Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

M S 2M P N O G R A D MEGY E I BIZ OTTSÁGA TÁN ÁCS LA PJ A VILÁG PROLETÁRJA! EGYESOLJETEKt XXXIX. ÉVF., 50. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. MÁRCIUS 1., KEDD Magasabbra a mércét! Három esztendővel a máso­dik világháború vérzivatara után, népi demokráciánk to­vábbfejlesztésére, nemzeti függetlenségünk további meg­szilárdítására, a magyar haza­fias hagyományok ápolására jött létre az MSZHSZ, a Ma­gyar Szabadságharcos Szövet­ség. Négy testületből 1948. feb­ruár 29-én egyesült, s céljául tűzte ki, hogy tagjai szabad­ságharcos szellemét művelje, testét edze, s tegye alkalmas­sá azokra a feladatokra, ame­lyeket. a népi demokrácia to­vábbfejlesztése és védelme megkövetel. E gondolatok a 35 esztendő­vel ezelőtt elfogadott és köz­rebocsátott felhívást idézik, de a szövetség fő feladata ma is hasonló: a közben több név­változáson átment Magyar Honvédelmi Szövetség a párt­tól, a kormánytól azt az egységes politikai-társadalmi feladatot kapta, hogy a párt- bizottságok, -szervezetek irá­nyítása mellett, a társadalmi és állami szervezetekkel, szer­vekkel szorosan együttműköd­ve vegye ki részét a lakosság, különösen az ifjúság hazafias, honvédelmi és internacionalis­ta neveléséből, hajtsa végre a honvédelmi törvényben foglal­takból reá háruló oktatási fel­adatokat. vezesse, szervezze s honvédelmi sportágakat, a mi­nőségi és tömegsport formájá­ban egyaránt, s vegyen részt cselekvőén az „Edzett ifjúsá­gért” mozgalomban. Szakem­bergárdájával és eszközeivel segítse más állami és társa­dalmi szervek honvédelmi ne­veléssel kapcsolatos feladatai­nak végrehajtását. A szövetség tevékenységének legjelentősebb része a háttér­ben zajlik, minden látványos­ság nélkül. Néhány közönség- sikerre is számot tartó verseny­sportág — modellezés, sár­kányrepülés. lövészet — jelen­ti a legtöbb ember számára az TVÍHSZ-t. Ennél sokkál érté­kesebb az a munka, melyet például a sorkötelesek előkép­zésében. az üzemeknél, intéz­ményeknél működő honvédel­mi klubok keretén belül, s szé­les körű aktívahálózatának be­vonásával. tömegversenyek megrendezésében végeznek. Ez utóbbiak nem minden esetben fizikai erőpróbák, s itt elég csak a jubileumi esztendő, — az egész ország ifjúságát moz­gósító — vetélkedőjére a „Ne­kem szülőhazám” szellemi tor­na jelenleg is zajló fordulói­ra gondolnunk. S akkor még nem is ejtettünk szót olyan — népgazdaságilag is fontos — tevékenységről, mint a gépjár­művezető-képzés, mely során évente számos fiatal szerez szakmával felérő ismereteket. A szakkörök, szakosztályok munkára, gondosságra, felelős­ségre és kitartásra, a klubélet történelmi értékeinek tisztele­tére, hazánk szeretetére és a munkásosztály iránti elkötele­zettségre neveli tagjait. Nóg- rád megyében 87 honvédelmi klub. ezen belül 138 lövész, 36 tartalékos, 1 rádiós, 6 model­lező, 7 motoros és 4 sárkány­repülő-szakosztály, valamint 15 szakági klub tevékenykedik. Az aktív tagság több mint 10 ezer fő, s ehhez járul még a pártoló tagok tömegbázisa. A szövetség 1978-ban az El­nöki Tanácstól a Vörös Csil­lag Érdemrend kitüntetését érdemelte ki, de nem pihen babérjain. A tavaly augusztus­ban lezajlott legutóbbi veze­tők országos tanácskozásán fő jelszóként fogalmazták meg: „Magasabbra a mércét”. VégreStaffé bizottság és népfronteinSkség együttes ülése Salgótarjánban Salgótarján város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége hétfőn együttes ülést tartott a városi tanácson. A résztvevők dr. Szittner And­rás tanácselnök és Gellérthegyi Gyula népfrontelnök kö­zös előterjesztése alapján megvitatták és módosításokkal elfogadták a két szerv együttműködésének kétéves tapasz­talatait. A városi tanács és a váro­si népfront a korábbi évek­ben hasznos és gyümölcsöző kapcsolatok alapján 1981-ben újította meg együttműködési szerződését- Az azóta eltelt idő munkáját értékelve, az együttes ülés résztvevői meg­állapították, hogy a megálla­podás jó kereteket biztosí­tott a várospolitikai célok megvalósításához, s a közös érdekek talaján kapcsolataik jól fejlődtek. A két éve meg­újított megállapodás — minthogy alapelvei ma is al­kalmasak a közös tevékeny­ségre — továbbra is érvény­ben van. Második fejezetét azonban kiegészítették azzal, hogy a tanács és a népfront szervei együttműködnek a közműfejlesztés önerőből, társulásos alapon történő megvalósításának szervezé­sében is a város magánházas körzeteinek jobb kommuná­lis ellátása érdekében. Az együttes ülést követően a végrehajtó bizottság tanács­kozott. A tanácselnök a vég­rehajtó bizottság kétéves munkájáról számolt be, dr. Kun András művelődés­ügyi osztályvezető pedig ja­vaslatot tett a városi mű­velődési intézményeknek a megyei intézményekkel való egyesítésére. Ezt a két témát a következő tanácsülés vi­tatja meg és hagyja jóvá. A végrehajtó -bizottság Balogh Iván üzemvezető elő­terjesztésében a városgazdál­kodási üzem idei feladatter­vét és fejlesztési tervét tár­gyalta meg. Az üzem gépek vásárlására — jelentős mér­tékben a város tisztaságát szolgáló ■ gépekről van szó — több mint hétmillió forintot kíván fordítani. A növény­ház és a gépkocsiszerviz épí­tési költsége az egymillió fo­rintot haladja meg. Jelentős összegeket költenek a vízhá­lózat bővítésére, a közvilágí­tás fejlesztésére,1 a gázprog­ram megvalósítására. Az in­gatlankezelő vállalat igaz­gatója, Lengyel József az idei Tak'óftáz-föTujltSsi elkép­zeléseket ismertette. A vál­lalat felújításokra, javítá­sokra, hibaelhárításokra és egyéb szükséges tennivalók­ra 42 millió forint felhaszná­lását tervezi. Godó Dezső műszaki osz­tályvezető beszámolt arról az országos és nyilvános terv- pályázatról, melyet a Salgó- tarján-Baglyaskő városrész rendezésére és beépítésére ír­tak ki. A tervpályázat célja az volt, hogy a városköz­ponthoz közel fekvő, érté­kes területen lehetővé vál­jék a magánerős lakásépítés előkészítése, valamint a java­solt megoldások összhangban legyenek a természeti kör­nyezettel, a természetvéde­lem alatti Baglyaskő terüle­tével. Harminckét pályázó 8 pályamunkát nyújtott be, s mindhárom díjat kiosztották. I' ■' művet a tanács megvá­sárolt, tehát a pályázat ered­ményesnek bizonyult­A végrehajtó bizottság be­fejezésül egyéb ügyeket tár­gyalt. Elfogadta a Somlyó- bányatelep körüli területek rendezésével kapcsolatos alapelveket, melyekről a ta­nács később ad részletes tá­jékoztatást a NÓGRÁD ha­sábjain. Több mint 360 millió forint az idegenforgalom fejlesztésére Hétfőn a Novotel Szállóban ülést tartott az Országos Ide­genforgalmi Tanács, s Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszternek. az ÓIT elnökének vezetésével megtárgyalta az idegenforgalmi alap idei fel- használására tett javaslatot, továbbá jelentést hallgatott meg a lakosság szervezett kül­földi utazásainak alakulásá­ról. A tanács a tavalyi idegen- forgalmi alap felhasználásá­nak tapasztalatait .értékelte, s megállapította, hogy az ide­genforgalom fejlesztésére szol­gáló pénzt — a helyi anyagi forrásokkal és a társadalmi munkákkal együtt összesen 300 millió forintot — hatéko­nyan hasznosították az állami és szövetkezeti szervek. Első­sorban a kiemelt tájegységek fejlesztésére fordítottak nagy figyelmet, erre a célra több mint 70 millió forint jutott. A tavalyi igen jó idegen- forgalmi eredményeknek kö­szönhetően ebben az évben 365 millió forint az idegenforgal­mi fejlesztési alap összege, de emellett természetesen to­vábbra is nagy szerep jut a helyi erőfeszítéseknek, társa­dalmi munkáknak. Az alap felosztásánál az egyik legfon­tosabb szempont, hogy az köz­vetlenül vagy közvetve tegye lehetővé a konvertibilis devi­zabevételek növekedését, nö­velje a nágy forgalmú idegen, forgalmi területek szolgálta­tásainak és ellátásának szín­vonalát, s elősegítse egy-egy terület komplex fejlesztését. A legnagyobb összegű, — 86 millió forintos — támoga­tás a négy kiemelt üdülőkör­zet intéző bizottságainak és a 13 megyei, illetve fővárosi idegenforgalmi bizottságnak jut. A támogatás összege 16 millió forinttal több mint 1982-ben volt, ezt a többletet teljes egészében a négy leg­fontosabb üdülőkörzet fejlesz­tésére fordítják. Csaknem 85 millió forintot költenek hazai és külföldi propagandára, min­denekelőtt abból a célból, hogy valós Magyarország- képet teremtsenek a világban, továbbá azért, hogy elősegít­sék meglevő idegenforgalmi létesítményeink megfelelő színvonalú értékesítését. A kulturális, a sport- és más ren­dezvények támogatására 20 millió forintot szánnak, s en­nek jelentős hányadából a bu­dapesti tavaszi fesztivál része­sül. A turisták tartózkodási ide­jének növelése és költési kész­ségének fokozása érdekében ebben az évben is kiemelt fel­adat az idegenforgalmi szol­gáltatások körének bővítése. E célokra 36 millió forintot fordítanak. A kereskedelmi jellegű létesítmények támo­gatására — állami kölcsön formájában — 80 millió fo­rint jut. A támogatást pályá­zat útján szerezhetik meg a jelentkezők. Idegenforgalmunk várható alakulásáról a tanács leszö­gezte, hogy mind a nemzet­közi, mind a belföldi turiz­musban a kereslet kismérté­kű emelkedésével számolha­tunk. Uzevticmyag-takarekossag a ivasiisii€a$®!«nai Ajánlásokat dolgozott ki a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium a közületi gépko­csikat használó vállalatok, in­tézmények, szövetkezetek ré­szére a üzemanyag-fogyasztás csökkentésére. Fontos feladat, hogy 1983-ban 5 százalékkal mérséklődjék a közületi gépjár­művek üzemanyag-fogyasztá­sa, ami azonban nem mehet a termelés, az ellátás és szol­gáltatások rovására. A kívánt eredményt mindenekelőtt a szállítások jobb szervezésével, a korszerű fuvarozási techno­lógiák és módszerek bevezeté­sével kell elérni. Az elmúlt években jó néhány intézkedés született az üzem­anyag-fogyasztás csökkentésé­re, ezek az intézkedések hoz­tak bizonyos eredményeket, főként a fuvarozó nagyválla­latoknál, azonban a tapaszta­latok azt mutatják, hogy még mindig számottevő tartalékok vannak a gépjárművel rendel­kező vállalatok, szervezetek üzemanyag-gazdálkodásában. Éppen ezért az üzemafiyag-fo- gyasztás csökkentését vala­mennyi gépjárművet üzemel­tető közületi szervtől elvárják, sőt megkövetelik, kivéve a mentőszolgálatot, továbbá a közegészségügy, a mezőgazda­ság és az erdőgazdaság egyes területeit, ahol a fokozott takarékosság az alap- tevékenység biztonságos ellá­tását veszélyeztetné. De még ezeknek a kivételezett szerve­zeteknek is törekedniük kell lehetőségeikhez mérten as üzemanyag-fogyasztás - csök­kentésére. Az érintett vállalatoknak, szövetkezeteknek, állami költ­ségvetési szerveknek, egyesü­leteknek saját hatáskörükben kell megoldásokat találniuk az üzemanyag megtakarítására, mégpedig oly módon, hogy alapvetően a járművek fajla­gos fogyasztása csökkenjen, vagyis ugyanakkora fuvarfel- adathoz kevesebb üzemanya­got használjanak fel a gépko­csik. Ennek elősegítésére a KPM ajánlásai széleskörűen feltárják az üzemanyag-taka­rékosság különböző módozata­it. Elsősorban a szervezési, műszaki és vezetéstechnikai intézkedésekben rejlő tartalé­kokra hívják fel a figyelmet. La Naqyhátonyból Huszonötmillió darab, illetve pár harisnyát, harisnyanad­rágot gyártanak az idén a nagybátonyi harisnyagyárban. A finom szálú termékekből exportra is jut. Az első negyed­évben Romániába, Bulgáriába, a Szovjetunióba és Mongó­liába küldenek 850 ezer darabos mennyiséget. Szigorúbb minősítési tendszerük segítségével, a hibaforrások gyártás­közi Kiszűrésével a kedveli áruk iránti bizalmat kívánják erősíteni. A gyártók a Viktória minőségére esküsznek, a vevők a favorit fantázianevet viselő terméket keresik, emellett a Lady és Extra Lady harisnyanadrágok is nép­szerűek. Képünkön: minősítik és csomagolják a belföldi kereskedelem részére a termékeket. Az előtérben Palicsek Katalin szakmunkás. — kulcsár — Tovább bővül a kereskedelmi termelés szervezése — Szűkül a hiánycikklista A kereskedelem a termelés szervezésével is gondoskodik arról, hogy több új termék, keresett aprócikk jelenjék meg az üzletekben, szűküljön a hi­ánycikkek listája. A legfris­sebb eredmények: megoldódott az iskolai kréta és zsírkréta, horgászcikkek, partigrill, fej­hallgató-alkatrész, amatőr mű­szerdoboz, CB-rádiótápegység hazgi gyártása. Több termelő­szövetkezeti melléküzemág megkezdte a kilincsek, zárak, címkék, zsanérok gyártását, amelyhez hazai alumínium­fröccsöntő gépet használnák. A termeltetők tanácsa a legutóbbi hetekben újabb ke­reskedelmi vállalatokat vont be a termelésszervezésbe. Az eddigi 13 tagvállalathoz csat­lakozott a Búto’-ker, a Domus és az OFOTÉRT. A legköze­lebbi „Vevők vagyunk” kiállí­tást Budapesten a Párizsi-ud­varban az Óra-ékszer Vállalat és a KIOSZ közösen rendezi. A kereskedelem bemutatja, milyen ajándéktárgyak előállí­tására keres gyártót, a KIOSZ pedig ismerteti ajánlatait. Május 4-én nyílik az idei teljes körű „Vevők vagyunk” kiállítás, amelyen részt vesz­nek több szocialista ország ke­reskedelmi vállalatainak kép­viselői is. A termelésszerve­zést ilyen módon kívánják ki­terjeszteni országhatárainkon túlra is, bemutatva a külföldi kereskedelmi vállalatok képvi­selőinek azokat a termékeket, amelyeket szívesen megvásá­rolna a magyar belkereskede­lem, valamint azokat, amelye­ket ellentételként szállítani tud.

Next

/
Thumbnails
Contents