Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

A „szakasztás” napjainkban

Tisztuló profil — tisztuló pályatűkör?

Néptánc -|- népművelés — táncház

Szécsényi szakközépiskolások között

A magyar nép táncainak

tanulása és előadása kétirányú művészi tevékenység.

A táncegyüttesben —, mint önként vállalt közösségben — a táncos önnön belső gondolat- és érzelemvilágát adhatja vissza a tánc során. Az összegyűjtött eredeti táncanyagot saját vérmérséklete, tehetsége szerint formálhatja újjá, mindamellett alkalmazkodnia kell a tánc kötött szerkezetéhez, ritmusvilágához, motívumkincséhez.

Hasonló szintetizáló alkotói tevékenység a koreográfusé is, amikor az eredeti táncmotívumok sajátos nyelvén mindennapi életünk bonyolultságát próbálja meg színpadra fogalmazni.

Mindkét esetben lezajlik egy olyan folyamat is, amiről kevesen vesznek tudomást, illetve, melyet nem jelentőségének megfelelően értékelnek. Nevezetesen, hogy a táncok elsajátításával párhuzamosan, a közösség tagjai megismerik népi kultúránk összetevőit. .(Például a néptánc és a népszokás, népi hiedelemvilág kapcsolatait.) Egy táncfolyamat elemzésekor feltétlenül tudatosulnia kell, hogy nem légüres térben mozgó „valamiről” van szó, hanem különböző korok művészeti irányzataival szoros kölcsönhatásban álló folytonos megújulásról, fejlődésről. A néptánc tehát egyfelől egy szőkébb közösség műveltségét, történelmi szemléletét, ízlését gazdagítja, formálja, másrészt a színpadi előadások során — a koreográfiák közvetítésével — ugyanezt juttatja el a tömegekhez.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a néptánc, mint a folklór egy ága, sajátos közlési rendszerével, nyelvezetével, sokrétű, gazdag ismeretanyag közvetítésére képes.

*

Eléggé elterjedt napjainkban a „táncház” kifejezés. Elsősorban a városban élő fiatalok kedvelt szórakozási lehetőségeként tartják számon. A néptánc iránt vonzalmat nem érzők azonban keveset, olykor semmit sem tudnak a táncház lényegéről.

Mielőtt a táncházat a köz- művelődés tükrében vizsgálnánk, szükséges néhány sort lejegyezni a táncház eredeti funkciójáról, közegéről.

A „táncház” a paraszti kultúra táncalkalmainak egyik formája volt —, elsősorban az erdélyi mezőségben. Egykori elnevezései, „tánc”, „egy- pár”, „szakasztás” stb.

A falu fiataljai íratlan, de szigorú szabályok szerint táncoltak végig egy rendet egy lánnyal. A táncrend itt öt-hat táncfajta meghatározott sorrendjét jelenti. A hagyomány szigorú szabályai pedig arra vonatkoznak, hogy „táncba” csak egy meghatározott korosztály mehetett, ők is a falunak csak azonos részéről, például az alvégről, vagy — az erdélyi elnevezés szerint —, valamelyik „szeg”- ről. Más szegbeli lányok még vendégként sem fordulhattak meg a falu túlsó végének táncán.

E szórakozásra nyáron általában egy üres csűrt, telente pedig lakóházat vettek

igénybe. A zenészek kifizetésére és ellátására „petróle- umpénzt" szedtek. ''Ennek költségét a fiúk állták, az ételital összeadása és felszolgálása viszont a lányok kötelessége volt. Természetesen a korabeli táncházaknak is lényeges eleme volt a kapcsolatteremtés. Az azonos szegbeliek itt beszélték meg ügyes-bajos dolgaikat és persze gyakran vált a táncház párválasztás színterévé is.

Mit ad ma az „egypár” a táncolóknak? Miért pont a mezőségi táncrend szolgál a legtöbb táncház alapjául?... Az erdélyi magyar táncok egyetlen más vidék táncaira sem hasonlítanak. Ugyanakkor összefoglalóan tartalmazzák a Kárpát-medencére jellemző jegyeket. Dr. Martin György így ír erről: „A paraszti tánckultúra lehetőségeinek keretén belül a legmagasabb fokra jutott el anélkül, hogy leglényegesebb — az inviduális műfajokra jellemző — jegyeit elvesztette volna. A mezőségi táncok emellett látványosak és aránylag könnyen megtanulhatók”.

Napjaink városi táncházmozgalmával szorosan ösz- szefonódik a Bartók és a Bihari táncegyüttes neve. A táncra alkalmas zenét legelőször a Sebő-együttes szerezte, gyűjtötte, dolgozta fel és terjesztette, illetve ők „nevelték ki” az időközben országszerte megszaporodott táncházak népzenei együtteseit. A táncházaknak legtöbb helyen a művelődési intézmények adnak otthont és ezekben kezdettől törekedtek arra, hogy a táncok megta- níitatásán túl, más ismeret- anyagot is adjanak a fiataloknak.

A táncházak programjában ma is gyakran találunk néprajzi előadásokat, népművészeti bemutatókat. A táncház a népművészet ifjú mestereinek is lehetőséget nyújt arra, hogy alkotásaikat megismertessék. A tánc szüneteiben falusi mesemondókat hallgathatnak a pihenő táncosok, egyes tánctípusokról rövid ismertetők hangzanak el, filmvetítések elevenítenek fel kihalófélben levő népszokásokat stb.

A tanulás, az ismeretgyarapítás — ebben a formában — nem kényszer, a tanításnak sincs „tankönyv íze”. Az önmagunk kifejezését segítő tudás, a maga természetes közegébe, kötetlen formában válik műveltségünk kitörölhetetlen részévé.

A táncházban — a diszkóval ellentétben — a megfelelő világítás, a dohányzás, mellőzése, a tánc közbeni közös dalolás megfelelő érzelmi kapcsolatok megteremtését teszi lehetővé. A tánc lényegéből fakadó oldottság, felszabadultság termékeny talajt biztosít a szemlélet- mód, az ízlés fejlesztésére.

< Oszvald György

Régi népi hangszerek kiállítása

Miskolcon a i Borsod-Mis- kolci Múzeum kiállítótermében „Régi népi hangszerek” címmel kiállítás nyílt március 3-án. A tárlaton bemutatott hangszereket az ország különböző gyűjteményeiből válogatták össze.

A képen: A kecskeduda egy részlete.

Miskolcon

„Elvétve hallani még olyat a szülőktől: a gyerek tanára úgy ajánlotta ezt az iskolát, hogy állattenyésztő lehet, érettségit is kap, könnyebben lesz állatorvos, agronómus belőle, mintha gimnáziumba megy. Pedig néhány éve a középiskolai osztályok profilja letisztult, a gépekre álltunk át. Aki ide jelentkezik, mezőgazdasági gépszerelő, állattartó telepi és növénytermesztő gépész lehet a négy év után, vagy a szakmunkásképző tagozaton állattenyésztő, három év alatt”.

Kiss Gyulát, a szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazda- sági Szakközépiskola és szakmunkásképző igazgatóját a félévzárás után kerestem meg, hogy az idei beiskolázási eredményeikről érdeklődjek. Meglepően jó kép rajzolódik ki.

— Régen volt ilyen jó tanévünk, illetve félévünk. A három első osztályba 113 gyerek jelentkezett — az állattartó telepi gépész szakra felerészt lányok — és szeptembertől mindössze heten hagy-' ták itt az iskolát. Az elsősök beilleszkedése jól sikerült. Bár félévkor volt néhány bukás, a bukottaknak sem áll szándékában, hogy máshová menjen, inkább azt ígérik, javítani fognak.

Bacsa Mihályné igazgató- helyettes, pályaválasztási felelős egy nagyon fontos dolgot fogalmaz meg.

— Csak-csak tudják már, mit nyújt ez az iskola, mire készít fel, milyen képességeket, érdeklődést kíván a szakma jó elsajátítása, megszerelése. Sokkal kevesebben jönnek kényszerűségből, de közülük többen menet közben megkedvelik a munkát. Aki nem — hát az kimarad, mint, ahogy az a hét fiatal.

— És, akinek a tanulmányi eredménye nem megfelelő?

— Marad egy megoldás a gépszerelőknek: átmehetnek a hároméves szakmunkásképző

Ha az emberek ingben jártak, ő zakót hordott; ha mások zakót viseltek, ő ballon- kabátot vett föl; ,ha az emberek ballonkabétot öltöttek, ő nagylcabátot húzott, és így indult útjára. A piacra.

Komótosan sétálgatott a sátrak között és megállt _ a mézet kínáló stand előtt. Hosszasan nézegette a teli üvegeket.

— Milyen a méz? — kérdezte.

— Kitűnő — válaszolta az ártatlan termelőszövetkezeti

lélek.

— A kitűnő általánosan

hangzik. Milyen méz?

— Valódi — javította ki

magát a termelőszövetkezeti írus.

— A valódi semmit sem jelent. Miből van?

— Akácból — válaszolta az eladó.

tagozatra. De igyekeznek bennmaradni inkább. 1

Mit mondanak választásukról, közérzetükről maguk az elsősök? EJőször a legnépszerűbb osztályból, a túljelentkezés után kialakított mezőgazdasági gépszerelőből kérdeztem meg három fiatalembert. CserVenák Zoltán Szügy- ből került ide, kollégista.

— Első helyen ezt jelöltem meg. Közepes körüli átlaggal végeztem az első félévet. Körülbelül azt kaptam, amit vártam: valóban azok a tárgyak a legnehezebbek, amiktől tartottam, olyan a szigorúság, amire számítottam. A kedvencem az anyagismeret.

Tőzsér Árpádnak Nógrád- szakálban többen „súgták”, hogy ide jelentkezzen. A tapasztalataik alapján tanácsolták ezt, és eddig nem volt oka megbánni.

— Őszintén megvallom, egynémely tárgyból erősítenem kell a jövőben, ha helyt akarok állni és nemcsak a .kettesre pályázni. Nem könnyű a matek, van követelmény az anyagismeretben és a többi szakmai tárgyban is...

Eredetileg tengerész szeretett volna lenni Kriston István, aki Salgótarjánból ment Szé- csénybe. Szülei józan tanácsa: ha. ez a vágy netalán megmarad a későbbiekben, akkor üsse kő, de most _ tanuljon meg egy tisztességes szakmát.

— Négyes voltam félévkor, a terveim között szerepel a továbbtanulás. A gépészmérnöki pálya vonz. A tengerre már nem gondolok olyan komolyan. Jó itt lenni, remekül összerázódott osztály a miénk. Bár heten buktak félévkor, egyikük sem akar átmenni a szakmunkástanuló osztályba. Majd segítünk a javításban!

Kíváncsian várom a lányok vélekedését, gyanítva, köztük több a kényszerpályás, aki jobb híján jött csak állattartó telepi gépésznek. A harJordan Popov;

Gyönyör

— Én hársmézet keresek.

Ha az árus azt válaszolja, hars, a különc figura megjegyzi, hogy gyógymézet ke^ rés. Napnál is világosabb, ha a méz gyógyfüvekből készült volna, a különc alak napraforgómézet kér, ha napraforgóból készült volna, ő akácmézet akar. Ám ha mégis rendelkezésére állt a keresett méz, a beszélgetés tovább húzódott.

— Ha gyógymézet akarsz, hát tessék gyógyméz — mondta az ártatlan lélek.

— És biztos vagy benne, hogy ez tiszta gyógyméz? ,— kérdezte gyanakodva a különc.

— Hát persze — felelte az árus.

mincnégy fős osztályból a fele lány. Aki először nyilatkozik, Vadema Tímea Salgótarjánból, éppen azok közül való, akik ellenpéldát képviselnek.

— Első helyen jelöltem ezt, nem mondhatnám, hogy vég- , szükségből, érdekel a szakma. A jegyeim hármas-négyes között mozognak. Nagyjából azt hozta az iskola, amire gondoltam, nem rajzoltam ideális képet magam elé, úgy tűnik.

Velencei Anita Szalmatercs- ről már más eset, kevésbé egyértelmű a helyzete.

— Az egészségügyi, a kereskedelmi után harmadsorban jelöltem a mezőgazdasági szakközépiskolát. Azért ne rj érzem mégsem kényszermegoldásnak, mert közben nagyon megszerettem. Sajnos, több tárgj’ból elégtelen lett az eredményem — hajtanom kell a bennmaradásért! Három leány és egy fiú már kimaradt év elejétől —, mi a többiek már együtt szeretnénk tanulni a továbbiakban.

A nagylóci Dénes Melinda az óvónőképző után, másodikként gondolt erre a szakmára. Nem bánta meg.

Amikor elköszönnek, egy kérdés ott motoszkál bennem: vajon véletlen-e, hogy egyikük sem megyén kívülről jött, pedig Nógrádon kívül Fejér, Komárom, Pest, Heves megye is a beiskolázási körzetbe tartozik. Ma még talán nem gond ez, de a jövőre is gondolni kell, néhány évfolyam után ritkulni fognak az álláshelyek. Jelenleg a 392 fős diákságból mindössze 21 fiatal ’ más megyebeli. Az ősszel elkezdett tudatos pályaválasztási munka nyomán jövőre talán módosul a helyzet. És azt szeretnék, akik mostanában töltik ki a továbbtanulási lapokat, azok között minél többen legyenek, akik örömmel, érdeklődéssel és meggondoltan ide pályáznak.

G. Kiss Magdolna

— Én értek hozzá, de te;

bátyuska, még a valódi mézet sem tudod megkülönböztetni

a szilvalekvártól.

— Hogy én ne tudnám? — mérgelődik az eladó. — Harminc éve foglalkozom kaptárakkal, bátyuska. ..

— De ki is pusztultak neked — szakította félbe kárörömmel a különc. — Miután kipusztítottad a kaptárakat, ide küldtek mézet árulni.

Ekkor az egészséges fiatal mézárus idegei felmondták a szolgálatot, és ingerülten káromkodni kezdett, rámutatott az üvegekre, és az öklét rázta.

A különc figura ilyenkor 'eloldalgott, és egy közeli sátor mögött megbújva örvendezett a hatásnak.

Szerette bosszantani azokat, akik mézet keverhetnek.

Ki nem állhatta az édességet.

Fordította: Adamecz Kálmán

KOSSUTH RADIO:

*.27: ..Naprakészen”

8.37: A stuttgarti kamarazenekar, két Pérgolesi-concertót

játszik.

9 0s- „Vár egy új világ...”

9.33: Ki látszik körbe?

10.05: Zenélő Dominó O az!

10.3.5: Szeretők.

10.10: Kukely Júlia operettfelvételeiből.

11.00: Kilátó.

11 15: Szántó Ferenc nótáiból.

12.43: Hét végi panoráma.

14 07; Kadosa Pál műveiből.

15.03: Révkalauz.

13.33: Scbeidt: Gaillard battaglia. 15.42: Daloló, muzsikáló tájak. ío.Ofl: Ki vigyázzon?

17.05: Érien Kunz operaáriákat “nekel

17.35: Belvíz. Riport.

18.00; Pcrényi Miklós gordonkázik.

19.15: Homo ludens.

19.35 í Hangalbum.

Szabó Pál

20.35: Operettkedvelöknek.

21.30: Eltűnt egy termelőszövetkezet.

22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót, kb.

23.30: DzsesszfelvételeinkbóL

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RADIO;

0.05: Az izraelita felekezet negyedórája.

8.35: Slágermúzeum.

9.21: Intermikrofon.

9.41: Eltűnt gyerekek.

10.00: Zenedélelőtt.

11.35: Tánczenei koktél.

12.40: Népi muzsika.

13.15; Külpolitikai arcképcsarnok. 13.35: Felütöm a telefonkönyvet. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 13.40: Egészségünkért!

15.45: Elkie Brooks felvételeiből. 16.35: Jó utat!

17.30: ötödik sebesség.

18.35: Slágerek mindenkinek.

19.40; Régi nóta, bires nóta.

21.35: Ritmus!

22.05: Pécsi Kiss Agnes és Puskás Sándor nótákat énekel.

22.30: Nem szentlrás!

23.20: Népszerű szimfonikus muzsika.

MISKOLCI STUDIO:

17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Péntek este

4 NÓGRÁD — 1983. március 11., péntek j

Eszak-Magyarországon. (A tartalomból: A kertészáruházban — Választék építkezőknek) Szerkesztő : Nagy István. — 18.00:

Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

8.00: Tévétorna (ism.)

8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. isk.

8. oszt.)

8.30: Fizikai kísérletek 8.40: Deltácska

í).00: Fizika (ált. isk. 6. ®szt.)

9.25: Földrajz (ált. isk. 6. ©szt.) 10.00: Magyor irodalom (ált. isk.

6. ©szt.)

10.40: Deltácska 11.00: Képújság 13.45: í9kolatévé (ism.)

14.05: Fizikai kísérletek IT. (ism.) 14.15: Magyar irodalom (ism.)

14.55: Deltácska (ism.)

15.15: Aki mer. az nyer. IV. rész.

(ism.)

15.53: Hírek

16.00: Felelet. VITI/5. rész (ism.)

17.20: Reklám

17.25: Pannon krónika.

17.55: Képújság 18.00: Ablak.

19.00: Reklám .

19.10: Tévátorna 19.15: Esti mese 19 30: Tv-híradó (SZ.)

20.00: A Telepódium bohózat- album. Bomba üzlet.

20.35: A fele sem igaz!

21.10: Pénteki randevú 22.10: Műkorcsolya-világbajnokság.

23.20: Tv-hiradó 3.

2. MŰSOR:

18.55: Jégkorong-világbajnokság. 21.20: Tv-híradó 2.

21.40: Mai svájci filmművészet.

A világ közepe.

(14 éven felülieknek!)

23.30: Képújság.

BESZTERCEB AxNY A;

19.30: Tv-hiradó.

20.00: A malájt tigris — Olasz kalandfilmsorozat 5. rész.

21.00j Szórakoztató vetélkedőműsor. ?ÍAŰ: Operaintermezzo.

22.00: E2 történt 24 óra alatt.

22.15: A gondnok. — Francia film. 23.45: Hírek.

23.50: Prága 1982. — a tizennegyedik nemzetközi dzsesszfesz- tivál műsorából.

2. MŰSORr

19.05: A2 első ütközet — dokumentumműsor.

1J.30: A német nyelv klubja.

20.00; Műkorcsolya VB. — női ’ szabadonválasztott gyakorlatok.

21 30: időszerű események.

22.00: Tvan Stodola: Tea a szenátor úrnál — színilázi előadás felvételről.

MOZIMŰSOR: '

Salgótarjáni November 7.: Délelőtt 9 és 11-től Ovimozi (csak bérleteseknek!): Koncert a fűtőtesten. Színes rajz- és bábfilm film. Fél 4 és háromnegyed 6mesesorozat. Délután 3-tól Iskola- tói: Ezüstnyereg. Színes olasz mozi (csak bérleteseknek!): Kla- western. — Pásztói Mátra: Maria bus a világűrben. Színes rajz- és Braun házassága. (16) Színes bábfilm mesesorozat. Háromne- NSZK-beli film. — Rétság: A lagyed 6 és 8-tól: Üldözők. (16) tor. (16) Színes, szinkronizált

Színes. szinkronizált amerikai olasz-—francia filmvígjáték. —

bűnügyi film. — József Attila: 13 Szécsényi Rákóczi: Megáll az

órától felnőtt filmklub: A vágy idő. (14) Színes magyar film. — titokzatos tárgya. ' (16) Színes Ersekvadkert: A koncert. Színes,

francia filmszatíra. — Balassa- zenés magyar film. — Nagylóc:

gyarmati Madách: Iskolamazi: Tobi. Színes, szinkronizált spaLégy jó mindhalálig. Magyar nyol filmszatíra.