Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

I sbXV yn/50 PR01FT4RIA! EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XXXIX. ÉVF., 37. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUÁR 13. VASÁRNAP NEHÉZ ÉVEK UTÁN Gondokról — kertelés nélkül Zárszámadás Szurdokpüspökiben« Tegnap a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei­nek egész sora tartott közgyűlést, illetőleg küldöttgyűlést, hogy megvonják az 1982-es esztendő gazdálkodásának mér­legét, s meghatározzák az idei teendőket. Ezen a napon a nógrádi, a karncslapujtői, a karancssági, a mátramindszen- ti, a kishartyáni, az endrefalvai, a ceredi és a szügyi közös gazdaságok tagsága vonta meg munkájuk mérlegét. A szur­dokpüspöki Béke Termelőszövetkezet zárszámadásán Füssy József, az MSZMP Pásztói járási Bizottságának első titká­ra, Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, valamint Cseh Adolf, a megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szö­vetségének titkára társaságában részt vett és felszólalt Gzsvárt József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. A szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet termé­szeti adottságai révén a jó termőhelyi adottságúak közé tartozik, hiszen a több mint kétezer hektárnyi földjének átlagos aranykoronaértéke majdnem eléri a húszat (!). Különösen figyelemreméltó ez annak tudatában, hogy a közös művelésű területből a rét, a legelő és az erdő csak valamivel több hétszáz hek­tárnál. Gazdálkodni ezeken a földeken, .sikeresen, magas terményhozamokkal lehet. Szolgáltak is erre bizonyság­gal a szurdokpüspökiek, hi­szen — példaként — a negye­dik ötéves tervidőszakban egymást követő három alka­lommal nyerték el a Kiváló termelőszövetkezet megtiszte­lő címet. Szinte ritkaság- számba ment az a megyében akkoriban. A hosszú éveken át jól gazdálkodó kollektíva, ered­ményességben csak kisebb hullámvölgyeket tudva maga mögött, először 1981-ben tor­pant meg, s lett veszteséggel záró. Most, 1982. után — má­sodjára. Zárszámadő közgyűlésre gyülekeznek a szurdokpüspökiek. A szövetkezetben a múlt esztendőre — a közepesnél is szerényebb összegű, 3,3 mil­lió forintos nyereséget tervez­tek, ám az ezzel szembeni 4,6 millió forintos veszteség azt bizonyítja, hogy a feladatok végrehajtásában, a munka megszervezésében, s nem utolsósorban a vezetésben, ko­moly hiányosságok merültek fel. Mindennek következmé­nye lett az összességében csak­nem nyolcmilliós veszteség. Legtekintélyesebb főágaza­tuk, a növénytermesztés nem tudta hozni a célul kitűzött terméshozam-átlagokat. Igaz, ebben közrejátszott a rend­kívüli csapadékszegény, ked­vezőtlen időjárás, ám annak, hogy a búzánál hét, a mus­tárnál hat, a máknál pedig egy mázsa volt az átlagcsök­kenés hektáronként, ennek egyéb okai is vannak. Csupán az őszi búza és a mustár nyereségkiesése meghalad­ta a másfél millió forintot. S bár a napraforgó jó termést hozott, de a magas önkölt­ség miatt a növénytermelő terület csaknem negyven szá­zalékán vetett takarmánynö­vények sem hozták meg a kí­vánt eredményt. Ennek elle­nére ez volt az egyetlen fő­ágazat (!), amely több mint félmilliós nyereségkiesése el­lenére is a legjobbnak mond­ható. Sajnos, a 4,4 milliós nyere­ségtömeg ellenére ez a fő­ágazat nem tudta ellensú­lyozni a többiek eredmény­telenségét. Az állattenyésztés­ben — mind a tervhez, mind az előző évi teljesítményhez viszonyítva — jelentős mér­tékű visszaesés következett be. Az előző évinél az egy tehéntől fejt tej kétszázhet­ven literrel lett kevesebb. A juhászat vesztesége az előző esztendeinek a felére csök­kent, így az állattenyésztés 3,7 milliós nyereséghiánnyal zárt. Az értékesítési értéknél több mint kétmillió forint­tal kevesebb árbevétel olyan negatív eredmény, amelynek a dotációval történt korrek­ciója is 630 ezer forint vesz­teséget jelentett az ágazatnak. (Folytatás a 2. oldalon) A januárban átadott — társadalmi összefogással épült — zagyvapálfalvai „piros” isko­lában már otthonosan telnek a diákok napjai. Az intézmény Il/f. osztályos tanulóinak matematikafoglalkozására látogattunk el, ahol Forgács Marianna pedagógus irányítása inellett ismerkednek a számok — nem könnyű — világával a kicsinyek, képriportunk az osztályfoglalkozáson készült. — fotó: kulcsár — Tét: az országos találkozón való szereplés Amatőr színjátszók bemutatója Salgótarjánban mati SHO RT irodalmi szín­pad Molnárné Merczel Erzsé­bet vezetésével. A fiatalok há­rom népi komédiát adtak elő. A zsűri a Győr-Sopron me­gyei Kimién május 22—24. között rendezendő országos találkozón való részvételre há­rom együttest tartott alkal­masnak. Ezek: a szécsényi Rokka színjátszó együttes, a • palotáshalmi gyermekszín­játszó csoport és a rákóczi- telepj Ady Endre irodalmi színpad. E három javasolt együttes közül kerül ki az, amelyik — a kimleiek meg­hívása alapján — megyénket képviseli a falun működő amatőr színjátszó együttesek országos találkozóján. A Jó­zsef Attila Megyei Művelődé­si Központban megrendezett megyei találkozón szerepelt együttesek produkcióinak ér­tékelésére későbbi lapszá­munkban térünk vissza esi, politikai nevelés haté­konyságának növelését, a ta­nulók történelmi szemléletének formálását. Ezekben a kérdé­sekben az eddiginél jobban kívánnak alapozni Salgótarján munkásmozgalmi hagyomá­nyaira. Erősíteni igyekeznek az óvodák iskolaelőkészítő funk­cióját, gazdagítani az egyéni képességek, az emberi értékek kibontakoztatásának lehetősé­gét. Eközben természetesen gon­dot fordítanak a gyengébbek felzárkóztatására is. Tervsze­rűbbé teszik a nevelők tovább­képzését. növelik az általános iskolai felnőttoktatásban részt vevő dolgozók számát. A tanulók szociális ellátása fejlesztéséről szólva leszögez­ték, hogy a gyermeklétszám növekedése ellenére a napkö­zis és menzás ellátást szinten .kell tartani. Akik nem kap­hatnak napközis ellátást, azok tanulószobai és menzai ellá­tásban részesüljenek. Javítani szükséges a tanulók egészség- védelmén, s nagyobb gondot kell fordítani a veszélyeztetett helyzetben levő és gondozásra szoruló gyerekek felderítésére, elhelyezésére. Konkrét intéz­kedésekre kerül sor az iskolák anyagi technikai és személyi feltételeinek fejlesztésével összefüggő feladatok körében. A gyerekek számát tanéven­ként felülvizsgálják, és szük­ség esetén év közben is isko­lai körzetmódosítást hajtanak végre. Számítanak a nyugdí­jas pedagógusok helyettesíté­seire, új pedagógusok munká­ba állására, elsősorban a fel­ső tagozatban, ahol a követke­ző években tetőződik a de­mográfiai hullám. A végrehajtó bizottság az említetteken túlmenően java­solja az üzemeknek, oktatási intézményeknek, hogy minden esztendőben vizsgálják felül együttműködésüket, és mindig a legfontosabb tennivalók el­végzésére mozgósítsák a szo­cialista brigádokat és egyéb munkahelyi kollektívákat. iskolája a zagyvapálfalvai és a Beszterce-lakótelepi. Zagyva- pálfalván újabb öt tanterem átadásával, ebben az ötéves tervben megoldódott a gyere­kek elhelyezése, a következő tervidőszakban azonban ez a fejlesztés sem biztos, hogy elégséges lesz. Éppen ezért a Salgótarjáni városi Tanács vizs­gálatot folytat egy új 16 tan­termes iskola felépítésének le­hetőségéről. A Beszterce-lakó- telep intézményéből három ta­nulócsoport már most is kény­telen „vendéghelyen”, a fiú- ■kollégium épületében tanulni, s így lesz ez a későbbiekben is. Szeptembertől újabb három osztály tanul a fiúkollégium­ban. A nehézségek enyhítésé­ben jelent majd írt, hogy a tervidőszak második felében várhatóan megkezdődik az Arany János úti általános is­kola építése. A demográfiai hullám és a fentebb jelzett helyzet indo­kolja, hogy a gyerekek okta­tásának, nevelésének kérdése az eddiginél nagyobb és fele- lősebb feladatot jelentsen a társadalomnak. Az általános is­kolások korszerű elhelyezése — valamennyi vonatkozásban — társadalmi ügynek számít, hiszen a gyerekek nevelési, oktatási színvonala a jövő zá­logát jelenti. Mindezért fog­lalkozott behatóan ezzel a kérdéssel a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén. Számba véve az általános iskolák működését befolyásoló és meghatározó körülményeket, s akciótervet fogadott el a megyeszékhely általános iskoláinak ellátásá­ra, társadalmi-gazdasági prog­ramjára. A tennivalókat, melyben az üzemek, az intézmények, a társadalmi és tömegszerveze­tek segítségét kérik, három témakörben foglalták össze. Az oktatás korszerűsítésével, tar­talmi fejlesztésével kapcsola­tosan — többi között — ki­emelték a világnézeti, erköL­i. I Társadalsii-gazÉsági program Salgótarjánban Együttműködés az általános iskolai feladatok eredményesebb ellátására Az általános iskolások lét­száma ma is folyamatosan nő, s ez a körülmény mind na­gyobb feladatok elé állítja a közoktatás irányítóit, az in­tézmények vezetőit. Ahhoz, hogy valamennyi tanköteles korú gyermeket a kor színvo­nalának megfelelő körülmé­nyek között helyezzenek el és oktassanak, neveljenek, na­gyobb társadalmi összefogásra van szükség. A megyeszék­hely két legnagyobb létszámú, egyben legzsúfoltabb általános Á József Attila Megyei Mű­velődési Központ szervezé­sében a falun működő ama­tőr színjátszó együttesek ta­lálkozóját rendezték meg szombaton Salgótarjánban, a megyei intézményben. A ta­lálkozó tétje jelentős, hiszen a legjobb — netán több — együttes jogot szerez arra, hogy megyénket képviselje a falusi színjátszók országos ta­lálkozóján. A bemutató azonban ennél többet is je­lent. Nagyszerű alkalom a tapasztalatok, a vélemények kicserélésére. Az együttesek tagjai megnézik egymás pro­dukcióját, és saját munká­jukban. hasznosíthatják a látottakat. A találkozó befe­jezéseként pedig megszívlel­hetik, s otthon alkalmazhat­ják a zsűri észrevételeit, ta­nácsait. A bíráló bizottság el­nöke Török Virág, az amatőr színjátszók országos tanácsá­nak tagja volt, segítői: T. Pataki László újságíró és Sándor Zoltán versmondó, a salgótarjáni járási hivatal mű­velődésügyi osztályának mun­katársa. A nemes vetélkedésben há­rom gyermek-, két ifjúsági és egy felnőttcsoport vétt részt. A rétsági gyermekegyüttes há­rom esztendeje alakult Törnek Istvánná vezetésével. Az is­mert, Shakespeare által is feldolgozott, adaptált mese­játékot, A sót mutatták be. A két éve alakult berceli diák­színjátszó csoport Kovács Pál rendezésében adta elő Jev- genyij Svarc Meztelen a ki­rály című meséjét. A palotás­halmi gyerekek szintén me­sejátékkal jelentkeztek. Fé­sűs Éva A kíváncsi király­kisasszony című meséjét ez­úttal —, mert megyénkben is­mertté a salgótarjáni öblös- üveggyár. Tempress együttese tette Molnár Ernő rendezésé­ben — a csoport vezetője, Hajnal István rendezte. Az ifjúsági együttesek tag­jai rendszerint KISZ-es fia­talok; középiskolás diákok, munkások. Ök alkotják a rá- kóczi-telepi Ady Endre Iro­dalmi színpadot is, melyet két éve Bacsics József előadó- művész alakított. Szájkosár nélkül című műsorukban Ta- barin-komédiákat adtak elő. A rákóczi-telepiekkel egyidős felsőpetényi irodalmi színpa­dot Laczkovszki Pálné veze­ti. Betlehemes játék című produkciójukat Nagy Magdol­na állította színpadra. Egyetlen felnőttcsoportként a szécsényi Rokka színjátszó együttes vett részt a találko­zón. Már látott darabot — pár éve a salgótarjáni Petőfi- színjátszók tették ismertté —, Erdős István Nyomába ért a gyorsvonat című dokumen­tumjátékát mutatták be Mol­nár Ernő rendezésében, Ver­senyen kívül mutatkozott be a tavaly alakult balassagyar-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents