül nincs egy hivatásos népi hangszeresünk... Pásztón nincsen népdalkor sem. Én is a kisterenyei népdalkörbe járok már vagy kilenc éve, mert ott van egy lelkes tanár, aki szívvel-lélekkel és hozzáértéssel tanítja a csoportot.

Nos, kantam én egy körlevelet a múlt nyáron Budapestről (mellékelve egy csekkel),

Tisztelt szerkesztőség, bi- mindis az a nyugodt életünk titka, hogy nem tettük le a garast. Nálunk nincs például színi-, vagy filmkritika. Ez a gyakorlat tudatos.

— Vajon miért fontos e generációnak, hogy mégleljp a nyugodt élet titkát?

— A magam generációjáról tudok beszélni. Nekünk volt- Az ezredik lapszámmal Fó<!ZÜnk Horthy-korszakban, az ezreaiK lapszámmái háborúban, úi áépítésben, sze7 kapcsolatban buszken _ han- mé kult’uszb ellenforracsak nevet, hanem fejlécét is goztattak, hogy legnepsze- dalomban Ne bántsuk egy.

változatlanul örökölte az Est rubb rovatuk az öt világrész mást ha nem fontos Ezértis

konszern napilapjától. Ho- száz lápjából. Nem jelent ez tár<*vila«n<? ingyan érték el ezt húsz éve a inkább kritikát a többi anyag- forma:ív táiékoztatás k Mamamai kevesbe nosztalgikus ra? gyarország funkciója. ÉsperHatékony reklámfogások hozták nemrég a hazai újságolvasók tudomására, hogy ezredik számához érkezett a népszerű hetilap: a Magyarország. E rangos sajtóorgánum főszerkesztője, dr. Pálfy József járt a héten Salgótarjánban, s a Nógrádi Sándor Múzeum ifjú barátainak körében előadást tartott a politikai viccekről. A világlátott újságíró —, aki egyébként a MÜOSZ elnöke is — készséggel válaszolt a lapjának szerkesztésével kapcsolatos kérdésekre.

— Kézbe véve a Magyarországot, feltűnik, hogy nemidőkben?

— Könnyen. Ugyanis ennek nem volt semmilyen po— Ebben a rovatban olyassze a szórakoztatás is, erre jó

mit adunk, amivel kapcsolat- v:lá„rx„7

ban nem szégyen, ha tetszik. _ A h*mormégis rUka. az

litikai jelentése, egyszerűen Mikor jutna hozza a magyar ezredifc számban kivételként arról volt szó, hogy ezek na- olvasó például a Time-hoz, a „0jt eay nyPn kísérlet, amely gyón szép betűk. Egyébként News Weekhez vagy akar a jeiemfisan sikerült... nem teljesen olyanok, mintáz Novoje Vremjahoz. Ezt_ a hí- — Nekem tetszett!

Est konszern lapján voltak, anyt igyekszünk pótolni. Sót — ... összhangban van-e, kicsit eltérőek. De minden megpróbáltuk a nyelvtanulást koav egy tárgyilagos lan ve- Maevnrorszás című lannak. ls serkenteni, úgy, nogy ké- mnlUilrni hírnökről tnrt.

résre elküldtük az eredeti cikk fénymásolatát. Ez a kíMagyarország című lapnak, ami korábban megielent nálunk, ehhez hasonló volt a fejléce. A mostani lap is erzetöje politikai viccekről tart előadást?

— Nincs híján humornak a

sérletünk elhalt, de újra akar. 1

re utal. ezekhez kötődik. Meg kezdeni. A lapban közöl- lünk például karikatúrákat, kell még jegyeznem, hogy az ^az Lehet, hogy a kilátásba helye

Est-laook Magyarországja sem volt elvetendő kiadvány a maga ideiében, hogy szégyellnünk kellene.

zett kis tartalmi módosításző héten pedig a fordításiad- _ . „ . . „ . _ . ‘

..... ^ nak az is részé lesz. hogy

humornak több teret adunk.

juk közre.

,— Ugyancsak büszkén hang. Amj encrern illet, fiatalságom

— Időzvén tovább a lap súlyozták, hogy a lap csak ^ta foglalkozom humorral,

első oldalán, észrevenni, hogy formailag _ konzervatív, tar- most sem szakítottam vele. mindig külföldi lapok fotóit viszont nem. Szem- persze< PZt állandóan gyakoteszik címképül. Méltó-e ez a lehetne ezt olyan elvi „Al- ro]ni kejj.

Magyarországhoz? laspont -tál, amit 15 eve le- _ Mindent egybevetve:

— Nem mind átvett képek *ríok volna, most pedig nem. használt-e Magyarországnak

azok, vannak köztük MTI-fo- . naJp célok 20 ev után a Magyarország?

tók is. Itt a legutóbbi szám: Vs változatlanok, gondolom, .0 _ Ezt neb^z megmondani.'

az alsó kis képet valóban a ®v mulYa 1S ,az°k , tesznek. Például a demokratikus lég- Pari Machból nyírtuk ki, de Tartalmilag kisebb újításunk, kbr kiaiakujásának segített a a fenti az MTI képszolgálat ho?y. regebben volt a Diplo- levelezési rovat megindítá- munkája. A következő szá- macla r°vat: felváltotta sa jvn nem fűzünk a levelekmunk élén pedig egy külön az Emlékeztető, történelmi bez kommentárt, mindig az erre a célra rendelt térkép érdekességekkel. Az apró ku- olvasónak van igaza. Erről lesz. Mi nem azt a módszert nózumok kedvéért elindult szd sem lehetett volna az ötválasztottuk, hogy grafikát a Hirhalom Azt mondhatom, venes években. Akkor az újEzt h°gy amit kezdetben ^ beve- s^g tévedéseit bűn lett vol„„

_da- Zeitünk, azt különösebben nem na szóvá tenni... Én magam

visz

ont kellett módosítani. Ezt lat- személv szerint egvszer ta- a többi szik igazolni a 200 ezer folot- paSztaltam emlékezetesen,' ti peldányszám. ^ hogy nem pusztába kiáltott

— Nemrég a rádióújságban szó, amit mondunk. Egv súrendelünk címképnek csinálja a Heti Világgazdaság nagyon jól. Mi különbözni akarunk laptól.

— Belelapozva az újságba,

szembeszöknek a szokatlanul azt nyilatkozta, hogy nemze- lyos operáció után feküdtem

ötletes elmek. Hogyan készül

nek ezek?

dékének történelmi tapaszta- rossz állapotban a kórházban. lata: „talán jó is, ha nem, Mellémiilt egy fiatal orvos, — Nem mindig jók. De mindenről nyilvánítunk vé- és elmondta: emlékszik az el- igyekszik a dolgozó. A hátsó leményt". Ma táplálja-e vala- ső Magyarországra, gimna- oldal címeit például különös mi e tapasztalat gyakorlati zistaként vette meg. Azóta Is Novobáczky Sándor továbbélését? olvasónk. Ügy éreztem, hogy

A Magyarországnak meg- ez az ember, akinek sokat

gonddal

találja ki, törekedve a humor.

ra. A többi címet is megpró- van az Álláspontunk rovata, köszönhettem, egy kicsit an- báljuk blikkfangosra alakíta- Ebben vezércikket közlünk. De nak hatására is formálónk Kerüljük azt a „klasszt- ebben sem fontos ex cathedra dott ilyenné, hogy olvasta^ kus” címadást, hogy mond- véleményt mondanunk. A olvassa a Magyarországot, juk: A közel-keleti helyzetről, most folyó kulturális vitában Molnár Pál

Egy tv-műsor mögött

Liliomok és Dulikók nyomóban

A televízió három adásban nyát, de a nap sugarai már Mert a híres cirkuszos Be* is foglalkozott a budapesti Vá- tavaszt ígértek. A vurstliban ketow Mátyás öngyilkossága rosligettel és a vurstlival, az szorgalmasan festették át a uán (a Dunába ölte magát) egykori régi „lizsé”-vel, amely télben megfakult mutatványos- hanyatlásnak indult a vurstli, nemcsa’í a fővárosiaknak nyúj- bódékat, új ruhákat kaptak a Szinte minden évben meghalt tott érdekes szórakozóhelyet, sárkányvasút szakállas törpéi valaki, aki ismert alakja volt hanem százezren keresték föl és csodálatos tündérkisasszo- ennek a különös világnak, az ünnepek alkalmával a Bu- nyai. Felébredtek téli álmuk- Elhunyt Klapáthy Tódor, a dapestre látogatók. ból a ringlispíl délceg paripái, legidősebb mutatványos, KeAkkor is tavasz volt, még új lemezek kerültek a csilin- nedi, az öreg bohóc és Czája fagyos szél bontogatta szár- gelő villanyzongorákba.

A balassagyarmati gyermekkönyvtárban a sokféle könyv mellett mintegy 700 hanglemez és műsoros kazetta között is válogathatnak a művelődni szándékozó gyerekek. Képünkön Sági Erzsébet és Bahprccz Brigitta ötödik osztályos tanulók mesclemezek között válogatnak. — rigó —

A János, a híres birkózó. Aztán mutatványosbódék molyette egy nap egy fára felakasztot- plüss- és bársonyfüggönyei ta magát Dandy Jackson, a mögött szorgalmasan készült lánctörő artista. Rigolót, a re- a vurstli az új szezonra, pró- kedt hangú népszerű kikiáltót báltak a kardnyelők, a lili- leszúrták és meghalt Jancsi putiak, a rizsporos arcú bo- bohóc is, aki elsőnek énekelt hócok és egyéb csepürágók.

A készülődés izgalma azonban összefonódott egyfajta szomorúsággal, nyomasztó levertséggel. Eltávozott ugyanis körükből a vurstli talán alakja, a

a napbarnított arcú Fényes jor érdekeltségű és tőkeerős Béla, a cirkusz, a plasztikon, angolpark, amely egyre több a bonctani múzeum és a For- látványosságot és szórakozási tuna mozi tulajdonosa. A Tó- lehetőséget nyújtott a látogaaktuális strófákat magyarul a cirkuszban.

De nemcsak ezek a tragikus esetek voltak az okai annak, hogy egymás után szűntek meg a mutatványosbódék, legnépszerűbb amelyeknek közvetlen közelé- Maharadzsa, ben működött a nagyrészt bateraszon egy banketten 51 éves korában érte a halál. Temetétóknak. A nagy hal —, mint általában a kapitalizmusban , — megette a kishalakat és a

sen ott szorongott a vurstli né- második világháború kitörésépe: kifestetlen, könnyes sze- vei az egykori vurstli, a Li- mű bohócok, törpék és artis- liortiok és Julikák romantikus ták. Többségük megérezte azt világa sorvadásnak indult. A

torzszulottek, csodalények és

is, hogy ez a haláleset bele tartozik abba rozatba, amely hogy kimenős katonák és szemás ligeti attrakciók ma már tragédiaso- csak emléket jelentenek az azt jelenti, idősebb korosztálynak, a fiataloknak pedig a tv-ben félelmeik néDszerű szórakozó éled° küIönös világ, amelynek reimeiK népszerű szórakozó- azonban keserűbb háttereit

helye az utolsó felvonásához Sem árt ismernünk, érkezett. jj. (j.

NÓGRÁD — 1983. április 17., vasárnap