Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

A salgótarjáni öblösüveggyárban — a már meglevő automata berendezések mellett — jelentős az üvegfúvók tevékenysége. Az általuk készült poharak, üvegtárgyak nagy része határainkon túli vevőkhöz kerül. — kj __ A z élen Szorospatak Sikeres újítások a szénbányáknál A Nógrádi Szénbányáknál a közelmúltban történt értéke­lés szerint jónak tartották az újítókedvet, mit az is igazol, hogy a múlt esztendőben négyszázötvenhét javaslatot hétszázötvennyolc nyújtottak be a bíráló bizott- amely a vállalat Ságoknak. A legtöbbet a nagy- bátonyi gépüzemből — százat meghaladót —, majd Kistere- nyéről és Szorospatakról. Az ötletek hasznosíthatósága és tos gazdasági eredmény várható még. Az értékelés szerint külön figyelemreméltó, hogy az újításokat beadottak száma volt, összlétszá­múhoz viszonyítva a mozga­lom tekintélyét, s a dolgozók vele kapcsolatos érdeklődé­sét is igazolja. A győztes szorospataki ak­tásaiból származó gazdasági haszon meghaladta az egy­millió forintot, a második helyre kerültek, megelőzve még az ötleteiről immáron hosszú esztendők óta híres nagybátonyi gépüzembelíe- ket, is megelőzve. Sajnos a múlt évben, az előzőekihez képest sokkal kevesebb ötlet került a bíráló bizottság elé a mánkesi és a kányási bá­megvalósítása eredményeként, naüzemben az elmúlt észtén- nyaüzem részét képező tiri­dő elején új alapokra he- ^esi aknabeliektől, lyezték az addig viszonylag el­hanyagolt újítótevélcenysé- . ^ sikerek ellenére is az get, hiszen az ezt Vnegelőző tovább kell javítani az évi effajta tevékenységük újítások elbírálását, az ügy- szinte jelentéktelen volt. S menet rövidítését, a propa- hogy a termelés mellett meg­éri ezzel a korántsem má­sodlagos tevékenységgel is érdemben, hatékonyan fog­lalkozni, arra bizonyság, hogy a náluk hasznosított negy­venöt haszna megközelítette a nyolcszázezer forintot. A szénbányáknál kialakított pontrendszer szerint, bár a külfejtési üzem dolgozói újí­a számszerűség ellenére, a pálmát a sorrendben a har­madik vitte el. A 457 benyújtott újítási ja­vaslatból azonban csak 269-eí tudtak eleddig hasznosítani, s elgondolkodtatást igényel, hogy százegyet nem tartottak arra érdemesnek, hogy a hasz­nosítás szempontjából azok­kal tovább foglalkozzanak. Mindezek ellenére a szénbá­nyák üzemeinek összesített újítási haszna a múlt évben megközelítette az öt és fél millió forintot, s további, csaknem kétszázezer forin­Ludányhalászi 1983 Ludány halásziban janu­ár végén ült össze a válasz­tott testület, a tanács, hogy megvitassa az idei költség- vetést. Az világos volt, hogy az idén több forintból gazdál­kodhatnak, mint tavaly. A növekedés majd félmillió. A többlet egy része saját bevételekből, más része állami támogatásból ered. Hat és fél millió Az oktatási intézmények, az egészségügyi ellátás, a közvilágítás —, hogy csak néhány dolgot említsünk — ennyibe kerül. A tanácstagok szavaza­tai alapián az idén több jut a szociális ellátásra, az ok­tatásra, a kulturális szol­gáltatásra és a sportra, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a sze­rényebb fejlesztést a köz­érzet javításával igyekez­nek pótolni Ludányhalászi- br.n. Éppen ezért tesznek még többet az idősekért, tnvé'b szervezik a rászoru­lók házi szociális gondozá­sát, ezért törekednek a tar­talmasabb kulturális prog­ramok „beszerzésére”, ezt szem előtt tartva gyarapít­ják a könyvtár állományát. Szerényen gyarapodva A fejlesztésre fordítható forintokkal okosan kell gaz­dálkodni az idén is. A kü­lönféle lakossági, közületi befizetésekből 689 ezer fo­rint gyűlik össze 1983-ban. Ebből a pénzből folytatják az iskola előtti szakasz jár­dáját. Lekövezik a Rá­kóczi és a Népköztársaság utcákat, ez 169 ezer forin­tot kíván. Ráróspusztára. a hétvégi telkek jobb ellátá­sára 250 ezer, a vízmű ér­dekeltségi hozzájárulása az idén 200 ezer forintot kel­lett tervezni. Ez persze csupán a meg­levő pénz, hiszen Ludány- halásziban idén is sok tár­sadalmi munkát végeznek. A tanács összeget is terve­zett: 3 millió forintot. En­nek java részét a környezet védelmében. szépítésében teljesítik a közös igazga­tású települések lakói. ganda szélesítését. S hogy vannak még teendők, az iga­zolja, hogy a már elkészült vállalati újítási feladatterv­ben nyolcvanöt téma megol­dását vették programba. Kö­zöttük olyan fontosak is he­lyet kaptak, mint a kötél­pályái csillék automatikus számlálása, bányabeli kuta­tó-fúró gép tervezése, a rob­bantásos jövesztésű frontíej- fcieken történő kézirakodás könnyítése, vagy géppel való kiváltása, tőkésimportból származó anyagok további megtakarítása. A Nógrádi Szénbányáknál idén az újító­mozgalom további fellendü- ' ásét várják. Magyarnóndor környékén A Jobb kenyér- és péksütemény-ellátásért A múlt év augusztusában a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén vetődött föl, hogy a magyarnándori kör­zetbe a késő délutáni órákban érkezik csak meg a kenyér és a péksütemény, s emiatt több ezer ember csak késve juthat ezekhez. A testületi ülést határozat követte, s a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat egy héttel a kitűzött határidő előtt bevezette az új — követelményekhez, igényekhez iga­zodó — szállítási rendszert. Milyen változás történt azóta, javult-e az ellátás? Ezt szemrevételeztük a napokban Lécz Lászlónak, a sütőipari vállalat igazgatójának társaságában. Nem kell utazni — Fiacskám, nekem már mindegy, én csak tejbe áztat­va tudom megenni. Hasonlóan vélekedik Nán­dori Ferenc, a magyarnándori községi pártbizottság titkára is. — Már önmagában az is bosszantotta a környező me­zőgazdasági nagyüzemek dol­gozóit, hogy ők termelik a gabonát és csak késő délután jutnak kenyérhez. Érthető, hogy az éjszakai sütésű áruk minősége sem olyan már ilyenkor, mint mostanában, amikor már a reggeli órák­No, ettől nem lettünk oko- ban az üzletekben van. A vé­sabbak! Egy fiatalasszony tor­Reggel kilenc órakor a vál­lalat 27-es számú üzemében Balassagyarmaton Csillag Já­nos üzemvezető csatlakozik előtt takaros kupac áru hozzánk, mivel a fent említett nyosul a pulton, terület ellátásáról ők gondos- — Sokkal jobb, hogy az kodnak utóbbi hónapokban már reg­- A korábbi kiszállítás fltő1 van kenyér a bolt­megkívánja a termelés átáll!- ban T I?°n^a Sz?ros Fe' „ . . tását is - vázolja a helyzetet ren™e' “ Minden masnap vr- Kenyer es export- J szék kenyeret. Megszoktam, lemények kifejezetten kedve­zőek, reggeltől friss pékáru­hoz juthatnak a környékbeli­ek és a minőségi problémák sem jelentkeznek olyan élesen, mint eddig. röviden Lécz László igazgató. — Ez csak a balassagyarma­ti sütőüzemben 3000 túlórát jelent a vállalat számára. További adalékok. Az üzem olyan régi, hogy létrejöttére azok szülei sem emlékeznek, akik ma itt dolgoznak. Élet­korát száz éven felülire tak­sálják... — Naponta 4—5 ezer pék­hogy ezelőtt Balassagyarmat­ról hoztam. Lehet, hogy ez­után naponta vásárolok majd, hiszen nem kell utazgatnom. — És mi a véleménye er­ről a kenyérről, amit most vett? — Elégedett vagyok — mondja. Az üzletvezető óhajunkra föl is vág egyet, hogy a bel­sü teményt és kétezer kiló ke- sej ét is megszemlélhessük. Ki- nyeret készítünk — mondja fogásolnivaló nem nagyon Csillag János üzemvezető, aki akad rajta. Szép magas, jól öbb mint tíz éve vezetője az átsült, barna héjú. üzemnek és kísér él minket, A szakemberek is elégedet- lévén igazán kíváncsi, mi vál- ten szemlélgetik az üzletveze- tozott október 22-e óta a tővel együtt, körzetben. — Gond csak a hét végeken Nem kis körzetről van szó, adódik néha — mondja Hova- a Galgamenti ÁFÉSZ kilenc "ecz István. — Ugyanis a községében vártak változást, szombatra szánt kenyeret mar pontosabban azt, hogy a dél- pénteken megkapjuk. utáni 3—4 óra helyett, már reggel legyen az üzletekben friss kenyér és péksütemény. — A korábbi szállítás azt jelenti, hogy már reggel nyolc órától van friss pékárunk — újságolja Hovanecz István, a mohorai vegyesbolt vezetője. — Azelőtt csak délután két óra körül érkezett a kenyeret, péksüteményt szállító kocsi. — Jelent-e ez valami vál­— Egy-két üzlet kivételé­vel a boltosok elzárkóztak a szombati szállítás elől — mondja Csillag János —. mert túl sok megmaradt. A hét vé­gi szükségletet igen nehezen lehet kiszámítani. Friss kenyér a termelőknek Magyarnándorban a Gal­sxőlőkaró Hegedűs Sándor, a Magyar­nándori Állami Gazdaság egyik vezetője korántsem ilyen elégedett. — Az időbeni szállítással sok gond megoldódott, de a minőség még mindig nagyon változó. — Hogy ebben jelentős ja­vulás történik, arra nem is tettünk ígéretet — válaszolja Lécz László. — A feltételek, a lehetőségek nem nyújtanak garanciát arra, hogy ebben is ugrásszerű változás következ­zen be, s ezzel még jó ideig számolni kell. — Mi most exportra gyár­tunk az NSZK-ba szőlőkaró­kat — érvel az építésvezető. — Ha a minősége nem meg­felelő, visszaküldik. Én ezt nem tehetem meg a kenyér­rel. Hadd ne részletezzük, hogy mi a különbség a mindennapi betevő és a szőlőkaró között, de mindenesetre ez is egy érv. — Mint kereskedőnek, nein mindegy, hogy milyen érzés­sel távoznak az üzletből a vásárlók — mondja Tolnai János, a magVarnándori tozást a forgalom szempont- gamenti ÁFÉSZ elnöke Hrapán ÁFÉSZ-bolt vezetője. — Az jából? — Hogyne, hiszen sokan bejártak Balassagyarmatra, hogy korábban hozzájussa­nak a kenyérhez, kiflihez, zsömléhez. Most naponta 70 kenyér és átlagosan 500 pék­sütemény fogy. A korábbi szállítás előnye, hogy javult a kenyér minősége is. Örömmel mutatja a pulton a valóban szép félbevágott kenyeret, de a friss fonott- és kakaós kalácsot is. Lécz László igazgató né­mileg rosszallóan szemlélgeti a nejlonzsákba rakott zsömlé­ket. — Délutánra olyanok lesz­nek, mint a szivacs. — Délutánra nem lesz egy darab se belőlük — így a.z üzletvezető. Gond csak hét végeken Fekete kendős öreg néni igyekszik kifelé a boltból. — Tessék mondani, mi a véleménye a kenyérről ? Mihály fogad minket. Kor- sem mindegy, hogy, aki nem leletül, józanul látja a lehe- kap nálunk kenyeret, vagy tőségeket, a jelenlegi helyze- kiflit, az nem vásárol felvé­tet. így is fogalmaz. gottat, vagy savanyúságot — A sütőipari vállalat be- sem, hogy más egyébről ne tartja, amit vállalt. Elmond- is beszéljek. Október vége óta tűk, mik az igényeink, tud- a reggeli kiszállítással sok juk, hogy a kenyér minőségé­ben lényeges javulás nem vár­ható a következő 2—3 évben. Az is tény azonban, hogy a mostani — fél nappal koráb­bi — kiszállítás esetén, a mi­nőség is jobb, különösen a péksüteménynél. Amire a vál­lalat képes, azt meg- is tette, s jegyzőkönyvekkel is tudom bizonyítani, hogy az ellátás­ban korántsem merülnek fel olyan problémák, mint 4—5 évvel ezelőtt. Csak egy idézet, a régeb­ben legmostohább terület, Te­gondunk megoldódott és a ve­vők sem ácsorognak itt dél­után négyig, várva a kenye­ret. A boltban egyébként min­taszerűen tárolják a kenye­ret, péksüteményt, s ezt a sütőipari vállalat képviselői is jóleső érzéssel veszik tudo­másul. Összegzésként megállapít­ható, hogy az NSV végrehaj­totta a határozatban foglalta­kat, s a lehetőségeit figyelem­be véve, eleget tett az igé­nyek — a jogos igények ki­rény, Szanda, Szandaváralja elégítésének. Hogy mindenki területi pártvezetőségének tit­kárától, Balatoni Jánostól: „Az alapvető ellátással meg vagyunk elégedve. A minőség javult, s ez részben az előb­binél korábbi szállítások ered­ménye”. teljesen elégedett legyen, ah­hoz még el kell telni egy-két évnek. Talán többnek is. de, hogy nem igyekeztek alkal­mazkodni az igényekhez, azt nem lehet mondani. Zilahy Tamás Az első termelési kiskörzei a megyében A megyei TESZÜV kezei«- A járásunkban tevékeny ke - ményezésére két évvel ezelőtt do szövetkezetek három kis alakítottuk ki az első terme­lési kiskörzeteket a balassa­gyarmati járásban Célunk az volt, hogy az élenjáró, korsze­rű technológiát, technikát al­kalmazó, nagyobb szellemi ka­pacitással bíró szövetkezetek segítsék, támogassák a kör­nyezetükben lévő gyengébbe­ket. Az etcforrások egyesítésé­vel segítsük elő a termények időbeni betakarítását, a talaj­munkák, a vetés elvégzését, s ehhez a fejlesztési lehetősé­geken belül közös, elsősorban célgépek, gépsorok öeszerzé- sét. Két év tapasztalatait az el­múlt év végén értékelte a TESZÖV elnöksége, megálla­pítva a kiskörzeti együttmű - ködés hasznosságát, felhívta az érdekelt szövetkezetek fi­gyelmét a korrekt. egymás érdekeit kölcsönösen figye­lembe vevő tennivalókra. körzeti együttműködést hoztak létre, melyek változó ered­ménnyel szolgálták a közös célokat. Kedvezőtlennek ítél­hető, hogy még mindig akad­nak szövetkezeti vezetők, akik nem látnak túl a szövetke­zet mezsgyéién. Az együttmű­ködésnek pedig vannak ked­vező előjelű tapasztalatai is mind a termelés, mind az any ágbeszerzés terén (Ma- gyarnándor, Szanda, Ludány- halászi—Endrefalva). A közelmúltban tekintettük át az együttműködés eddigi tapasztalatait, és arra a meg­állapításra jutottunk, hogy módosított formában a ter­melés több területére kiter­jesztjük. Az együttműködés fontossá­gát mi sem bizonyítja job­ban. mint például Örhalom és körzetében négy gazdaság kö­zel négyezer hektáron terme­li meg az állomány részére szükséges szálas és lédus ta­karmányokat. Egyenként, be­látható, időn belüi egyik szö­vetkezet sem képes saját for­rásaiból biztosítani a szüksé­ges takarmány'oetakarító gép­sorokat A megalakított gép­társulás, a saját és a támoga­tás adta lehetőségeket figye­lembe véve, az' elkövetkező két-három évben a korsze­rű technikai, technológiai hát­tér megteremtése mellett a ho­zamok jelentős növelését tűz­te célul. Következésképpen az eddig oly sokat bírált — és joggal — állattenyésztés ered­ményének fokozását Előrelépés lehetőségét vil­lantja fel az erdőgazdálkodás­ban kibontakozó együttműkö­dés is. A hiányzó, más helyen' tálatok meglévő, de nem kellő ki- használtságú szellemi kapaci­tás átengedése az együttmű­ködés keretében, a tervezés­től az értékesítésig illetve a feldolgozásig a meglévő erdő­vagyon célszerű, az igények­nek és a szövetkezetek érde­keinek megfelelő felhasználá­sát biztosítja, mely közel 3500 hektáros területre terjed ki. A_ kibontakozás további fo­lyamatát jelenti a gépjavítás­ban és az anyagbeszerzésben a szécsényi körzet szövetkeze­teinek kezdeményezése, mely egyben költségtakarékosságra is lehetőséget ad. A növénytermesztés- és ál- láttenyésztésbeni együttműkö­dés lehetőségét alapozza meg — ez utóbbi területen — a közel azonos vetés- és ter­melési szerkezet kialakítása, a gépi beruházások koordinálá­sa. Egyöntetű vélemény, hogy a termelésen és gazdálkodáson túl, nagyobb lehetőséget kell biztosítani a szakmai tanasz- cserájére is, mert ami ma még elérhetetlennek tűnik, az a holnap valósága lesz. s ehhez kellő szakmai tapasztalattal. felkészültség» get rendelkező vezetőkre szakirányítókra van szükség. Döbrei Tamás NÓGRÁD - 1933. március 10., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents