Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. ÉVF., 75. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. MÁRCIUS 30., SZERDA Május 9—15. plovdivi vásár Hazánkba érkezett Petar Sztamboiics Magyar étterem nyílik Eddig 50 ország — köztük Magyarország — jelezte részvételi szándékát a plovdivi tavaszi vásáron, amelyet ezúttal harmadszor, május 9. és 15. között tartanak meg. Plovdiv- ban, Európa egyik legősibb vásárvárosában, három éve évente kétszer, tavasszal és ősszel tartanak szakosított árubemutatót. A tavaszi nemzetközi vásáron, amelyen a legnagyobb külföldi kiállító hagyományosan a Szovjetunió lesz, és először vesz részt a Kínai Népköztársaság, fogyasztási javakat és élelmi- szeripari termékeket mutatnak be. A fejlődő országok közül a legnagyobb pavilonokkal az arab országok szerepelnek. Sok cég képviseli Ausztriát, Hollandiát, Japánt, Nagy-Bri- tanniát, az NSZK-t, Spanyol- országot és Svédországot. Várhatóan nagy sikere lesz a vásár területén működő kubai, magyar és örmény étteremnek. Egyes kiállítási tárgyak a vásárváros üzleteiben és pavilonjaiban megvásárolhatók lesznek. (MTI) Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalom baráti látogatásra kedden hazánkba' érkezett Petar Sztamboiics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének elnöke. A magas rangú vendég kü- lönvonata a déli órákban gördült be a Keleti pályaudvarra. Petar Sztambolicsot és feleségét Losonczi Pál és felesége köszöntötte, majd a jugoszláv államfő és a kíséretében érkezett személyiségek vendéglátóik társaságában gépkocsikba szálltak, s díszmotorosok kíséretében az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre hajtattak. A magyar és a jugoszláv zászlókkal díszített Országház előtt felsorakozott a magyar néphadsereg díszzászlóalja, s több száz budapesti dolgozó gyűlt össze a vendégek üdvözlésére. A szomszédos baráti ország államfőjét Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János, az országgyűlés alelnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és a kormány több más tagja fogadta. Jelen volt a párt-, az állami és a társadalmi szervek, szervezetek számos vezetője, valamint Simon Pál, Magyarország belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Az ünnepélyes fogadtatáson ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Kürtszó harsant, s a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a jugoszláv elnöknek. Felcsendült a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Himnusza, majd Petar Sztamboiics Losonczi Pállal együtt ellépett a díszzászlóalj előtt. Üttörők szaladtak a térre, s virágcsokorral köszöntötték Petar Sztambolicsot és feleségét. Ezután a magas rangú vendég bemutatta Losonczi Pálnak és feleségének kísérete tagjait, majd ő ismerkedett meg a fogadására megjelent magyar közéleti személyiségekkel, illetve Budapesten akkreditált diplomatákkal. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. Gyári mintaboltok, márkaboltok Közvetlen kapcsolat termelők és fogyasztók között Panzióit Egerben és Szilvásváradon, kisvendéglők a Mátrában Heves megyében az utóbbi két esztendőben csaknem megduplázódott a magán-kiskereskedők száma és ma már megközelíti az ötszázat. A megyében elsősorban a kistelepüléseken és a kevésbé ellátott kirándulóhelyeken szorgalmazzák boltok nyitását. Az iparcikk-kereskedők körében különösen az autóalkatrész-, valamirtt a villamoscikkeket áruló kiskereskedők javították az ellátást, és észszerű verseny alakult ki az állami kereskedelemmel. Észrevehetően növekedett a megye kistelepülésein a magánkézben lévő élelmiszer-, zöldség-gyümölcs és vegyesboltok száma. Elsősorban azokon a területeken engedélyezték működésüket, ahol az ellátás korábban megoldatlan volt és így hiányt pótolnak. A Mátra növekvő idegen- forgalmának ellátásában is részt vállalnak a kiskereskedők ahol eddig az állami kereskedelmi hálózat fejlesztése — elsősorban beruházási eszközök hiánya miatt — elmaradt az igényektől. Éppen ezért a Kékestetőn, Galyatetőn. Mátraszentimrén és Fal- lóskútcn megnyitott kisvendéglők és boltok színvonalasabb ellátást biztosítanak. A kisebb, elkülönült helyeken kimondottan a magán-kiskereskedők megjelenése oldotta meg a helyi ellátást és tet.te hetővé, hogy az ottlakók- nak ne kelljen a közeli községbe átmennie bevásárolni. ’A városokban is elsősorban az igények és a változatosabb ellátás érdekében fejlődött a magán-kiskereskedelem. Eger új színfoltja és az idegenforgalmi szolgáltatást segíti az a két magánpanzió, amelyek a Szénasszony-völgyben, illetve a Gárdonyi utcába nyíltak meg. Hasonló panziók létesítésével számolnak a közeljövőben Szilvásváradon és Gyöngyösön is. A megvében mintegy ölvén pecsenyesütő és büfé, több új papír- és írószer-, valamint hanglemezbolt is nyílt ily módon. Egyre több iparvállalat'fűzi szorosabbra kapcsolatait a fogyasztókkal, a piaccal. Erre igen alkalmasak a minta- és a márkaboltok, a saját kiskereskedelmi üzletek. Az utóbbi esztendőkben sokat fejlődött az iparvállalatok ilyen irányú tevékenysége; a közelmúltban mintaboltot nyitott egyebek közt a Budaprint, a Pamutnyomóipari Vállalat, a Bajai Finomposztógyár, a múlt év nyarán a Budapesti Harisnyagyár. A közeljövőben nyitja meg saját üzletét a Magyar Selyemipar Vállalat, a tervek szerint az év második felében pedig a Pamuttextil Művek. Az Ipari Minisztérium a közelmúltban felmérést készített a felügyelete alá tartozó, fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok kiskereskedelmi hálózatáról, s megállapította’ a módszer jól bevált, ám az iparvállalatok az ebben rejlő lehetőségeket még korántsem használják ki teljes mértékben. A felmérésekben szereplő — mintegy 150 lakossági fogyasztási cikket gyártó iparvállalat — jelenleg 218 kiskereskedelmi üzlettel rendelkezik. Ezek a nagykereskedelem közreműködése nélkül, közvetlenül forgalmazták az iparvállalatoktól származó termékeket. A vállalati üzletek különböző formákban működnek a legelterjedtebbek a márka-, illetve mintaboltok, ezekből több vállalat egész hálózatot alakított ki. az ELZETT, a Videoton, az Orion, a Hűtőgépgyár, a Mofém, a Hajdúsági Iparművek, a Borsodi Vegyi Kombinát és a Tiszai Vegyi Kombinát már jó néhány éve meglévő üzletei mind a vállalatok, mind a vevők szempontjából eredményesen dolgoznak. Jól szolgálják az új termékek bevezetését, jelentős forgalmat bonyolítanak le és hasznosítható információkat nyújtanak a gyártás- és gyártmányfejlesztéshez. Az ELZETT mintaboltja például sikeres szerepet vállalt a BNV nagydíjas mágneses ajtózárak piaci bevezetésében, az első napokban már több tízezer talált gazdára. Hasonló eredményeket ért el a Borsodi Vegyi Kombinát mintaboltja, a fol- pack fólia árusításával. A Budapesti Harisnyagyár saját üzlete ugyancsak beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Számos vállalat — elsősorban a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt — a kereskedelemmel közösen alakította ki mintabolthálózatát. A felmérés adatai szerint ilyen formában 72 üzlet működik. Ä termelővállalatok együttműködésére is akad, — bár még kevés — példa; egyebek közt a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a Május 1. Ruhagyár, — hozott létre más termelőkkel, főként ipari szövetkezetekkel — közös üzletet. A tapasztalatok szerint a fogyasztók és a termelők közötti közvetlen kapcsolatok kialakítását legjobban a minta- és a márkaboltok segítik. Elsősorban azért, mert ezeknél valósítható meg leginkább az, hogy az üzlet marketingfórummá váljék. A másik formánál, a kereskedelemmel közös üzemeltetésű mintaboltoknál ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint az üzlet dolgozóinak gyakran nem elsősorban azaz érdeke, hogy minél több új terméket vezessenek be, és ebből csak kis mennyiséget adjanak el, hanem az, hogy a jól bevált cikkekből minél többet és folyamatosan árusítsanak. A minisztériumi javaslatok szerint a mintaboltok dolgozóinak ösztönzésekor jobban figyelembe kellene venni például, hogy az üzlet milyen mértékben nyújtott hasznosítható információkat — termékötleteket, és közvélemény-kutatási eredményeket — a termelőknek. (Folytatás a 2. oldalon.) Társadalmi feladat a közlekeelésbiztonságérl Kedden Salgótarjánban tartotta elnökségi és testületi ülését a városi-járási közleke- désbiztonsáti tanács. A VJKBT elnöke, Szigetvári János rendőr alezredes kapitányságvezető elsőként a tavalyi, illetve megelőző évek baleseti statisztikáját ismertette, elemezte. Mint elmondotta, az utóbbi években a közlekedési balesetek száma — az egyre növekvő gépjárműállomány, a megye- székhely kedvezőtlen közlekedési adottságai és növekvő forgalma ellenére — nem emelkedett. A számokat vizsgálva kiderül, hogy tavaly 11 halálos, 53 súlyos és 87 könv- nvű sérülést okozó baleset tör- i tént a járásban. Legtöbb a gyalogoselütés volt, — 59 eset, — az okokat tekintve a gyorshajtás — 44 alkalom, — a figyelmetlen vezetés — 32- szer — és a gyalogosok figyelmetlensége, szabályszegése — 31 balesetnél — található meg okként. Csak ezután következik az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalan kanyarodás, előzés. Az okozók közül 71 volt személygépkocsivezető, 31 gyalogos, s összesítve 38 balesetet ókoztak kerékpárral. segédmotorral és motorkerékpáron közlekedők. A napszakokat tekintve a balesetek zöme, — 90! — 14—22 óra között történt. Minden ötödik alkalommal játszott szerepet az ittasság. Ez a megyei átlagnál valamivel jobb, az országos mögött azonban jelentős mértékben elmarad. Az adatok meghatározzák a teendőket. A legfontosabb feladatok közé kell sorolni a gyalogosok közlekedési ismereteinek növelését, a szabályok általuk való betartását. E munkában jelentős szerepe van a tanulóifjúság közlekedési nevelésének, melyre kiemelt hangsúlyt helyeznek. E feladatok tükröződnek az éves munkaprogramban is, melyet Telek Ond főhadnagy, a KBT titkára ismertetett. A tanács tagjai értékes információkkal egészítették ki az elhangzottakat. A salgótarjáni bányagépgyár saját tervezésű és kivitelező- sű alkatrészmosó gépét Harmat István ellenőrzi. Az ötletes szerkezet egy műszakban mintegy nyolcezer munkadarabéi tisztít meg a szennyeződéstől. —b. a.—<« Megyénket képviselik Szemlemérleg Nógrádban Elkészült a tudományostechnikai úttörőszemle megyei értékelése. Az országos úttörőelnökség által — korszerű, komplex ismereteket kívánó módszerrel — tantárgycsoportonként meghirdetett versenyekben több mint négyezer megyei résztvevő indult a 83 úttörőcsapatnál megrendezett első szinten. A tömegversenyből kikerülő legjobbak a különböző válogatóversenyek után Pasztán kétnapos szemle keretében mérhették össze tudásukat. A csapatversenyek során kialakult háromfős csoportok versenyeztek, melyek az országos döntőig ugyanabban a felállásban vesznek részt a szemléken. Kivétel a matematika, ahol egyéni a verseny, különválasztva a hetedik és nyolcadik osztályosokat. A társadalomkutató úttörők közül a ír. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulói: Atovics László, Dudás Klaudia és Vilimi Beáta lettek az elsők, második a balassagyarmati Dózsa György, harmadik a Dorogházi Általános Iskola csapata. A természetkutató úttörők versenyét ugyancsak a szécsényi rákóczisok nyerték meg, Sze- nográdi Péter, Vidu PáJ és Görög Édua, második a salgótarjáni Gagarin, harmadik a Rétsági Általános Iskola gárdája. Az úttörő technikusok feladatait legjobban a mátra- verebclyi gyerekek: Bottyán Tivadar. Misik József és Bakos György hajtotta végre, második a pásztói Kun Béla, harmadik a balassagyarmati Bajcsy iskola. Az orosz nyelv és irodalom barátai kategória ában Kiss Andrea, Kiss Krisztina és Petényi Mónika vitte el a pálmát a balassagyarmati Bajcsy iskola színeiben, második Drégelypalánk, harmadik a salgótarjáni Gagarin iskola. A tagozatos kategóriában egyedül indult, de jó eredménnyel végzett Szántó Erika, Babják Orsolya, Matol Beáta, a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc iskola képviseletében. A szlovák nyelv barátainak versenyét, mint aZ előző években, idén is lucfal- viak nyerték, ezúttal Grajzel Márta, Grajzel Zsolt és Bálint Zoltán képviselte a község iskoláját, második Nézsa,' harmadik Nógrádsáp csapata.' A matematikusok közül a salgótarjáni Gagarin iskola hetedikese, Konkoly Thege Szabolcs, valamint a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc iskola nyolcadikosa, Parditká Ágnes lett a legjobb. Áz első helyezett csapatok^ illetve a matematikakategóriában az első tíz helyezett közül később kiválasztandók képviselik Nógrád megyét az országos versenyben. Elismerést érdemel a rendezésért a pásztói Dózsa és Kun Béla Általános Iskola, a járási művelődési osztály, valamint úttörőelnökség. akik kiválóan előkészítették a rendezvényt,' s jó házigazdaként gazdag fakultatív programról — üzemlátogatások. játékfoglalkozások, a helyi nevezetességek bemutatása — gondoskodtak. A verseovsorozat még pp>rp fpJTpc; V4rraf ./»^r?iicTyan bonvo!í+iÁt{ le az úttörő mezőgazdászod szemléjét.
