Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
125 ÉVE SZÜLETETT Zenei események János bányamérnök Az elmúlt hetekben ugrásszerűen megnőtt a hangversenyek száma, kezdve a volt növendékek hangversenyével, az úttörőzenekari találkozóval, Lantos István, Vi- rágh András orgonaestiével és a budapesti MÁV szimfonikusok szereplésével (ez utóbbiak a napokban zajlottak), s még folytatódik a sor ütőegyüttessel, orgonajátékkal, majd egy hangverseny a húsvéti ünnepek alkalmából. Szinte bővelkedik Salgótarján a programokban, bár ne vigyük túlzásba a dicséretet, egy megyeszékhelynek ez dukál. Ellenben a hangversenyek látogatottsága már kevésbé hat kielégítően. Például a budapesti MÁV szereplésekor a művelődési házban körülbelül hatvan hangverseny-látogatót lehetett ösz- szeszámlálni. Pedig a program szépnek ígérkezett. Hallhattuk Erkel Ünnepi nyitányát, Sugár Rezső Sinfonia variazione-ját, Liszt Faust- jzimfóniáját, melyben közreműködött a Munkásőrség Központi Férfikara. Most hadd térjek ki Vi- rágh András orgonaestjére, melyen közreműködött Vi- rágh Gábor trombitán és Sándor László hegedűn. Az orgonadarabok mellett Bach D-dúr szvitjéből az Airt hallhattuk trombitán, orgonával, illetve az orgona jobbára csak kísért, a szólisztikus szerepet itt a trombita kapta. A D-dúr szvit eredetileg zenekarra íródott, de már sokan sokféle hangszerre átírták. Az átirat trombitára nem éppen a legszerencsésebb. A trombita erős hangja kevésbé volt összhangban az orgona lágy tónusú akkordjaival. Az utána következő Purcell B-dúr concerto viszont megállta a helyét ebben a szereposztásban. Liszt Koronázási miséjét még 1867- ben mutatták be a budai Mátyás-templomban. Ebből hallhattunk két részletet, az Of- fertóriumot és a Benedictust. Közreműködött Sándor László hegedűn. Most pedig néhány szót az elkövetkezendő programokból. Balázs Oszkár vezetésével a budapesti ütőegyüttes vendégszerepei ütőhangszerekre íródott kamaraművekkel középiskolásoknak. Balázs Oszkár nevét a zenével, jobban mondva az ütőhangszerekkel foglalkozók közül többen ismerhetik. Irt néhány pedagógiai célzatú iskolát, illetve kamaraműveket. Például Eight trios, Három burleszk. Műsorukkal fellépnek a József Attila Művelődési Házban. Ma este 7 órától a zeneiskola hangversenytermében Kárpáti József orgonajátékát hallgathatják a komoly zene iránt érdeklődők. Közreműködik a salgótarjáni pedagóguskórus Virág László vezetésével. Majd szombat este húsvéti hangversenyt rendeznek ugyanitt, este hatórai kezdettel. A nagybátonyi kamarazene- kar. a Mártírok úti zenei Általános Iskola Ifjú zenebarát kórusa előadása kerül műsorra, Bach 56. kantáta és Pergolesi Stabat Mater alkotása. M. É. Andreich A Torontál megyei Glogon- ban 12 gyerekes katonacsaládban született, 1858. szeptember 7-én, Apja, aki a közös hadseregbeli 29. gyalogezred századosa volt, korán nyugállományba vonult. A népiskola és a pancso- vai 8 osztályos reáliskola elvégzése után 1879-ben került Selmecbányára, a bányászati és erdészeti akadémia ösztöndíjas hallgatójaként. Mint bányagyakornok 1882-ben a körmöcbányai kir. bányahi- vatalnál helyezkedett el, és csakhamar egyes üzemi ágak vezetésével bízták meg. 1883- tól az osztrák—magyar államvasutak moravica-vaskói vasércbányáinál lett segéü- mérnök. 1884-ben államvizsgázott az akadémián, s került Vissza a kincstár kötelékébe, mint gyakornok a ribniki üzembe. A selmeci akadémia tanársegédnek hívta meg, ahol később, 1887-ben kineveztél: az ábrázoló-mértani tanszék vezetőjének. Az 1888-ban keletkezett „Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület”, a későbbi Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület egyik kezdeményezője volt, hasznos tevékenységet fejtett ki megalapításánál. Hamarosan az egyesület titkárává választják. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szolgálatába 1888. július 1-én lépett, ahol a bányamérnökség vezetését vette át. Hamarosan kitűnt szakirodalmi tevékenységével és számos szakcikke jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapokban. Munkásságából a megyei vonatkozású tanulmányai: Végnélküli lánccal való szállítás a salgótarjáni Károly-aknán (1893), A salgótarjáni károly- aknai végnélküli kötéllel való szállításnak általános leírása (1893), A salgótarjáni szénbányászat rövid ismertetése (1894), A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény társulat szénbányászatának rövid ismertetése (1899), A magyar kőszénbányaviszonyok rövid ismertetése (1909). Miután a salgótarjáni társulat az erdélyi szénbányákat is érdekkörébe vonta, 1894-től a petrozsényi szénbányák igazgatójává nevezték ki. Salgótarjánban hét éven keresztül működött, élénken részt vett a község közügyeiben. Volt képviselőtestületi tag, több szakbizottság tagjává is megválasztották. A község fejlődése érdekében szerzett érdemeiért az 1895. február 20-án tartott közgyűlésen jegyzőkönyvileg örökítették meg a nevét. Tevékenysége Petrozsény- ben is jelentős volt. Foglalkozott a bányászok helyzetének javításával, a munkás- kérdés megoldásával. Bánya- iskolát szervezett és közreműködött a gimnázium, valamint polgári leányiskola létrehozásában. 1898-ban az esztergomi— szászvári kőszénbányák műszaki vezetését is átvette. Az állami szénbányák központi igazgatójává 1907. szeptember 7-én nevezték ki. Irodalmi munkásságát azonban 1911- ben befejezte és 1'912-ben nyugállományba vonult. Nyilvános közéleti tevékenységét — melynek eredményeként neve a magyar szénbányászat korabeli történetével összekapcsolódott — befejezte. Budapesten 1930. június 27- én hunyt el és a zagyvaróna! családi sírboltban temették el.- sí f r Altatószer és az álom Az álomkutatás mai állása szerint az álmok az alvás úgynevezett REM-idősza- kaiban lépnek fel. A REM- alvás közben az alvó gyors szemmozdulatokat végez. Minél erősebbek a szemmozdulatok, annál élénkebbek — úgy vélik — az álmok is. Akit a REM-időszakban felébresztenek, az. többnyire azt meséli, hogy egy álom kellős közepén ébredt fel. Az edinburghi egyetem kutatói megállapították, hogy a barbiturátot tartalmazó al- atószerek (ilyenek például a Veronai, a Sevenal stb.) megrövidítik a REM-alvás időtartamát, és egyúttal csökkentik a szemmozdulatokat. Ezek után azt vizsgálták, hogy hatással van-e a barbi- turátos altatószer az álmok tartalmára is. Három fiatal kísérleti személyt a REMidőszakban felébresztettek, és felszólították őket, meséljék el álmaikat. Amikor a kísérleti személyek nem szedtek altatószert, élénk, hallu- cinációs álomélményekről számoltak be. Az altatószer hatására az álmok tompábbá váltak, inkább gondolatokhoz hasonlítottak. Amikor a kísérleti személyek beszüntették az altatószer szedését, az álmaik ismét hallucinációssá és élénkké váltak. A postamester háza Ä Leningrád melletti Vira falu központjában különös épületegyüttes tárul a látogató elé, amely a „Postamester háza” elnevezést viseli. Az épületek a Pétervárt hajdan Oroszország városaival összekötő útvonalak mentén létesített postaállomások egyike. A helyi elbeszélések szerint A. Sz. Puskin a fővárosból Mihajlovszkojébe tartó útjai során több alkalommal is betért az állomásra. Az sem kizárt, hogy itt szerezte a Postamester című elbeszélésének »lapélményeit. A kiállítási tárgyak között látható A. Sz. Puskin menetlevelének másolata is, amely feljogosította a postai lovasszolgálat igény- bevételére. A közelmúltban sikerült több virai postamester nevét is fellelni a archív anyagok között. A járás kulturális, politikai eseményeinek szinte állandó szereplője a pásztói Lovász József Művelődési Központ munkáskórusa, amelyet 1980-tól Balázs Ferenc zenepedagó. gus vezet. A 22 fős férfikar tagjai a nagyközség üzemeiből, főleg a szerszám- és készülékgyárból valamint az ÉLGÉP gyárából kerülnek ki, ugyanezek a kollektívák támogatják anyagilag is a csoportot. Gyakorta lépnek fel a település gimnáziumának leánykarával, tervei között szerepel a további együttműködés. Repertoárjukba Kodály- és Bach-művek is tartoznak, ezekkel készülnek a megyei Vándor Sándor-kó- rusversenyre is. — kj — műsor KOSSUTH RÁDIÓ: i.27: Nemzetek táncaiból ».02: Bolgár művészek operafelvételeiből 0.44: Nefelejcs 10.05: Diákfélóra 10.35: Verbunkosok, nóták 11.13: Nád a szikről 11.33: Rengeteg pénz, VIII/6. rész 12.45: Aki tudja, miért nem mondja? 13.00: Kovács Béla (klarinét) felvételeiből 13.41: Lapozgató 14.22: Bartha Alfonz operaáriákat énekel 14.49: Garai Gábor: Delfin és medúza 15.05: Cherbourg! esernyők 15.28: Kagylózene — Rákospalotán 16.00: Rádiónapló 18.00: Elena Polanska nárfázik 19.15: Haydn: f-moll vonósnégyes. Op. 20. No. 5. 19.38: Régi híres énekesek műsorából 30.00: Az altábornagy. 100 éve született Kiss János, a Magyar Felszabadító Bizottság katonai vezérkarának parancsnoka 31.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 21.40: A Dunánál Történelmi figyelő 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kb.: 23.30: Rodgers zenés játékaiból 0.10: Toronyzene PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: A KISZ Művészegyüttes központi énekkara énekel 8.35: Napközben 10.03: ZenedélelŐtt 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót! 13.20: Ady Endre és a muzsika. II. rósz 13.37: Serly Tibor: Zongora- muzsika 14.00: Lelátó 15.10: Az én rádióm 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Szociológiai figyelő 21.05: A Magyar Rádió Karinthy-színpada Pesti állatkert 22.15: Magnósok, figyelem! 23.20: Nóták MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Telefonügyelet: 35-5Í0. (A tartalomból: Oj hidak a Her- nádon. — 25 éve egy munkahelyen. —• Kié lett a Fáy-kas- tély?) Szerkesztő: Antal Magda. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna (ism!) 9.00: Iskolatévé: Orosz nyelv (ált. isk. 6. oszt.) 9.20: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) 10.00: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) ll.n'’ Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 11.30: Kamera 12.00: Világnézet 12.40: Képújság 13.50: Iskoláiévá. Magyar nyelv 14.00: Magyar irodalom (ism.) 14.40: Osztályfőnöki óra (ism.) 15.10: Világnézet (ism.) 16.00: Hírek 16.05: Csak gyerekeknek: Kisfilm- összeállítás. 16.45: Pedagógusok fóruma. 17.20: Kikapcsoló 17.35: Képújság 17.40: Telesport 18.05: Az Országházból jelentjük . .. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Mint oldott kéve. VH/3. 20.55: Panoráma 21.55: Egy kiállítás ürügyén. Képzőművészeti film. 22.25: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 19.20: Kikapcsoló 19.35: Tavaszi fesztivál ’83. Bartók-est. 20.30: Ford Cantu—Billy Milano Kosárlabda BEK-döntő. 22.00: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 18.20; Felszabadulás Kupa. " Riportfilm a heeyi mentő- szolgálatok vetélkedőjéről. NÓGRÁD - 1983. március 24., csütörtök SZÉPEN MAGYARUL - SZÉPEN EMBERÜL Tengeri vagy kukorica ? Nemrégiben a rádió egyik riportere valamelyik mezőgazdasági műsorban egy hajdú- böszörményi tsz-taggal beszélgetett a háztáji sertéshizlalásról. Természetesen szóba került a tengeri vagy más szóval a kukorica is. A megkérdezett tsz-tag, aki egyébként sok jószágot tart, először a kukorica szót használta, majd azonnal hozzátette: „vagyis tengeri” és a későbbiekben in- káb ez utóbbi formával élt. Felmerülhet bennünk a kérdés: vajon melyik változat a helyes, a tengeri, vagy a kukorica: illetőleg, hogy vajon a riportalany miért nevezte ezt a fontos terményt először kukoricának, aztán miért beszélt inkább tengeriről. Először is tudnunk kell, hogy a szavak eredetét vizsgáló történeti-etimológiai szótár szerint a kukorica név úgynevezett vándorszó, megtalálható az ausztriai németben, a bolgárban, a szerb-hor- vátban stb., nyelvünkbe valószínűleg ez utóbbiból került át a XVII. század második felében. A tengeri változat magyar fejlemény, a tengeri búza jelzős szerkezetből rövidült le, illetőleg önállósult, szintén a XVII. század vége felé. Az utóbbi elnevezés arra utal, hogy a tengeren túlról került Európába, illetőleg hozzánk. Valóban Kolumbusz Kristóf és emberei hozták át Közép- Amerikából, s nálunk főként a XVI—XVII. században a török hódoltság alatt terjedt el (innen az erdélyi törökbúza elnevezés). Egyébként az említett szótár azt is megjegyzi a tengeri névváltozatról: „Az északkeleti nyelvjárásterületnek a Tiszától keletre eső részein élő szó”. Másodszor azt is tudnunk kell, hogy az egységes magyar irodalmi nyelv e termény neveként mind a kukorica, mind a tengeri változatot befogadta, amit az is jelez, hogy értelmező szótárunkban egyik szó mellett sincs ott, hogy „népi”, vagy „táji” használatú. De azért valahogy hivatalosabbá mégis a kukorica változat lett Ezt többek között az mutatja, hogy például az új magyar lexikon a kukorica név után írja le a tudnivalókat, a tengeri szóalaknál csupán visz- szautal a kukoricára. De ahogy említettem, a Tiszától keletre levő vidékeken a tengeri forma a természetes (Arany János is mindig így élt vele). Helyes tehát mind a kukorica, mind a tengeri szóalak. És az is érthető, hogy Hajdú- böszörményben természetesebb, élőbb a tengeri változat. Dr. Szathmári István 18 30: Tv-fórum. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 30.00; O. Danek: Párbeszéd. Tv-játék. 20.55: Gazdaságpolitikai magazin. 21.35: A prágai nemzeti képtár kincseiből. 22.05: Ez történt 24 óra alatt. 22.20: A moszkvai cirkusz műsorából. 2. MOSOK: 18.40: Képek Marx és Engels életéből NDK tévéfilmsorozat. 6. rész. 18.30: Francia nyelvtanfolyam. 16. lecke, (ism.) 20.60: A hegyi mentőszolgálat munkájáról. Riportműsor (ism.) 20.30: Népdalcsokor-összeállítás. 21.30: időszerű események, 22.00: M. Llpták Martin Luther King élete. Szenvedései és halála. Tv-játék. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: háromnegyed 6 és 8 órától: Bombanő (16). Színes, szinkronizált amerikai filmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: háromnegyed 6 és 8 órától: Fekete- szakán szelleme. Színes, szinkronizált USA filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Kenyér, arany, fegyver. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: A kis darázs (14). Szenes francia film. — Klgterenyei Petőfi: Viadukt. Színes magyar —amerikai—NSZK-beli filmdráma. — Nagylóc: Az elnök elrablása (161. Színes, szinkronizált kanadai film. — Jobbágyi: Fél ház vőlegény nélkül. Színes, szinkronizált csehszlovák filmvigjáték. ' Hol vagytok ti. „.régi barátok? — jutott eszembe az egykori sláger egyik sora, amikor szétnéztem a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ nézőterén. Közvetlen közelemben Verebélyi Andrást, a nyugalmazott mátraverebélyi általános. iskola-igazgatót pillantottam meg „gyermekei” élén, odább balassagyarmati (!) iskolások tucatjai ültek, hátul a salgó. tarján! gyermekvédő intézet növendékei foglaltak helyet. A felső tagozatos általános iskolások „Iskolaszínház’ nevű sorozatára 210 bérletet adott el a megyei művelődési központ, s azokat csaknem egészében a megyeszékhelyen kívüli, úgynevezett vidéki iskolák vásárolták meg. Ők nézték meg a Népszínház csütörtöki előadását, a Mark Twain regényéből készült Tamás úrfi, mind detektív című humoros, szatirikus játékot. Tisztelet azoknak az intézményeknek és pedagógusainak, akik fáradságot nem kímélve nemcsak az előadásokra, hanem a beutazásokra Is megszervezik a gyerekeket, nem csekély többletmunkát vállalva ezzel. De mi jár azoknak, akik helyben vannak és nem élnek a kínálkozó lehetőséggel? Pirulok leírni, hogy hány felső tagozatosa van Salgótarjánnak, és abból hányán járnak színházba rendszeresen... Nehogy azt higgyék azonban csak a felsősök látogatottságával van gond. A megyei művelődési központ két éve az alsó tagozatosoknak a gyermekszínházi programban két elő adást tartott, örülnek, hogy egy széria összejött. A Gyertek mesélünk! óvodássorozatban alkalmanként igaz három elő. adást tartanak — erre is járnak a környékbeli intézményekből —, de az óvodák közötti részvételi arány nem a legegészségesebb. Egy-két nagy óvoda csekély számú gyereket visz az előadásokra. S mit gondolnak, miért? Azt mondják, a szülők sokallják a sorozatért fizetendő 50 forintot. Ennyi pénzért kevés lenne a hat előadás? Tele élménnyel, tanulsággal, tudnivalóval? A megyei művelődési központ aligha vádolható azzal, hogy nem nyújt alkalmakat a szórakozásra. Ráadásul ezek az alkalmak általában magas színvonlúak is. Az érdektelenség, a részvétlenség okai, gyökerei másban keresendők! Érdemes lenne ezeket az intézménynek, a felügyeleti szerveknek közösen és pontosan feltérképezni. Addig pedig dúdoljuk együtt a nosztalgikus dalt: „Hol vagytok ti régi barátok?...” (ok)
