Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám
ÄLÄG PROLETÁRJA? EGYESÜLJETEK? XXXIX. ÉVF., 64. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK fl munkaerő foglalkoztatása Nógrád, Heves és Borsod megyében A Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi összekötő bizottságának elnökségi ülése Miskolcon Tegnap Miskolcon, a Lenin Kohászati Művek tanácstermében tartotta elnökségi ülését a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi összekötő bizottsága. A bizottság — idei munkaprogramjának áttekintése előtt — az észak-magyarországi vállalatok munkaerőhelyzetéről, a foglalkoztatás problémáiról tárgyalt. Nógrád megyét illetően megállapította, hogy a VI. ötéves tervben várhatóan tovább tart a munkaerő természetes fogyása: emelkedik az idős népesség, mérséklődik a munkavállalási korúak száma. Módosulás következett be az ágazati, szerkezetben is. Tevább csökkent a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban, noha az idetartozó gazdálkodó egységek kétszázalékos új munkaerőszükségletet jeleztek. A munkaerőmozgás a mezőgazdaság kiegészítő üzemágai, illetve a tercierágazatok felé irányult. A közlekedés, a hírközlés, a kereskedelem területén 2—3 százalékos a létszámnövekedés. A vállalatok döntően fizikai munkásokat, ezen belül is szakmunkásokat keresnek. Nem okoz gondot a fiatalok és a nők elhelyezkedése, még a gimnáziumot végzetteké sem. Tervszerűbbé és folyamatosabbá váltak a gazdálkodó egységekben a belső átcsoportosítások. Hasonlóan Heves megyéhez, Nógrád megyében is a vállalatok megítélése megegyezik a megyei tanács munkaügyi apparátusának véleményével. Borsod megyében a munkaerőhelyzetről alkotott vélemények már több ellentmondást tükröznek. Észrevételezték a tegnapi elnökségi ülésen azt is, hogy a jelenlegi és a várható szabályozási rendszer a vállalatokat elsősorban a munkaerő megtartására ösztönzi. A hatékonyság növelésére való törekvés nem jár olyan mértékű létszám-felszabadítással. ami a terület munkaerőmérlegét lényegesen befolyásolná. Tapasztalható az is, hogy a vállalatok igényesebbé váltak dolgozóikkal szemben, így nehezebbé vált a megváltozott munkaképességűek, valamint a fegyelmezetlen magatartásúak elhelyezkedése. A vállalatok szükségesnek tartják a rehabilitációs munkahelyek megteremtését, s a területi irányító szervek ez irányú koordinációs tevékenységét. A gyorsabb előrehaladást jól segítené a vállalatok közti együttműködés. A termelőszövetkezeti melléküzemágak fejlesztésénél érvényesülő elszívó hatás azt is eredményezheti, hogy a hatékonyan foglalkoztatott, képzett munkaerő alacsonyabb hatékonyságú munkahelyre vándorol. Kedvező volna, ha a kialakuló melléküzemági tevékenység a környező • vállalatokkal szoros együttműködésben hiánypótló háttériparrá válna. A vállalatok úgy látják, hogy a munkaerő biztosítása egyrészt vállalati kategória, másrészt a területi és munkaügyi szervek hatékonyabb koordináló tevékenységét feltételezi. Kedvező hatás várható e téren a megyénként megalakult munkaügyi szolgáltató hivataloktól. Szólthk az elnökségi ülésen arról is, hogy a jelenlegi szakemberképzés a vállalatok szempontjából nem kedvező: a képzést elsősorban oktatás- politikai és nem munkaerőgazdálkodási tényezők vezérlik. Míg egyes vállalatok jelentős költségeket fordítanak az oktatásra, mások, akik ezzel nem foglalkoznak, minimális ráfordítással jutnak képzett munkásokhoz. Jövedelemérdekeltségi kísérlet a Centrum Áruházban Legutóbb a záryatartás nélküli leltár módszereit kísérletezték ki a salgótarjáni Centrum Áruházban, s most újabb próbálkozásra vállalkozott a ház: elsőként a megyében — a Centrum Vállalat megbízásából — kidolgozta a jövedelemérdekeltségi működési rendszer részleteit, s kísérletképpen április elsejétől be is vezeti. A hatékonyság növelése a kereskedelemben is kulcskérdés. Ennek olyan korszerű belső irányítási rendszer a feltétele, melyben a döntések azokra a szintekre kerülnek, ahol az eredményesség áll vagy bukik. A jövedelemérdekeltségi rendszer ezt a fajta belső irányítást kapcsolja ösz- sze az anyagi érdekeltséggel. Ehhez mindenekelőtt pontos adatszolgáltatás szükséges, mely nyomon követi az egyes osztályok jövedelmezőségét. Ilyen már eddig is volt a Centrum Áruházban, továbbfejlesztett változata képezi az eredménykövetelmény alapját. Az áruházban nyereségtömeghez kapcsolják az eredménykövetelményt, ami nem elsősorban a forgalom növelésében, hanem a költségek alakulásában teszi érdekeltté a kereskedőket. A dolgozók számára kiváló lehetőség ez jövedelmük növelésére — ami az előzetes számítások szerint elérheti a 15— 25 százalékot —, egy-egy osztályt illetve külső boltot azonban csak alaposan fölkészült embereknek lehet vállalkozásba adni. Hogy mindenki értse, miről van szó. hat előadásból állő tanfolyamon ismertették az úi működési rendszer lényegét. Eszerint az eredménvköve- . te'm^nv teljesítéséért az alaD- bé- és 30—50 százalék nrémi- urn jár, ez utóbbiból havonta csak egységesen 30 százalék, a többi a végelszámolásnál esedékes. Amennyiben az eredmény jobb mint a követelményben megszabott, a többletnyereségből részesednek a dolgozók. Az osztályok, illetve külső boltok vezetői teljes önállóságot kaptak az árubeszerzésben, a Centrum Nagykereskedelmi Vállalattól való vásárlást külön ösztönzik. Új partnereket kereshetnek fel, belátásuk szerint alkudhatnak az árban, az engedményeket saját maguk használhatják fel. Abban érdekeltek, hogy a legkelendőbb, legdivatosabb árut vegyék meg, hiszen készletük után kamatot kell fizetniük, önálló jogkört kapnak viszont a nem kelendő készlet leértékelésében. Teljes az osztályvezetők "önállósága az értékesítési akciók, kiárusítások, csereakciók, új szolgáltatások eldöntésében is. Jogot kapnak továbbá az ár kialakításában — a piaci értékítélet alapján attól legfeljebb plusz-mínusz 20 százalék erejéig eltérve. Az áremelkedés megelőzésére külön automatizmusokat építettek be a rendszerbe. Az új rendszer kipróbálását az áruház jelenlegi .vezető garnitúrája vállalta: a két külső bolt és négy osztály kollektiven vesz részt benne, a másik három osztály csak a vezető be- osztásúakkal. Az osztályvezetőknek érdekük fűződik aa optimális létszámgazdálkodáshoz, a fel nem használt bér egyharmada ugyanis ottmarad. A jövedelemérdekeltségi rendszer a nagyobb kockázatot is magában hordozza: a leltárhiányért teljes mozgóbérükkel felelősek a dolgozók. A résztvevőkkel a szerződést 1984 decemberéig szólóan kötik meg, a kísérlet első tapasztalatait viszont már az idei esztendő felének fordulóján vonják meg. Kádár János és Havasi Ferenc megbeszélése Alan Whiftome-val Alan Whittome, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tanácsosa, az IMF európai főosztályának igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Bank meghívására tartózkodik hazánkban, szerdán a KB székházában találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával és megbeszélést folytatott Havasi Ferenccel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszélésen, amelyen részt vett Fekete János. a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese is, eszmecserét folytattak a nemzetközi pénzügyi élet időszerű kérdéseiről, a magyar népgazdaság helyzetéről, a gazdaságirányítási rendszerről valamint Magyarország IMF- kapcsolatairól. (MTI) Csehszlovák szakosított vásárok Magyar vállalatok is bemutatkoznak Három pozsonyi szakosított vásárról tartottak kedden sajtótájékoztatót Csehszlovákia budapesti nagykövetségén az Incheba szakosított külkereskedelmi vállalat képviselői. Elmondták, hogy május 10. és 15. között a szlovák fővárosban rendezik meg a Sympomech és a Coneco nemzetközi építészeti kiállításokat. A bemutatók az építési munkálatok gépesítésével, az építőanyagok gyártásával és felhasználásával foglalkoznak. A kiállításon a 175 csehszlovák vállalat mellett 6—6 szocialista és tőkésország vállalatai is bemutatják termékeiket. Hazánkat az Üvegipari Művek, a Mechanikai Művek, az épületasztalos-ipari vállalat és az építéstudományi intézet képviseli. Az Incheba nemzetközi vegyipari vásár kapui június 25-től július 1-ig lesznek nyitva. A 15. alkalommal tartandó rendezvényen kiemelt szerepet kapnak a vegyi fonalak, a könnyűvegyipar és a gyógyszeripar termékei. A szakvásárhoz kapcsolódóan nemzetközi konferenciákat is rendeznek, amelyen a vegyipari szakemberek egyebek mellett a felület- és korrózióvédelem, a biotechnológia, a biokémia és a vegyipari gépészet aktuális kérdéseit vitatják meg. Az Incheba idei rendezvényein a magyar vegyipart 22 vállalat és intézmény képviseli. (MTI) A megyei úttörőelnökség tárgyalta a gyermekmozgalomban Az érdekvédelmi, -képviseleti tevékenység a különféle testületek munkájának szerves részévé vált, s az úttörő- csapatoknál is jelentős fejlődés tapasztalható e téren — állapították meg szerda délutáni ülésükön Salgótarjánban a Nógrád megyei úttörő- elnökség tagjai. Fokozódott a közösségi, közéleti-politikai aktivitás, erősödött az úttörőélet demokratizmusa, amelynek alapja a kötelességek és jogok ismerete, illetve gyakorlati alkalmazása. Bratinka Gábor megyei úttörőtitkár értékelte az úttörő- csapatok és -elnökségek érdekvédelmi, -képviseleti munkáját, amelyről szólva megállapította, hogy új vonásokkal bővült mind tartalmában, mind formájában. — A csapatvezetőségek alapvető szerepet játszanak az ifjúság nevelésében — mondotta —, s meghatározóak abban is, hogy a gyerekek számára mennyire ' válik vonzóvá a közösségben végzett munka. Az úttörővezetők tevékenysége nem függetleníthető helyzetüktől, körülményeiktől, leterheltségüktől. Például, több fiatal pedagógus úttörővezető küzd lakásgondokkal, s él szűkös anyagi körülmények között. (Folytatás a 2. oldalon.) A tavasz közeledtével benépesülnek a földek. Az cndre- falvai halárban megkezdődött a tavaszi árpa vetése. —barna— Mezőgazdasági kistermelés — nagyüzemi integrációban Növekszik és tartalmában is gazdagodik a mezőgazdasági kistermelés. Az összes termelésben elfoglalt részaránya tavaly 1—1.2 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a kistermelés erőteljesen szakosodik is. A nagyüzemi integráció lehetővé teszi .újabb termelési ágak bekapcsolását, s azt, hogy a háztáji portákon is mind magasabb színvonalú technológiákat, termelési módszereket alkalmazzanak. A kistermelésnek mindinkább jellemzője, hogy a táplálkozási, élelmezési kultúra javításához szükséges anyagokat, terményeket nagy tömegben állítja elő. A piaci viszonyok is arra ösztönzik a kistermelőket, hogy növeljék egyebek között a zöldségtermelést, javítsák a gyümölcsértékesítés lehetőségeit, s az állattenyésztésben is bátrabban vállalkozzanak. Somogy megye nagyüzemei a háztájikban, a kistermelőknél meglévő üresen álló istállókat hasznosítják. Szerződéses rendszerben tejelő teheneket és hízómarhákat adnak Éjt; ezek továbbra is a nagyüzemek tulajdonát képezik, takarmányozásukról, gondozásukról, viszont a „bérlők” gondoskodnak. A fizetséget az értékesített tej, valamint a bízómarhánál a ráhizlalt”-súly alapján kapják. Jelenleg már 1000 tehén van a háztájiban, és számos kistermelő vállalkozott hizlalásra is. A megyében a Bárdibüki Állami Gazdaságban szervezték meg legjobban az akciót, itt 300 tejelő tehenet és 450 hízómarhát helyeztek ki a kistermelőkhöz. Vannak közülük olyanok is. mint például Báli István bárdudvarnoki, gazda, aki nyolc tejelő tehenet gondoz. A gazdaság azzal is igyekszik a szarvasmarha-tartási kedvet fokozni, hogy a legjobb tejelő teheneket — az 5000 literes hozamúakat — adja ki gondozásra, és a hízómarhák is kitűnő genetikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A fejőgépek beszerzését kedvezményekkel segítik, a tejátvétel könnyítésére Ladon, Bárdudvarnokon és Bányán átvevőhelyeket létesítettek. A hízómarhák neveléséhez szükséges tápot megfelelő ellenérték fejében házhoz szállítja a gazdaság. Az akció révén mindkét fél jól jár: a gazdaságnak nem kell istállót építeni, a kistermelők pedig állatvásárlás nélkül is jó jövedelemhez jutnak. A nagyüzem: gazdaságokban csökkentették a háztáji gazdaságokban viszont növelték a zöldségtermelő területet Bács- Kiskunban. Az idén a fűszer- növényekkel együtt mintegy 17 ezer hektáron foglalkoznak ipari, " illetve friss fogyasztású zöldséggel a megyében, ebből közel 9000 hektárt a kisüzemi parcellák, házikertek tesznek ki, ahonnan az idén először a feldolgozó üzemek is kapnak árut. Az egyöntetű termék előállításához a zöldség- termelő nagyüzemi gazdaságok adják a palántát és szolgáltatják a magot. A tompái Kossuth Tsz gazdaságaiban például 300 vagon paradicsomot termelnek a konzervgyár megrendelésére, a szabadszállási Lenin Tsz-ben pedig friss fogyasztásra étkezési paprikát állítanak elő vagontételekben.' (Folytatás a 2. oldalon.) Elutazott hazánkból a kubai külügyminiszter Hivatalos, baráti látogatását lamtitkár búcsúztatta. Jeli® befejezve szerdán elutazott ha- voU Jorge Rodriguez Grillo. a zánkból Isidóro Malmierca kubai külügyminiszter. Kubal Köztársaság magyarorA Ferihegyi repülőtéren Nagy szági nagykövetségének ügyvi. János külügyminisztériúmi ál- vője. (MTI)
