Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-16 / 63. szám
ÜZLETPOLITIKA MAI FELFOGÁSBAN Tegnappal a máért A címben említett tömör gondolat fejezi ki legkézzelfoghatóbban a Börzsöny és Vidéke ÁFÉSZ elmúlt évi tevékenységét. Vagyis eleget tettek forgalmi tervüknek, oly módon, hogy jövedelme- zési mutatójukat 10,16 százalékra teljesítették. Nyereségük éppenséggel nem kiemelkedő, de elfogadható, ha figyelembe vesszük, hogy olyan felújítási munkálatokat végeztek el, és. olyan ösz- szegben, amivel nemcsak megalapozták üzleteik kulturáltabb színvonalát, hanem a továbbfejlődés sokoldalú lehetőségeit is garantálták. De úgy is fogalmazhatnánk: tiszta lappal indultak. Az utolsó „békeév” Az első pillanatra is dinamikusnak látszó fiatalember benyomását kelti Demus István, a szövetkezet elnöke. <5 mondta az alcímben közölteket, érzékeltetve azokat a megváltozott követelményeket, amelyek ma a szövetkezet dolgozói előtt állnak, saját tagságuk és a vonzáskörzetükbe tartozó lakosság jó áruellátása érdekében. Nem beszélve az egyéb feladatokról: felvásárlásról, az ipari tevékenység növeléséről stb. — A SZÖVOSZ irányelveinek megfelelően ez évi forgalmi tervüket 6,5 százalékkal növeljük — szól ismét a szövetkezet elnöke. — Az élelmiszereknél 4,8, a ruházatban 1, a vegyesiparcikkeknél pedig — a TÜZÉP is benne van — 7,1 százalékos felfutással számolunk. A szerződéses üzletekben 59,5 százalékos forgalomnövekedéssel számolunk, ipari tevékenységből 14 millió forinttal kalkulálunk, az építőipari szolgáltatások alapvetően nem változnak. Nyereségünk 3 millióval lesz nagyobb, mint 1982-ben volt. A forgalmi terv teljesítése is fontos, de minket elsősorban ebben az évben a nyereség alakulása, valamint a költségek ésszerű csökkentése, annak módszerei érdekelnek. Nálunk is végeszakadt a korábbi „békeéveknek”, a gazdálkodás intenzívebb szakaszához érkeztünk el. Ebből adódnak az új, megnövekedett és másként megvalósítandó feladataink is. Vajon mit takarnak az előbbi gondolatok? Igényes választék — ösztönző érdekeltség Az 1982. évet értékelő küldöttgyűlésen felszólaló küldöttek, a felújítási tempó további megtartását szorgalmazták, mondván: általa növekedik az üzletek kulturáltsága, gazdagabbá válik az árubemutatás, jobb lesz az igények kielégítése, ugyanakkor javulnak a munka- és életkörülmények. Mindezt olyan körülmények között kell sikeresen megoldaniuk, amikor egyes nagykereskedelmi vállalatok ritkítják korábbi áruszállításaik ütemét. Ez elsősorban a kis üzleteket, illetve az itt élő lakosság ellátását érintik hátrányosan. De nem szabad elhallgatni azt sem, hogy a kisboltok szakképzett dolgozókkal való ellátása is a megoldásra váró feladatok között szerepel. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a lakosság vásárlóképessége az olcsóbb áruk irányába tolódik el, hogy bizonyos termékekből máris túlkínálat van, a vásárlók jó része pedig berendezkedik a szezon végi kiárusításokra. A szövetkezet vezetősége, üzletpolitikai céljai kialakításakor figyelembe vette azt is, hogy sok az ingázó, akik közül többen Budapestre, mások Vácra, vannak, akik Balassagyarmatra járnak dolgozni. Ezekben a városokban az üzletek választéka igényes. Ezt az árukínálatot várják el visszatérve otthonukba a szövetkezet dolgozóitól is. Ennek a szövetkezet kollektívája csak abban az esetben tud többé-kevés- bé jól megfelelni, ha kihasználja a többcsatornás árubeszerzés összes lehetőségeit, előtérbe helyezve a gazdaságosság követelményeit. Az előbbiek mellett a szövetkezet vezetősége anyagilag is ösztönzi a dolgozókat, a minél jobb áruellátás biztosításáért. — Az elmúlt esztendőben maximálisan kihasználtuk a bérszínvonal-emelés összes lehetőségeit — veszi vissza a szót Demus István. — Ezzel megalapoztuk az idei feladatok jó elvégzésére való mozgósítást is. A fejlesztés mértéke meghaladta az átlagot, és korábbi elképzeléseinket. A rendelkezésre álló összeg egy részét alapbérezésre fordítottuk, másik része mozgóbérként, teljesítményhez kötve került a dolgozókhoz. Vonatkozik ez az osztályvezetőktől kezdve egészen az ügyintézőkig. A bérrendezés havonta négy-ötszáz forint pluszt jelentett egy-egy dolgozónak. A kiadható jutalék 29 százaléka pedig a differenciálást szolgálja. Az idén béremelésre nem, csupán korrekcióra lesz lehetőségünk. A boltvezetők bevonásával bővítjük azoknak a körét, akik mozgóbért kaphatnak — utal a közelmúltra, és érzékelteti a jelen lehetőségeit a szövetkezet elnöke. Pár pillanattal később a következőket mondja: — Szigorúbb, nagyobb követelmények teljesítéséért a tavalyi évben elért bér jár az idén. Nem ebből kell megélnie Végül néhány szót a szövetkezet által végzett fogyasztói érdekvédelemről. Ez a legérzékenyebb pontja tevékenységüknek. Egyrészt azért, mert a hálózati ellenőröket mindenki úgy ismeri, mint a tenyerét, másrészt ők is a szövetkezet nagy családjába tartoznak, s akármennyire is buzog bennük a hivatástudat, másként ítélnek meg egyes visszásságokat, mint a kívülálló ellenőrök. Ennek ellenére az elmúlt esztendőben tíz-tizenkét írásbeli fegyelmi került a kevesebbet mérő, többet számoló dolgozókhoz. Az előbbiek közül többen kimaradtak a bérszínvonal-emelésből, nem kaptak jutalmat, de nem is lehetnek a szocialista brigádok tagjai sem. — A tisztességes kereskedőnek nem ebből — az előbbiekből — kell megélnie — idézi a becsületes kereskedők többségének véleményét Demus István. Ezzel a megállapításával bizonyára senki sem vitatkozik. —venesz— Balassagyarmati tárnok, fűtőtestek, raklapok Kivitel ALU-nézetből Értő szemek Frankfurt, Hamburg, Hannover, Lille, Stockholm, sőt Bagdad, Teherán és még lehetne sorolni azokat a városokat. ahol az idén nemzetközi vásáron mutatja be termékeit a Balassagyarmati Fémipari Vállalat. Az Ipoly-parti- ak bányatámokat, fűtőtesteket, elektromos szerelőlapokat, valamint raklapokat mutatnak be a szakközönségnek, vagyis: export-, illetve exportra (is) szánt áruikat népszerűsítik. Nyomott piac! „Amikor a beruházási piac az egész világon nyomott, akkor meg kell becsülni minden újabb eladási lehetőséget. Kihasználjuk a kevésbé jövedelmező alkatrészexportot is, de tudjuk, hogy nem ez az igazi” — vallják a vállalatnál. Ennek megfelelően tüzetesen kutatják a piacot világszerte, és újabb és újabb kapcsolatokat vesznek föl európai, ázsiai, afrikai, amerikai cégekkel. A HUNGALU Trösztön belül elsősorban az ALUKER bonyolítja le a kivitellel kapcsolatos teendőket. De az egyes gyáraknak — így a gyarmatiaknak is — módjuk nyílik önálló kezdeményezésekre a vevőkör bővítésében. Erre a kiállításon való részvételtől a hirdetésen keresztül az úgynevezett DM-akciókig, vagyis „direktmegkeresésig” többféle forma áll rendelkezésre. Tavaly kiváltképp erős „of> fenzívát” indítottak a piacon, összesen hatszázezer forintra rúgott a kapcsolatteremtésre fordított költség. A vásárokon való megjelenés anyagi terheinek nagyobbik részét „közös kalapból” a HUNGALU fedezi. Az egyes gyárak a külön reprezentációkat, kiküldetéseket állják. Ezen túl a saját hirdetéseket is maguk a. gyárak fizetik. A gyarmatiak tavaly a World Mhiingtól kezdve a Modern Africán át a Business Weekig egy tucat gazdasági lapban közöltettek reklámanyagot. Tárnok versenye Az erőfeszítések nem maradtak hatás nélkül. Ajánlatok érkeztek többek közt Kanadából, Indiából, sőt Indonéziából is a palóc városba A konkrét megrendelésig azonban egyelőre a TÜRELEM jelszavát kell kiadni Gyarmaton. A beruházási kereslet ezekben az országokban is meg van zabolázva. A „mozgásba jövetelnek’ így is több jele mutatkozik a fémipari vállalat kiviteli munkájában. Idén az év első negyedében húsz bányatámot vittek, illetve visznek a tengeren túlra, egy USA-beli megrendelőhöz. Az összesen 320 ezer forint értékű export önmagában még nem nagy „fogás”, ám ha a minőség megfelel, további igénylés várható. Egyébiránt a gyarmati tárnok minősége és „képességei” idáig föltűnő elismerést váltottak ki. Egy világszerte ismert nyugatnémet céget szorítottak ki néhány kisebb piacról, nagyrészt annak köszönhetően, hogy az Ipoly-parti üzem alumínium bányatámjai „többet tudnak” — a megrendelő cégek szakemberei szerint —, mint a versenytársai. Részint ezt igazolja, hogy a második negyedévben 600 darab támot vár Balassagyarmatról egy csehszlovák vállalat is. Űj terméknek számít még a palóc városban az alumínium fűtőtest. Ebben az évben 160 ezer négyzetméter fűtőfelületű radiátort gyártanak, ebből 60 ezer négyzetméternyit szánnak exportra. Egy francia fűtésszerelő cégnek készítettek eddig ötven komplett radiátort. ennek értéke negyedmillió forintra rúg. Frankhonból is további megrendelésekre számítanak, így az eredeti terv megvalósíthatónak látszik. Próbálnak PASZ-olni is A PASZ néven futó elektromos szerelőlapokkal külföldi piacra nehéz betörni, ezeket az elemeket ugyanis általában minden ország maga. fejleszti ki. Bár „kijárnak” a vásárokra a gyarmati PASZ- elemek. egyelőre nem bizonyultak kelendőnek a határokon túl. Nagyobb remények fűződnek az alumínium raklapokhoz. Mivel ezek az eszközök könnyen tisztíthatóak, elsősorban a tej-, a hús- és a hűtőiparban érdeklődnek irántuk. Eddig egy-egy svéd, dán és osztrák cég kért mintát a lapokból; gyártásra készen várják a megrendelést a gyarmatiak. Molnár Pál Csendes írógép Az NSZK-ban végzett kísérletek azt mutatták, hogy olyan irodákban, ahol a zaj állandóan meghaladja a 25 decibelt, a munkateljesítmény a csendes irodákban elérthez képest 25 százalékkal kisebb, és a hibaszázalék is rohamosan nő. Az irodahelyiségek fő zajforrásai az írógépek. Az egyik ludwigshafeni (NSZK) cég, amely már vadászgépek számára is állított elő hatékony zajtompítókat, most zajcsökkentő írógépburkolatot szerkesztett, amely a gép zaját szabályszerűen bekeríti és lefogja. A burkolat acélbádogból készül, hangelnyelő anyaggal van bélelve, és átlátszó műanyag fedi. Hatékonysága még a hivatásos zajszakembereket is meglepte: a laboratóriumi mérések szerint az írógépzajt 1,5 méter távolságban 11—13 decibellel csökkenti. A burkolat alól csupán tompa mormogás hallatszik. A különösen zavaró magas hangokat a berendezés majdnem teljesen elnyeli. Fűtött cipők Japánban összetett talpbetétet készítettek, középső részéből kilógó fonallal. A fonal megrántásával átszakad a belső elválasztó lap, két vegyi anyag egyesül és hőt fejleszt. Ez a rendszer egy hétig biztosítja a cipő kellemes hőmérsékletét. Az USA-ban villamos elemet szerkesztettek hőleadóval. A berendezés a talpban és a sarokban helyezhető el. Fűtési időtartama 1—2 hónap, aszerint, hogy hányszor helyezik el a cipőben. Angliában a cipősarokba betolható fűtőcellát készítettek, amely akkumulátorral működik. Egyheti használat után dugós csatlakozón feltölthető. A Szovjetunióban fűtött korcsolyával kísérleteznek. A hőfejlesztőt a korcsolya egyik üreges részében helyezik el, és az nemcsak a lábat melegíti, hanem a korcsolya talpára is sugároz ki hőt. Szovjet szakemberek szerint ez a korcsolya „sokat ígérő”. Ufáapétlás a oiexágazfSaságssak A szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet négyfajta mezőgazdasági szakma elsajátítására ad lehetőséget. Az idejáró 400 iskolás az elméleti oktatás mellett a jól felszerelt tanműhelyekben sajátíthatja el a szakmák mesterfogásait. Molnár Attila másodikos növénytermesztőgépész-tanuló as Ottó-motor szerelését végzi. Berzás Miklós és Miravik Tibor másodikos diákok szakmai gyakorlati órájukon az MTZ traktorok karbantartását végzik. Zoliéi János végzős tanuló mezőgazdasági gépszerelőszakmát választotta hivatásának. Képünkön- Diesel-adagoló • beállítását végzi korszerű gépen. A szécsényi termelőszövetkezet központi telephelyén Ledee»« ki János szakoktató irányítása mellett Mákli Tibor tanulA mezőgazdasági gépen a hengerfej szerelését végzi. (Rigó Tibor képriportja) NÓGRÁD - 1983. március 16., szerda 3
