Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!--—- ­sm. ISTTOpR* XXXIX. ÉVF., 71. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. MÁRCIUS 25., PÉNTEK NAPIRENDEN: flz Elnöki Tanács, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója az országgyűlés tavaszi ülésszakán Az országgyűlés csütörtökön tartotta tava* szí ülésszakát. Az ülésteremben helyet fog­lalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, va­lamint az MSZMp Politikai Bizottságának más tagjai. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Megemléke­zett Tóth István képviselő, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének elnöke elhunytáról, majd a képviselők igazolták az időközi országgyűlé­si választáson megválasztott Pozsgay Imre képviselői mandátumát és elfogadták a ta­vaszi ülésszak napirendjét. 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének beszámolója. 3. A legfőbb ügyész beszámolója. Elsőként Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő beszámolóját. Katona Imre beszámolója — Nemzeti programunkat a Hazafias Népfront — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának hatá­rozataiból kiindulva a fejlett szocialista társadalom építé­sének programjaként hirdette meg és terjesztette az ország lakossága elé. E programot a választópolgárok egyetértéssel fogadták és egyetértésüket az 1980. évi választásokon ki is nyilvánították. Nekünk, megválasztott., országgyűlési képviselőknek, valamint az országgyűlésnek és az Elnöki Tanácsnak így vált alkotmá­nyos kötelezettségünkké a program megvalósításán mun­kálkodni — kezdte beszédét Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Ezt követően elmond­ta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt három évben is azon dolgozott, hogy államhatalmi feladataink végrehajtásával erősítse szocialista államunk törvényes rendjét, jogszabály- alkotással, határozataival elő­mozdítsa szocialista társadal­munk építését, elősegítse a napirenden levő és jövőt for­máló feladatok végrehajtását. Szólt az Elnöki Tanács jogal­kotó munkájáról, az állami élet fejlesztése, demokratiz­musa, közigazgatási rendsze­rünk egyszerűsítése érdekében kifejtett törekvéseiről. Az El­nöki Tanács a kormány ja­vaslatára az elmúlt három év alatt 97 törvényerejű rendele­tet alkotott, közreműködésük­kel a jogalkotás demokratikus vonásait erősítették az or­szággyűlési bizottságok. A törvényességről szólva, az Elnöki Tanács titkára ki­fejtette: hazánkban törvényes rend van, alkotmányos ren­dünk szilárd, alaptörvényünk és a többi jogszabály rendel­kezései megfelelően érvényre jutnak. Ez népünk nagy vív­mánya, amit őrizni, védeni, fejleszteni kell. Elmondta, hogy az Elnöki Tanács a be­számolási időszakban hétezer állampolgársági ügyben dön­tött, az elmúlt három évben 3406 személy kapta meg a magyar állampolgárságot. Szólt DR. SZILBEREKY JENŐ: Dr. Szilbereky Jenő, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke beve­zetőjében elmondta, hogy, ami­kor a bűncselekményeket el­követők felelősségre vonásáról, vagy az állampolgárok és vál­lalatok pereiről van szó, haj­lamosak vagyunk csak a bű­nözést és a jogsértést látni. — Ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az évi, kereken kilencvenezer bűn­ügy, százötvenezer vagyoni és családjogi, húszezer munka­ügyi, tizenötezer gazdasági per ellenére országunkban milliók élnek békességben, tisztelik, megtartják a törvé­nyeket, becsülettel végzik a kegyelmi jogkör gyakorlá­sának tapasztalatairól. Figyel­met érdemel, hogy három év alatt 37 ezer elkövetővel szem­ben alkalmazott a bíróság járművezetéstől való eltiltást. Több ezren kérték a bünte­tésnek kegyelem útján való eltörlését, vagy mérséklését, az Elnöki Tanács mindössze 27 esetben látott olyan mél­tányolható okot, ami ezt in­dokolta. Végezetül arról be­szélt, hogy az Elnöki Tanács feladatai megnövekedtek az utóbbi időben a felgyorsult nemzetközi élet, az élénkeb­bé vált diplomáciai tevékeny­ség miatt. munkájukat. Országunkban általánosan jellemző a rend és a jogbiztonság, a szocialis­ta törvényesség érvényesülése. Ez nem csak a bíróságok, ha­nem az állampolgárok tapasz­talata, és ez a nemzetközi vé­lemény, beleértve a nemzet­közi jogászközvéleményt is. Az állampolgárok döntő többsége önként "követi a jogszabályok előírásait. Ennek jó társadal­mi előfeltétele hazánk szilárd belső politikai helyzete — mondotta. Kifejtette, hogy a Legfel­sőbb Bíróság és a bíróságok jogalkalmazása kiegyensúlyo­zott, az ítélkezés során egy­Érvényesül a szocialista törvényesség ségesen érvényesül a törvé­nyesség, a jogszabályokat tár­sadalmi céljainkkal összhang­ban értelmezik és alkalmaz­zák. Ezután arról szólt: a bí­róságok egyik alapvető fel­adata, hogy védjék állami, tár­sadalmi, gazdasági rendünket, az állampolgárok életét, sze­mélyes biztonságát. Megálla­pította, a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt időszakban is leg­fontosabb feladatának tekin­tette, hogy eseti döntéseiben és a bíróságok elvi irányítása során olyan állásfoglalásokat hozzon, amelyek a büntefő tör­vény helyes értelmezését és egységes alkalmazását szolgál­ják, mindig szem előtt tartva a bűnözés alakulásából adó­dó társadalmi veszélyességet is. Kitért a beszámoló arra, hogy az állampolgárok biz­tonságának egyik alapvető kö­vetelménye: az emberi élet és a testi épség hatékony bün­tetőjogi védelme. Az utóbbi években növe­kedett az anyagi haszonszer­zésből, a különös kegyetlen­séggel elkövetett emberölé­sek száma. A közvéleményt is érthetően nyugtalanították az elmúlt években azok a brutá­lisan végrehajtott gyilkossá­gok, amelyeket védekezni kép­telen gyermekkel, vagy .idős személyekkel szemben követ­tek el. Ezekre a jelenségekre tekintettel a Legfelsőbb Bíró­ság irányelvben adott útmu­tatást az emberi életet, a tes­ti épséget sértő cselekmények helyes jogi megítélése kérdé­seiben. Azóta a bíróságok ítél­kezése ezen a területen egy­ségesebbé vált. — Az élet elleni bűncse­lekmények kapcsán — muta­tott rá a Legfelsőbb Bíróság elnöke — szólni kell a halál- büntetésről. A jogfejlődés a halálbüntetés fokozatos hát­térbe szorításának, végső so­ron pedig a büntetés kiiktatá­sának irányában halad. Ez­zel minden szocialista jogász egyetért. A bűnözés elleni küzdelem azonban ez idő szerint nem teszi lehetővé a fFolytatás a 2. oldalon.) A Parlament folyosóján a Nógrád megyei országgyűlési képviselők: — Jóleső érzés volt hallani, hogy me­gyénk közrendje, közbiztonsága orszá­gosan is elismerten jó. A dicséret első­sorban a különböző illetékes szervek­nek szól. Persze ezeket az eredménye­ket jó lenne megtartani, s akadnak te­endőink is. Hadd említsem a gazdaság és a jog kapcsolatát. A vállalatok együttműködésében nagy szerepe van a különböző szerződéseknek, megállapo­dásoknak. Azt hiszem minden gazda­sági vezető tudna példákat felsorakoz­tatni arra. hogy milyen károkat okoz a szerződések be nem tartása. S nem­csak a gazdasági egységet, a népgaz­daságot is éri veszteség — magyarázza dr. Hütter Csaba, a négyei képviselő­csoport vezetője. — Mit lehet tenni? — A hosszú távú szerződések köté­se látszana járhatóbb útnak, de ettől jelenleg mind a két fél ódzkodik, mert ehhez biztonságos alapanyag-ellátás, háttéripar kell. E téren pedig koránt­sem kielégítő a helyzet. Egyetért ezzel Dancsák Lászlóné és Vastag Ottilia is. Mindketten ipari üzemben dolgoznak. — Mi tavaly év végén jártunk meg a szerződésekkel. Partnereink egy ré­sze pénzügyi nehézségek miatt nem PiliölTi JEGYZETEK szállította el a megrendelt termékeket. Mi meg nem kötbérezhettünk, mert a szerződések eléggé „lazák” voltak. Ta­nulság, hogy nem árt jobban figyelni e megállapodáskötésekre — jegyzi meg Vastag Ottilia. Ö hozza szóba a társa­dalmi tulajdon kérdését is. — Nálunk is tapasztalni azt a bizo­nyos kettős szemléletet, hogy az állam­polgár otthon a legkisebb dologra is ügyel, a munkahelyen pedig a nagyob­bakat sem veszi észre... Tőzsér Gáspár úgy fogalmaz: a vá­lasztókerületében, a salgótarjáni járás egyik felében nincs gond a közbizton­sággal, ahol az elmúlt hónapokban járt. Márpedig sok falugyűlésen, tanácsülé­sen fordult meg — Kazár, Dorogháza, Mátramindszent, Mátraverebély —, s ez a téma nemigen került napirendre. Annál inkább a helyi településfejlesz­tési feladatok: — Kedvező benyomásokat szereztem ezeken a fórumokon. Választókerüle­temben jól sikerült az elmúlt eszten­dő. Az emberek a nehezebb körülmé­nyek ellenére is bizakodóak, optimis­ták. Nagyobb részt vállalnak magukra a helyi teendők megvalósításából. Bosszantó példát is említ. Az egyik falugyűlésen joggal kifogásolták a helyi­ek az ellátást. Az ezért felelős kereske­delmi szervezet képviselője, enyhén fo­galmazva kioktatta a falu népét, s meg sem várva a falugyűlés végét, elvihar- zott: — Most készülök felkeresni a céget, hogy elmondjam: az ellátás nem szí­vesség, kötelesség — dohog Tőzsér Gás­pár. Dr. Fancsik János főorvos készség­gel kalauzolta az ülésszak kezdete előtt dr. Reményi Jenőt, a Nógrád megyei Bíróság elnökét az országházban. A röpke beszélgetés során is szóba került az alkoholizmus, és a bűnözés kapcso­lata. Pontosabban az ittas járműveze­tés: — Naponta láthatom a kórházban, hogy milyen tragédiát okozhat az al­kohol. Figyelmeztetöek és megdöbben­tőek a statisztikák. Meggondolatlanság? Felelőtlenség? Mind a kettő. Pedig a bíróságok szigorúan járnak el az ittas járművezetőkkel szemben. Még na­gyobb szigorra van szükség — mondja dr. Fancsik János, aztán eloltja ciga­rettáját, mert folytatódik az ország- gyűlés tavaszi ülésszaka. M. Szabó Gyula A Vöröskereszt Nógrád megyei vezetőségének üléséről Fejleszteni kell a munkamódszert és -stílust A munkastílus és a -mód­szer fejlesztési programját tűzte napirendjére csütörtö­ki ülésén a Magyar Vöröske­reszt Nógrád megyei vezető­sége. Szoó Béláné megyei vö­röskeresztes titkára előter­jesztésében értékelte az eddi­gi tapasztalatokat, majd fölvá­zolta a további teendőket. A megyei Vöröskereszt ve­zetősége Nógrád társadalom­politikai életében elismert tes­tület, összetételét elsősorban az egészségügyi szakhálózat és a különböző társadalmi réte­gek képviselői adják. Mun­kájuk alapját a VI. kongresz- szus határozata jelenti. Külö­nösen fontos terület az egész­ségvédelmi munka, amelyen belül kiemelt figyelmet kap az oktatás-képzés, a környe­zeti kultúra, az alkoholizmus elleni küzdelem, az időskorú­ak gondozása, az egészség- nevelés, az elsősegélynyújtás és az ifjúság életmódra ne­velése. Mint Szoó Béláné em­lítette, a VI. kongresszus elő­készítése során a rendezvé­nyek azt jelezték, hogy bát­rabban és rugalmasabban kell foglalkozniuk a lakosságot érintő egészség- és szociálpo­litikai kérdésekkel, valamint gvakrabban kell napirendre tűzni az egyes társadalmi ré­tegek helyzetének elemzését. — A megyei vezetőség ülé­seit. felelősségteljes, jó poli­tikai légkör, reális helyzetér­tékelés, a teendők konkrét meghatározása jellemzi, — fo­galmazott az előterjesztő. — A tagok többsége kellő akti­vitással, érdeklődéssel, s ma­gas szakmai tapasztalatok bir­tokában mond véleményt, ugyanakkor néhányan ritkáb­ban élnek e lehetőséggel, S ezzel olykor nehezítik az al*. kotó vita kibontakozását. Szoó Béláné, a továbbiak­ban a végrehajtó bizottság munkájáról szólt, majd a megyei munkabizottságok te­vékenységét értékelte. Ezután a továbbfejlesztés lehetőségeit említette. Egyebek között javág solta, hogy a munkamódszert jobban hozzá kell igazítani az élet magasabb szintű követel­ményeihez: növelni kell a te­rületi vöröskeresztes munka hatékonyságát, az alapszerve­zeti vezetőségeknek nyújtandó segítséget; továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a la­kosság körében végzendő közérthető egészségnevelési propagandára, a tömegkap­csolatok szélesítésére. „Társa­dalmunk a Vöröskereszt veze­tő testületéitől, apparátusától' felelősségteljes munkát vár el... elhivatottsággal, meggyő­ző munkával, példás magán­élettel, s aktív közéletiséggel növeljük a Vöröskereszt rang­ját és megbecsülését a megye társadalmi életében” — fejez­te be előterjesztését Szoó Bé­láné. A tanácskozás további ré­szében többen elmondták vé­leményüket, javaslataikat, konkrét ötletekkel gazdagítva a munkastílus és -módszer to“ vábbfejlesztésének- program­ját. A vezetőségi ülés máso­dik részében tájékoztatót hall­gattak meg a jelenlevők az elmúlt évi feladatok teljesíté­séről.

Next

/
Thumbnails
Contents