Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
Balassagyarmaton alumíniumból at Tiroli rétes — Elképzelhető, hogy aki itt maradhatott, az ezt kitüntetésnek vette? — Ez a szóhasználat talán túlzás. De tudatosítottuk az embereinkkel, hogy ilyén készterméket, ami szép jó és keresett, itt még nem gyártottak. A létszámot kis híján felére kellett csökkentenünk. Azt többnyire sikerült elérnünk, hogy akiket kiszemeltünk erre a munkára, azok akartak itt maradni. Dobról radiátorra Japánt megjárt szakembe- ink tapasztalata,- hogy a fölkelő nap országában az egyik üdvözítő gazdasági gyakorlat: új termék gyártásának bevezetésekor először a munkásokat „tüzelik”, lelkesítik fel, s csak ezután fognak a reklámhoz, a piac „megdolgozásához." Milyen módszert alkalmaztak Balassagyarmaton, a helyi fémipari vállalatnál, ahol a közelmúltban kezdték készíteni új termékeiket az alumínium radiátorokat? — Amikor az üzem élére kerültem, közölték, hogy egy évig még a vas kábeldobokat gyártjuk, de fokozatosan áttérünk az alumíniumtermékekre — adja tudtul Klein Gyula üzemvezető. — Első lépésem az volt, hogy az itteniekből kiválasztottam a leendő kollektíva „magját”. Vagyis: azokat a munkásokat, akik a legsokoldalúbbak, legmegbízhatóbbak Közülük hárommal tavaly tavasszal kiutaztunk Tirolba, egyhetes tanulmányútra. A dologhoz tudni kell, hogy a gyarmatiak egy osztrák cégtől vásárolták . meg a radiátorok gyártási engedélyét és módszerét. Ez utóbbi közvetlen átvételéért rándult ki St. Johannban a négyes, és leste el a szakmai fogásokat. Itthon, a tiroli gépek fölszerelésékor ugyancsak több fontos tudnivalót gyűjtöttek össze az osztrák műszakiaktól. Ijeszt vagy buzdít? — Válogatási szempont volt, hogy az itt dolgozók az ifjabb generációból kerüljenek ki — közli a 33 éves üzemvezető. — Az újat feltehetőleg könnyebben tanulják meg a fiatalok, mint a korosabbak. — Tájékoztatták- e előzetesen a dolgozókat arról, hogy a radiátorokat mely piacon értékesítik majd? — Amíg az üzlet nincs rendezve, addig ez szolgálati titok — véli Klein. — Ilyen információk csak a szerződés aláírásakor kerültek ki a dolgozók körébe. — Buzdító vagy ijesztő az ilyen hír? — Mindenképpen buzdító. Tisztáztuk, hogy a minőség csak egyféle lehet. Nincs „hazai minőség”! Nem tudhatjuk, melyik termékünk kerül a „világpiacra”. Ez növeli az emberekben a felelősségérzetet. Erre utal, hogy az első darabok gyártása óta. vagyis 9 hónapja csupán egyszer kellett kártérítésre kötelezni valakit. A felelősséget egyébként az is növeli, hogy ebből az üzemből „száműzték” a meő- sokat. Ki-ki saját munkájáért felel, illetve üzem- és művezetői szúrópróbák tartják ébren a figyelmet — Hogy miért, az nem fontos, lényeg az, hogy é n akartam idejönni művezetőnek — mondja Rados Gyula üzemmérnök. — Hét évig voltam irodában, fejlesztő. Tavaly januárban még fejlesztőként jártam Tirolban, kezdettől fogva ismerem ezt a terméket. Ebben az üzemben szívesen dolgozom termelésirányítóként. — Nekem tetszett ez a termék. örültem neki — állítja Kutucz István géprnunkás. aki tagja volt a tiroli „küldöttségnek”. —- Tíz évet húztam le a dobgyártásban. Ahhoz kénest ez sokkal jobb munka. Nincs füstgáz, és fizikailag könnyebb. A minőségre viszont jobban kell vigyázni! Remélem, hogy anyagilag sem járunk rosszabbul... Mindenki mindenhol! — Az átvett módszert sike rült úgy továbbfejlesztenünk, hogy műszakonként, kettő, összesen négy emberrel kevesebben végzik a gyártást mint a St. Johann-i üzemben — számol be Klein Gvu la. — Az ésszerűsítés lényege, hogy ezen a gyártósoron adódik lehetőség arra, hogy két gébet egy ember lásson el. Ehhez gyakori Vezetői beavatkozás is szükséges, és az. hozv mindenki minden munkafázisban tudjon dolgozni szakszerűen. Molnár Pál Nógrádiak az élmezőnyben Cukorrépa vetés előtt Megyénk több mezőgazdasági üzemében nagy hagyományai vannak a cukorrépa-termesztésének. Talán ennek is köszönhető, hogy a cukorgyárak által meghirdetett versenyben a nógrádiak évről évre sikeresen szerepelnek. Erről beszélgetünk Szabó Endrével, a Mátravidéki Cukorgyárak felügyelőjével. — A múlt évben is eredményesek voltak a megye gazdaságai. Hallhatnánk erről bővebben? — A Nógrád megyei mező- gazdasági üzemek tavaly 1364 hektáron 43 200 tonna répát termeltek, több mint 16 százalékos cukortartalommal. A cukorgyár termelési versező évihez hasonlóan alakul. Bár a répatermesztés jelenleg nem a legkedvezőbb pozícióban van, mégis növelik területét; Szécsényben, Palotáshalmon is. Ez a növény bizonyította szerepét a nógrádi növénytermesztésben, ennek hatására a jövőben újabb termelők fontolgatják belépésüket. A jövedelem mellett kecsegtető a biztos értékesítés, az állattenyésztés számára fontos olcsó, gyárj melléktermék vásárlásához való lehetőség. • A kedvező őszi időjárás megkönnyítette a cukorrépa- területek optimális előkészítését. Most rendkívül gondosan kell megválasztani a táblákon végzett munkák idejét, az eszközöket, a vegyszereket. Tapasztalatom szerint a mag- nyében az 50-200 hektárt ágyat készítő a vegyszert be- első három dolgozo kombmátorok beallikategóriában az helyezett nógrádi gazdaság — Tolmács, Endrefalva, Romhány. Ezzel megelőzték a gyár termelési körzetéhez tartozó öt megye számos olyan gazdaságát, ahol a helyi lehetőtását még nem mindenhol mellett — a cukorrépa termesztésében is jelentkezik. A rendszer által behozott nagy teljesítményű betakarító-, vető- és talajművelő gépek már bázisát jelentik a nógrádi cukorrépa-termesztésnek. A megyei növényvédő- és agrokémiai állomás szakemberei a gazdaságokkal egyeztették a növényvédelmi terveket. A cukorgyár kiszállította a megrendelt vetőmagot. Elfogadható fajtaválaszték áll a termelők rendelkezésére, bár az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a Nógrádban alkalmazott magyar N—1-es fajták 16,12 százalékos cukor- tartalmú átlaga múlt évben jobb volt, például a Mezőhegyes körzetében vetett külföldi fajtákénál. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményeket nemcsak a fajtákban kell keresni, jelentős tartalékok vannak a tcMindenki jól járt végzik el kellő gondossággal, rület-előkészítés, vetőágvkéÁltalában hibás beállítással, mélyen járnak, így laza, gyorsan kiszáradó magágyat készítenek. Ez a rossz vegyszerszítás, vetés, tenyészidő-bizto- sítás, növénvvédelem és -betakarítás területén is. ségek jóval kedvezőbbek az hatásban, kelési-fejlődési prob- ittenieknél. Elsősorban a tol- Icaiakban károsán jelentkemácsi, az endrefalvai, a rom- hányi gazdaság eredményei zik. Reméljük, a megye nagy— A cukorrépa-termesztés üzemei idén is hűek marad- bizonyítják a nógrádi szak- gépesítése fokozatosan javul, nak a korábbi évek jó hagvoemberek hozzáértését. Ez Gondolom ebben nagy része hiányaihoz és továbbra is ma- egyébként megmutatkozott az elért — mintegy 45 milliós van a GITR-rendszernek és Sas színvonalon, mintKa a cukorgyárak is na- san_ termesztik a gyobb figyelmet fordítanának valót. gazda,ságo- cukomak árbevételben is. A nógrádi gazdaságok zömében jövedelmező növény a cukorrépa. A romhányi termelőszövetkezet 44,80 forint jó fajtaválasztékban. Jól mázsánkénti szűkített önkölt- tóm? séggel termelte a répát, de jó jövedelmezőséget biztosított a répa Kálión, Palotáson is. Csak cukortermelési felárból a termeltetésre, s ez megmutatkozik más intézmények aktív közreműködésében, a tá— Jól. A vetéshez a nógrádi termelők korszerű Rau-ve- tőgépekkel rendelkeznek. A nagy teljesítményű, talajferZilahy Tamás Valószínű sokan emlékeznek még arra, hogy bő egy évtizeddel ezelőtt megkezdték hazánkban az általános rendeltetésű tehergépkocsik, traktorok, vasúti járművek, motorkerékpárok, tengeri hajók gyártásának visszafejlesztését. E változások a szelektív iparfejlesztés részeként, a KGST-országokkal kötött szakosítási szerződések eredményeként jöttek létre, mert az előbb felsorolt — és ismételten aláhúzzuk: általános rendeltetésű — gyártmányokat a gazdaságos darabszámnál kis- sebb mennyiségben állítottunk elő. Amint akkor leszögezték, a termelési erőforrások átcsoportosítása és a hatékonyabb gyártási ágak átlagon felüli fejlesztése a cél. A számítógépektől az autóbuszokig A több mint tíz esztendő egyértelműen igazolta: helyes volt az akkori döntés, a gépipar 43 ágazata közül, tízben nagy mértékben nőtt a termelés. A tíz ág között is kiemelkedik a számítástechnika, amelyben a hetvenes években negyvenszeresre; a mezőgazdasági gépgyártás, amely 3,2- szerese; az irányítástechnikai termékek és az ipari híradás- technika, amelyek háromszorosára növelték az évi produktumuk mennyiségét. Nem beszélve az autóbuszgyártásról, amely — az alkatrészekkel és a részegységekkel együtt — csaknem két és félszeresére fejlődött. Minden KGST-ország jól járt így, hiszen az említett tíz iparág termékmennyiségének ma már 55 százalékát felszívja a szocialista export (a hetvenes évek elején még csak 39 szá. zalékos volt ez az arányi), vagyis minden ország megtalálta a maga piacát. A műszaki fejlesztési megállapodások témái természetesen kapcsolódnak a gyártásszakosítási és a termelési kooperációs megállapodások területeihez. Jó példa erre a közúti járműgyártás. ahol részt veszünk a megbízhatóság és a tartósság fokozása, valamint a zaj- és rezgés- szint-csökkentése területén folyó tudományos kutatásban. Jelenleg a sokoldalú műszaki-tudományos egyezmények közül mintegy 30-ban vagyunk érdekeltek, és több száz olyan kétoldalú tudományos-műszaki egyezmény van, amelyet albizottságok vagy kutatóintézetek és vállalatok kötöttek egymással. Nagy mértékben nőtt az elmúlt években a szerződéses kötelezettségvállaláson alapuló együttműködések száma is. Ma például háromszor annyi szerződés van érvényben Magyarország és a Szovjetunió között, mint bő tíz esztendővel ezelőtt. Ezek közé tartozik a színes képcsőgyártó- berendezásek kialakítására irányuló összefüggés is. Az NC szerszámgépek, megmunkáló központok, a csiszolószerszámok és az öntvénygyártás terén megszervezett kooperáció is szerződéses alapon, tervszerűen halad. A szovjet licencek alkalmazása és a legújabb technika elsajátítása különösen eredményes a magyar vaskohászatban. Befejeződtek a közös kísérletek, amelyek a hengerelt széles szalag és rúd idomacélok szabályozott hengerlését és hűtését célozták. Orvosi műszerek és atomerőmű Ugyancsak jó példája a tudományos-műszaki együttműködésnek az a megállapodás is, amely a magyar Medicor és NDK-beli partnervállalata között jött létre, új urológiai berendezések kialakítása és gyártása céljából. E munka eredményeként a Medicor hamarosan átadja az Urolix—3 készülék mintapéldányát a szóban forgó NDK-kombinát- nak, Ha már az NDK-nál tartunk, ide kívánkozik, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt az elmúlt évben több licencet vásárolt német barátainktól a műszaki fejlesztés meggyorsítására. Az idézett adatok és példák az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik tanulmányában is megtalálhatók. Ugyanott olvashatjuk azt is, hogy a látványos eredmények ellenére is nagyon sok még a kihasználatlan lehetőség a gépiparban, hiszen a behozott, illetve a kivitt szellemi termékek értéke — beleértve a licencforgalmat meg a téri vezési munkákat is — alig éri el a felhasznált műszaki fejlesztési alap 3—4 százalékát. Bár az OMFB megállapításai, következtetései teljesen helytállók, annyi azért annak megkérdőjelezése nélkül is ide kívánkozik, hogy a pénzben mért forgalom nem fejezi ki elég pontosan az együttműködés mértékét. A statisztikában például nem jeleniK meg a Paksi Atomerőmű, vagy pedig a dunaújvárosi konver- teres acélmű szállításával „érkezett” érték, pedig ezek nagyon jelentősen hozzájárultak a magyar gépipar korszerűsítéséhez. A hiányos statisztikának egyébként nem az OMFB az oka. hanem az a tény, hogy az együttműködő felek nem számítják fel egymásnak az ilyen közös fejlesztések értékét. Biztos piac Egyébként a KGST gépipa; ri állandó bizottságának legutóbbi, Brnóban tartott ülése is amellett foglalt állást, hogy sok még a kihasználatlan lehetőség. Ezért — a 68 pontból álló napirend tárgyalása során — kiemelt programot fogadtak el az új gépipari gyártási eljárások. illetve hidralikai és pneumatika! elemek alkalmazására. Részletesen fogalkoztak a többi között az építőipari gépek, egészségügyi berendezések, különleges fúrószerszámok és modern sokszorosító eszközök egységesített szerkezeteinek fejlesztési feladataival is. Mindez már a jövőt vetít! elénk. Ami az elmúlt bő tíz esztendői illeti. egyértelmű, hogy a szocialista partnerekkel kötött szakosítási és műszaki fejlesztési szerződések meghatározó szerepet játszottak gépiparunk fejlődésében. Elsősorban az együttműködésnek. az összefogásnak köszönhető, hogy gépipari termékeink zöme biztos niacra talált, s ki tudtuk védeni a világgazdasági válság legtöbb kedvezőtlen hatását. S még többre is képesek leszünk, ha tovább tudjuk javítani az egvüttműködés szervezettségét. ha fokozzuk annak hatékonyságát. Bognár Sándor Több első osztályú áru A nagybátonyi harisnyagyárban is elsődleges szempont a termelésben a minőség fokozása. A finom szálú harisnyanadrágok gyártásánál a korábbinál szigorúbb minősítési rendszert vezettek be, így az első osztályú termékek részarányát növelik. A hibaforrások kiszűrésére megtették az intézkedéseket, a korszerű gépi berendezések, a dolgozók szakmai hozzáértése a garancia a feladatok végrehajtására. Képünkön Balogh Károlyné spiccvarró, aki gépével egyszerre négy munkaműveletet végez el.- kJ 5 millió forint fölötti bevételt tőtlenítő szerek kijuttatására értek el a megye termelőszö vetkezetei. A betakarítást az Időjárás Is segítette, de a gazdaságok is igyekeztek mindent megtenni. __ Ha jól tudom, az idén a t avalyinál nagyobb kerül a földekbe Eszerint érdemes ezzel a növénnyel Nógrádban is növekvő területen foglalkozni? — Ez évben a cukorgyár várhatóan 17800 hektár területen termeltet rénát. A nógrádi répatermő terület az előis alkalmas vetőgépek biztosítják, hogy a répamag időben kerülhessen a földbe. A megyében tevékenykedő gabona- és iparinövén.v-ter- mesztési rendszer jelentős segítséget ad a partnergazda- területen Ságoknak, a technológia helvi répamag. viszonyokra való adaptálásával. gépbeszerzésekkel, szervizhálózatával, anyagraktárával. A cukorgyárral egyeztetett tevékenységnek kedvező hatása Nógrád megyében — a napraforgó és más növények Teimfnősités — korszerű laboratóriumokban Űj tejminősítési és -átvételi rendszer bevezetésére készül a tejipar. Azt vájják tőle, hogy a minőség javítására ösztönzi majd a termelőket. Az új rendszer az eddigivel ellentétben nem csak a tej tápanyagtartalmát ellenőrzi majd, hanem a csíratartalmát is. Egy meghatározott minőségi szint felett felárat fizetnek, s ez jelentősen hozzájárulhat a tejtermelés gazdaságosságának javításához is. Korábban a tejmintát bonyolult, hosszadalmas művelettel ellenőrizték. A tejipar ezért olyan automata műszereket vásárolt, amelyek nem csak több információt nyújtanak a tej béltartalmáról, hanem kiszámítógép hozzákapcsolásával az értékelést is elvégzik. Szekszárdon, Debrecenben és Veszprémben már felszereltek egy-egy laboratóriumot ilyen műszerekkel, s ezzel megkezdődött az új rendszer főpróbája.
