Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-25 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!--—- sm. ISTTOpR* XXXIX. ÉVF., 71. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. MÁRCIUS 25., PÉNTEK NAPIRENDEN: flz Elnöki Tanács, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója az országgyűlés tavaszi ülésszakán Az országgyűlés csütörtökön tartotta tava* szí ülésszakát. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMp Politikai Bizottságának más tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett Tóth István képviselő, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének elnöke elhunytáról, majd a képviselők igazolták az időközi országgyűlési választáson megválasztott Pozsgay Imre képviselői mandátumát és elfogadták a tavaszi ülésszak napirendjét. 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének beszámolója. 3. A legfőbb ügyész beszámolója. Elsőként Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő beszámolóját. Katona Imre beszámolója — Nemzeti programunkat a Hazafias Népfront — a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozataiból kiindulva a fejlett szocialista társadalom építésének programjaként hirdette meg és terjesztette az ország lakossága elé. E programot a választópolgárok egyetértéssel fogadták és egyetértésüket az 1980. évi választásokon ki is nyilvánították. Nekünk, megválasztott., országgyűlési képviselőknek, valamint az országgyűlésnek és az Elnöki Tanácsnak így vált alkotmányos kötelezettségünkké a program megvalósításán munkálkodni — kezdte beszédét Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Ezt követően elmondta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt három évben is azon dolgozott, hogy államhatalmi feladataink végrehajtásával erősítse szocialista államunk törvényes rendjét, jogszabály- alkotással, határozataival előmozdítsa szocialista társadalmunk építését, elősegítse a napirenden levő és jövőt formáló feladatok végrehajtását. Szólt az Elnöki Tanács jogalkotó munkájáról, az állami élet fejlesztése, demokratizmusa, közigazgatási rendszerünk egyszerűsítése érdekében kifejtett törekvéseiről. Az Elnöki Tanács a kormány javaslatára az elmúlt három év alatt 97 törvényerejű rendeletet alkotott, közreműködésükkel a jogalkotás demokratikus vonásait erősítették az országgyűlési bizottságok. A törvényességről szólva, az Elnöki Tanács titkára kifejtette: hazánkban törvényes rend van, alkotmányos rendünk szilárd, alaptörvényünk és a többi jogszabály rendelkezései megfelelően érvényre jutnak. Ez népünk nagy vívmánya, amit őrizni, védeni, fejleszteni kell. Elmondta, hogy az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban hétezer állampolgársági ügyben döntött, az elmúlt három évben 3406 személy kapta meg a magyar állampolgárságot. Szólt DR. SZILBEREKY JENŐ: Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy, amikor a bűncselekményeket elkövetők felelősségre vonásáról, vagy az állampolgárok és vállalatok pereiről van szó, hajlamosak vagyunk csak a bűnözést és a jogsértést látni. — Ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az évi, kereken kilencvenezer bűnügy, százötvenezer vagyoni és családjogi, húszezer munkaügyi, tizenötezer gazdasági per ellenére országunkban milliók élnek békességben, tisztelik, megtartják a törvényeket, becsülettel végzik a kegyelmi jogkör gyakorlásának tapasztalatairól. Figyelmet érdemel, hogy három év alatt 37 ezer elkövetővel szemben alkalmazott a bíróság járművezetéstől való eltiltást. Több ezren kérték a büntetésnek kegyelem útján való eltörlését, vagy mérséklését, az Elnöki Tanács mindössze 27 esetben látott olyan méltányolható okot, ami ezt indokolta. Végezetül arról beszélt, hogy az Elnöki Tanács feladatai megnövekedtek az utóbbi időben a felgyorsult nemzetközi élet, az élénkebbé vált diplomáciai tevékenység miatt. munkájukat. Országunkban általánosan jellemző a rend és a jogbiztonság, a szocialista törvényesség érvényesülése. Ez nem csak a bíróságok, hanem az állampolgárok tapasztalata, és ez a nemzetközi vélemény, beleértve a nemzetközi jogászközvéleményt is. Az állampolgárok döntő többsége önként "követi a jogszabályok előírásait. Ennek jó társadalmi előfeltétele hazánk szilárd belső politikai helyzete — mondotta. Kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a bíróságok jogalkalmazása kiegyensúlyozott, az ítélkezés során egyÉrvényesül a szocialista törvényesség ségesen érvényesül a törvényesség, a jogszabályokat társadalmi céljainkkal összhangban értelmezik és alkalmazzák. Ezután arról szólt: a bíróságok egyik alapvető feladata, hogy védjék állami, társadalmi, gazdasági rendünket, az állampolgárok életét, személyes biztonságát. Megállapította, a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt időszakban is legfontosabb feladatának tekintette, hogy eseti döntéseiben és a bíróságok elvi irányítása során olyan állásfoglalásokat hozzon, amelyek a büntefő törvény helyes értelmezését és egységes alkalmazását szolgálják, mindig szem előtt tartva a bűnözés alakulásából adódó társadalmi veszélyességet is. Kitért a beszámoló arra, hogy az állampolgárok biztonságának egyik alapvető követelménye: az emberi élet és a testi épség hatékony büntetőjogi védelme. Az utóbbi években növekedett az anyagi haszonszerzésből, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölések száma. A közvéleményt is érthetően nyugtalanították az elmúlt években azok a brutálisan végrehajtott gyilkosságok, amelyeket védekezni képtelen gyermekkel, vagy .idős személyekkel szemben követtek el. Ezekre a jelenségekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság irányelvben adott útmutatást az emberi életet, a testi épséget sértő cselekmények helyes jogi megítélése kérdéseiben. Azóta a bíróságok ítélkezése ezen a területen egységesebbé vált. — Az élet elleni bűncselekmények kapcsán — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság elnöke — szólni kell a halál- büntetésről. A jogfejlődés a halálbüntetés fokozatos háttérbe szorításának, végső soron pedig a büntetés kiiktatásának irányában halad. Ezzel minden szocialista jogász egyetért. A bűnözés elleni küzdelem azonban ez idő szerint nem teszi lehetővé a fFolytatás a 2. oldalon.) A Parlament folyosóján a Nógrád megyei országgyűlési képviselők: — Jóleső érzés volt hallani, hogy megyénk közrendje, közbiztonsága országosan is elismerten jó. A dicséret elsősorban a különböző illetékes szerveknek szól. Persze ezeket az eredményeket jó lenne megtartani, s akadnak teendőink is. Hadd említsem a gazdaság és a jog kapcsolatát. A vállalatok együttműködésében nagy szerepe van a különböző szerződéseknek, megállapodásoknak. Azt hiszem minden gazdasági vezető tudna példákat felsorakoztatni arra. hogy milyen károkat okoz a szerződések be nem tartása. S nemcsak a gazdasági egységet, a népgazdaságot is éri veszteség — magyarázza dr. Hütter Csaba, a négyei képviselőcsoport vezetője. — Mit lehet tenni? — A hosszú távú szerződések kötése látszana járhatóbb útnak, de ettől jelenleg mind a két fél ódzkodik, mert ehhez biztonságos alapanyag-ellátás, háttéripar kell. E téren pedig korántsem kielégítő a helyzet. Egyetért ezzel Dancsák Lászlóné és Vastag Ottilia is. Mindketten ipari üzemben dolgoznak. — Mi tavaly év végén jártunk meg a szerződésekkel. Partnereink egy része pénzügyi nehézségek miatt nem PiliölTi JEGYZETEK szállította el a megrendelt termékeket. Mi meg nem kötbérezhettünk, mert a szerződések eléggé „lazák” voltak. Tanulság, hogy nem árt jobban figyelni e megállapodáskötésekre — jegyzi meg Vastag Ottilia. Ö hozza szóba a társadalmi tulajdon kérdését is. — Nálunk is tapasztalni azt a bizonyos kettős szemléletet, hogy az állampolgár otthon a legkisebb dologra is ügyel, a munkahelyen pedig a nagyobbakat sem veszi észre... Tőzsér Gáspár úgy fogalmaz: a választókerületében, a salgótarjáni járás egyik felében nincs gond a közbiztonsággal, ahol az elmúlt hónapokban járt. Márpedig sok falugyűlésen, tanácsülésen fordult meg — Kazár, Dorogháza, Mátramindszent, Mátraverebély —, s ez a téma nemigen került napirendre. Annál inkább a helyi településfejlesztési feladatok: — Kedvező benyomásokat szereztem ezeken a fórumokon. Választókerületemben jól sikerült az elmúlt esztendő. Az emberek a nehezebb körülmények ellenére is bizakodóak, optimisták. Nagyobb részt vállalnak magukra a helyi teendők megvalósításából. Bosszantó példát is említ. Az egyik falugyűlésen joggal kifogásolták a helyiek az ellátást. Az ezért felelős kereskedelmi szervezet képviselője, enyhén fogalmazva kioktatta a falu népét, s meg sem várva a falugyűlés végét, elvihar- zott: — Most készülök felkeresni a céget, hogy elmondjam: az ellátás nem szívesség, kötelesség — dohog Tőzsér Gáspár. Dr. Fancsik János főorvos készséggel kalauzolta az ülésszak kezdete előtt dr. Reményi Jenőt, a Nógrád megyei Bíróság elnökét az országházban. A röpke beszélgetés során is szóba került az alkoholizmus, és a bűnözés kapcsolata. Pontosabban az ittas járművezetés: — Naponta láthatom a kórházban, hogy milyen tragédiát okozhat az alkohol. Figyelmeztetöek és megdöbbentőek a statisztikák. Meggondolatlanság? Felelőtlenség? Mind a kettő. Pedig a bíróságok szigorúan járnak el az ittas járművezetőkkel szemben. Még nagyobb szigorra van szükség — mondja dr. Fancsik János, aztán eloltja cigarettáját, mert folytatódik az ország- gyűlés tavaszi ülésszaka. M. Szabó Gyula A Vöröskereszt Nógrád megyei vezetőségének üléséről Fejleszteni kell a munkamódszert és -stílust A munkastílus és a -módszer fejlesztési programját tűzte napirendjére csütörtöki ülésén a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége. Szoó Béláné megyei vöröskeresztes titkára előterjesztésében értékelte az eddigi tapasztalatokat, majd fölvázolta a további teendőket. A megyei Vöröskereszt vezetősége Nógrád társadalompolitikai életében elismert testület, összetételét elsősorban az egészségügyi szakhálózat és a különböző társadalmi rétegek képviselői adják. Munkájuk alapját a VI. kongresz- szus határozata jelenti. Különösen fontos terület az egészségvédelmi munka, amelyen belül kiemelt figyelmet kap az oktatás-képzés, a környezeti kultúra, az alkoholizmus elleni küzdelem, az időskorúak gondozása, az egészség- nevelés, az elsősegélynyújtás és az ifjúság életmódra nevelése. Mint Szoó Béláné említette, a VI. kongresszus előkészítése során a rendezvények azt jelezték, hogy bátrabban és rugalmasabban kell foglalkozniuk a lakosságot érintő egészség- és szociálpolitikai kérdésekkel, valamint gvakrabban kell napirendre tűzni az egyes társadalmi rétegek helyzetének elemzését. — A megyei vezetőség üléseit. felelősségteljes, jó politikai légkör, reális helyzetértékelés, a teendők konkrét meghatározása jellemzi, — fogalmazott az előterjesztő. — A tagok többsége kellő aktivitással, érdeklődéssel, s magas szakmai tapasztalatok birtokában mond véleményt, ugyanakkor néhányan ritkábban élnek e lehetőséggel, S ezzel olykor nehezítik az al*. kotó vita kibontakozását. Szoó Béláné, a továbbiakban a végrehajtó bizottság munkájáról szólt, majd a megyei munkabizottságok tevékenységét értékelte. Ezután a továbbfejlesztés lehetőségeit említette. Egyebek között javág solta, hogy a munkamódszert jobban hozzá kell igazítani az élet magasabb szintű követelményeihez: növelni kell a területi vöröskeresztes munka hatékonyságát, az alapszervezeti vezetőségeknek nyújtandó segítséget; továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a lakosság körében végzendő közérthető egészségnevelési propagandára, a tömegkapcsolatok szélesítésére. „Társadalmunk a Vöröskereszt vezető testületéitől, apparátusától' felelősségteljes munkát vár el... elhivatottsággal, meggyőző munkával, példás magánélettel, s aktív közéletiséggel növeljük a Vöröskereszt rangját és megbecsülését a megye társadalmi életében” — fejezte be előterjesztését Szoó Béláné. A tanácskozás további részében többen elmondták véleményüket, javaslataikat, konkrét ötletekkel gazdagítva a munkastílus és -módszer to“ vábbfejlesztésének- programját. A vezetőségi ülés második részében tájékoztatót hallgattak meg a jelenlevők az elmúlt évi feladatok teljesítéséről.