Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD M EGY E f BIZ O TT S Á GA És A MEGYEI TAN AGS LAPJA ' XXXIX. ÉVF., 72. SZÁM ÁRA: 1,80 FORiNT 1933. MARCUS 26., SZOMBAT Tanácskoztak a kohász szocialista brigádok A sikeresebb munka új útjait keresik Tegnap, délután a negyedszázados évforduló ünnepi hangulatában telt meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Művelődési Központjának nagy tanácskozóterme. Mintegy 15(1 szocialista brigád 2500 tagjának képviseletében szo­cialista brigádvezetők öltek az asztalok köré. ürmössy László vezérigazgató referátuma alapján emlékeztek a szocialista brigádmozgalom 25 éves múltjára, de egyben előre is tekintettek. Szóba került a gyár szocia­lista brigádmozgalmának át­fogó ereje, amely a hármas jelszó alapján mind a terme­lésben, mind az általános és szakmai műveltség fokozásá­ban, mind pedig szocialista életmódban magasabb szintre segítette az egész gyárat. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóinak öntevé­keny segítőkészségét, tulajdo­nosi érzetét, a szocializmus építéséért érzett felelősségét, a gazdasági és társadalmi előre­haladását korábban semmi nem tudta ilyen érzékletesen kifejezni, mint a szocialista brigádmozgalom. Nagy része van abban a gyár mintegy 150 szocialista brigádjának, hogy a nemré­gen még kétmilliárdos terme­lést négymilliárd fölé emelte. Munkájuk és közreműködésük segítségével sikerült biztosíta­ni a belföldi igények kielégí­tését és a nehéz külpiaci hely­zetben tisztes helyet kivívni az exportpiacokon. Az elmúlt évben a brigádok fokozott fi­gyelme és törekvése tette le­hetővé, hogy mintegy 56 mil­lió forintos önköltségcsökken­tést tudtak elérni, s ennek nagy része az anyag- és ener­giatakarékosságból származik. Kedvező fejlődés tapasz­talható a munka termelé­kenységében és a minőség színvonal-emelkedésében. Korábban is szükség volt a gazdálkodás bizonyos irányai­nak változtatásaira, a folya­matok megújítására. Most azonban olyan időszakot élünk, amikor még szigorúb­ban kell igazodni az egész brigátjmozgalomnak az új feladatokhoz, a külpiaci igé­nyekhez. Ehhez kell mérni a jövőben a brigádok érzékeny­ségét és egész mozgásrendsze­rét. Meg kell találni azokat az új módszereket, amelyek se­gítségével kisebb létszám mellett is biztosítható az egyensúly megteremtése és a fizetőképesség biztosítása. A brigádtanácskozás ennek megfelelően olyan módszere­ket keresett, amelyek a ki­sebb brigádlétszám helyett nagyobb üzemi egységek ösz- szetartásához vezetnek. Ügy ítélik meg, hogy a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz a komplexbrigádoknak. Szükséges, hogy az azo­nos területen dolgozó, ter­melő szerszámkészítő, karbantartó funkciók szo­rosabban kapcsolódjanak egymáshoz.. A vita után a brigádta­nácskozás Molnár Sándort, a gyár állami díjas szocialista brigádvezetőjét választotta meg a szocialista brigádok or­szágos tanácskozásának kül­dötteként. A TESZÖV elnöksége tárgyalta Hogyan gazdálkodtak a termelőszövetkezetek ? Az egyre nehezedő körülmé­nyek között a gazdálkodó egy­ségek fejlődése tervszerűbb, egyenletesebb lett, a- létreho­zott 4,2 milliárd forintos ter­melési érték tervszintnek fe­lel meg, s a bázist 19 száza­lékkal haladja túl. Ugyan­akkor a 313 millió forintos nyereséggel a szövetkezeti mozgalom legeredményesebb esztendeje záródott — álla­pították meg a TESZÖV pén­teki elnökségi ülésén, amelyen Elekes József osztályvezető előterjesztésében a termelő­szövetkezetek és társulásai el­múlt évi gazdálkodása, il­letve az idei feladatok sze­repeltek napirenden. Növekedett a szövetkezetek­ben dolgozók száma, javult a szakmai színvonal, s tovább erősödött az üzemi demokrá­cia. A mozgalom szerves ré­szét képező közös vállalatok jó színvonalon gazdálkodtak, termelésük megfelel az elmúlt évinek, míg nyereségük- több mint húsz százalékkal növe­kedett. A siker „titka” a szer­vezettség színvonalának javu­Fásítási hónap Minden évben, a tavaszi faültetési időszakban tartják a fásítási hónap ünnepségsorozatát. Az 1S83. évi fásítási hó­nap országos megnyitójára 1983. március 25-én került sor Nyíregyházán. Ezt követően tartják a megyei megnyitó- ünnepségeket. Ez az ünnepségsorozat megemlékezés a fát telepítő er-1 dészekről, erdészeti dolgozókról, társadalmi aktívákról. A fás növényzet jótékony környezeti hatása közismert. A te­lepülések fái, az út és csatornák menti fasorok, az üze­meket, mezőgazdasági majorokat és földeket övező fásítá­sok esztétikai hasznukon kívül talajvédő, vízvédő, oxigénT termelő és kisebb mértékben faanyagot produkáló hatást is kifejtenek. A legmagasabb szintű és legproduktívabb életközösség viszont az erdő. Az elmúlt 37 év alatt több mint 500 ezer hektár erdőt telepítettünk. Ebben az ötéves tervben évente 6—70Q0 hektár új erdőt hozunk létre, ami évi 40—50 millió csemete elültetését jelenti. Erdeink kétharmada tehát a legutóbbi 30 év céltudatos erdőtelepítési és erdőfelújítási tevékenységének eredménye. Ennek köszönhető, hogy az ország élőfa-készlete jelenleg megközelíti a 260 millió köb­métert. A VI. ötéves tervben 30—32 ezer hektár új erdő te­lepítése szérepel, s ebből 6000 hektárt az idén kell meg­valósítani. Az erdészeti gazdasági tevékenység mellett igen jelen­tős a társadalmi fásítási tevékenység. Kiemelten fontos a gyerekek ■ természetszeretetre és ezen belül az. erdőszeretet- re.való nevelése. Ennek érdekében indították’azt a ma már, világszerte elfogadott programot, melynek jelmondata: „Min­den gyermeknek egy fát!” Hazánkban meghirdették az is­kolaerdő-, illetve miniarborétum-mozgalmat. A program so­rán minden iskola, melynek . közelében arra alkalmas te­rület-van, telepítsen egy kis erdőt, vagy- hozzon létre élőfa­gyűjteményt, amit évről évre néhány száz fával bővíthet lása, a belső tartalékok feltá­rása, a takarékosság és a jobb vállalkozási politika. Elekes József beszámolójában rész­letesen taglalta a különböző ágazatok tevékenységét, a gazdálkodást, a pénzügyi hely­zetet. Az idei célkitűzésekről szólva elmondotta, hogy el sődleges szempont a gazdasá gosság, a hatékonyság és a minőség követelményeinek emelése, valamint a változó feltételekhez igazodó ter­melési szerkezet kialakítása. A termelést mintegy 10 szá­zalékkal szeretnék növelni, a nyereséget pedig 361 millió forintos nagyságrendben ha­tározták meg. A tanácskozás további ré­szében Cseh Adolf, a TESZÖV titkára előterjesztésében a szövetség 1983. évi feladat-, munka- és rendezvénytervét tárgyalták meg, végezetül az idei költségvetésről esett szó. Napjaink visszafogott beruházási lehetőségei közepette a fontos építkezések között is rang. sorolva használjuk föl az erőforrásokat. így számos jelentékeny munka zajlik megyénk, ben a NOMBER szervezésében. Erről adunk körképet lapunk ötödik oldalán. Föntl fotón- kon a tavaly átadott pásztói bölcsőde látható, háttérben a korábban elkészült lakótelep épületeivel Bányászbizaímiak tanácskoztak Hatékonyabb lösz az ti t e ml a e n i o I trácia Bizalmitestületi ülést tar­tottak tegnap Salgótarjánban a Nógrádi Szénbányáknál. A vállalati szakszervezeti tes­tület tpbbek közt a munkahe­lyi demokrácia fórumainak szabályozását — e témából Zsuffa Miklós vezérigazgató készített előterjesztést —, a szociálpolitikai terv végre­hajtását és a kollektív szer­ződés módosítását vitatta meg. „Nem minősíthetjük de­mokratikus fórumnak az olyan értekezleteket, gyűlé­seket stb.,. amelyek érdemi döntési hatáskörrel nem ren­delkeznek, ezért a csak for­mális jellegű összejöveteleket megszüntetjük” — hangzott a vezérigazgatói előterjesztés, így az üzemi termelési ta­nácskozástól a több más fó­rumon, így például a brigád­vezetők küldötteinek vállala­ti tanácskozásán keresztül az úgynevezett rétegtanácsko­zásokig — ilyen például az újítók összejövetele — össze­sen tízféle fóruma lesz az üze­mi demokráciának a" bánya- vállalatnál. Az új fórumokhoz és működési formához igazo­dik a vállalati bizottsági in­tézményrendszer is: a jövő­ben a kihelyezett vezérigaz­gatói megbeszélés, a heti ve­zetői értekezlet, a DH-bizott- sági ülés és a sajátos munka- bizottságok — ilyen például az ifjúsági bizottság — tar­toznak az intézményrendszer­be. A múlt évi szociálpolitikai terv végrehajtásával kapcso­latban dr. Lipták Sándor szo­ciális igazgató rnegállapítóti. ta, hogy „összességében sike­rült elérni a kitűzött célt és megőrizni a szociálpolitikái juttatások színvonalát”. Egy­beszámolva 82 millió forintot használtak fel a vállalatnál borítékon kívüli juttatásra, az­az egy főre több mint 14 ezer forint jutott. Á szociális tervek végrehajtásáról Ülésezett a MEDOSZ Nógrád megyei bizottsága A megyei bizottsághoz tar­tozó állami gazdaságok, er­dőgazdaságok és vízgazdálko­dási társulatok középtávú szo­ciálpolitikai • tervének eddigi teljesítéséről tárgyalt tegnapi ülésén a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgozok Szakszervezetének Nógrád megyei Bizottsága. A salgótarjáni tanácskozá­son szó esett arról, hogy a VI. ötéves terv . időszakára a szövetkezeti szektorban — ha­sonlóan az állami szektorhoz — kötelezően el kellett készí­teni a szociális terveket. A' Nógrád megyei állami gazda­ságok, erdőgazdaságok és víz­gazdálkodási társulatok össze­sen csaknem 200 ezer forint összeggel készítették el szoci­ális tervüket. Tavaly és az azt megelőző évben az előirány­zottnál magasabb összeget, több mint 90 ezer forintot költöttek-el ilyen célokra. A többletráfordítás az üze­mi étkeztetésnél, a munkás- szállításnál és a munkakörül­mények javításánál jelentke­zik. Ugyanakkor kifogásolta a megyei bizottság azt, hogy a Magyarnándori Állami Gaz­daságnál az e két évre beter­vezett . több mint két és fél iflleuél a biztonsögho; Április—május hónapban minden valószínűség szerint megnő a magyarországi ha­tárátkelőhelyek forgalma, be­indul a szokásos idegenfor­galom. A biztosítónál immár hagyomány, hogy a turista- szezon kezdetén tájékoztat­ják az utazni- szándékozókat azokról a biztosítási tudniva­lókról, lehetőségekről, ame­lyekre a szabadságukat kül­földön töltő honfitársainknak feltétlenül szükséges lehet. Idén március 25-én, a BNV területén, az „UTAZÁS ’83” kiállításhoz kapcsolódó saj­tótájékoztatón ismertették az idegenforgalommal kapcsola­tos biztosítási ■ lehetőségeket. Az újságírók kérdésére el­mondták, hogy a külföldre utazó’magyar turisták több­féle biztosítás közül válogat­hatnak. Az elmúlt években nagyon népszerű volt, a tő­késországokba látogatók kö­rében, a napi 5 forintért ki­váltható betegség-, baleset-, és poggyászbiztosítás. A szo­cialista országokba látogató magyarok —, mivel ezekben az országokban az ingyenes orvosi és kórházi kezelést ál­lamközi szerződések szabá­lyozzák — a napi 3 forintos díjú baleset- és poggyászbiz­tosítást vehetik igénybe. Kü­lön foglalkozott a tájékozta­tó az autós turistákkal. Ezek az egyéni vállalkozások több váratlan eseményt tartogat­nak, mint a társasutazások, ezért az ügyvezető igazgató részletesen • szólt a tipikus, évről évre előforduló kárese­tekről 1980 szeptember t-én új CASCO-változatokat vezetett be a biztosító, ezek a szerző­dések egyértelműen előnyös feltételeket tartalmaznak a külföldön karambolozó ma­gyar autósokra vonatkozóan. A kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosításnál a díjfizetés megszűnése ellenére nincs változás: a magyar rendszám és a H országjel Európa vala­mennyi szocialista országá­ban, valamint Görögország, Törökország, Spanyolország, Portugália és Izland kivételé­vel minden nyugat-európai országban elegendő a biztosí­tás igazolására. A zöld kár­tyát csak azoknak kell kivál- taniok, akik az említett 5 ál­lamba szándékoznak utazni. Szó volt a tájékoztatón a vo­naton, autóbuszon, hajón és repülőn utazók biztosítási le­hetőségeiről is. millió forintból lakásépítésre illetve -támogatásra csak bő félmillió forintot fordítottak. A szociális létesítményekre tervezett kétmillió forintot sem költötték el Magyarnári- dorban, viszont idén ebből az összegből létesítenek a gyü­mölcstermesztésben dolgozók számára szociális épületet. Várhatóan a középtávú terv végére a költségek ismét túl lépik az előirányzottat. Ez viszont már nem a tervezési munka tapasztalatlanságát jelzi, hanem az előre nem lá­tott árszínvonal-növekedés­nek tudható be. Az üzemegészségügyi cé­lokra felhasznált költségek a terveknek megfelelően alakul­tak az elmúlt két évben, s ez a tény konzerválja a meglévő helyzetet. Itt előrelépés csak egészségügyi szakkáderek al­kalmazásával érhető. el, erre tapasztalható is törekvés a gazdasági és a mozgalmi ve­zetés részéiő'. A munkakörül­mények javítására, a bizton­ságos munkavégzésre, a mun­ka- és védőruha-ellátásra, valamint a környezeti és tűz­védelmi célokra fordított ösz- ?zegek a tervezettnek megfe­lelnek, s jól szolgálják e te­rületen a fejlődést, illetve a már elért eredmények meg­őrzését. A MEDOSZ megyei bizott­sága a téma áttekintését kö­vetően azt a véleményét fe­jezte ki, hogy a gazdasági egységek szociálpolitikai, munkavédelmi és üzemegész­ségügy! helyzete rendelkezés­re álló források célszerű igénybevételével tovább ja­vítható.

Next

/
Thumbnails
Contents