Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

Befejeződött az el nem kötelezettek csúcskonferenciája Politikai és gazdasági dokumentumokat fogadtak el Politikai és gazdasági do­kumentumok elfogadásával szombaton délelőtt Űj-Delhi- ben véget ért az el nem kö­telezett államok VII. csúcs­konferenciája. A dokumen­tumok összegezik a mozga­lom állásfoglalását csaknem valamennyi fontos nemzet­közi politikai kérdésben, több alkalommal is élesen szállnak szembe az imperia­lista, újgyarmatosító törek­vésekkel, több nemzetközi fe­szültséggóc fennállásával kap­csolatban elítélik az Egye­sült Államok politikáját. Ugyanakkor nagyobb gazda­sági lehetőségeket követel­nek a fejlődő országok szá­mára és sürgetik az új gaz­dasági világrend létrehozását. A terjedelmes politikai nyi­latkozat a világ általános helyzetével foglalkozva el­veti az „elrettentés, az erő­egyensúly és ä befolyási öve­zetek elavult, szűklátókörű politikáját”, mert az szerinte feszültséget és megosztást okoz, egységjelet téve a nagy­hatalmak közé. Mindegyikü­ket felszólítja arra, hogy „hagyjanak fel, az erő, a fel- sőbbség, és az uralkodás” po­litikájának követésével és vi­tás kérdéseiket békés úton oldják meg. Ugyanakkor szá­mos kérdésben határozottan elítéli az Egyesült Államok politikáját. Sürgeti az el nem kötelezett országokat, hogy erősítsék a mozgalom egysé­gét és összeforrottságát, egy­más közti vitáikat kizárólag békés eszközökkel oldják meg. Támogatásáról biztosítja az ENSZ erőfeszítéseit és java­solja, nyilvánítsák 1985-öt az ENSZ évévé. Követeli a nem­zetközi politikai és gazdasági döntések demokratizálását és határozott követeléseket ter­jeszt elő a fejlett országok­nak a gazdasági kérdések megoldására. Követelik az el nem kötelezettek, hogy hala­déktalanul tiltsák meg a nuk­leáris fegyverek alkalmazását, vagy az ezzel történő fenye­getést, kössenek szerződést mindenfajta atomkísérlet be­tiltására, hajtsanak végre nuk­leáris leszerelést, hozzanak létre atomfegyvermentes övezeteket. Hazánkba érkezik a kubai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz- án, vasárnap hazánkba érke- ter meghívására hivatalos, ba- zik Isidoro Malmierca kubai ráü látogatásra március 13- külügyminiszter. (MTI) Az ellenállók akciói Dél-libanonban Az izraeli megszálló had­sereg két katonája sebesült meg pénteken, amikor a li­banoni nemzeti ellenállás har­cosai Szidon déli bejáratánál távirányítású akna félhaszná­lásával megtámadtak egy katonai konvojt. A mozgósí­tott izraeli egységek vaktában lövöldözve körülzárták a me­rénylet színhelyét és mintegy ötven gyanúsítottat őrizetbe vettek. A lövöldözés közben találat érte a libanoni rendőr­ség gépkocsiját, megsebesítve egy rendőrt. Egy másik dél-libanoni te­lepülésen egy izraeli járőr katonái agyonlőttek egy liba­noni fiatalembert, akit "az el­lenállási akciókban való rész­vétellel gyanúsítottak. A 10. hónapjába lépett Iz­raeli megszállás nem volt ké­pes véget vetni a dél-libano­ni fegyveres ellenállásnak, noha ez vplt a tavalyi invá­zió meghirdetett célja. Az Izraellel együttműködő Szaad ' Haddad őrnagy milí­ciaparancsnok, akinek rádió- és tv-állomása ellen szerdán bombamerényletet hajtottak végre, közleményben fenye­gette meg Dél-Libanon lakos­ságát: erőszakos úton vet vé­get a folytatódó akcióknak. Haddad egyúttal elismerte, hogy a dél-libanoniak kilenc­ven százaléka támogatta a palesztin ellenállási mozgal­mat. Haddad figyelmeztette az izraeli megszálló hatóságokat, hogy megfelelő óvintézkedé­sek híján a dél-libanoni pa­lesztin menekülttáborokban megismétlődhet a bejrúti Szabra és Satila táborban vég­hez vitt tavalyi tömegmészár­iás. " Japán—i tárgyalásul A szigetországot övező ten­geri szállítási útvonalak, il­letve térségek közös japán— amerikai védelméről kezdőd­tek tárgyalások szombaton To­kióban. Az ezzel kapcsolatos washingtoni követelés előtt még a hajdani miniszterel­nök, Szuzuki Zenko hajolt meg, míg utódja, a jelenlegi kormányfő, Nakaszone Jaszu- hiro a Japán általi kötele­zettségvállalást még egyértel­műbbé tette. A hivatalos napirend sze­rint a felek tanulmányozzák az amerikai haditengerészet és a japán önvédelmi erők kö­zös akcióinak tervét — úgy­mond —s rendkívüli helyzet esetére. A tengeri szállítási útvona­lak közös védelmének terve Washington szovjetellenes stratégiájának jegyében fo­gant. Az Egyesült Államok valódi célja a csendes-óceáni amerikai erők „tehermente­sítésének” biztosítása arra az esetre, ha a Közel- és Kö­zép-Kelet felé kívánnak hú­zódni. Azaz megfigyelők sze­rint távolról sem Japán vé­delméről van szó. A hét 3 kérdése 1. Milyen viták uralták az el nem kötelezettek csúcstalál­kozóját? Az el nem kötelezett (tehát katonai tömbökhöz nem tar­tozó) orszáfok mozgalmában kezdettől fogva mindig jelent­keztek ellentmondások. Kívül­ről is ellentétes hatások érték mindenkor ezt az államcso­portot, amely a néhai „nagy hármas”, Nasszer, Nehfu és Tito elképzelései, szerint ala­kult ki. Az imperializmus meg-megpróbálta és próbálja eltántorítani az el nem kö­telezetteket attól, hogy való­jában elkötelezettek legyenek a béke és a társadalmi haladás ügye mellett. Imperialista ih- letésűek azok a kísérletek, amelyek mostanában hol Kambodzsa, hol Afganisztán, hol Nicaragua jövője kapcsán szeretnék megosztani a töm­bön kívülieket, s az is kapóra jön a nemzetközi reakciónak, ha az iraki—iráni háború el nem kötelezett országokat ál­lít egymással szembe. Emlékezetes, hogy a mosta­ni csúcstalálkozónak Bagdad­ban kellett volna lennie, s hogy a mozgalom elnökének feladatát a továbbiakban Irak­nak kellett volna vállalnia a háború ezt megakadályozta, Űj-Delhi és India úgyszólván „beugrott” csupán, de ez ter­mészetesen csak arra vonat­kozott, hogy rendkívül rövid idő alatt kellett megszervezni a csúcsértekezletet. Egyébként Indira Gandhi és hatalmas or­szága nagy tekintélynek ör­vend a mozgalomban, így hát nein lehet meglepő, hogy a hangadó és szóvivő szerepét a legközelebbi csúcstalálkozóig az indiai minisztcrelnök-asz- szony kapta. Fidel Castro volt az elődje ebben a funkcióban, leköszönő beszédében hatáso­san szólhatott az imperializ- I mos mesterkedéseiről, ame­lyek a mozgalom eredményes működését akadályozták. A gok-sok felszólaló között akadtak olyan állam- és kor­mányfők, akik a nyugatiak véleményét visszhangozták, de általánosságban megállapítha­tó, hogy az el nem kötelezett­ség politikai tartalmában vál­tozatlanul a legjelentősebb té­nyező az antiimperializmus, az igazságos gazdasági világrend követelése, a háborús veszély elhárításának szándéka — ez mutatkozott meg a vitában is. Az iraki—iráni háború dol­gában szeretett volna közvetí­tőként fellépni maga a csúcs- értekezlet, amely az esztelen háború befejezését sürgető határozati javaslattal is fog­lalkozott. Az iraki—iráni probléma miatt szenvedett ha­lasztást az a döntés, hogy hol legyen a következő csúcstalál­kozó, hiszen ismét Irakot ja­vasolták volna a legtöbben. Ám az el nem kötelezettek döntései csupán egyhangúan hozhatók meg. 2. Mfért húzódott OPEC vitája? el Olaj az ezredfordulóig... Egy ősi arab közmondásban így fohászkodnak a világ te­remtőjéhez: „Ó, Allah! Mi­nek is teremtetted a túlvilá­gon a poklot, amikor evilágon itt a Szahara?!” A homoksi- vatag a hazánknál több mint huszonötször nagyobb Algéria területének kilenctized részét Ságok, negatív hatások ellené- ságra és jelentős külföldi adós­borítja be. Érthető hát, hogy re — lehetővé tette, hogy az ság íelhalmozódásához vezet, a lakosság nagy része, az ipar ország megálljon a sajat Iá- Az egyensúlyt egyedül a és a mezőgazdaság zöme a bán, szilárd társadalmi, gaz- kőolaj és a földgáz exportja Földközi-tenger partvidékére, dasági rendszert alakítson ki. biztosítja. Ám az olajkiterme- egy viszonylag keskeny, eny- A másfél millió hektár ál- lés jelenlegi üteme — mintegy he éghajlatú sávra összponto- lamosicott földön gazdálkodó 50 millió tonna évente __ s ült. A sivatagot legfeljebb a hatezernél több — különféle mellett a készletek az ezred- Szahara „lovagjai” a tus- típusú — mezőgazdasági sző- forduló táján kimerülnek, gerek lakják. Lassan azonban vetkezet, a kétmillió hektáron Marad a földgáz, amelyből a ők is felhagynak a nomád ál- működő önirányító (állami) már felderített készletek alap- lattenyésztéssel, hogy letele- gazdaságok megvetették a ján Algéria a Szovjetunió, pedjenek és szakmát tanulja-, nagyüzemi földművelés és ál- Irán és az Egyesült Államok nak, állandó munkahelyet, lattenyésztés alapjait. A után a negyedik helyen áll a megélhetést szerezze- mostoha éghajlatú, állandó világon. A szénhidrogének el- vizhiánnyal küszködő ország adásától származó bevételek mégsem képes fedezni az jelenleg az összes jövedelem utóbbi húsz évben megkétsze- 90 százalékát jelentik. Csök- reződött népesség szúkségle- kenő világpiaci áruk nvilván- nyomor szintjéről indult cl. A teit. Algéria^ az élelmiszer valóan nehezíti a távlati szo­kezdeti évek hatalmas lendüle- csaknem kétharmadát kényte- ciális célok elérését. A kiút __ t ű iparteremtő munkája — a len importálni, ami roppant mint ezt Algériában is vilá­bilttos nek. A független Algéria 19(52- ben a 130 éves gyarmati ki­zsákmányolás következtében a máig érzékelhető aránytalan- terheket ró a nernzelgazda­Petrólcumfeldolgozó állomás a sivatagban 2 NÓoRAD — 1983. március 13., vasárnap gosan látják — a feldolgozó iparágak gyorsított fejleszté­se. Az állatni szektor üzemei ma éppúgy gyártanak, teher­autót és traktort, mint motor- kerékpárt, színestelevíziót, szórakoztató elektronikai ter­mékeket éá* más fogyasztási cikkeket. A jól képzett mun­kaerő száma egyre nő: az egy­kor szinte teljesen írástudat­lan országban ma 35 ezer egyetemista, 4,5 millió iskolás tanul. Algéria gazdasági súlyát jóval meghaladó világpolitikái tekintélye józan, szélsőségek­től mentes, gyakorlatiasságtól, vezérelt külpolitikájának kő-’ szönhető. Diplomáciájának alapelvei, szolidaritás a nem­zeti felszabadító mozgalmak­kal, aktív el nem kötelezett­ség és harc a békéért, ket­tős kötődés az arab világhoz és Afrikához, Algéria a Szi­lárdság Frontiárak tagjaként következetesen kiáll a pa­lesztin nép államalapítási jo­ga mellett. Közvetíteni próbál Irak és Irán között. Hosszú évek óta támogatja a Nyugat- Szahara függetlenségéért küz­dő Polisario Frontot. A szocialista országok — köztük hazánk — jelentős mértékben hozzájárult Algéria gazdasági fejlődéséhez. En­nek ellenére — részben ob­jektív okok miatt ■— jelenlegi mindössze öt százalékkal ré­szesülnek az ország külkeres­kedelméből, melynek négyötö­de a fejlett tőkés államokkal bonyolódik. A külgazdasági kapcsolatok kiszélesítése ma az egyik legsürgősebb megol­dásra váró feladata a fiatal köztársaságnak. Algéria jelenleg hazánk harmadik legnagyobb export­piaca a fejlődő országok kö­zött. A kétoldalú árucsere­forgalom értéke tavaly első ízben haladta meg a 100 mil­lió dollárt. Legjelentősebb ki­viteli cikkeinket a naprafor­góolaj, « keltetőtojás, a szakemberek által nyújtotta szolgáltatások, orvosi berende­zések és gépipari termékek jelentették. Míg importunk zömét foszfát- és narancsvá­sárlásaink tették ki. Az Al­gírban lévő 16 magyar kül­kereskedelmi iroda előrejelzé­se szerint az idei számadatok meghaladják majd az eddigi rekordokat — főleg, ha a ma­gyar vásárlások is nőnek. Többek között a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről is +árgyalt a közelmúltban algériai látoga­tása során Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. Hazánk egyebek mellett 2700 lakás, négy takarmánykeverő üzem, két baromfivágóhíd, tíz jér- cenevelő, és egy vízügyi szak­iskola építését kezdi meg 1983-ban Algériában. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy hazánk politikai és gazdasági kapcsolatai az észak-afrikai országgal bíztató irányban fej­lődnek. Horváth Gábor Nem Bécsben, az OPEC székhelyén, nem is Genfben, ahol a 13 olajexportáló ország képviselői több alkalommal találkoztak máf, hanem Lon­donban kezdtek maratoni tár­gyalásokba a legfőbb olajter­melők miniszterei. Nyilván azért, hogy rövid úton tart­hassák a kapcsolatot Nagy- Britanniával is, amelynek kormánya — nem tartozván az OPEC-hez! — hetekkel ez­előtt külön és egyedül döntött először olajárának csökkenté­séről. Az árláviha akkor "in­dult el... (Norvégia és Nigé- Tia követte, az utóbbi pedig OPEC-tag...). Kilenc napon át alkudoztak az OPEC-miniszterek (és föl­tehetően más, Londonba gyűlt szakértők) az olaj áráról, és arról, hogy mennyire fogják vissza „a fekete, folyékony arany” termelését további ár­esés megakadályozása végett. Eddig 17 és fél millió hordó volt az OPEC-országok napi össztermelése, ezt kell lej­jebb venni. De ki tartozzék és mennyivel csökkenteni a maga termelését? Az árnak a kérdésében ha­marabb közeledtek az eltérő álláspontok, s a végén 29 dol- iár hordónkénti értéknél ta­lálkoztak. (1'hordó — 159 li­ter.) Ha kisebb lesz az olaj ára, akkor azonos termelési meny- nyiség esetén csökken egy-egy OPEC-ország bevétele, érthe­tő tehát, hogy legtöbbjük nö­velné inkább a felhozott olaj mennyiségét, mert így ellen­súlyozhatná az árveszteséget. De a világban már má is meghaladja a kínálat a keres­letet! További túlkínálat még- inkább leszoríthatná az ára­kat. .. az OPEC-országok többségét aggodalommal tölti el az a perspektíva, hogy az utóbbi években nyakló nélkül felvett (inert szinte rájuk tuk­mált!) hiteleket nemsokára j-nár nem tudják törleszteni vagy visszafizetni. De a nyu­gati bankvilág is riadozik: ha fizetésképtelenné válnak az OPEC-országok, akkor meg­inog az egész bankrendszer! A. Közös Piac brüsszeli bi­zottsága is felhívásban fi­gyelmeztetett a nagyarányú olajárcsökkenés veszélyeire, és azt sürgette, hogy a fejlett tő­késországok dolgozzanak ki biztosítékokat a világgazdaság újabb zavarainak a megelőzé­sére. 3. Mit jelent az amerikai nukleáris befagyasztási moz­galom új sikere? Kétségtelen sikernek köny­velhető el a békszerető töme­gek szempontjából az ameri­kai képviselőhöz külügyi bi­zottságának az a szavazása, amelyhek során: 27:9 arány­ban igent mondtak az atom­fegyverzet befagyasztására. (Talán nem fölösleges megis­mételni, hogy a befagyasztás nem jelent leszerelést, nem jelent csökkentést, csupán a jelenlegi helyzetet rögzíti, az­az újabb nukleáris fegyverek gyártásáról való lemondást. De ez is nagy dolog a Reagan-kormányzat új meg új fegyverkezési programjai el­lenében !) Emlékezetes, hogy tavaly novemberben a képviselőhá­zi, szenátusi és kormányzó választásokkal egyidőben az USA több államában népsza­vazást is tartottak a befa­gyasztás javaslatáról, s az ál­talában a szavazók többségé- -nek egyetértésével találkozott. Azóta ez a második nagy eredmény a mozgalomban. Természetesen a képviselőház külügyi bizottságának döntését még a képviselőház egészének is meg kell ismételnie, sőt még az sem kötné meg a Reagan-kormányzat kezét, mi­vel a szenátusnak — ahol pe­dig a konzervatív nézetű hon­atyák vannak többségben — kell a végső szót kimondania. De már ez a 27:9 arány is figyelemreméltó. S az indo­kolás sem akármilyen; Torri­celli képviselő például figyel­meztette az elnököt: nem akarnak többet a korlátozott atomháborúról, a megnyerhe­tő nukleáris összecsapásról hallani! Az USA-ban egyre többen emelik fel szavukat a fegy­verkezés és a háborús hiszté­ria ellen. A katolikus püspöki kar éppúgy pásztorlevélben ítéli el a nukleáris fegyverke­zést, mint az amerikai luthe­ránus egyház, amely Luther Márton évfordulójára 95 új tézist úgy fogalmazott meg, hogy azok között ott van az atombomba elutasítása. Mind­ezt kitűzik az amerikai luthe­ránus templomok kapujára. Pálfy József Hazugságdetektor amerikai tisztviselőknek • Hazugságdetektor-vizsgálat- nak lehet alávetni a jövőben minden amerikai tisztviselőt, aki azzal gyanúsítható, hogy bizalmas információt szivá­rogtatott ki a sajtónak. Reagan amerikai elnök pén­teken kiadott utasítása értel­mében a jövőben „minden bi­zalmas értesülésekkel rendel­kező hivataltól megkövetelik annak biztosítását, hogy szük­ség esetén hazugságvizsgáló­készüléket alkalmazhasson és megbüntethesse azokat, akik nem hajlandók alávetni ma­gukat a vizsgálatnak”. A körmönfont fogalmazás az állami hivatalok „házi sza­bályainak” olyan módon való átfogalmazását feltételezi, hogy a „polygrafnak” nevezett készülék használata minde­nütt lehetővé váljon. Eddig a hazugságdetektort csak az amerikai hadügyminisztéri-' um használta. A drasztikus intézkedés ki- terjesztése az egész kormány­zatra az olyan „államtitkok" kiszivárgása miatt következei! be, közölte az igazságügymi­nisztérium egy tisztviselőig mint a Nimitz repülőgép- anyahajénak és az Awace felderítő repülőgépeknek a líbiai határokhoz való átirá­nyítása volt februárban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents