Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

Sorozatban készülnek az elektromotorral meghajtott, főleg fólia- és üvegházakban alkal­mazható rotációs kapák az Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységében. A levegő szennyezése nélkül dolgozó berendezés sokoldalúan hasznosítható a háztáji gazdaságok­ban Képünk a meőzás során készült, hogy egyetlen hibás darab ne kerüljön a felhasz­nálókhoz. _ kj __ Á környezetre az embernek kell vigyáznia Beszélgetés dr. Pömsödy Péterrel, a Hazafias Népfront megyei környezetvédelmi munkabizottságának elnökével A közelmúltban a Hazafias Népfront megyei környe­zetvédelmi. munkabizottsága ülést tartott, ahol megtár­gyalták és meghatározták a bizottság 1983. évi környezet- védelmi feladatait. A környezetvédők széles körű akció­kat terveznek annak érdekében, hogy megyénkben a tisz­taság, a rend legyen jellemző. Munkájuk legfontosabb része, hogy élvezzék a társadal­mi támogatást, közös erővel végrehajtsák a környezet tisz­tasága iránti társadalmi igényeket, ellenőrizzék annak megvalósítását. Munkatársunk, dr. Dömsödv Péterrel, a munkabizottság elnökével beszélgetett a feladat végrehaj­tásának részleteiről. Kérdés: Beszéljen részlete- punk a szakszervezetektől, ei­sen is azokról a feladatokról, sősorban az üzemekben szer- valamint a7 pgv/h tisztásáéi amelyeket a környezetvédel- vezik a környezetvédelmet, cl-meket S' ' S mi munkabizottság maga elé mozgósítják az embereket e tűzött! feladatok végrehajtására. A Válasz: Tennivalónk egy megyében sok helyen már mondatban: a társadalmi mindennapi feladat az üze­erőkkel támogatni a tanácsok mek udvarainak tisztén- környezetvédelmi tevékeny- tartása, a munkahelyek rend- ségét és egyben megadni en- jének betartása. Kapcsola- nek a munkának a társ’adal- tot tartunk az iskolákkal, mi kontrollját. Legközvetle- ahonnan lelkes diákok állnak nebb feladatunk — amely rendelkezésünkre. Sokat se- már a befejezés szakaszába gítenek a KISZ-szervezetek, , . „ lépett — jól előkészíteni azt elsősorban a fásítási akciók n^oz, a kle!Tíe .<;ed.0 A ... .. __ _ OTomohroir ac Lrr\I I rMz-ri _ l om, Mátramindszent, Palo­táshalom, Szécsény. községet, ahol a lakosság valóban ki­magasló tevékenységet foly­tatott. Az ifjúsági szervezet a fia­talok munkáját értékeli, a szakszervezet saját értékelé­se alapján rangsorolja az üzemek tevékenységét. A Vöröskereszt saját rendszere alapján a lakóterületek, in­tézmények tisztasági helyze­tét értékeli és odaítéli a „Tiszta udvar, rendes ház”, A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Bizottsága a kör­nyezetvédelmi világnapon kiváló és érdemes társadal­mi munkás kitüntetéseket, valamint a Hazafias Nép­front országos titkársága ál­tal alakított „Környezetünk védelméért, . fejlesztéséért” kitüntető jelvényt adomá­a tavaszi tisztasági körriye- végrehajtásában. Nem utolsó- zetvédelmi lomtalanítási ak- sorban támogatnak a vörös­eiét, amely március középé- keresztes aktívák, akik él­től április végéig tart. Ez idő ső számú cselekvői a kör- alatt szeretnénk a városok, nyezetvédelemnek. végző személyek és kollektí vák részére. Kérdés: Bízik abban, hogy a környezetvédelem szerves részévé válik az ember min­falvak parkjait, közterületeit Szükség van ezekre az dennapi tevékenységének? kitakarítani, hogy a tavaszi erőkre, mert a körr.yezetvé- Válasz: Nagyon bízom és, ünnepeinket méltó környezet- delem nem kampányfeladat. ez*- az elmúlt évek tapaszta- ben tarthassuk. De ezzel egy- A tavaszi tisztasági akciót latai is megerősítették. Egy- időben célkitűzésünk az üze- követi nyáron a virágosítás, re több azoknak a száma mek belterületén egészen a parkosítás, a területek tisz- akik a környezetvédelmet műhelyekig a tisztaság és a tán tartásának folyamatos nem egymás bosszantásának, rend megteremtése, a mező- munkája és értékelése. Ősszel hanem az emberiség alapve- gazdasági majorok és kör- bekapcsolódunk a megyei ta- to feladatának tartják. Ez a nyékének rendbehozása. Be- nács által meghirdetett tár- felismerés sok embert kész­kapcsolódunk a fásítási mun- sadalmi akciósorozatba. tet cselekvésre. Ezeket az kába és támogatjuk a Vörös- Kérdés: Hogyan értékelik e er°ket kell minden eszköz­kereszt tisztasági mozgalmát, végzett munkát, megszab- ze' támogatni. Remélem, hogy Tennivalónk másik területe ják-e annak értékét, van- a7 főén sorra kerülő rendez- 8 környezetvédelmi tudati or- nak-e különbségek munka vényeink, akcióink még málás erősítése. Figyelemmel és munka között? kísérjük és segítjük az úttö- - Válasz: A munkánk során rő-környezetvédelmi őrsök szerzett tapasztalatok bizo- munkáját, a' fiatalok környe- nyitják, hogy szükség van a zetvédelmi tevékenységét és környezetvédelemben részt- felhasználunk minden fóru- vevők munkájának rendsze­kább erre a közérdekű cse­lekedetre fordítják az embe­rek figyelmét. Egyre töb­bünkben erősödik annak felismerése, hogy környeze­tünkért mi magunk vagyunk mot propagandánk kitér- rés értékelésére és annak felelősek és magunknak kell Ezerforintos Latod jesztésére. Az embereknek elismerésére. Azt kértük a meg kell érteniük, hogy a társadalmi szervezetektől, tiszta, egészséges környezet hogy meghatározott időpont- elsősorban az ő érdekük és- ban értékeljék az üzemek- ezt nekik is kell megterem- ben, intézményekben és is­teni. kólákban, hogy hajtották Kérdés: Ezek a feladatok végre ezeket a közérdekű fel­társadalmi összefogást igé- adatokat. nyelnek. Hogy oldják meg A kohászati üzemekben, a ezt a követelményt? síküveggyárban, de más üze­Válasz: Valóban ehhez a mekben is a munkaverseny munkához több ezer ember értékelésénél a környezetvé- szükséges. De remélem, hogy delmi feladatok valóra vál- a környezetvédelemhez si- tása is mérlegre kerül. A került megnyernünk a társa- tanácsok tevékenységét el- dalom támogatását. Széles nöki értekezleteken értá- aktívahálózattal rendelke- kelik. Tapasztalatunk, ahol zünk terveink megvalósítá- a társadalmi munka magas sara, de állandóan nagyobb szinten folyik, ott a környe- és nagyobb erőre van még zetvédelmi tevékenység is szükségünk. Támogatást ka- jó. Meg kell említeni: Órha-; megőrizni is. Bobál Gyula fiam, miről ír az újság? Jú­niusban megjelenik az ezer- forintos... Emlékszel. 1946-ban a százforin­tos volt a legnagyobb pénz. Hát itt tar­tunk . . Szinte halljuk, egyik-másik férfi olvasónk így szól a feleségéhez, amikor az MTI-köz- leményt olvassa az ezerforintosról, illetve az új váltópénzekről. S el kell ismerni az iga­zát abban, hogy 37 éve, még 46-ban való­ban a százforintos volt a legnagyobb cím­letű bankjegy. Csakhát mégsem olyan egysze­rű az ügy. Mármint ami az ezerforintos bankjegy kinyomtatásának szükségességét il­leti. Először is azért nem egyszerű, mert 1950 óta — változatlan áron számolva — több mint ötszörösére nőtt az ország nemzeti jö­vedelme. (Csak mellesleg jegyezzük meg, hogy az 1.946-os nemzeti jövedelmet még viszonyítási alapnak sem használják, oly ala­csony volt, a háborús pusztítások nyomai meg az ország akkori elmaradottsága követ­keztében.) Nos, ha ötszörösére nőtt a nem­zeti jövedelem, az nem kevesebbet jelent, minthogy — ismét aláhúzzuk: változatlan áron számolva — ötször annyi értékű ilyen­olyan termék előállítására képes az ország, mint 37 éve. S minthogy e termékek csak akkor válhatnak felhasználható áruvá, ha a fogyasztókhoz is eljutnak, a Magyar Nem­zeti Banknak is több pénzt — jóval több pénzt — kell kibocsátania, mint annak ide­jén. Az MTI közleményéből világosan kitet­szik, hogy alig volna célszerű, ha még ma­napság is, amikor már a legtöbb ország rég rátért a nagyobb címletű bankjegyek hasz­nálatára. a százforintos volna a legnagyobb fizetési eszköz a postán. Nem egyszerű az ügy egyébként azért sem, mert 1946-ban a lakosság több mint fele még paraszti gazdálkodást folytatott, s a sót, a gyufát, a petróleumot meg néhány ipar­cikket kivéve alig-alig járt el a boltba. Vol­tak még olyan vidékek is, ahol a maguk szőtte vászonból szabták az ágyneműt is. Az akkori, s a mai szemmel nézve szinte fél­feudális állapotokhoz képest felmérhetetlen változást jelent', az a tény, hogy a jelzett 37 esztendőben mintegy nyolc-tízszeresére nőtt Magyarországon a bérből és a fizetésből élők száma, akik napjainkban már nemcsak só­ért meg gyufáért mennek be az üzletbe. S bár a legtöbben keveselljük a fizetésünket, azt ugye azért mindenki elismeri, hogy a havi jövedelmünk reálértéke összehasonlít­hatatlanul magasabb az 1946 augusztusi szint­nél, amikor — az ötven évnél idősebbek em­lékezhetnek rá — még arra is alig-alig volt elég a havi fixünk, hogy megéljünk belőle. Ha pedig 1946-hoz képest többszörösére nőtt a fizetések vásárlóértéke, s 170 milliárd fo­rint takarékbetétet tartunk az OTP-ben, megint nem nehéz belátni, .mennyivel foko­zódott már emiatt a forgalomba kerülő bank­jegyek Iránti igény is... Nem egyszerű a dolog azért sem, mert — ezt sem szabad elhallgatni — 1946 óta per­sze az árak is emelkedtek, méghozzá nem is keveset. Bár ennek okairól aligha tudunk közgazdasági fejtegetésekbe bocsátkozni, any- nyit azért már minden újságolvasó ember tud, hogy 1973-at, a nagy olajárrobbanást kö­vetően valóságos árrobbanás ment végbe a világgazdaságban, olyan mértékű, amelyhez fogható keveset jegyeztek fel a világtörté­nelemben. Egyetlen ország sem tudja „be­csukni” a kapuit az- ilyen nemzetközi hatá­sok előtt, különösen az olyan nyitott gazda­ságú ország nem, mint a miénk. Már azért sem, mert — erre mindenki emlékezhet a televízió „Energia” című műsorából — mire egy malac „eljut” odáig, hogy szépen fel­tálalt, ínycsiklandozó pecsenye legyen belőle, körülbelül annyi olajat keil felhasználni a felneveléséhez (beleértve a szántás-vetés ener­giaszükségletét is), mint a malac saját sú­lya... Végül nem egyszerű az ügy azért sem. mert — akár kelLemes, akár nem — egyensúlyban kell tartani a sokat emlegetett árualapot meg a fizetőképes keresletet. Ez pedig — ponto­sabban: ez is — időnként bizonyos árrende­zésekre kényszeríti a kormányt. Bármilyen népszerűtlen dolog is az áremelés (egyéb­ként már 1951-ben is volt ilyesmi, akkor emelték először a zsír, liszt, cukor stb árát), még mindig jobb a korlátozott mértékű ár­emelés, mint az a helyzet, amikor van pén­zünk, csak éppen üres a bolt. Azok, akik az 1946-os időket, a jó forint megszületését em­legetik, még emlékezhetnek arra, milyen cu­dar időszak volt előtte: volt pénzünk, de alig kaptunk valamit érte. Ha már az 1946-os időket, a jó forint szü­letésének évét emlegetjük, ideírhatjuk: a nemzetközi pénzvilág ma is a jó valuták kö­zött tartja számon a mi pénzünket. A frank­furti, zürichi, bécsi tőzsdéken ma is jegyzik a forintot, ezzel is jelezve: a vezető valu­tákhoz képest az árfolyam garantált. a megítélésen mit sem fog mó­dosítani az a tény, hogy június­tól kezdve, az egyik oldalon Bartók Béla port­réjával, a másik oldalon pedig Medgyessy Ferenc Anya című szobrának rajzával — nekünk is lesz ezres címletű bankjegyünk. „Csak” annyi változik, hogy kevesebbet kell fáradozniok azoknak, akik például a postai befizetéseknél a pénzolvasással bajlódnak. Meg annyr, hogy tulajdonképpen megtaka­rítással jár a kékeszöld színű ezerforintos ban­kó használata. De ez már benne van az erről szóló MTI- közleményben... Magyar László Statisztika alulnézetből CSAKNEM KÉTÓRÁS vita mégis jelzik a főbb irányokat. nőtt”-közösségekhez viszonyít- után döntött úgy a a közel- Ily módon statisztika bizonyít- va hátrányosabb anyagi ösz- múltban a KISZ Nógrád me- ja, hogy Salgótarján üzemeiben tönzést kell vállalniuk? gyei bizottsága, hogy a me- például a bevezetett újítások Mondom, e kiragadott té- gyeszékhely alapszervezetei- kétharmadát fiatalok kezde- nyék is sürgetően a változta- nek gazdasági munkáját tag- ményezték (zöme az anyag-, tás irányába mutatnak: a laló beszámolót az előterjes/- energia- és költségmegtakarí- korhoz, a mai feltételekhez tővel' újraírassa, s egy későbbi tással kapcsolatos) hosszú évek kell igazítani programot, mód­időpontban ismét napirendre óta több százan versengenek az szert, szemléletet egyaránt, tűzze. Nem árulunk Alkotó ifjúság pályázaton, a Kérdés, van-e hozzá kellő el titkot. ha leírjuk, Szakma ifjú mestere vetélke- fantázia, merészség, lendület? nem volt a döntés egyhangú, dókon; a szocialista brigádta- Némely vállalatnál már föl- néhányan helytelenítették, ám gok 70 százaléka if júkommu- ismerték a fiatalokban szuriy- nera is ebből a nézetből érdé- nista, csaknem 100 az ifjúsági nyadó energiák felszínre ho- kes a dolog, hanem egyfajta brigádok száma, ha hinni zásának lehetőségeit: a Nógrád jelzésként értékelhető. Neveze- lehet a kimutatásnak az megyei Állami Építőipari Vál- tesen, hogy a KISZ és a gaz- 50 ezer munkanapot Sal- daság viszonyában is új voná- gótarjánért elnevezésű moz- sok, kezdeményezések szűk- galomban a fiatalok az elmúlt ségeltetnek a szervezett ifjú. évben 185 ezer munkaórát, Ságnak is törnie kell a fejét 7 millió forint értéket teljesí- job'a, gazdaságosabb megoldá- tettek; népszerű az FMKT, a sokon, módszereken. S mind- Fiatal Műszakiak és Közgaz- »hiába kérik a fiatalok az effé- ez átgondoltabb, igényesebb dászok Tanácsa; se szeri, se le kiírást. Állítólag nincs rá feltételeket kíván irányítás- száma a szakmai-politikai ve- keret­bán és végrehajtásban egy- télkedőknek... Nem is szüksé aránt. ges sorolni tovább, a számok E rövid írás minimális célja kai nincs is különösebb baj. sem lehet Nógrád megye húsz- ÁM, IIA VALL ATÖR A fog- sadalmi munkát illeti: bevált ezernyi KISZ-ese gazdasági juk a statisztikát, kissé rész- módszer lett a salgótarjáni törekvéseinek folvazolasa, letesebben, saját tapasztala­dat 15' ezer forintot ígér azoknak, akik a legjobb vesz­teségtanulmányt elkészítik, a BRG-ben a számítógépes anyagellátásra írtak ki pályá­zatot, de például az SVT-ben A 2. számú Volán KISZ-esei a kulturált-személy- szállítás felett vállaltak véd­nökséget. Ami pedig a tár­fölvázolása, öblösüveggyárban, hogy a leg­avagy értékelése. Egyébként is tokkal kiegészítve egy s más több munkát vállaló és vég­pipvp . ans'ziírnitas nrívnpvpzptt i t ^ .. , , „ír ; „i- ------1 ;„ eleye^abszurditás úgynevezett dolog árnyaltabb meg világi. „KlfeZ-gazdaság! epítomunká- tást kaphat. Több eSetet idéz------------------------------­r ői beszelni, leven politikai. Vetnék — néhányról lapunkban részt. Az SKÜ újítási gondia­nem pedig gazdasági szervezet- is {rtunk — amil .............................................................. r ől van szó... Maradjunk tehát újítás bevezetése fölér egy csak egyszerűen az ifjúsági. kálváriával, vagy például: a zó fiatalok jutalmul ingyenes külföldi utazáson * vesznek részt. Az SKÜ újítá is írtunk, — amikor egy-egy in sokat enyhített a „kuksik” bevezetése, e beváltható ér­tékpapírokkal jutalmazzák a mozgatom gazdasági munkát szakmai-poíitikai vetélkedőket használható ötletek szülőit. ccoitn +0470 zomroorfon /i\l • rvs r +- Ir- \r _ * . .— , . segítő tevékenységénél: mit, kik rendre-sorra és hogyan? Noha bizonyos sokkal fogadhatók a szabatosan körül nem írható paraméterek miért csak a , , szakmunkások részére rende­fenntarta- 7ik meg, érdemtelenül mellőz­^fTnWoTAfwir» ve a nem kevés számú segéd- és betanított munkásokat? Átmenet a könyvtárak köpött Sok, rendszeresen olvasó szeresen szerveznek könyvtár­fiatal szokik le a könyvtárlá- használati átvezető sétát, togatásról csak azért, mert ki- amikor a gyermekkönyvtári nőtte & gyermekkönyvtárat, ka- részlegből szinte észrevétlen maszként nem talál kedvére fordítják a gyerekek í’igyel- valót a meséskónyvek között, inét a „komolyabb” könyvek ám a felnőttek közművelődé- birodalma felé. Megtanítják si könyvtárában nem ismeri őket a katalógus és a kézi­ki magát. A balassagyarmati könyvek használatára, a pol- Madách Imre városi-járási cok közti eligazodásra, bemu- Könyvtár dolgozói arra törek- tátják a zenei részleget, s mó- szenek, hogy a város vala- dot adnak a beiratkozásra is. mennyi fiatal olvasóját átve- Így a hatszáz gyermekolvasót zessék a hatvanezer kötetes a felnőtt kor küszöbén is si- felnőttkönyvtárba. A nyolca- kerül megtartaniuk a könyvek dik osztályos tanulóknak rend- bűvöletében. Zárva a sort: az építőipari fi­atalok a hiányszakmák betöl­tésére igyekeznek latba vet­ni lehetőségeiket. A kisvállalkozások, a gaz­iBizonyára nem véletlen, hogy dasági munkaközösségek lét- éppen ez utóbbiak körében a rehozását, .támogatását egve- KISZ szervezettsége alulmarad lőre „idegen gyerekként” ke- a kívánatosnak.) De azok a zelik legtöbb helyen, holott a társadalmi munkakciók sem vállalati és az .egyéni érdekek összhangjának megteremtésére a KISZ politikai eszközei .is „édes adottak. Nagyobb gond ennél, jelle- hogy a magánerős lakásépít­kezés helyi gazdasági lehető- maximálisan ki­CSAK ' JELZÉSSZERŰEN népszerűsítik ezt a forrná amelyeket, szervezetlenség folytán inkább az semmittevés” címkével mezhetnénk, mintsem ezzel a „jelentéspatronnal”: „hívó ségei sem szavunkra százak ragadtak la- használtak, pátot”! Hogy csak a salgótar­jáni szabadidő- és sportcent- említettük azokat a lehetősé- rum néhány társadalmi mun- geket, amelyek már másutt kájára utaljunk. Vagy a mun- beváltak, vagy alkalmazhatók kaversenygondokat említve, lehetnének, hiszen mindezt az sok fiatalban fölmerül a kér- adott egység sajátosságai is dés, érdemes-e ifjúsági bri- meghatározzák. Meghet--nZ- gádban dolgoznia, ha a „fel- zák és szükségeltetik. T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents