Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám
A salgótarjáni öblösüveggyárban — a már meglevő automata berendezések mellett — jelentős az üvegfúvók tevékenysége. Az általuk készült poharak, üvegtárgyak nagy része határainkon túli vevőkhöz kerül. — kj __ A z élen Szorospatak Sikeres újítások a szénbányáknál A Nógrádi Szénbányáknál a közelmúltban történt értékelés szerint jónak tartották az újítókedvet, mit az is igazol, hogy a múlt esztendőben négyszázötvenhét javaslatot hétszázötvennyolc nyújtottak be a bíráló bizott- amely a vállalat Ságoknak. A legtöbbet a nagy- bátonyi gépüzemből — százat meghaladót —, majd Kistere- nyéről és Szorospatakról. Az ötletek hasznosíthatósága és tos gazdasági eredmény várható még. Az értékelés szerint külön figyelemreméltó, hogy az újításokat beadottak száma volt, összlétszámúhoz viszonyítva a mozgalom tekintélyét, s a dolgozók vele kapcsolatos érdeklődését is igazolja. A győztes szorospataki aktásaiból származó gazdasági haszon meghaladta az egymillió forintot, a második helyre kerültek, megelőzve még az ötleteiről immáron hosszú esztendők óta híres nagybátonyi gépüzembelíe- ket, is megelőzve. Sajnos a múlt évben, az előzőekihez képest sokkal kevesebb ötlet került a bíráló bizottság elé a mánkesi és a kányási bámegvalósítása eredményeként, naüzemben az elmúlt észtén- nyaüzem részét képező tiridő elején új alapokra he- ^esi aknabeliektől, lyezték az addig viszonylag elhanyagolt újítótevélcenysé- . ^ sikerek ellenére is az get, hiszen az ezt Vnegelőző tovább kell javítani az évi effajta tevékenységük újítások elbírálását, az ügy- szinte jelentéktelen volt. S menet rövidítését, a propa- hogy a termelés mellett megéri ezzel a korántsem másodlagos tevékenységgel is érdemben, hatékonyan foglalkozni, arra bizonyság, hogy a náluk hasznosított negyvenöt haszna megközelítette a nyolcszázezer forintot. A szénbányáknál kialakított pontrendszer szerint, bár a külfejtési üzem dolgozói újía számszerűség ellenére, a pálmát a sorrendben a harmadik vitte el. A 457 benyújtott újítási javaslatból azonban csak 269-eí tudtak eleddig hasznosítani, s elgondolkodtatást igényel, hogy százegyet nem tartottak arra érdemesnek, hogy a hasznosítás szempontjából azokkal tovább foglalkozzanak. Mindezek ellenére a szénbányák üzemeinek összesített újítási haszna a múlt évben megközelítette az öt és fél millió forintot, s további, csaknem kétszázezer forinLudányhalászi 1983 Ludány halásziban január végén ült össze a választott testület, a tanács, hogy megvitassa az idei költség- vetést. Az világos volt, hogy az idén több forintból gazdálkodhatnak, mint tavaly. A növekedés majd félmillió. A többlet egy része saját bevételekből, más része állami támogatásból ered. Hat és fél millió Az oktatási intézmények, az egészségügyi ellátás, a közvilágítás —, hogy csak néhány dolgot említsünk — ennyibe kerül. A tanácstagok szavazatai alapián az idén több jut a szociális ellátásra, az oktatásra, a kulturális szolgáltatásra és a sportra, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a szerényebb fejlesztést a közérzet javításával igyekeznek pótolni Ludányhalászi- br.n. Éppen ezért tesznek még többet az idősekért, tnvé'b szervezik a rászorulók házi szociális gondozását, ezért törekednek a tartalmasabb kulturális programok „beszerzésére”, ezt szem előtt tartva gyarapítják a könyvtár állományát. Szerényen gyarapodva A fejlesztésre fordítható forintokkal okosan kell gazdálkodni az idén is. A különféle lakossági, közületi befizetésekből 689 ezer forint gyűlik össze 1983-ban. Ebből a pénzből folytatják az iskola előtti szakasz járdáját. Lekövezik a Rákóczi és a Népköztársaság utcákat, ez 169 ezer forintot kíván. Ráróspusztára. a hétvégi telkek jobb ellátására 250 ezer, a vízmű érdekeltségi hozzájárulása az idén 200 ezer forintot kellett tervezni. Ez persze csupán a meglevő pénz, hiszen Ludány- halásziban idén is sok társadalmi munkát végeznek. A tanács összeget is tervezett: 3 millió forintot. Ennek java részét a környezet védelmében. szépítésében teljesítik a közös igazgatású települések lakói. ganda szélesítését. S hogy vannak még teendők, az igazolja, hogy a már elkészült vállalati újítási feladattervben nyolcvanöt téma megoldását vették programba. Közöttük olyan fontosak is helyet kaptak, mint a kötélpályái csillék automatikus számlálása, bányabeli kutató-fúró gép tervezése, a robbantásos jövesztésű frontíej- fcieken történő kézirakodás könnyítése, vagy géppel való kiváltása, tőkésimportból származó anyagok további megtakarítása. A Nógrádi Szénbányáknál idén az újítómozgalom további fellendü- ' ásét várják. Magyarnóndor környékén A Jobb kenyér- és péksütemény-ellátásért A múlt év augusztusában a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén vetődött föl, hogy a magyarnándori körzetbe a késő délutáni órákban érkezik csak meg a kenyér és a péksütemény, s emiatt több ezer ember csak késve juthat ezekhez. A testületi ülést határozat követte, s a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat egy héttel a kitűzött határidő előtt bevezette az új — követelményekhez, igényekhez igazodó — szállítási rendszert. Milyen változás történt azóta, javult-e az ellátás? Ezt szemrevételeztük a napokban Lécz Lászlónak, a sütőipari vállalat igazgatójának társaságában. Nem kell utazni — Fiacskám, nekem már mindegy, én csak tejbe áztatva tudom megenni. Hasonlóan vélekedik Nándori Ferenc, a magyarnándori községi pártbizottság titkára is. — Már önmagában az is bosszantotta a környező mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóit, hogy ők termelik a gabonát és csak késő délután jutnak kenyérhez. Érthető, hogy az éjszakai sütésű áruk minősége sem olyan már ilyenkor, mint mostanában, amikor már a reggeli órákNo, ettől nem lettünk oko- ban az üzletekben van. A vésabbak! Egy fiatalasszony torReggel kilenc órakor a vállalat 27-es számú üzemében Balassagyarmaton Csillag János üzemvezető csatlakozik előtt takaros kupac áru hozzánk, mivel a fent említett nyosul a pulton, terület ellátásáról ők gondos- — Sokkal jobb, hogy az kodnak utóbbi hónapokban már reg- A korábbi kiszállítás fltő1 van kenyér a boltmegkívánja a termelés átáll!- ban T I?°n^a Sz?ros Fe' „ . . tását is - vázolja a helyzetet ren™e' “ Minden masnap vr- Kenyer es export- J szék kenyeret. Megszoktam, lemények kifejezetten kedvezőek, reggeltől friss pékáruhoz juthatnak a környékbeliek és a minőségi problémák sem jelentkeznek olyan élesen, mint eddig. röviden Lécz László igazgató. — Ez csak a balassagyarmati sütőüzemben 3000 túlórát jelent a vállalat számára. További adalékok. Az üzem olyan régi, hogy létrejöttére azok szülei sem emlékeznek, akik ma itt dolgoznak. Életkorát száz éven felülire taksálják... — Naponta 4—5 ezer pékhogy ezelőtt Balassagyarmatról hoztam. Lehet, hogy ezután naponta vásárolok majd, hiszen nem kell utazgatnom. — És mi a véleménye erről a kenyérről, amit most vett? — Elégedett vagyok — mondja. Az üzletvezető óhajunkra föl is vág egyet, hogy a belsü teményt és kétezer kiló ke- sej ét is megszemlélhessük. Ki- nyeret készítünk — mondja fogásolnivaló nem nagyon Csillag János üzemvezető, aki akad rajta. Szép magas, jól öbb mint tíz éve vezetője az átsült, barna héjú. üzemnek és kísér él minket, A szakemberek is elégedet- lévén igazán kíváncsi, mi vál- ten szemlélgetik az üzletveze- tozott október 22-e óta a tővel együtt, körzetben. — Gond csak a hét végeken Nem kis körzetről van szó, adódik néha — mondja Hova- a Galgamenti ÁFÉSZ kilenc "ecz István. — Ugyanis a községében vártak változást, szombatra szánt kenyeret mar pontosabban azt, hogy a dél- pénteken megkapjuk. utáni 3—4 óra helyett, már reggel legyen az üzletekben friss kenyér és péksütemény. — A korábbi szállítás azt jelenti, hogy már reggel nyolc órától van friss pékárunk — újságolja Hovanecz István, a mohorai vegyesbolt vezetője. — Azelőtt csak délután két óra körül érkezett a kenyeret, péksüteményt szállító kocsi. — Jelent-e ez valami vál— Egy-két üzlet kivételével a boltosok elzárkóztak a szombati szállítás elől — mondja Csillag János —. mert túl sok megmaradt. A hét végi szükségletet igen nehezen lehet kiszámítani. Friss kenyér a termelőknek Magyarnándorban a Galsxőlőkaró Hegedűs Sándor, a Magyarnándori Állami Gazdaság egyik vezetője korántsem ilyen elégedett. — Az időbeni szállítással sok gond megoldódott, de a minőség még mindig nagyon változó. — Hogy ebben jelentős javulás történik, arra nem is tettünk ígéretet — válaszolja Lécz László. — A feltételek, a lehetőségek nem nyújtanak garanciát arra, hogy ebben is ugrásszerű változás következzen be, s ezzel még jó ideig számolni kell. — Mi most exportra gyártunk az NSZK-ba szőlőkarókat — érvel az építésvezető. — Ha a minősége nem megfelelő, visszaküldik. Én ezt nem tehetem meg a kenyérrel. Hadd ne részletezzük, hogy mi a különbség a mindennapi betevő és a szőlőkaró között, de mindenesetre ez is egy érv. — Mint kereskedőnek, nein mindegy, hogy milyen érzéssel távoznak az üzletből a vásárlók — mondja Tolnai János, a magVarnándori tozást a forgalom szempont- gamenti ÁFÉSZ elnöke Hrapán ÁFÉSZ-bolt vezetője. — Az jából? — Hogyne, hiszen sokan bejártak Balassagyarmatra, hogy korábban hozzájussanak a kenyérhez, kiflihez, zsömléhez. Most naponta 70 kenyér és átlagosan 500 péksütemény fogy. A korábbi szállítás előnye, hogy javult a kenyér minősége is. Örömmel mutatja a pulton a valóban szép félbevágott kenyeret, de a friss fonott- és kakaós kalácsot is. Lécz László igazgató némileg rosszallóan szemlélgeti a nejlonzsákba rakott zsömléket. — Délutánra olyanok lesznek, mint a szivacs. — Délutánra nem lesz egy darab se belőlük — így a.z üzletvezető. Gond csak hét végeken Fekete kendős öreg néni igyekszik kifelé a boltból. — Tessék mondani, mi a véleménye a kenyérről ? Mihály fogad minket. Kor- sem mindegy, hogy, aki nem leletül, józanul látja a lehe- kap nálunk kenyeret, vagy tőségeket, a jelenlegi helyze- kiflit, az nem vásárol felvétet. így is fogalmaz. gottat, vagy savanyúságot — A sütőipari vállalat be- sem, hogy más egyébről ne tartja, amit vállalt. Elmond- is beszéljek. Október vége óta tűk, mik az igényeink, tud- a reggeli kiszállítással sok juk, hogy a kenyér minőségében lényeges javulás nem várható a következő 2—3 évben. Az is tény azonban, hogy a mostani — fél nappal korábbi — kiszállítás esetén, a minőség is jobb, különösen a péksüteménynél. Amire a vállalat képes, azt meg- is tette, s jegyzőkönyvekkel is tudom bizonyítani, hogy az ellátásban korántsem merülnek fel olyan problémák, mint 4—5 évvel ezelőtt. Csak egy idézet, a régebben legmostohább terület, Tegondunk megoldódott és a vevők sem ácsorognak itt délután négyig, várva a kenyeret. A boltban egyébként mintaszerűen tárolják a kenyeret, péksüteményt, s ezt a sütőipari vállalat képviselői is jóleső érzéssel veszik tudomásul. Összegzésként megállapítható, hogy az NSV végrehajtotta a határozatban foglaltakat, s a lehetőségeit figyelembe véve, eleget tett az igények — a jogos igények kirény, Szanda, Szandaváralja elégítésének. Hogy mindenki területi pártvezetőségének titkárától, Balatoni Jánostól: „Az alapvető ellátással meg vagyunk elégedve. A minőség javult, s ez részben az előbbinél korábbi szállítások eredménye”. teljesen elégedett legyen, ahhoz még el kell telni egy-két évnek. Talán többnek is. de, hogy nem igyekeztek alkalmazkodni az igényekhez, azt nem lehet mondani. Zilahy Tamás Az első termelési kiskörzei a megyében A megyei TESZÜV kezei«- A járásunkban tevékeny ke - ményezésére két évvel ezelőtt do szövetkezetek három kis alakítottuk ki az első termelési kiskörzeteket a balassagyarmati járásban Célunk az volt, hogy az élenjáró, korszerű technológiát, technikát alkalmazó, nagyobb szellemi kapacitással bíró szövetkezetek segítsék, támogassák a környezetükben lévő gyengébbeket. Az etcforrások egyesítésével segítsük elő a termények időbeni betakarítását, a talajmunkák, a vetés elvégzését, s ehhez a fejlesztési lehetőségeken belül közös, elsősorban célgépek, gépsorok öeszerzé- sét. Két év tapasztalatait az elmúlt év végén értékelte a TESZÖV elnöksége, megállapítva a kiskörzeti együttmű - ködés hasznosságát, felhívta az érdekelt szövetkezetek figyelmét a korrekt. egymás érdekeit kölcsönösen figyelembe vevő tennivalókra. körzeti együttműködést hoztak létre, melyek változó eredménnyel szolgálták a közös célokat. Kedvezőtlennek ítélhető, hogy még mindig akadnak szövetkezeti vezetők, akik nem látnak túl a szövetkezet mezsgyéién. Az együttműködésnek pedig vannak kedvező előjelű tapasztalatai is mind a termelés, mind az any ágbeszerzés terén (Ma- gyarnándor, Szanda, Ludány- halászi—Endrefalva). A közelmúltban tekintettük át az együttműködés eddigi tapasztalatait, és arra a megállapításra jutottunk, hogy módosított formában a termelés több területére kiterjesztjük. Az együttműködés fontosságát mi sem bizonyítja jobban. mint például Örhalom és körzetében négy gazdaság közel négyezer hektáron termeli meg az állomány részére szükséges szálas és lédus takarmányokat. Egyenként, belátható, időn belüi egyik szövetkezet sem képes saját forrásaiból biztosítani a szükséges takarmány'oetakarító gépsorokat A megalakított géptársulás, a saját és a támogatás adta lehetőségeket figyelembe véve, az' elkövetkező két-három évben a korszerű technikai, technológiai háttér megteremtése mellett a hozamok jelentős növelését tűzte célul. Következésképpen az eddig oly sokat bírált — és joggal — állattenyésztés eredményének fokozását Előrelépés lehetőségét villantja fel az erdőgazdálkodásban kibontakozó együttműködés is. A hiányzó, más helyen' tálatok meglévő, de nem kellő ki- használtságú szellemi kapacitás átengedése az együttműködés keretében, a tervezéstől az értékesítésig illetve a feldolgozásig a meglévő erdővagyon célszerű, az igényeknek és a szövetkezetek érdekeinek megfelelő felhasználását biztosítja, mely közel 3500 hektáros területre terjed ki. A_ kibontakozás további folyamatát jelenti a gépjavításban és az anyagbeszerzésben a szécsényi körzet szövetkezeteinek kezdeményezése, mely egyben költségtakarékosságra is lehetőséget ad. A növénytermesztés- és ál- láttenyésztésbeni együttműködés lehetőségét alapozza meg — ez utóbbi területen — a közel azonos vetés- és termelési szerkezet kialakítása, a gépi beruházások koordinálása. Egyöntetű vélemény, hogy a termelésen és gazdálkodáson túl, nagyobb lehetőséget kell biztosítani a szakmai tanasz- cserájére is, mert ami ma még elérhetetlennek tűnik, az a holnap valósága lesz. s ehhez kellő szakmai tapasztalattal. felkészültség» get rendelkező vezetőkre szakirányítókra van szükség. Döbrei Tamás NÓGRÁD - 1933. március 10., csütörtök 3
