Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-31 / 76. szám
Radiátorok Nagybátonyból Sorozatban készülnek a konvektiv radiátorok a FCTÖBER nagybátonyi gyáregységében. A korszerű fűtőeszközöket a gyár saját műszaki fejlesztői konstruálták. Árulkodott a képeslap Útba esik jövet-menet a volt szeméttelep A- kényszerű várakozási idő alatt megtelt az autó hamutartója. s mi sem tűnt természetesebbnek, mint hogy egy könnyed mozdulattal a kocsi alá szórjam- Azaz tettem vona, ha nem akad össze pillantásom a túloldalon álló hölgy szúrós tekintetével. „Inkább bezinre költse a pénzét, mint bírságra” — mon- ta, amikor közelebb lépett —, „éppen őrjáratban vagyunk, arra ügyelünk, hogy tiszta maradjon a falunk”. Már-már el is felejtettem a dolgot, amikor máshol helyszíni bírságolás szemtanúja lettem, melynek alapja a környezet' csúfítása volt. Néhány óra múlva dolgom akadt a Szügyi községi közös Tanácson, s gondoltam rákérdezek, mik ezek az akciók. — Nem akciókról van szó, hanem folyamatos munkáról — mondja Frenyó Gyuláné szabálysértési előadó. — A környezetvédelmi őrjáratokat bizottság végzi, amelyben a társadalmi és tömegszervezetek néhány tagja dolgozik. A fiatalasszonynak felcsillan a szeme, amikor erről a munkáról esik szó, mert mint mondja, imádja a természetet, szereti a tisztaságot és azt! a faluban is megköveteli. Pontosabban a falvakban, mert a titulusa így teljes: körzeti szabálysértési előadó, s ez azt jelenti, hogy a tanácshoz tartozó három község Szügy, Nőgrádmarcal, Csesztve mellett még öt falu tartozik hatókörébe. — Hatékony a munkájuk? — Nézzen körül! Bár van még mit tenni, mert például ■hiába szerveztük meg a szemétszállítást, egyesek az éjszaka leple alatt olyan helyre hordják a kacatokat, ahol szennyezik a környezetet. Így alakult ki a Szügy és Mohora közötti illegális szemétlerakó. Nagyon sok gondunk volt vele. Egy reklám nyomán, még szlogen is született rá: „Útba Csonterősítő Ez évben már az ország valamennyi vidékére eljuttatja keresett termékét, atakar- mánymeszet a kupi Egyetértés Termelőszövetkezet. A területén található nagy tisztaságú mészkőből hrrminc- ezer tonnányit bányásznak ki és dolgoznak fel takarmányozási célokra az idén. A tákaresik jövet mehet, a volt szeméttelep”. A megyei környezetvédelmi szemle előtt sikerült végre megtisztítani a terepet. Az utolsó napon a vb- titk'árunk, biztos, ami biztos, újra megnézte a helyszínt, s mit talált? Természetesen egy szemétkupacot Hogy nyomra leljen, szabályosan guberálni kézdett és talált is széttépett képeslapokat. Mint a gyerekek a mozaikjátékot, összeraktuk és így pontos címmel rendelkeztünk. Később kiderült, hogy a tettesünk balassagyarmati gazdaságvezető. Ki is jött a feljelentés után, azzal fenyegetőzve hogv nem tudjuk, hogy ő kicsoda? Hiába volt minden, ezer forintot kellett fizetnie. Tudja mivel védekezett? ö már így szokta meg! Pedig Gyarmaton is rendszeresen szállítják a szemetet A faluban, egy-egy porta előtt megkezdték az ágyások előkészítését a virágoknak. Tiszták az utcák, a télnek alig van nyoma. Frenyó Gyuláné is megjegyezte, hogy nem abban versenyeznek már az emberek, hogy kinek magasabb egy téglásorral a háza, hanem hogy kinek szebb, virágosabb a portája, a kerítés előtti tere. Itt még megmaradt az a jó szokás, hogy különösen vasár- és ünnepnapok előtt mindenki lesepri, elgereblyézi a kerítése előtti utcafrontot. — Ezek szerint lassan meg lehet szüntetni az őrjáratokat? — Sajnos, nem — mondja Frenyó Gyuláné — vannak még, akik kilógnak a sorból, s nem Is mindig a környezetünkben élők. Mondtam már, hogy szeretem a természetet, gombázni is sokat járok, s egy ilyen alkalommal, megállt közelemben egy teherautó. A piaitójáról egy tönkrement vaskályhát akartak ledobni. Nem volt nálam a sárga karszalagom és a helyszíni bíra bányából mányba keverhető csonterősítő adalékot nemcsak a nagyüzemi gazdaságokba szállítják, hanem ötkilónként porciózva a budapesti Hermes Szövetkezettel közösen, a kistermelők részére is árusítják; az esztendő végéig több mint száznegyvenezer háztáji csomagot hoznak forgalomba. ságolásra jogosító igazolványom, de mondtam a bácsinak, ennek ellenére feljelen • tem, ha itt hagyják a kályhát. Nem csupán hivatalos, de magánemberként, is ellenzem, amit csinálnak. Pironkodott és fogadkozotti aztán végül is odébbálltak. Visszaúton besoroltam egy építési törmelékkel megrakott teherautó mögé, mely megállt a Szügy—Mohora közötti, most már csak volt szeméttelep közelében. A sofőr kiszállt, körbenézett. Nem tudni, min meditált, néhány másodperc után cigarettára gyújtott, újra köroejártatta a tájon szemét, megvonta a vállát, s elhajtott Eehet, hogy nem volt szándéka itt leborítani autójának terhét, vagy túl nyílt volt a terep? Remélhetőleg nem csupán a zöldülni készülő természet riasztotta vissza, hanem az a magatartás, amit a szügyiek is képviselnek saját környezetük védelmében. (zengő) Mi is egy ifjú leány álma, amikor szakmát kell választania? Kozmetikus, fodrász, bolti eladó.. egyszóval amolyan tiszta, mutatós nőknek való foglalkozások, A tizennégy éves Tercsi alaposan elképesztette a környezetét — a csúfolódásból is jócskán kijutott neki —, amikor bejelentette: marós leszek vagy esztergályos. o o o Tercsi 29 éves, Palcsák Jó- zsefné, a hivatalos neve és a Nógrádi Szénbányák kistere- nyei üzemének forgácsolóműhelyében dolgozik harminc férfitársával együtt. Törékeny alakját olajos munkaruha fedi. Olajos kézzel igazgatja haját leszorító hetyke kendőt. Itt a finnyáskodásnak. hiúságnak nincs helye Már ami a külsőségeket illeti. Mert hiú ám Tercsi, hogy is ne lenne hiú arra, hogy napi teljesítménye vetekszik a férfi társakéval, hogy éppen olyan biztos kézzel vezérli esztergagépét, mint a kollégák. — Egy üzemlátogatáson kezdődött az egész. Nyolcadikos voltam, amikor a nagybátonyi gépüzemben szemügyre vehettem a rideg anyagok alakítóit. Annyira megtetszett e játéknak tűnő foglalatosság, ; időponteltolcdások zayarai Készlettöbblet következményekkel Gazdálkodni — okosan Mint minden termelő, gazdálkodó egységben, így a salgótarjáni öblösüveggyárban is az érdekeltségi rendszer egyik fő eleme az eszköz- és készletgazdálkodás. Hiszen vállalati forma között — egyebütt is! — e keretek túllépése jó néhány negatív következménnyel jár. Mert kemény feltételekhez és — kamatokhoz kötött hitelfelvétellel párosul, rontja a jövedelmezőségi mutatókat, „kellemetlenül” hat a belső érdekeltségi rendszerre és a költséggazdálkodásra. Nem mindegy hát... — Nem bizony — mondja Kecskés László, az öblösüveggyár gazdasági igazgatóhelyettese. — Éppen ezért folytatunk néhány esztendeje olyan tevékenységet, amely elősegíti a norma szerinti készletgazdálkodás feltételeinek megteremtését. Effajta tevékenységünk két területre korlátozódik: a vásárolt anyagokkal és eszközökkel, valamint a saját maguk által megtermelt termékekkel való még helyesebb bánásmódra. Ami kívülről jön Az öblösüveggyár munkájához szükséges alapanyagok, miként .a szóda, a kvarchomok, a kemenceépítéshez és -rekonstrukcióhoz kellő samott, valamint az arany és a szakmában lüsz- ternek nevezett festékféleségek Bulgáriából. Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Romániából, s tőkésországokból érkeznek. Az Üvegipari Művek vállalatainak termelése azonI ban percre sem állhat le, hiszen gyártmányaik jelentős hányada mindennapi szükségletet elégít ki. Éppen evégett hozták létre néhány esztendővel ezelőtt azt a vállalatok közötti koordinációs központot, amely adatai — és szinte törvényszerű utasításai alapján, képes arra, hogy az ország egyik gyárából, ahol megfelelő tartalékokkal rendelkeznek, alapanyagot juttasson át a másik társvállalatnak. Mindez persze, a segítő fél részére többlet- költséget is jelent, hiszen a rakodást és a tárolási díjat, az ezzel kapcsolatos egyéb fáradságokat neki kell megfizetni. Mondhatni, kellemetlen helyzet, hiszen, aki segít — pórul jár. A salgótarjániak megtalálták ennek ellenszerét. Az importfestékek országos tárolási központját alakították ki az öblösüveggyárban úgy, hogy az itt levő anyag fölös része nem a megyebelieket, hanem a vevőt terheli anyagi, adózási és másfajta szempontokból is. időponteltolódások hátrányai A gyár egyik fő gondja, hogy a termelés folyamatosságának biztosításához már egy évvel előtte kell megrendelni minden anyagot, amit — szinte látatlanban meg is tesznek. Hiszen hazai kereskedőcégektől is manapság gyakori, hogy kérésükkel a kiszállítási ha- időt megelőző egy-két hónappal előbb jelentkeznek csak. Kizárt hát, hogy jó előre kész gyártási programokkal rendelkezzenek, s ez roppant károsan hat ki az anyag- és eszközgazdálkodásra. A gazdasági igazgató a többi között égy-két jellemző példát említ erre —, amelyek e sorok olvasása közepette sértődés ne essék! — „legtestvéribb” partnereik modorára vonatkoznak. A nagy belföldi vásárlók is, ellentétben a régebbi gyakorlattal, már nem kötnek velük egyesztendős keretszerződést, gyakorlata helyette maximum negyedéves előrejelzésre korlátozódik. Előfordulnak ennek következményeként olyan, sokkot okozó állapotok is, amikor egy hónapra előre nem tudják, mit gyártsanak. S felkorbácsolja az idegeket annak tudata, hogy van megfelelő mennyiségű alapanyag, kapacitás, ember. De hát... A papíriparnak a csomagolóeszköz-igényt legalább hatvan nappal az általuk történő szállítás előtt kell jelezni. Akkor, mikor még ki sem derült a késedelmes megrendelésekből, milyen áru kerül a nem is olcsó dobozokba. így fordult elő nem is kevés alkalommal, hogy hosszú hónapokig kellett várni arra, hogy a méretnek megfelelő termékkel tudják megtölteni a kartonokat. — Mindez persze — mondja Kecskés László — kedvezőtlenül hatott készletgazdálkodásunkra. Nem ritkán maradnak nyakunkon előre, látatlanba rendelt holmik. Ebbéli, viszonylag leromlott állapotunkat sajnálatosan illusztrálja, hogy a múlt évben sem voltunk képesek a készletszintét tartani; ennek forgási sebessége — így, hivatalos szóhasználattal élve — Rá- rom-négy nappal romlott. S ez baj. Az időponteltolódások közé —, amely előre nem látható meghibásodások azonnali kiküszöbölését hivatott megoldani, sorolhatók azok a nagy mennyiségű gépalkatrészek, amelyek lehet, évek hosszú során át foglalnak helyet, emésztenek fel raktározásra, állagmegóvásfa tetemes összeget. De hát ittlétük szükségszerű, hiszen sosem tudni, mikor kéU azonnal hozzájuk nyúlni. Gondok — belül — Sajnos — állapítja meg Kecskés László —, „ a piaci igényekhez történő rugalmas és gazdaságos alkalmazkodás készletnövekedéssel jár együtt. Nekünk — példaként —, kifejezetten ráfizetés ötvenezer Tempress poharat legyártani, így a gépet „megeresztjük” százezerre. S a fennmaradó hányadot, tudva, hogy e? is fogyóeszköz^ kell majd valamikor valakinek tárolni. Törési hány»;, dot, raktározási gpndot, # egyebeket beleszámítva, minden következménnyel. S nem ez az egyetlen ilyen termék; Aztán meg itt vannak az úgynevezett Ruta-, kész, ám továbbfeldolgózás- ra (festésre, csiszolásra) váró holmik, amik a piaci igények változásai miatt- —, mert hpl ebből, hol abból a, fájtából rendelnek — maradnak huzamosabb ideig nálunk, raktáron. Természetesen a jeienlfe- gi helyzeten lehet még javítani. Éppen ezért tűzték ki; célul a készletek minimálja és maximális mennyiségének újólagos megállapítását1 éé a szervezési teendők között szerepel az idén' az üzemek anyaggal történj gazdálkodásának korszerűsítése is. Mi több: az> öbu lösüveggyáriak — e céllal kapcsolatban — még jobban igyekeznek kihasználni a számítógépprogram adta lehetőségeket. Persze, nemcsak azégt; hogy az emberek ne gondolkozzanak... Karácsony György Nöh férfias szakmában, avagy, ki mit tud hogy marósnak Jélentkeztem. Esztergályosnak vettek fel. Természetesen először a szakmunkásképzőbe. — Iskolában, tanműhelyben, üzemi gyakorlaton soksok fiúval körülvéve, milyen érzés lehetett? Tercsi elmosolyodik. — Először furcsa volt minden, a fiúk egy része idegenkedett tőlem. Másik részük az udvarlást választotta. Amikor összebarátkoztunk, és megmutattam nekik, hogy én is érek annyit a munkában, mint ők, megállapodtunk: firriítva vagyok. — Volt azért valaki, aki kivonta magát e megállapodás alól. — Igen, Palcsák József lakatos, akivel iskolatársak voltunk. A férjem lett. Tercsi indítja az esztergagépet. Magyarázza a működését. Egy rajz segítségével formál az élettelen vasból hasznos munkadarabot. Kattog' a gép. monoton a zúgás, megfeszül a figyelem. — Szeretni kell a szakmát. Ráérezni a szépségére Tíz éve dolgozom, az üzemben, és úgy érzem nyugdíjba is innen megyek. Ha bírja az egészségem. Mert a lábaim estére elfáradnak az egész napi áll- dogálásban, a fejem is eltompul néha az állandó zúgástól. Hétvégén ezért a természetet, a kirándulást választom ki- kapcsolódásként. .. — Hát igen! Ég/ esztergályos nő is nő a javából — jegyzi meg nevetve Szűcs Jó- zsefné. miközben kivetkőzik a hegesztő-„szerelésből”. — Nem ismerem a Tercsit, csak ahogy elbeszélte, de saját szakmámból ítélve mondhatom, hogy neki sem könnyű. Nem lehet egy mimózavirág. — Azért hegesztőnek lenni sem kutya. Nem? — néz rám a 29 éves fiatalasszony. — Nehezen szokj a meg a szem a szikrazuhatagot én sokszor még éjszaka is csillagokat látok. — Hogyan lett hegesztő? — Nem volt olyan .öretlen a pályám, mint — ahogy meséli — a Tercsinek. Nem tekintettem ólmaim netovábbjá nak a hegesztést. Mégis itt, ragadtam. Szűcs József né, vagy ahogy á FÜTÖBER nagybátbnyi gyárának ventillátorüzemében a munkatársak nevezjk. „Az Ani” Nagybátonyból ,a tűzhelygyárba járt dolgozni. Ráunt az utazgatásra a karai kelésre, a három műszakra. Á betanított munka sem ízjet* annyira ezért választott magának szakmát. Egy tanfolyam elvégzése után hegesztő- nő lett. j — Szeretem a munkámat, Szép az, ahogy a kezem által összeállnak az anyagok. Sokan csodabogárnak tartanak minket „férfias" szakmát űzőket. Pedig olyanok vagyunk, mint a többi nő. Szeretünk szépek lenni, modernül öltözni. Szeretünk szórakozni. Vagyis nem veszítettük ’el a nőiességünket. Csakhogy ml a férfiakat egész más szemmel vizsgáljuk, mint a hölgyek általában. Nekünk naponta versenyezni kell az erősebbik nemmel. Bizonyítani, hogy helytállunk a férfiaknak „fenntartott!’ szakmákban is. Itt nincs érzékenyíce- dés, nvafogás. kényeskedés. Több tízkilós acélszerkezetek vannak. Meg hegesztőpáica, aztán mindent bele, ki mit tud . Kiss Máris NÖGRAü - 1983. március 31., csütörtök
