Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

Négy könyv az építészetről Andrea Palladio: Négy könyv az építészetről című műve valójában egyetlen kö­tetben látott napvilágot most a Képzőművészeti zsebkönyv- társorozatban. Ez a rend­kívül nagyhatású elméleti munka magyar nyelven elő­ször jelent meg. A neves itá­liai mester, Andrea Palladio (1508—1580) az európai építé­szettörténet legkiemelkedőbb alakjai közé tartozott, aki az építészet minden fajtát művel­te, középületeket, .palotákat, templomokat és vilfíkat épí­tett, s e munkásságával mint­egy a reneszánsz építészet összefoglalója volt ugyanak­kor a barokk stílus felé is nyitást jelentett. Az idők során Palladio mun­kásságának megítélése sokat változott, amint arról Zádor Anna is részletesen szól a-kö­tetben utószóként közölt ta­nulmányában. Eszerint, a vé­lemények módosulása egyrészt abból következett, hogy az építészt egy időben a klasz- szicizmussal azonosították, s amint ezen irányzat megíté­lése változott, úgy módosult Palladio értékelése is. Más­részt, főként a századforduló körül, a polgárság építőked­vének fölvirágzásakor főként a villaépítő mestert látták benne. így a historizáló ek­lektika sok megoldásában kö­vette Palladio gyakorlatát. A nemes mesternek ez a műve építészettörténeti for­rásként olvasható, de mara­dandó élményt jelent azok számára is, akik a kultúrtör­ténet iránt érdeklődnek. Az első könyv az építke­zés módjairól, a magánházak­ról és középületekről szól. Egy levéllel indul, • amelyet a mester Giacomo Angaranno hercegnek írt 1570. novem­ber 1-én Velencében, s amely­ben könyveihez kéri a her­ceg jóindulatú támogatását. Ebben a könyvben Palladio sorra veszi, mely dolgokat kell figyelembe venni és előkészí­teni, mielőtt az építkezés el­kezdődne. Hasznosság vagy Kényelmesség, tartósság és szépség nélkül egyetlen épü­let sem dicsérhető, írja. Ezek s a további követelmények ma is érvényes kitételek, s Palladio építészeti gyakorla­ta még következetesen kö­veti is őket. Ezután szól az anyagokról, a faanyagokról, a kövekről, a homokról, a mészről és oltásának módjá­ról, a fémekről, a föld mi­nőségéről, ahová az alapot kell helyezni, az alapokról. Kultúrtörténetileg is rendkí­vül érdekes, ahogyan a falak módjairól ír, s azokról a módszerekről, amelyet a gö­rögök alkalmaztak kőépítmé­nyeiknél, s amint sorra ve­szi a falak karcsúsításának módjait és az oszloprendeket, az antikok által használt tosz- kán, dór, ión, korinthoszi és a kompozit oszloprendek jellemzőit, eredeti rajzmellék­letekkel érzékletessé téve a szöveget. Külön hangsúlyo­san ír az arányok tisztelet­ben tartásának fontosságáról. A második könyv az építé­szetről úgy szól, hogy számos általa tervezeti, a városban és azon kívül épült ház terv­rajzát, továbbá az antik gö­rögök és rómaiak házainak rajzait tartalmazza. A váro­si házak tervrajzaival kap­csolatban írja Palladio: „Meg vagyok győződve, hogy azok, akik megnézik az alant kö­vetkező épületeket, és tudják azt, mennyire nehéz bevezet­ni egy új szokást, különösen az építészetben, amely mes­terségből saját meggyőződése szerint mindenki ismeri a neki megfelelő részt; engem igen szerencsésnek fognak tar­tani, mivel találtam olyan 'nemes, nagylelkű és jó íté­lőképességű férfiakat, akik hittek az érveimnek, és há­tat fordítottak az idejét múlt, minden szépség és kellem nél­küli építési módnak.” Hogy mennyire így van, azt többi között bizonyítják azok a könyv végén közreadott, szí­nes fényképek, amelyek se­gítségével az olvasó ma is fölidézheti Palladio épületei­nek ragyogó szépségét. A harmadik könyvében Pal­ladio azokat a máig érvényes építészetelméleti észrevételeit közli, amelyek az utakra, a hidakra, a terekre, a bazili­kákra és a gyakorlóterekre vonatkoznak, szintén sok rész­letrajzzal illusztrálva. Saját munkáin kívül mindenek­előtt az antik építészetet elem­zi itt is, érvelőén dicséri an­nak téralakítását, esztétiku­mát. A negyedik könyv pedig az antik templomok leírását és rajzait tartalmazza, amelyek Rómában találhatók és né­hány más templomét, ame­lyek Itáliában és azon kívül állnak. Szól a helyről, ahová építették őket, továbbá a templomok fajtáiról, külső és belső beosztásukról, s antik templomtervrajzokat közöl. A könyv végül Andrea Pal­ladio építészeti alkotásainak színes képmellékletét közli. Ezeket a színes felvételeket Hajnóczi Gábor, a könyv for­dítója és Klaniczay Péter ké­szítette. (Képzőművészeti Alap Kia­dóvállalata, Budapest, 1982.) . T. E. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak 8.56: A cselekvő filozófus. 9.06: Jean-Pierre Rámpái fuvo­la zik 9.48: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak 10.50: Népdalcsokor 12.43: Ahol a vendég a gazda 13.05: operaslágerek 13.33: Kritikusok fóruma 13.45: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Bach: Esz-dúr szólószvit 15.28: MR 10—14 16.04: Bárdos Lajos kórusművei­ből 16.29: Kohászból gépész? 17.05: Makrala Kaszrasvili ©pe- raáriákat énekel 17.30: Pátria — népzenei hangle- » mezsorozat 17.42: Szigeti József felvételei 19.15: Hangtárlat 20.25: Csárdásmuzsika 20.50: Hallgassuk együtt 21.30: Terv és valóság 22.30: Andor Ilona vezényel 22.45: Elvesztett energiák 23.00: XX.* századi operákból 0.10: Idrányi Iván táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Ljuba Welitsch és Kónya Sándor Lehár operettjeiből ón p if a1 Zenedélelőtt 12.05: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: A Dunai Vasmű üzemi tűzoltóságának koncert fú­vószenekara játszik, vez. Tóth Ottó 14.35: Slágermúzeum 15.39: Táncházi muzsika 16.00: Mindenki iskolája 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Vörös Sári nótákat énekel. 19.00: Zenei tükör 19.30: Peter Alexander operett- dalokat énekel 19.45: Phil Collins felvételeiből 20.35: Halló Berlin — Halló Budapest! 21.36: Nemzedékek 22.26: Eisemann Mihály operett­jeiből 23.20: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országára. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Szocialista bri­gádok a DIGÉP-ben. — Az új termékek é* a nyereség Ózdon. — A tiszapalkonyai November 7. Termelőszövetkezet termékéről.) Felelős , szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. 18.00: Észak­magyarországi krónika. (A me­zőkövesdi ÁFÉSZ húsfeldolgozó üzemének ez évi tervei. — Üj rádióállomás kezdte meg mű­ködését Salgótarjánban.) 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism*) 8.05: Iskoiatévé: Ci'osz nyelv (ált. isk. 6. oszt.) 8.25: Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.) 9.00: Magyar irodalom (ált. isk. 8. ©szt.) 9.3$: Fizikai kísérletek 9.50: Stop! Közlekedj okosan 1 lo.oo: Delta (ism.) 10.25: A Hamr család. 11/2. rész: A beteljesült kívánság. 11.15: Rockzene a Szivárvány Színházban, (ism.) 12.00: Képújság 14.30: Iskoiatévé: Magyar iroda­lom. (ált. isk, 8. oszt.) (ism.) 15.05: Hírek 15.10: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. * 15.15: Hannibál tanár úr. Magyar film. 16.50: Reklám 16.55: Bohemians—Dundee Uni­ted. UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzés. A szünetben: Reklám. 18.50: Képújság. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.1^ Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi kör. 20.30: A hét műfárgya 20.55: Vendégünk: Váncsa J©nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. 21.25: Szokolay Balázs zongorá­zik. 21.35: Krónika. A 2. magyar had­sereg a Donnál. 22.15: Tv-híradó 3. 2. MOSOK: . 7 ~.j 20.00: Merre tovább belváros? 4 NÓGRÁD - 1983. március 2., szerda | 20.45; Tv-híradó 2. ELODÁZOTT ETIKETT-TAN Avagy amit tudni illik, azt tudatni is illenék Tízen Túliak Társasága. Illemtanéra — hirdeti a köz­ségi művelődési ház műsorfüzete. Felcsillan a szem, örül a lélek, végre valahol segítenek a kiskamasz nagy problé­máján. Telefon a szécsényi művelődési házba: igen, meg­lesz, a TTT nem szokott elmaradni. Másnap telefon a mű­velődési házból: ez most elmarad... Mondhatná az ember, nem ez az egyetlen program egy közművelődési intézményben, amit törölnek a műsorterv­ből. És egyáltalán, másutt ilyet be sem vesznek a terv­be! Szóval, az illemtan így is,, úgy is elmarad. S ez önmagá­ban nem lenne bai, ha a gye­rek, akiből előbb kamasz majd fiatal, később felnőtt lesz, megtanulna mégis visel­kedni, közösségben élni. De a kamasz nem köszön. Nem azért mert nem akar, hanem mert nem tudja ho­gyan. A csókolomból, kezét csókolomból kinőtt, s a sziá- tól a tiszteletemig annyi ver­zió van, ki tudja, kinek mi­lyen dukál! Senki nem nyug­tatja meg afelől, "elég ha a napszakokat ismeri... Ha a faluból elmegy a vá­rosba. a városból egy másik városba, fél délelőttöt kószál, míg célját eléri, mert nem tudja, hogyan forduljon az is­meretlen emberhez útbaiga­zításért. Mondhatná, hogy ha­ver, ha fiatal, vagy bácsi, ha öreg, és a kettő között? Mert nem magától értetődő, hogy legyen szíves, vagy ne hara­gudjon, megmondaná kez­detű mondatot formáljon. Szörnyülködünk az utcán, hallva a tizenévesek egymás­közti durva, sokszor trágár, mégis természetesen kezelt szavait. Megbotránkozunk, amikor a buszról leszállva a nagyfiú, ahelyett, hogv segíte­ne a bizonytalanul lépegető idős asszonynak. ráförmed, szedje a mankóit öreglány, sietünk!.... Szomorúan konstatáljuk vé­leményünket a mai fiatalok­ról, amikor nem adják át a helyüket az idősebbnek, ha­nem üres tekintettel bámul­nak maguk elé, vagy más­hová... De az élet csiszolja a fia­talt, felnőtt lesz, és követi a példákat. A főnökét ő is Ko­vács elvtársnak szólítja, a portást pedig Józsi bácsinak... Anyukámnak a vonaton a ka­lauznőt. pedig a lánya lehet­ne, szaktársnak a vízvezeték­szerelőt, pedig ő gépkocsive­zető... Rágyújt kisgyerek és beteg mellett, de ha épp leszokó- ban van a dohányzásról, szid­ja a bagósokat és fitogtatja akaraterejét... Miután kollégá­ja elrebegte köszönetét, ami­ért tegnap kimentette a fő­nöknél, megvágja egy százas­sal... A nyugdíj előtt álló megbe­csült szakmunkás reggeliért szalajtja' a szakmunkástanu­lót... S a botjára támaszkodó idős hölgy hangosan meg- jégyzi a cicanadrágos lányra, hogy ő azért felvett volna egy szoknyát is.... Kit tegezzünk és kit ma­gázzunk ? Szabad-e uramozni és hölgyemgzni? Olyan bonyo­lult! Ki tanítsa meg? Hát ta­nítókban éppenséggel nincs hi-' ány, gondoljunk csakanapjá-' ban tucatszámra hallott intel­mekre, kioktatásokra. De ezek annyifélék, hogy nagyjából semlegesítik egymást. Ütköz­nek a generációk és a korok, melyben nevelkedtek. Ki járjon hát elöl jó pél­dával? A szülő? A pedagógus? A népművelő? Ezúttal talán nem érvényes az udvariassá­gi formula: Csak ön után! Veszprémi Erzsébet Rendezvények az olvasókért A salgótarjáni Balassi Bá­lint megyei könyvtár számos és sokrétű rendezvényt szer­vezett a múlt évben az olva­sók igényeinek kielégítése ér­dekében. A megyeszékhely is­koláiban, üzemeiben, néhány külső kerületben hét alkotóval rendezett tizenegy író-olvasó találkozót, két szerzővel mű­szaki könyvankétot, két ízben szerkesztőségi találkozót az Állatvilág című lap vezetői­vel. Műsoros rendezvény zárta a munkás-olvasónaplópályá- zatot, ilyen formában emlé­keztek meg a költészet napjá­ról és Kodály Zoltán születésé­nek centenáriumáról. A megye különböző településein tartal­mas szolgáltató programokat bonyolítottak le. A vers és ze­ne, valamint a költészet és tör­ténelem témakörében Baranyi Ferenc költő és Merényi Ju­dit előadóművész hat, Sellei Zoltán előadóművész Arany János művészetéről öt helyen adott műsort. Nógrád megye érdekességeiről, Kodály Zol­tánról audiovizuális progra­mot 16, rendhagyó irodalom­órát és gyermekfoglalkozást 18 helyen rendeztek. 81.M: Az utolsó fellángolás. Ma­gyarul beszélő olasz tévé­film. 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 16.55: Bohemians Praha—Dun­dela United labdarúgó UEFA Kupa mérkőzés. 18.50: Az első csehszlovák űrhajós repülésének 5. évfordulójára 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Tv-fórum 20.40: Az egykor népszerű cseh népi operettekről 21.10: Azimut 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Ezzel törődni kell. 22.55: Hírek 2. MŰSOR: *8.50: Az új szlovák zene- művészeti termékek seregszemléi érői 19.30: Tv-híradó 20.00: Időszerű problémák 21.30: Időszerű események 22.00: Prokofjev: A kővirág meséje MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től és háromnegyed 6-tól: Egy trombitás Szocsiban. Színes' ze­nés szovjet film. Este 8-tól: Öt ej£e. Színes szovjet film. Balas­sagyarmati Madách: háromne­gyed 6-tól: Kilenctől ötig (14). Színes. szinkronizált amerikai filmvígjáték. Este 8-tól: A háló­zat (16). Színes, szinkronizált amerikai film. — Nagybátonyi Petőfi: A postás mindig kétszer csenget I—II. (16). Színes, szink­ronizált amerikai bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Mennyei na­pok (14). Színes amerikai film­dráma. —- Kisterenyei Petőfi: Is­kolamozi: A koppányi aga tes­tamentuma. — Karancslapujtő: Szamurájok és banditák I—II. (16). Színes japán kalandfilm. ÉTTERMI BESZÉLGETÉS” Suka Sándor Vajda László Bontovics Kati „A NEM VÁRT VENDÉG” • , Gábor Miklós Meszléri Judit Leviczki Klára Nógrád megyei bemutatók: Salgótarján NOVEMBER 7. III. 3—4. Balassagyarmat MADÁCH III 25—27. Pásztó MÁTRA III. 31 —IV. 1. Szonda a rádióban Minden nap információk tömege érkezik az újságot ol­vasó, tévét néző emberhez. Ezek nagy része éppen a hatal­mas mennyiség miatt elsikkadt, de van közöttük jó néhány, amelyet az átlagosan érdeklődő is megvizsgálna közelebbről, szeretne többet tudni róla, mélyebben megismerkedni ve­le. Így azután szívesen vesszük azokat a műsorokat — ma már számos ilyen van a rádióban és televízióban —, ame­lyeknek célja az alaposabb tájékoztatás. Ezt a szerepet kívánta betölteni már évtizedekkel ezelőtt a Rádiólexikon. Az 1955-ben indított műsor hatalmas nép­szerűségnek örvend, nem véletlenül. Természetesen épít a már jól bevált hagyományokra, de céltudatosabban alkalmaz­kodik a körülményekhez. Két szerkesztő, Egyed László és Simonffy Géza állítja össze a kéthetente jelentkező, immá­ron új nevű Szonda kínálatát. — Egy éve határoztuk el az átalakítást, amellyel úgy érezzük, jobban „kiszolgáljuk” hallgatóinkat — kezdj a be­szélgetést Simonffy Géza szerkesztő. — A rádió ismeretter­jesztő osztályának csak egyik, de igen nagy körültekintés­sel készített műsora ez. Az új magazin forma az újságoké­hoz hasonló szerkezeti felépítésű, állandó jellegű, különbö­ző rovatokból tevődik össze. — Milyen rovatok vannak? — A Kutatás közben a laboratóriumokba látogat, az Állomáskereső a rádió külföldi tudósítóinak érdekes infor­mációival ismertet meg, az Ellenvélemény egy-egy érdekes előadáshoz kapcsolódik, a Repülő csészealj, az áltudományos elméleteket boncolgatja. A hét kérdése a pillanatnyilag leg­aktuálisabb témákkal foglalkozik. A Kultúrhistória, a Hogy mik vannak hírekre reagál. Hajós Anna SERIES Színes magyar film, készült 1982-ben a MAFILM Dialóg Stúdiójában Vaszilij Suksin novellái nyomán írta és rendezte: Kép: Zene: ANDOR TAMÁS BACSÓ PÉTER FÉNYES SZABOLCS ■ Főszereplők: „SÉRTÉS” Tordy Géza Molnár Piroska Kállai Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents